Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-14 / 32. szám
Oszlopkertek, kertpiramisok Oszlopkertet bármilyen kis helyre telepíthetünk. Kialakítható tornácon, eresz alatt, esetleg erkélyen, továbbá terasz, közműhöz nem ■ tartozó fa vagy acél tartóoszlopon. Érje legalább néhány órán át napfény, s ha szabad térrészre kerül, le is állítható hozzá egy, esetleg több függőleges helyzetű, netán egymást érdekes alakzatban keresztező vagy támasztó oszlop. Legalább karvastagságnyi legyen az oszlop. Alja bitumennel bekenve tartósítható jól, s a földbe fél méterre beásva, kövekkel kiékelve vagy betonozva rögzíthető. A már álló oszlopra, spirál vonalban, egymástól félméterenként üssünk be szegeket. Azokra sorra felakaszthatok a készen kapható, féloldalas virágkosarak vagy kerámia, esetleg másmilyen függeszthető növénytartók. Bennük nemcsak szabadban élő, becserepezett virágok helyezhetők el, hanem a szabadban nyaraltatható szobanövények is. „Kónuszos“ növénytartó edényrendszer alakítható ki acél-, esetleg faoszlop körül. Ehhez felhasználhatók fokozatosan kisebb, de legalább 15 cm szélességű és 8-10 cm mély, kör vagy szögletes alakú, lehetőleg fagyálló'égetett agyag-, esetleg műanyag- vagy faedények. Az aljukat középen vagy egyik irányban szélükhöz közelítve, olyan furattal lássuk el, amelyen át sorra egymás után „felhúzhatok“ a tartóoszlopra. A képen látható állvány lécekből és fémcsövekből egyaránt elkészíthető. akár a kert pihenórészében, a pázsit közepén is felállítható. A rajta elhelyezett virágládákban szamócát, metélőhagymát, retket, főzéskor is hasznosítható díszpaprikát, fűszernövényeket’stb. termelhetünk. Kádek Gábor felvétele Természetszerűbb is lehet az ilyen tartó, ha különböző átmérőjű fatörzsdarabokból fűrészelünk le jó arasznyi vastagságú részeket. Ezeket legalább 5 - 8 cm mélyen, és csak vékony peremrészt hagyva vájjuk ki, az aljukon pedig fúrjunk vízkivezető nyílásokat. Az így kapott fatörzstálcák, az átmérőjük szerinti sorrendben, náluk jóval kisebb átmérőjű fatörzsrészekből vágott, fél méter hosszúságú törzsdarab- közökkel egymásra rakva állíthatók össze és szegelhetók egymáshoz. Növénygúlát is kialakíthatunk. A legegyszerűbbnek az bizonyulhat, ha akár különböző vastagságú fatörzsekből vágunk mind rövidebb ; darabokat, amelyek közepét növények beültetéséhez alkalmassá vájjuk ki. Ezeket legalább arasznyi térközökkel egymás fölé fűzhetjük, kötél-, még inkább láncpárra erősítve, U-szegek, vagy kampós fejű csavarok segítségével. A tartókötél- vagy láncpárra felfűzötten, felfogóként falba vagy mennyezetbe rögzített tartókampó szolgálhat. Feldarabolásuk után felső középrészükön kifűrészelt, a végükön pedig akár cementes habarccsal lezárt, nem rikító színű műanyag csodarabokból is összeállítható ilyen tartó. Nemcsak különböző hosszúságú ládákkal, hanem hasonló hosz- szúságú, vaskos, beragasztott végű és felső részükön kivágott műanyag csötagokkal is összeállítható növénytartó piramis, függőleges tartórúdra „fűzve." Ha a tartórudat rögzítő aljrész aljára háromnégy zsúrkocsikereket is felerősítünk, akkor mozgatható lesz. A menthetetlenné váló, esetenként más nyomós okból visszacson- kolásra kerülő, kisebb-nagyobb fák, rövidebben-hosszabban meghagyható törzsdarabjai is szolgálhatnak tartóul. Akár természetszerű támaszték is lehet a régi falusi udvarokban használt köcsögtartó ágasfák mintájára, az alsó, vaskos, tartóágaik kisebb-nagyobb részének meghagyásával csonkolt koronájú, kipusztult fa. Az ilyen helyi ágasfára számtalan kúszó cserje is felfuttatható, mint a mutatós virágzatú loncok, a napos helyen viruló, nagyvirágú iszalagok, és a mély árnyékban is örökké zöldellő lombozató borostyánok. A körülbelül derékmagasságban levágott, esetleg még alacsonyabb fatörzscsonk pedig közepén kivájható, olyan növények beültetéséhez, amelyek eredeti helyükön hajlamosak fatörzsekre települni, mint az egyes erdei páfrányok, vagy a kúszó hajtású örökzöld kecskerágó. Elhelyezhető azonban a fatörzscsonkon virágtartó műkő, eternit, netán másmilyen anyagú edény is, még inkább favályú, illetve tál. Ez többek között csüngő hajtású egynyáriakkal és kétnyári