Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-21 / 33. szám
•CÜRKÉf3 A KGST-tagállamok és a fejlődő országok közti szorosabb gazdasági kapcsolatok a hatvanas évek elején alakultak ki és azóta viszonylag gyors mennyiségi és minőségi fejlődésen mentek keresztül. Napjainkban ezek a kapcsolatok már igen fontos szerepet játszanak a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi életben, s kétségtelen, kiépítésére és megerősítésére, valamint az adott állam szempontjából kulcsfontosságú ágazatok hatékony támogatására összpontosul. Ez a segítség hozzájárul a fejlődő országok legsúlyosabb gazdasági gondjainak, problémáinak az enyhítéséhez, illetve fokozatos megoldásához. Ez elsősorban a különböző ipari- és mezőgazdasági, továbbá energetikai létesítmények felépítésében való közreműködésében, valamint a fejlődőknél nagyon hiányzó szakemberképzés területén nyilvánul meg a legké- zenfoghatóbban. A szocialista országok közreműködésével az elmúlt években a fejlődő államokban majdnem tízezer ipari és mezőgazdasági objektum épült fel. A legnagyobb segítséget a Szovjetunió nyújtotta, melynek szakemberei az említett gazdasági létesítmények több mint a felének a megszületésénél voltak ott. A KGST-országoK szakembereinek kezenyoma megtalálható ma minden földrészen. Afrika haladó államaiban például eddig mintegy kétezer ipari, energetikai és mezőgazdasági objektum épült fel, míg az arab országokban majdnem ezer. A szakemberképzés problémája közismert. Minden KGST-ország- ban ezért folyamatosan a fejlődő államok állampolgárainak ezrei tanulnak és nyernek magas fokú főiskolai, illetve egyetemi képesítést, s ezt aztán hazájukban hasznosítják. Másrészt a szocialista országok szakembereinek ezrei pedig a helyszínen segédkeznek a ipari és a mezőgazdasági létesítmények, tudományos intézetek, stb. alapjainak a lerakásánál, működésük beindításánál. M indkét fél elsőrendű érdeke, hogy ez a kölcsönösen előnyös együttműködés magasabb szintre emelkedjen. Az utóbbi években a szocialista országok már több gépösszeszerelö üzemet létesítettek a harmadik világban, s megindult a licencek, technológiák átadása is. Az együttműködés új formái közé tartozik, hogy a fejlődő országok a nekik nyújtott támogatásért az új üzemekben készített termékek egy részével fizetnek. A KGST-államok és a fejlődő országok a klasszikus kereskedelmi árucsere mellett az utóbbi években már egyre gyakrabban kötnek hosszú távú szerződést a korszerű gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről. Néhány fejlődő ország pedig magával a KGST-vel is, mint gazdasági szervezettel, igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait. Említsük meg közülük Mozambikot, Angolát, Etiópiát, Laoszt vagy Dél-Je- ment. A szorosabb együttműködés a KGST-vel a fejlődő országok számára azért is vonzó, mert a szervezettől előnyös hiteleket kapnak, ami nehéz pénzügyi helyzetükben nagy segítséget jelent. A hitelek éves kamata jóval alatta van a tőkés bankok nyújtotta hitelek kamatainak, s általában 2,5-3 százalék. Az adósság visszafizetésére pedig 10-15 év áll rendelkezésükre. Az eddig nyújtott szocialista hitelek mintegy 75 százalékát a fejlődő országok iparuk fejlesztésére használták fel. Napjainkban nagyon szükséges, hogy ezekben a kapcsolatokban fokozatosan több helyet kapjon a termelési együttműködés és a gyártásszakosítás, ami még csak a kezdeteknél tart. A z együttműködés természetesen a szocialista államok számára is gazdasági haszonnal