Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-28 / 34. szám

CSAK JÓ ALAPOKRA LEHET ÉPÍTENI Nemrég ülésezett a pardubice-semtini Kelet-csehországi Synthesia Vegyiművek üzemi pártbizottsága. Megállapította, hogy a tervteljesités ugyan nem alakult rosszul, ám a nyereség elmarad a várttól. Igaz, egy külföldi cég lemondta megrendelését, ám ez nem jelenti azt, hogy a vállalatvezetés­ben dolgozó kommunistáknak nem kell he­lyette más megoldást keresniük. Ezért fel­adatul adta, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. Ezenkívül többet kell foglal­kozniuk azzal, hogyan biztosíthatnák a terv mutatóinak megfelelő teljesítését.- Ma mindez kétszeresen fontos - mondja Jindrich Blazek, az üzemi pártbi­zottság elnöke mivel szeretnénk mi is részt venni a kísérletben, és az állami vállalatról szóló törvény tervezetében foglalt néhány kritérium szerint dolgozni. És ez elsősorban azt jelenti, hogy maradéktalanul teljesítenünk kell idei feladatainkat, és fele­lősségtudattal készülünk az újakra. Az em­berek sokat vitatkoznak arról, milyen is lesz, ha a törvény hatályba lép. Ez egyébként helyeselhető: több szem többet lát. A tanácskozásig volt még két óránk, fgy elmentünk a karbantartó műhelybe. Dolgo­zóinak a kénsav, salétromsav, valamint gá­zok előállítására szolgáló berendezések vannak a gondjaira bízva. A szerelők egy ventilátor javítását fejez­ték be. Egyesek takarítottak. Péntek volt. Elég volt azonban említeni a törvényterve­zetet, máris olyan szóáradat indult meg. amelynek alig akart vége szakadni. A fiatal Bohuslav Hvézda munkás beismerte, hogy bár olvasta a tervezetet az újságban, nem lett tőle sokkal okosabb. Stanislav Králik a következő mondatban sűrítette vélemé­nyét: ,,A törvénytervezet mindenkitől napi teljes 8 órán át végzett tisztességes munkát követel meg.“ Josef Veis hozzátette, hogy a fő dolog az emberek érdeklődésének a kiaknázása lesz, akik igyekeznek majd minél nagyobb mértékben részt venni a vál­lalat irányításában. Miroslav Malynak, a karbantartó részleg pártalapszervezete elnökének kész elképzelése volt arról, ho­gyan fog lefolyni a vita: „Augusztus végén összejönnek a pártcsoportok, és megvitat­ják a tervezetet. A bizottság minden tagtól megköveteli a megfelelő felkészültséget a taggyűlésen, amelyen erről lesz szó, s várja az ötleteket, új elképzeléseket. A kérdés szerepel a termelési értekezletek programján is." A TANÁCSKOZÁS öt perc múlva egy óra. A Népi Milícia Terme már tele van. Rövidesen megkezdő­dik az annyira fontos dokumentummal kap­csolatos, a Kelet-csehországi kerületben első, a Kelet-csehországi Vegyiműveknél egyetlen koordináló tanácskozás. Meg­hívták rá a pártalapszervezeti elnököket, a pártcsoportok vezetőit, az üzemi, szak- szervezeti, SZISZ- és CSSZBSZ-bizottság- nak az elnökét, a Csehszlovák Tudomá­nyos-Műszaki Társaság üzemi csoportjá­nak az elnökét, valamint a vállalat vezetőit. A terem falán vörös alapon ez a felirat olvasható: „Az 1948-as februári forradalom megteremtette a munkásosztály hatalmát, és megnyitotta a szocialista társadalom épí­tésének útját.“ Nem hiányzik a Népi Milícia és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövet­ség emblémája sem. Amikor Borivoj Frybert, a vállalat igazga­tója beszél, az asztalon heverő jegyzetfüze­tek gazdái elkezdik róni jegyzeteiket. Né­hány embernek már csak az ablak mellé helyezett pótszékeken jutott hely. A 154 meghívott közül csak kettő hiányzik. Az értekezlet másfél óráig tart. Minden felszólaló tulajdonképpen hangosan gon­dolkodik arról, mi mindenre van szükség napjainkban. Az igazgató elemezi az első félévi feladatok teljesítését, s felsorolja, mit kell tenni a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Utána áttér a törfénytervezetre. „Az új feltételekre való felkészülést azonnal meg kell kezdeni. Nem várhatunk. Minden vezetőnek át kell gondolnia, mit tehet meg már ma. A vállalat egyetlen szervezeti egy­ségét sem fogják a végtelenségig dotálni. A tartalékok keresése - a termelésben és az irányításban egyaránt - minden vezető­nek kötelessége.