virágokkal, sőt még muskátlitövekkel is beültethető. (E) ÚJ SZÚ 21 J87.VIII.14. Mennyi vegyszert használjunk? Ajánlott töménység 0,01 % 0,1 % 1 % Szerszükséglet 10 liter permetléhez Porított készítmény 1 gramm 10 gramm 100 gramm Folyékony vegyszer 1 ml = 1 cm3 10 ml (1 cl) = 10 cm3 100 ml (1 dl) = 100 cm3 Zeolit a kertészkedöknek E rnyősvirágzatú növényeinket gyakran megtámadja a rendszerint tetemes kárt okozó lisztharmat. A fertőzés korai elterjedése a legveszedelmesebb, mert a betegség főleg ebben az időben okozhat nagy veszteséget. Igaz ugyan, hogy a fertőzött növények az esetek többségében „csak“ a lombjukat hullatják el és rövidesen ismét kihajtanak, de mindez jelentősen rányomja a bélyegét a terméshozam alakulására. Igen korai és nagy fertőzés esetén ki is pusztulhat a növényzet. A betegség megjelenését könnyű megfigyelni, hisz a leveleken és a levélnyélen megjelenik a lisztharmatra jellemző, lisztszerú bevonat. Kiváltója a valódi lisztharmatok közé tartozó Erysiphe-faj valamelyik váltóVeszélyben a gyökérzöldség zata. Közülük esetünkben a sárgarépán, petrezselymen, zelleren, kapron és pasztinákon élősködő változatok érdemelnek figyelmet. Hogy pontosan melyikről is van szó, azt nem feltétlenül fontos meghatározni, hiszen valamennyi ellen ugyanúgy kell védekezni. A vetőmagtermesztést szolgáló növényzetet feltétlenül permetezni kell, mert ellenkező esetben romlik a vetőmag csirá- zóképessége. A növényvédelem kapcsán gyakran szóba kerül, milyen komoly gondot okoz az a tény, hogy sokan megtűrik kertjükben a fertőzött növényi maradványokat. A betegség ugyanis peri- téciumok formájában a fertőzött növényi maradványokon telel át, s a következő év tavaszán innen terjed tovább. A fertőzés megelőzése szempontjából nagyon fontos, hogy négy évnél korábban ne termeljünk ernyősvirágzatú növényeket ugyanazon a területen. A csapadékos időjárástól nem kell tartani, mert a lisztharmatnak inkább az ideihez hasonló, száraz és meleg időjárás kedvez. A zöldségnövények lisztharmat elleni permetezésére a Suli- kol K 0,5 százalékos, a Sulka 1 százalékos vagy a Karatha- ne FN 57 0,1 százalékos töménységű oldata javasolható. SZÁL AI LÁSZLÓ Európában már általánosan elterjedt a zeolit alkalmazása a mező- gazdaságban. Ez az ásványi kőzet ioncserélő tulajdonsággal rendelkezik, vagyis képes megkötni a nedvességet és a különféle gázokat. Ez a mezőgazdaság szempontjából nagyon előnyös tulajdonság, mert a felhasznált zeolit segítségével szabályozható a talaj vízgazdálkodása, mérsékelhető a szerves anyagok kilúgozódása, folyamatossá tehető a műtrágyák hatóanyagának felhasználása, állandósítható a talaj kedvező kémhatása, és nem utolsósorban serkenthető a növények fejlődése. A zeolit ioncserélő tulajdonságát a növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben is ki lehet használni. Az istállókban vagy ólakban elnyeli a nedvességet és csökkenti a bűzt. Később, ha a szerves trágyával együtt kerül beszántásra, szintén kedvező hatással van a talajra. A Kelet-szlovákiai Cement- és Mészkögyár Bystré nad Toplou-i üzeme eddig 30 kilogrammos csomagolásban forgalmazza a zeolitot, kizárólag a mezőgazdasági vállalatok részére. Most - a kiskereskedelmi ár megállapításával - a kiskereskedelmi árusítás elől is elhárult az akadály, így a közeljövőben már a kertbarátok és a háztáji kertészkedők is hozzájuthatnak a zeolithoz s kihasználhatják annak kedvező tulajdonságait. Értesüléseink szerint a zeolitot a zöldségboltok, a kertészeti kellékeket, illetve háztartási vegyipari cikkeket árusító üzletek 3 kilogrammos csomagokban fogják árusítani. A porított zeolit főleg a könnyű talajok feljavítására szolgál, a nehezebb talajokon zúzott vagy granulált zeolitot célszerűbb használni. Kijuttatható ültetés, vetés vagy palántázás előtt közvetlenül az ültetögödrokbe vagy barázdákba, de a kertészeti földkeverékhez is hozzákeverhető 1:1 arányban. Facsemeték vagy díszcserjék telepítésekor a kiásott gödör aljára fél kilónyi zeolitot célszerű tenni. Erre vékony földréteget kell teríteni, s arra helyezhető a facsemete. Aki szőlőt vagy bogyósokat telepít, száz gramm zeolitot használhat