jár. Különböző, másutt nehezen beszerezhető nyersanyagokat, élelmiszer- ipari termékeket, főleg gyümölcsöt, kávét, közszükségleti cikkeket, stb. szerzünk be tőlük. Az sem mellékes, hogy az együttműködés által konvertibilis valutabevételeink is növekednek. Közös törekvés, közös akarat, hogy ez a kölcsönösen előnyös együttműködés a jövőben tovább erősödjön és szélesedjen. KOKES JÁNOS A KGST ÉS A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK Erősödő kapcsolatok, jó távlatok hogy jelentőségük a jövőben tovább fog növekedni. Mindkét fél számára rendkívül fontos a kölcsönösen előnyös együttműködés politikai súlya, hatása is. A szocialista államok részéről a fejlődő országoknak nyújtott segítség ugyanis nem más, mint a nemzetközi internacionalizmus elveinek gyakorlati megvalósítása, amely nagymértékben hozzájárul a fejlődő országok nemzetgazdaságának kiépítéséhez és az egyik alappillére azok független fejlődésének. Mindez természetesen nem marad visszhang nélkül a harmadik világban, s erősíti az ottani haladó pártok és mozgalmak pozícióit, harcát országaik szocialista orientáció- áért. A KGST-tagállamok jelenleg több mint száz fejlődő országgal tartanak fenn gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat. A hatvanas évek kezdetétől máig a kölcsönös kereskedelem értéke a harmincszorosára növekedett. Az európai KGST-tagállamok külkereskedelmében a fejlődő országok részesedése átlagban 20 és 30 százalék között mozog. Általában elmondható, hogy a szocialista országok által a fejlődő államoknak nyújtott segítség meghatározó módon az ottani állami szektor K ülönösen jelentős részvételünk a fejlődő országok energetikai iparának a kiépítésében és továbbfejleSztésében. Csehszlovákia példáúl hőerőműveket épített, illetve épít Egyiptomban, Szíriában, az Egyesült Arab Emirátusokban; szovjet támogatással készült el Egyiptomban a híres Aszu- áni-gát, vagy Irakban az Eufrátesz folyón működő hatalmas vizierőmú. Jordánia, más arab, afrikai, valamint ázsiai országok villamosításánál bolgár, román, magyar vállalatok működnek közre. A nehézipar, a kohászat és a gépipar alapjainak lerakása, szinte minden fejlődő ország számára igen komoly feladat. Nigériában, Iránban, Pakisztánban, Törökországban és másutt eddig szocialista segítséggel például mintegy félezer kohászati objektum készült el. Az általában nagyon népes fejlődő országok más súlyos, eddig megoldatlan problémája a gyönge mezőgazdaság és az elégtelen élelmiszer-termelés. Ezen a téren keresettek a magyar és a bolgár szakemberek és cégek. Ugyanez mondható el a csehszlovák szakemberek által épített cukorgyárakról is, melyek iránt nagy az érdeklődés. AGROMAS: Új mezőgazdasági gépek közös erővel A mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése - ez a lakosság élelmiszer-ellátása javításának alapfeltétele - ma korszerű és nagy teljesítményű gépek nélkül lehetetlen. A magas színvonalú gépesítést pedig önerőből gyakorlatilag egyetlen szocialista ország sem képes megvalósítani, ezért ezen a téren is széles körű nemzetközi együttműködés bontakozott ki. A KGST hat tagállama' - Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió - évekkel ezelőtt szintén egyesítette erőit és megalakította az AGROMAS nemzetközi szervezetet, melynek fő célja a zöldség-, gyümölcs, szőlő- és a dohánytermesztés gépesítésének meggyorsítása. Napjainkban ez a szervezet már jól ismert a szakemberek körében, mind a szocialista, mind a fejlődő és kapitalista országokban is. Az AGROMAS