“ Körülnézek a teremben. A jegyzetfüzetek lapjai telnek. Sok ember előtt ott látom az asztalon a törvénytervezetet. Egyes sorokat aláhúztak, mások mellett kérdő- vagy fel­kiáltójel. Oldalt megjegyzések. SZÓT KÉR... Elkezdődik a vita. A tanácskozás elnöké­nek csodálatosképpen nem kell felszólíta­nia a résztvevőket, hogy szóljanak hozzá. Oldrich Koudelka munkás, pártalapszerve­zeti elnök lép a mikrofonhoz. „Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a kongresszusi határoza­tokat, a gazdaság átalakítása elengedhetet­len. A nyereségelvonással és a termelési alapok kérdésével kapcsolatos változást ör­vendetesnek tartom. A hatos számú parag­rafust illetően azonban van egy megjegyzé­sem. Véleményem szerint a kár, bárki okoz­za is, kár marad, és teljes mértékben meg kellene téríteni: nehogy ez csak a vállalatra vonatkozzék, az államra ne... Növelni kell a kollektívákban a munkafegyelmet és a rendet. A törvény ezt eleve feltételezi, ám tudjuk, néha milyen nehéz megvalósítani.“ Milan Kudrnác, a távlati fejlesztési osz­tály vezetője jelentkezik szólásra: „A válla­lat szocialista vállalkozói szelleme nem proklamáció, hanem szükségszerű, ha jól akar működni az önelszámolási rendszer­ben. Pontosan tudnunk kell, milyen irány­ban kell vállalkozni, merre tart a világfejlö- dés, milyen termékeket vár tőlünk társadal­munk. s hogyan biztosíthatjuk a felhasznál­ható nyereség növekedését. Mi következik ebből? A vállalatot illető koncepciót sokkal komolyabban kell venni." Milan Svorc főművezetőtől, pártelnöktől a következőket halljuk: „Háromféle reakció­ra figyeltem fel az embereknél a törvényter­vezettel kapcsolatban. Az alkalmazottak egy része azért aggódik, nehogy túl sok huzavona legyen körülötte, és anélkül enyésszen el. hogy hatással lenne társadal­munk életére. Az idősebb elvtársak, akik a párt tagjaiként élték át a válságos idősza­kot, az új körülményektől a párt alapvető befolyását féltik, egyesek pedig abban a re­ményben élnek, hogy tér nyílik számukra olyan tevékenységhez, amelynek semmi köze sem lesz a párt, vállalat és társadalom érdekeihez." Jiri Cernik, a pénzügyi osztály vezetője a kétszintű irányításról beszél: „Egy egész sor fontos határozat csupán azáltal, hogy több szinten kell jóváhagyni, későn jut a vál­lalatvezetés tudomására ahhoz, hogy a tel­jesítéséhez szükséges feltételeket megte­remtsük. Minden irányítási szinten érvénye­sül bizonyos szubjektivitás. Ezért az volna a helyes, ha minél kevesebb volna ezeknek a szinteknek a száma. Magából a törvény szövegéből nekem hiányzik az egyértelmű kétszintes irányításnak a hangsúlyosabb kimondása, és mivel sajnos rengeteg utalás történik benne további előírásokra, azért aggódom, nehogy ebben az esetben is lehetővé tegye a különböző kerülöutakon a vállalat és az állam közé való beékelő­dést." diri Rozinek pártalapszervezeti elnök, osztályvezető: „Felhívtuk a kommunistákat, hogy a törvényjavaslatot tanulmányozzák át, és a pártcsoportok vezetői az észrevéte­leket és ötleteket közöljék. Augusztusban a tervezetet taggyűlésen tárgyaljuk meg. A törvényjavaslatban hangsúlyt kap a minő­ség, hatékonyság, intenzifikálás és demok­ratikus centralizmus gondolata. Ezeket a fo­galmakat ismerjük. De puszta ismételgeté­sükkel nem realizáljuk őket. Ma a legfonto­sabb az. hogy felkaroljuk az emberek kez­deményezését." Kvétoslav Hradecky, a kerületi pártbizott­ság titkára is szót kér. Az ipar belső helyze­téről beszél, s hangsúlyozza, hogy az em­bereknek a törvényjavaslattal kapcsolatos kérdéseit a dolgok ismeretében kell megvá­laszolni De egyikre-másíkra nehéz felelni. Ma ezt még nem kell szégyenleni. Hisz még csak törvényjavaslatról van szó, és egyes kérdésekre csak a végső változat elkészülte után kaphatnak választ. Václav Vinkler mester, pártalapszerve­zeti elnök nem megy a mikrofonhoz. Elég erős a hangja, a helyén felállva beszél. ..Mindenki előtt világos, hogy az új feltételek között megnőnek a párt- és a kádermunka feladatai. Nagy felelősségei tartozunk azért, hogy a vezetői tisztségekben olyan embe­rek legyenek, akik valóban meg tudnak felelni az igényes feladatoknak. Ezért már ma megfelelő légkört kell kialakítani a kol­lektívákban. Nem szabad megtörténnie, hogy ha majd igazgatóválasztás lesz, a kol­lektíva olyan embert válasszon meg, aki bár alkalmas, nem eleg igényes.