tövenként. Igazán kedvező hatás úgy érhető el, ha a zeolitot humusz- szál keverve juttatják az ültetőgödrökbe. A zöldségfélék vetése előtt hozzávetőlegesen egy centiméteres rétegben ajánlatos zeolitot szórni a szokásosnál kicsit mélyebb barázdákba, majd a zeolitra még kevés földet is kell hinteni, hogy a magvak ne a nedvességet elszívó zeolitra kerüljenek. A zöldség- vagy vírágpalánták részére készített ültetögödrokbe adagolt 50 grammnyi zeolitot szintén vékony földréteggel kell takarni, hogy a palánták zsenge gyökerei földrétegbe kerüljenek. A kertbarátok részére forgalmazott zeolit a szobanövények átültetésénél is felhasználható. A cserép vagy virágláda aljára vékony földréteg, erre kevés - mintegy 2-cm-nyi - zeolit, utánna pedig ismét földkeverék kerüljön, hogy a növények gyökerei közvetlenül ne érintkezzenek a zeolittal. A zeolit használata kicsit komplikálja és időigényesebbé teszi a kerti munkát, s természetesen a költségeket is növeli, de az említett előnyös tulajdonságok következtében lényegesen javíthatja mindennapi fáradozásunk végső eredményeit, ezért érdemes kísérletet tenni az ásványi kőzet házikerti kihasználására. (szén) Forgács a komposztban A biológiai kertművelésben természetszerű tápanyagforrásként és takaró- (mulcs-) anyagként fontos komposzt 0,5 - 4,0 cm-es darabokból álló gépi gyaluforgácsból is készíthető. Jó hozzá az apró szemű, nem darabos (akár át is rostálható) érett istállótrágya. A jó minőségű istállótrágya egységnyi mennyiségéhez négyszeres mennyiségű gyaluforgács keverhető. Hasonló mennyiségben még friss, zöld fű, lédús, tavaszi kinyűvött gyom is kerülhet a keverékbe. A keverék trágyává vagy már földszerűvé érésének gyorsítója lehet a hozzá kevert kevés humusztrágya, esetleg a korábbról visszamaradt, már éret komposzt, tíz-húsz térfogatszázaléknyi mennyiségben. Az alapanyagok lerakásakor alulra kerüljenek a darabosabb vagy szálasabb nedvszívó anyagok, s azokra szórhatok a nedvesebbek, apróbbak. Fontos az átnedvesítés. Az összerakot komposzthalomra lyuggatott műanyag fólia teríthető. (ki) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: D,A,S,E,Á). 12. Meavételre kínál. 13. Névutó. 14. Nagyhatalom. 15. Vércsoport. 16. Képző. 17. Fürdő - németül. 19. Házasságkötés. 21. Azonos betűk. 22. Hős. 24. Vállalati forma. 25. Tetőfedő. 26. Szobamadár. 29... Berg, osztrák zeneszerző. 30. öblös tengerpart. 31. Vissza: görög betű. 32. Kínai uralkodócsalád. 33. Tríci- um, tórium. 34. Meggyőződés. 35. Nomen nescio. 36. E.N.A. 37. Az igazságszolgáltatás első tisztviselője az ókori Rómában. 39. A katód három ötödé! 40. Lantán. 41. Azonos betűk. 42. Nóta. 43. Város Brazíliában. 44. Utónév. 45. Figyel. 46. Égési termék. 47. Rejtvényünk befejező része. 51. A lantán és az indium jele. 52. Bizony. 53. Műszál. 55. Hangtalanul megír! 56. Az amerikai titkosszolgálat ügynöke. 58. É.Ó.N. 59. Ősi mezopotámiai sumér város. 60.. Kemencében van! 61. Nyakprém. 62 ... poetica. 64. Zola regénye. FÜGGŐLEGES: 1. A Maláj-szigetek egyike. 2. Időmérő. 3. Baku fele. 4. Elmegy. 5. Francia filmrendező. 6. Igekötö. 7. Európai nép. 8. Rest. 9. Mar, pusztít. 10. Szudánnéger törzs. 11. Lószerszám (ék. f.). 18. Lovas nomád nép. 20. Gabonanövény. 21. Brazíliai város. 22. Város a Szovjetunióban. 23. Fő- ütőér. 25. Döntetlen eredmény a sakkjátékban. 26. Agyag - szlovákul. 27. Suhanc. 28. A főnemesek címe a feudális Franciaországban. 29. Rejtvényünk második része (zárt betűk: LY,G, J,É,H). 33. Trezor fele. 34. Melyik helyen? 35. Sürget. 37. Angol főrend. 38. Olasz költő. 39. Képző. 41. Angol államférfi. 43. Képzőművészeti alkotás. 44. Fű. 45. Állat. 46. Nagy tartály. 48. A vulkáni kőzetek alapanyaga. 49. Éled. 50. Ókori görög isten. 54. Erdélyi város. 56. Új fok. 57. Rag. 59. United Nations Organisation. 61. Bácsi. 63. Roló fele. 65. Asztácium. A július 31 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A megfáradt termés a kaszás kezére fekszik. Könyvjutalomban részesülnek: Hank István, Presov, Sédika Erzsébet, Bratislava, Nagypál Éva, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Július Verbók, Komárom (Komárno), Lehocky Rozália, Léva (Levice). n m <