szakemberei által tervezett és kivitelezett, több, kitűnő műszaki paraméterekkel rendelkező gép és berendezés kivívta a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező államok mezőgazdasági üzemeinek és kereskedelmi köreinek az elismerését is. Mindamellett az AGROMAS keretében dolgozó tudományos-műszaki és kereskedelmi szakemberek tudatosítják: a szocialista országokban gyártott mezőgazdasági gépek jó része még elmarad a mai világszínvonaltól, s ezért fokozott munkára van szükség minden téren, beleértve a nemzetközi együttműködés tökéletesítését, vagy az új, korszerű együttműködési módszerek és formák alkalmazását is. A tagállamok tudományos és műszaki kutatóintézeteinek közös erőfeszítéseivel az utóbbi időben aránylag sok új gép született és egész sor komoly problémát sikerült megoldani. Bulgáriában például ötletes gyü- mölcsszedö gépet fejlesztettek ki. A Balkan kombájn a cseresznye, meggy, szilva, barack, alma, stb. gyors és biztonságos leszedését teszi lehetővé. Magyarországon bab- és uborkabetakarító gépet készítettek. Ugyancsak a magyar szakemberek ügyességének terméke az új káposztaszedő kombájn, a répaszedö gép és a burgonyaosztályozó gép. Lengyelországban ribizkét szüretelő kombájn született, míg Csehszlovákiában a zöldség és a gyümölcs biztonságosabb és gyorsabb szállítására szolgáló eszközöket fejlesztettek ki. A Szovjetunióban, konkrétan a kisinyovi Plodselchozmas vállalatnál pedig új szölókombájnt készítettek, melynek napi teljesítménye 70-80 tonna. A gépet Magyarországon és Bulgáriában is sikeresen kipróbálták. Az említett moldvai vállalat szintén nemzetközi színvonalú terméke a szőlővesszőket ültető gép, melynek sorozatgyártását az AGROMAS- tagállamok számára a hírek szerint nemsokára elkezdik. A kutatás és termékszakosítás keretén belül az elmúlt ötéves tervidőszakban (1981-1985) a tagállamok mintegy 40 korszerű mezőgazdasági gépet fejlesztettek ki. Ezek sorozatgyártása néhány esetben már meg is indult. A modern és hatékony mezőgazdasági technika kifejlesztésében élen járnak a bolgár szakemberek; az említett 40 gépből 16 tőlük származik. Igen sikeresek például a dohánytermesztés és a gyümölcsszedés gépesítésének területén. A Virginia és a Trakija—42 nevű gépeik a dohány ültetését, gondozását, öntözését, permetezését és betakarítását segítik. A mezőgazdaság ellátása korszerű gépekkel azért is fontos, mert hozzájárul az ágazatban létező általános munkaerőhiány megoldásához, majd fokozatos felszámolásához. Ugyanakkor a megjavult munkakörülmények a fiatalok körében is vonzóbbá teszik a mezőgazdaságot. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a korszerű gépekkel végzett mezőgazdasági munkák a terméshozamok növekedését is elősegítik. Az eddig elmondottakból is nyilvánvaló, hogy az AGROMAS-ba tömörült hat KGST-tagállam közti korszerű együttműködés és a racionális munkamegosztás, amely magába foglalja a tudományos kutatást, a tervezést és a kivitelezést is -, hatékonyan hozzájárul a mezőgazdaság komplex gépesítése problémájának megoldásához és előnyös az összes résztvevő ország számára. Ezért az együttműködés további szélesítését és korszerűsítését tervezik. (-ks-) Az NDK rostocki kerületében levő Malchowi Takarmány kutató Intézet szakemberei a kísérletileg termesztett réti here tulajdonságait vizsgálják. Az intézet üvegházaiban a réti here nagyon gyorsan nő. A felvételen az intézet munkatársa az egyes növények növekedési adatait jegyzi fel. (CSTK-felvétel) Kuba 12 