“ Mások is felszólalnak. Szó esik többek között egy munkacsoport megalapításáról, amely a továbbiakban értékelni fogja a vita vállalaton belüli eredményeit, s az észrevé­teleket és ötleteket továbbítja a felsőbb szervekhez. Tagjai közt egyaránt vannak a vállalatvezetőséghez, valamint üzem- és részlegvezetöségekhez tartozók és mun­kások. MILLIÁRD A VÁROSNAK Amikor a tanácskozás résztvevői távoz­nak, egyiküket, Milada Schwarzbachová elvtársnót, pártalapszervezeti elnököt, a Pardubícei Járási Nemzeti Bizottság kép­viselőjét megkérem, maradjon még. A ta­nácskozáson több oldalt töltött meg jegyze­teivel. Elmondja, mennyire örül, hogy a tör­vénytervezet a vállalat számára kötelezővé teszi, hogy együttműködjék a nemzeti bi­zottsággal. Bár a Kelet-csehországi Vegyi­művek tevékenysége e tekintetben példás­nak mondható - egy hónapja kezdték meg például egy biológiai szennyvíztisztító épí­tését, amely a városnak is szolgál majd, és mintegy egymilliárd koronába fog kerülni -, azért még van mit javítani. Főleg a közleke­dés, a dolgozóknak a munkahelyükre való szállítása terén. Ö maga már több esetben folytatott megbeszélést ebben az ügyben, sajnos eredmény nélkül. A város és a válla­lat közti viszonyt illetően mindkét részről egyformán kell törekedni a nehézségek át­hidalására. A Kelet-csehországi Vegyiműveknél jól felkészültek a vitára, s a törvénytervezet megbeszélését összekötötték az idei terv teljesítésének kérdésével. Az utóbbit tekin­tik kiindulási alapnak az új gazdasági felté­telekre való felkészüléshez. VÁCLAV PERGL A Gottwald napok jelentősége A CSKP XVII. kongresszusa nagyon igényes, átgondolt programot tűzött ki, amelynek teljesítése gondos irányitómun- kát követel meg a pártszervektől és pártszervezetektől. Az azonban mindenki előtt világos, hogy a párt politikáját a kom­munisták csakis a széles tömegek bevonásával valósíthatják meg. A párt viszont csak úgy vonhatja be a tömegeket, úgy irányíthatja munkájukat, ha velük szoros a kapcsolata, ismeri a dolgozók érdekeit, problémáit, gondjait. A Komáromi (Komárno) járásban az utóbbi évek tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy az emberekhez fűződő eleven kapcsolatok egyik leghatékonyabb formáját a Gottwald napok képezik, amelyek során különböző munkacsoportok elláto­gatnak egy meghatározott pártalapszervezet vagy helyi párt- szerv hatáskörébe tartozó munkahelyek valamennyi kollektí­vájához, hogy azok tagjaival közvetlenül beszélhessék meg, mi az, amit a dolgozók jónak látnak, vagy milyen hiányosságo­kat észlelnek és milyen elképzeléseik vannak az adott helyzet javítására. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat komáromi üzemé­ben megtartott Gottwald napokon részt vettek a járási és városi szervek vezető képviselői, élükön Anton Hlavác-csal, a járási pártbizottság vezető titkárával, Varga Ernővel, a járási nemzeti bizottság elnökével, és ötvecky Ferenccel, a városi nemzeti bizottság elnökével. Rajtuk kívül részt vettek a járási nemzeti bizottság szakosztályainak vezetői, és azoknak a vál­lalatoknak és szervezeteknek a vezető dolgozói, akiknek a Gottwald napok munkacsoportjai tolmácsolták a dolgozókkal folytatott beszélgetések során felmerült problémákat. A Nyugat-szlovákiai kerületben a komáromi járási pártbi­zottság volt az első, amely az autóközlekedési üzemben szervezett Gottwald napokat. A járási pártbizottságnak meg is volt rá az oka, hiszen