Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-14 / 32. szám

Oszlopkertek, kertpiramisok Oszlopkertet bármilyen kis helyre telepíthetünk. Kialakítható tor­nácon, eresz alatt, esetleg erkélyen, továbbá terasz, közműhöz nem ■ tartozó fa vagy acél tartóoszlopon. Érje legalább néhány órán át napfény, s ha szabad térrészre kerül, le is állítható hozzá egy, esetleg több függőleges helyzetű, netán egymást érdekes alakzatban keresz­tező vagy támasztó oszlop. Legalább karvastagságnyi legyen az oszlop. Alja bitumennel bekenve tartósítható jól, s a földbe fél méterre beásva, kövekkel kiékelve vagy betonozva rögzíthető. A már álló oszlopra, spirál vonalban, egymástól félméterenként üssünk be szegeket. Azokra sorra felakaszthatok a készen kapható, féloldalas virágkosarak vagy kerámia, esetleg másmilyen függeszt­hető növénytartók. Bennük nemcsak szabadban élő, becserepezett virágok helyezhetők el, hanem a szabadban nyaraltatható szobanö­vények is. „Kónuszos“ növénytartó edényrendszer alakítható ki acél-, eset­leg faoszlop körül. Ehhez felhasználhatók fokozatosan kisebb, de legalább 15 cm szélességű és 8-10 cm mély, kör vagy szögletes alakú, lehetőleg fagyálló'égetett agyag-, esetleg műanyag- vagy faedények. Az aljukat középen vagy egyik irányban szélükhöz közelítve, olyan furattal lássuk el, amelyen át sorra egymás után „felhúzhatok“ a tartóoszlopra. A képen látható állvány lécekből és fémcsövekből egyaránt elkészít­hető. akár a kert pihenórészében, a pázsit közepén is felállítható. A rajta elhelyezett virágládákban szamócát, metélőhagymát, retket, főzéskor is hasznosítható díszpaprikát, fűszernövényeket’stb. termelhetünk. Kádek Gábor felvétele Természetszerűbb is lehet az ilyen tartó, ha különböző átmérőjű fatörzsdarabokból fűrészelünk le jó arasznyi vastagságú részeket. Ezeket legalább 5 - 8 cm mélyen, és csak vékony peremrészt hagyva vájjuk ki, az aljukon pedig fúrjunk vízkivezető nyílásokat. Az így kapott fatörzstálcák, az átmérőjük szerinti sorrendben, náluk jóval kisebb átmérőjű fatörzsrészekből vágott, fél méter hosszúságú törzsdarab- közökkel egymásra rakva állíthatók össze és szegelhetók egy­máshoz. Növénygúlát is kialakíthatunk. A legegyszerűbbnek az bizonyulhat, ha akár különböző vastagságú fatörzsekből vágunk mind rövidebb ; darabokat, amelyek közepét növények beültetéséhez alkalmassá vájjuk ki. Ezeket legalább arasznyi térközökkel egymás fölé fűzhetjük, kötél-, még inkább láncpárra erősítve, U-szegek, vagy kampós fejű csavarok segítségével. A tartókötél- vagy láncpárra felfűzötten, felfo­góként falba vagy mennyezetbe rögzített tartókampó szolgálhat. Feldarabolásuk után felső középrészükön kifűrészelt, a végükön pedig akár cementes habarccsal lezárt, nem rikító színű műanyag csodarabokból is összeállítható ilyen tartó. Nemcsak különböző hosszúságú ládákkal, hanem hasonló hosz- szúságú, vaskos, beragasztott végű és felső részükön kivágott műanyag csötagokkal is összeállítható növénytartó piramis, függőle­ges tartórúdra „fűzve." Ha a tartórudat rögzítő aljrész aljára három­négy zsúrkocsikereket is felerősítünk, akkor mozgatható lesz. A menthetetlenné váló, esetenként más nyomós okból visszacson- kolásra kerülő, kisebb-nagyobb fák, rövidebben-hosszabban meg­hagyható törzsdarabjai is szolgálhatnak tartóul. Akár természetszerű támaszték is lehet a régi falusi udvarokban használt köcsögtartó ágasfák mintájára, az alsó, vaskos, tartóágaik kisebb-nagyobb részé­nek meghagyásával csonkolt koronájú, kipusztult fa. Az ilyen helyi ágasfára számtalan kúszó cserje is felfuttatható, mint a mutatós virágzatú loncok, a napos helyen viruló, nagyvirágú iszalagok, és a mély árnyékban is örökké zöldellő lombozató borostyánok. A körülbelül derékmagasságban levágott, esetleg még alacso­nyabb fatörzscsonk pedig közepén kivájható, olyan növények beülte­téséhez, amelyek eredeti helyükön hajlamosak fatörzsekre települni, mint az egyes erdei páfrányok, vagy a kúszó hajtású örökzöld kecskerágó. Elhelyezhető azonban a fatörzscsonkon virágtartó műkő, eternit, netán másmilyen anyagú edény is, még inkább favályú, illetve tál. Ez többek között csüngő hajtású egynyáriakkal és kétnyári virágokkal, sőt még muskátlitövekkel is beültethető. (E) ÚJ SZÚ 21 J87.VIII.14. Mennyi vegyszert használjunk? Ajánlott töménység 0,01 % 0,1 % 1 % Szerszükséglet 10 liter permetléhez Porított készítmény 1 gramm 10 gramm 100 gramm Folyékony vegyszer 1 ml = 1 cm3 10 ml (1 cl) = 10 cm3 100 ml (1 dl) = 100 cm3 Zeolit a kertészkedöknek E rnyősvirágzatú növénye­inket gyakran megtá­madja a rendszerint tetemes kárt okozó lisztharmat. A fertőzés ko­rai elterjedése a legveszedelme­sebb, mert a betegség főleg eb­ben az időben okozhat nagy veszteséget. Igaz ugyan, hogy a fertőzött növények az esetek többségében „csak“ a lombju­kat hullatják el és rövidesen is­mét kihajtanak, de mindez jelen­tősen rányomja a bélyegét a ter­méshozam alakulására. Igen ko­rai és nagy fertőzés esetén ki is pusztulhat a növényzet. A betegség megjelenését könnyű megfigyelni, hisz a leve­leken és a levélnyélen megje­lenik a lisztharmatra jellemző, lisztszerú bevonat. Kiváltója a valódi lisztharmatok közé tarto­zó Erysiphe-faj valamelyik váltó­Veszélyben a gyökérzöldség zata. Közülük esetünkben a sár­garépán, petrezselymen, zelle­ren, kapron és pasztinákon élős­ködő változatok érdemelnek fi­gyelmet. Hogy pontosan melyik­ről is van szó, azt nem feltétlenül fontos meghatározni, hiszen va­lamennyi ellen ugyanúgy kell vé­dekezni. A vetőmagtermesztést szolgáló növényzetet feltétlenül permetezni kell, mert ellenkező esetben romlik a vetőmag csirá- zóképessége. A növényvédelem kapcsán gyakran szóba kerül, milyen ko­moly gondot okoz az a tény, hogy sokan megtűrik kertjükben a fertőzött növényi maradványo­kat. A betegség ugyanis peri- téciumok formájában a fertőzött növényi maradványokon telel át, s a következő év tavaszán innen terjed tovább. A fertőzés mege­lőzése szempontjából nagyon fontos, hogy négy évnél koráb­ban ne termeljünk ernyősvirág­zatú növényeket ugyanazon a területen. A csapadékos idő­járástól nem kell tartani, mert a lisztharmatnak inkább az idei­hez hasonló, száraz és meleg időjárás kedvez. A zöldségnövények liszthar­mat elleni permetezésére a Suli- kol K 0,5 százalékos, a Sulka 1 százalékos vagy a Karatha- ne FN 57 0,1 százalékos tö­ménységű oldata javasolható. SZÁL AI LÁSZLÓ Európában már általánosan elter­jedt a zeolit alkalmazása a mező- gazdaságban. Ez az ásványi kőzet ioncserélő tulajdonsággal rendelke­zik, vagyis képes megkötni a ned­vességet és a különféle gázokat. Ez a mezőgazdaság szempontjából na­gyon előnyös tulajdonság, mert a felhasznált zeolit segítségével szabályozható a talaj vízgazdálko­dása, mérsékelhető a szerves anya­gok kilúgozódása, folyamatossá te­hető a műtrágyák hatóanyagának felhasználása, állandósítható a talaj kedvező kémhatása, és nem utolsó­sorban serkenthető a növények fej­lődése. A zeolit ioncserélő tulajdon­ságát a növénytermesztésen kívül az állattenyésztésben is ki lehet használni. Az istállókban vagy ólak­ban elnyeli a nedvességet és csök­kenti a bűzt. Később, ha a szerves trágyával együtt kerül beszántásra, szintén kedvező hatással van a ta­lajra. A Kelet-szlovákiai Cement- és Mészkögyár Bystré nad Toplou-i üzeme eddig 30 kilogrammos csoma­golásban forgalmazza a zeolitot, ki­zárólag a mezőgazdasági vállalatok részére. Most - a kiskereskedelmi ár megállapításával - a kiskereskedel­mi árusítás elől is elhárult az aka­dály, így a közeljövőben már a kert­barátok és a háztáji kertészkedők is hozzájuthatnak a zeolithoz s kihasz­nálhatják annak kedvező tulajdon­ságait. Értesüléseink szerint a zeoli­tot a zöldségboltok, a kertészeti kel­lékeket, illetve háztartási vegyipari cikkeket árusító üzletek 3 kilogram­mos csomagokban fogják árusítani. A porított zeolit főleg a könnyű tala­jok feljavítására szolgál, a nehezebb talajokon zúzott vagy granulált zeoli­tot célszerűbb használni. Kijuttatha­tó ültetés, vetés vagy palántázás előtt közvetlenül az ültetögödrokbe vagy barázdákba, de a kertészeti földkeverékhez is hozzákeverhető 1:1 arányban. Facsemeték vagy díszcserjék te­lepítésekor a kiásott gödör aljára fél kilónyi zeolitot célszerű tenni. Erre vékony földréteget kell teríteni, s ar­ra helyezhető a facsemete. Aki szőlőt vagy bogyósokat tele­pít, száz gramm zeolitot használhat tövenként. Igazán kedvező hatás úgy érhető el, ha a zeolitot humusz- szál keverve juttatják az ültetőgöd­rökbe. A zöldségfélék vetése előtt hoz­závetőlegesen egy centiméteres ré­tegben ajánlatos zeolitot szórni a szokásosnál kicsit mélyebb baráz­dákba, majd a zeolitra még kevés földet is kell hinteni, hogy a magvak ne a nedvességet elszívó zeolitra kerüljenek. A zöldség- vagy vírágpalánták részére készített ültetögödrokbe ada­golt 50 grammnyi zeolitot szintén vékony földréteggel kell takarni, hogy a palánták zsenge gyökerei földrétegbe kerüljenek. A kertbarátok részére forgalma­zott zeolit a szobanövények átülteté­sénél is felhasználható. A cserép vagy virágláda aljára vékony földré­teg, erre kevés - mintegy 2-cm-nyi - zeolit, utánna pedig ismét földke­verék kerüljön, hogy a növények gyökerei közvetlenül ne érintkezze­nek a zeolittal. A zeolit használata kicsit kompli­kálja és időigényesebbé teszi a kerti munkát, s természetesen a költsé­geket is növeli, de az említett elő­nyös tulajdonságok következtében lényegesen javíthatja mindennapi fáradozásunk végső eredményeit, ezért érdemes kísérletet tenni az ásványi kőzet házikerti kihasználá­sára. (szén) Forgács a komposztban A biológiai kertművelésben természetszerű tápanyagforrásként és takaró- (mulcs-) anyagként fontos komposzt 0,5 - 4,0 cm-es darabokból álló gépi gyaluforgácsból is készíthető. Jó hozzá az apró szemű, nem darabos (akár át is rostálható) érett istállótrágya. A jó minőségű istállótrágya egységnyi mennyiségéhez négyszeres mennyiségű gyaluforgács keverhető. Hasonló mennyiségben még friss, zöld fű, lédús, tavaszi kinyűvött gyom is kerülhet a keverékbe. A keverék trágyává vagy már földszerűvé érésének gyorsítója lehet a hozzá kevert kevés humusztrágya, esetleg a korábbról visszamaradt, már éret komposzt, tíz-húsz térfogatszázaléknyi mennyiségben. Az alapanyagok lerakásakor alulra kerüljenek a darabosabb vagy szálasabb nedvszívó anyagok, s azokra szórhatok a nedvesebbek, aprób­bak. Fontos az átnedvesítés. Az összerakot komposzthalomra lyuggatott műanyag fólia teríthető. (ki) Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része (zárt betűk: D,A,S,E,Á). 12. Meavételre kínál. 13. Névutó. 14. Nagyhatalom. 15. Vércsoport. 16. Képző. 17. Fürdő - németül. 19. Házasságkötés. 21. Azonos betűk. 22. Hős. 24. Vállalati forma. 25. Tetőfedő. 26. Szobamadár. 29... Berg, osztrák zeneszerző. 30. öblös tengerpart. 31. Vissza: görög betű. 32. Kínai uralkodócsalád. 33. Tríci- um, tórium. 34. Meggyőződés. 35. Nomen nescio. 36. E.N.A. 37. Az igazságszolgáltatás első tisztviselő­je az ókori Rómában. 39. A katód három ötödé! 40. Lantán. 41. Azo­nos betűk. 42. Nóta. 43. Város Bra­zíliában. 44. Utónév. 45. Figyel. 46. Égési termék. 47. Rejtvényünk be­fejező része. 51. A lantán és az indium jele. 52. Bizony. 53. Műszál. 55. Hangtalanul megír! 56. Az ame­rikai titkosszolgálat ügynöke. 58. É.Ó.N. 59. Ősi mezopotámiai sumér város. 60.. Kemencében van! 61. Nyakprém. 62 ... poetica. 64. Zola regénye. FÜGGŐLEGES: 1. A Ma­láj-szigetek egyike. 2. Időmérő. 3. Baku fele. 4. Elmegy. 5. Francia filmrendező. 6. Igekötö. 7. Európai nép. 8. Rest. 9. Mar, pusztít. 10. Szudánnéger törzs. 11. Lószerszám (ék. f.). 18. Lovas nomád nép. 20. Gabonanövény. 21. Brazíliai város. 22. Város a Szovjetunióban. 23. Fő- ütőér. 25. Döntetlen eredmény a sakkjátékban. 26. Agyag - szlová­kul. 27. Suhanc. 28. A főnemesek címe a feudális Franciaországban. 29. Rejtvényünk második része (zárt betűk: LY,G, J,É,H). 33. Trezor fele. 34. Melyik helyen? 35. Sürget. 37. Angol főrend. 38. Olasz költő. 39. Képző. 41. Angol államférfi. 43. Képzőművészeti alkotás. 44. Fű. 45. Állat. 46. Nagy tartály. 48. A vulkáni kőzetek alapanyaga. 49. Éled. 50. Ókori görög isten. 54. Erdélyi város. 56. Új fok. 57. Rag. 59. United Nations Organisation. 61. Bácsi. 63. Roló fele. 65. Asztácium. A július 31 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A megfáradt termés a kaszás kezére fekszik. Könyvjutalomban részesülnek: Hank István, Presov, Sédika Erzsébet, Bratislava, Nagypál Éva, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Július Verbók, Komárom (Komárno), Lehocky Rozália, Léva (Levice). n m <

Next

/
Thumbnails
Contents