gyógyszeripari üzeme több mint 6 ezer embert foglalkoztat. A szigetországban jelenleg a forgalomban levő csaknem valamennyi gyógyszer hazai gyártmányú, összehasonlításképpen: a forradalom győzelme előtt Kuba gyógyszerszükségletének 70 százalékát importálták. Képünk az egyik havannai gyógyszeripari vállalatban készült. (Telefoto - ÚSTK) Számok, tények, adatok • Bulgáriában folyamatosan bővíti külföldi kapcsolatait a két évvel ezelőtt megalapított Bulgarlízing vállalat. Alapvető célja, hogy a belföldi ipar fejlesztését beruházási javakkal és know-how-okkal segítse. A gyártási eljárások gyors megújításának szándékával különféle gépeket, berendezéseket, készülékeket és járműveket, valamint softwert ad lízingbe, de szükség esetén épületek bérbeadásánál is segédkezik. Speciális szolgáltatásként pótalkatrészeket, szerszámokat és felszereléseket is partnerének rendelkezésére bocsátja. Külön szerződések alapján vállalják külföldi cégek bulgáriai képviseletét és a bérletbe adott berendezések szervizelését. • A Szovjetunió élelmiszerimportja tavaly 27 százalékkal csökkent, 1985- höz képest, elsősorban a jó gabonatermés, s ennek következtében a gabonavásárlások nagyarányú, csaknem 60 százalékos mérséklődésének köszönhetően. Tavaly csaknem 3 milliárd rubellel kevesebbért importáltak gabonát - főként az Egyesült Államokból származó import esett vissza 15,3 millióról 4 millió tonnára. Felére csökkent a szeszipari termékek importja is. 1986-ban a Szovjetunió összimportjának 17,1 százaléka volt élelmiszer, ez 10,7 milliárd rubel, ugyanakkor 1 milliárd rubel értékben exportáltak mező- gazdasági termékeket. Egyes árukból viszont nőtt az import, ide főként a magas vitamin- és fehérje-tartalmú termékek tartoznak. Tíz százalékkal nőtt a friss és feldolgozott gyümölcs behozatala, több trópusi és szubtrópusi terméket szereztek be, s 300 ezer tonna vajat, tejport, sajtot vásároltak. A Szovjetunió tavaly 9 százalékkal több, csaknem 1 millió tonna húst importált. • Kuba az 1987-90-es években három olyan cukorgyárat épít Vietnamban, amelyek naponta 500 tonnányi cukornád feldolgozására képesek. Később két további cukorgyár épül ugyancsak kubai közreműködéssel. Az erre vonatkozó megállapodást a közelmúltban írták alá Havannában. A szerződés részét képezi az a megállapodás is, amelynek értelmében Kuba részt vesz 3 vietnami cukorgyár rekonstrukciójában, illetve bővítésében. Közülük az egyik korszerűsítési munkálatait már a jelenlegi ötéves tervidőszakban befejezik, s ennek eredményeképpen a létesítmény naponta 150 tonna cukornádat dolgozhat fel, míg a továbbiak modernizálása a következő ötéves tervidőszakra esik. • A salgótarjáni székhelyű Videotechnika magyar vállalat az idén 14 darab olyan berendezést szállít Csehszlovákiának, amelyek alkalmasak a műholdakról 3,6-3,8 gigahertzes sávon sugárzott televíziós szignál vételére. A tervek szerint a magyar partner jövőre 40 darab ilyen berendezést exportál Csehszlovákiába. A salgótarjáni üzem az utóbbi időben a legkorszerűbb híradástechnikai és elektronikai igényeknek eleget téve gyors ütemben korszerűsítette termelési programját. A jelenlegi időszakban az egyik legfontosabb feladat a saját kábeltelevízió-rendszer kifejlesztése. Szintén élenjáró technikai színvonalat képvisel majd a rendkívül gyenge szignálok vételére alkalmas érzékeny oszcilloszkóp, amelynek különösen széles körű felhasználási lehetőségei lesznek elsősorban az iparban, az egészségügyben és az űrkutatásban. ÚJ E 1987