olyan gazdasági szervezetről van szó, amelynek dolgozói naponta a lakosok és a fiatalok százaival vannak közvetlen kapcsolatban a tömegközlekedés és a teherszállítás lebonyolítása folyamán. Munkájukat sok szá­zan dicsérhetik, de ugyanannyian bírálhatják is, hiszen aki dolgozik, az hibát is követhet el. A hibákat pedig okozhatják objektív és szubjektív tényezők. Egyszóval a rendszeres havi párttaggyúlések értékelésekor alig múlik el hónap anélkül, hogy ne kerülne az értékelés anyagába az autóközlekedéssel kapcsolatosan valamilyen észrevétel. Haddjegyezzem azon­ban meg, hogy nem minden esetben az autóközlekedési üzem címére szóló észrevételekről van szó. Az üzem kommu­nistái is gyakran nyilvánítanak ki olyan észrevételeket, ame­lyek gátolják őket a párt gazdaságpolitikája által kitűzött feladatok teljesítésében. Ezek közé tartozik például a hiányos géppark (nincs elegendő autóbusz), alkatrészhiány, rossz munkakörülmények, stb. A hiányosságokat nem csupán a külső tényezőkben keresik az üzem kommunistái, hanem konkrétan és névre szólóan rámutatnak a saját munkájukban előforduló hiányosságokra is. Ezek közé sorolható például, hogy az üzemben az idei kemény tél munkaszervezési felkészületlenséget tárt fel. Ez a hiányosság elég nagy kiesést okozott, olyannyira, hogy még a Gottwald napokat záró nyilvános gyűlésen is a tervlemaradás megszüntetése volt az egyik fő téma. Erre vonatkozólag közös állásfoglalás is született, amely szerint a résztvevők biztosították a pártszer­vek képviselőit, hogy szeptember 30-ig pótolják a lemaradást. Megjegyzendő azonban, hogy az üzem az 1986. évi gazdasági feladatait sikeresen teljesítette, sót a legtöbb muta­tóban túl is teljesítette. A komáromi járás, főleg pedig székhelye gyökeresen meg­változott, jelentős fejlődésen ment át az utóbbi évtizedek során. Közvetlenül az 1965-ös árvíz utáni években Komárom­ban például csak a hajógyár melletti lakótelepeket kötötte össze városi autóbuszjárat a város központjával. Akkoriban még a vasútállomásra érkező utasok az ott várakozó fiakkert is igénybe vették, ma viszont már 8 járat autóbuszain közle­kedhetnek a városban. Sőt már ott tartanak, hogy rövid időn belül a járás további két városában, Kolárovóban és Hurbano- vóban is létesítenek helyi autóbuszjáratokat, a járás székhe­lyén pedig korszerű autóbuszpályaudvart építenek Az utazás kulturáltsága, a gépkocsik műszaki állapota, valamint az intenzifikácíós program feladatainak teljesítése képezték a Gottwald napok fő témáját, olyan értelemben, hogy e célkitűzések megvalósítása érdekében kutatták a dolgozók észrevételeit, véleményét, javaslatait, igényeit a kijelölt mun­kacsoportok is. Az autóközlekedési üzem dolgozói éltek az alkalommal, és őszintén, nyíltan kifejtették véleményüket. Egyebek között kifogásolták a fénysorompók gyakori meghibásodását, ami főleg a vasúti átjáróknál okozhat veszélyhelyzeteket, továbbá a nem kielégítő orvosi ellátást, a hiányos alkatrész-ellátást, a közlekedési dolgozók egyenruhájának kifogásolható minő­ségét, valamint a közutak szintén kifogásolható állapotát, főleg a városi közlekedésnél. Felhívták a figyelmét az olyan gyakori jelenségekre is, hogy egyes vállalatok nem értesítik az üzem vezetőségét az útlezárásokról, úttesteken folyó mun­kákról stb. Valamennyi kérelem, észrevétel elérkezett a cím­zetthez és a nyilvános gyűlésen a legtöbb kérdés megoldásá­ról (esetleg közeljövőbeni megoldásáról) szerezhettek tudo­mást a résztvevők. A nyilvános gyűlésen a járási pártbizottság vezető titkára, Anton Hlavác elvtárs nagyra értékelte a Gottwald napok munkacsoportjainak munkáját és elért eredményeit. Felhívta a figyelmet az üzem dolgozói előtt álló feladatok még gondo­sabb teljesítésére, főleg a kifogásolt rendellenességek meg­szüntetésére és a tervlemaradás mielőbbi kiegyenlítésére. KOLOZSI ERNŐ, az SZLKP Komáromi Járási Bizottságának munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents