Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-07 / 31. szám

Készítsünk légycsapdát A légy kiváló táplálék számos terráriumbán tartott állat számára. Az ábrán látható légycsapda kellékei: egy deszkalap, egy-egy vastagabb és vékonyabb léc, néhány szög, egy darab régi tüll vagy fátyol, 2 méter vastagabb vashuzal és egy ruhacsipesz. Az a), b) és d) részletrajzok és az ábraszöveg alapján a csapda egyszerűbb formáját gyorsan össze lehet állítani. Az üzemkész csapdát a d) részletrajz mutatja. A kúpalakú zsákot olyan magasan függesszük fel, hogy a zsák aljába varrt, többszörösen karikába hajlított huzal kb. 2 cm magasan legyen a deszkalaptól. Az egy kicsit nagyobb átmérőjű kör három pontján a deszkába vert szögek megakadályozzák, hogy az esetle­ges szél lengesse a zsákot. A zsák csúcsához erősített zsineg szabad végére kössünk hurkot és ezt a vízszintes rúdra vagy a csipesz egyik szárára akasszuk ideiglenesen. A zsineg célja az, hogy amikor a legyeket tartalmazó zsákot a csipesz összenyomásá­val leejtjük a deszkára, megakadályozza a zsák összeesését, ezért a zsineg hosszát ennek megfelelően szabályozzuk be. Az alul jól záró, de a kifeszülve maradt zsákban a mi szerencsénkre - s a maguk vesztére - a legyek felfelé igyekeznek, amit kis a) alaplap: tartórúd (1), csaliedény (2), lengést gátló szegek (3) b) a zsák és függesztője: fémhuzal ráma (rá), tüll vagy fátyol kúp (tű), ruhacsipesz (cs), tartózsinór (zs), vízszintes tartórúd (r), kampó (ka) c) üvegcsöves zsák: az üvegcsőre (ü) erősítjük fel a zsák végét, tartózsinór (zs), gumidugó (d) d) az összeállított légycsapda e) önzáró etetőnyílás a terrárium oldalán: gumilap keresztalakú bevá­gással (g), a terrárium oldallapja (e), keret a gumilap leszorítására (ke), szegecsek (sz) kocogtatással, ijesztgetéssel meggyorsíthatunk. Amikor a legyek a kúp végében vannak, akkor egyik kezünkkel alul összemarkoljuk a zsákot, másikkal a zsineget leakasztjuk és már szedhetjük is ki a legyeket. Ezt kis ügyességgel akár egyenként is végezhetjük, de ha egy kémcső, vagy kisebb üveg száját a szorítás lazítása mellett betoljuk a zsákba, majd ezt csúcsával lefelé fordítjuk, akkor a legyek újra felfelé menekülnek - az üvegbe. Innen pedig a terrárium etetőnyílásán át be állatainkhoz. Gélszerű a terráriumok tető-, vagy egyik oldallapján egy 3 cm átmérőjű nyilast készíteni és ezt egy 5x5 cm nagyságú vastagabb gumilappal lefedni (pl. gépkocsi belső), amelybe keresztalakban 3-3 cm hosszú vágást ejtünk. A gumilapot hasonló nagyságú, középen 3 cm átmérőjű lyukkal ellátott kerettel, szegecseléssel, vagy ragasz­tással erősíthetjük fel. A keresztalakú vágás jól zár, amikor a csövet átnyomjuk rajta, vagy amikor üresen visszahúzzuk. Ha a zsákba a c) részletrajz alapján üvegcsövet rögzítünk (többször körbetekert szige­telőszalaggal), akkor a legyeket ebbe tereljük fel, majd a cső felső végébe nyomott gumidugó gyors eltávolítása után közvetlenül innen engedhetjük be a legyeket a terráriumba. A zsák alá lapos edénykébe helyezzük el a csalit. Ez annál hatásosabb, minél csábítóbb illatokat bocsát ki magából: ujjhegynyi húsos csontdarabka, máj, vagy erős szagú sajt számunkra még észlelhetetlen szagára messze környékről jönnek a hús- és dögle­gyek. (á) Zebra a vízben uszá 21 A zebra dánió (Brachidanio rerio) a díszhalak egyik legszebb képvise­lője: 4-5 centi hosszú testén sárga és acélkék csíkok futnak végig. A karcsú halacska fürge úszásával pezsgő életet visz az akváriumba. A pontyfélék családjába tartozik. Elö-lndiában őshonos, kezdőknek különösen ajánljuk, mert szaporítá­sa nem nehéz feladat. Közepesen kemény (nk° 10-14) és semleges kémhatású (pH 7), ál­lott csapvízben könnyen leívik. Egy- egy „pockos“ nőstényhez karcsú, jól hajtó hímet helyezzünk. A szapo­rításhoz már megfelel egy 15-20 literes medence is. A medence aljá­ra rakjunk jól kimosott gyöngykavi­csot és néhány csomó forrásmohát vagy finom levelű süllőhínárt. így az elhullatott ikra védve marad. Az ívás után a tenyészhalakat távolítsuk el. A 24-26 C-fok hőmérsékletű vízben egy nap elteltével kikel a lárva, majd az ötödik napon kiúszik. Először pa­pucsállatkákkal, majd kemény tojás sárgájával etethető. A 8-10 mm-es halparányok kerekesféreggel, Cyclops-lárvával a kifejlett halak zooplanktonnal, Tubifexszel, élő szúnyoglárvával etethetők. B7. Vili. 7. hogyan öntözzünk a fóliasátorban? A fóliaborítású hajtató berendezések alkalmazása minőségi változást hozott a korai és melegkedvelő zöldségfélék termesztésében. Az új, haladó módszer meghonosítása révén hazánkban is jelen­tősen nőtt némely zöldségnövények, fő­leg a paprika és az uborka össztermelé­se, ami jelentős mértékben hozzájárult táplálkozásunk ésszerűbbé tételéhez. A hajtatásos termesztéshez iparunk nagy­üzemi és háztáji viszonyok közepette egyaránt jól hasznosítható konstrukció­kat, egyszerű és szilárdított fóliatakarókat gyárt, vannak hajtatásra kinemesített faj­táink és hibridjeink, és a gépesítés kérdé­se is megoldódik lassan. Viszont az öntö­zés még mindig a megoldatlan problémák közé tartozik, mivel nem csupán az a kér­dés, hogy mikor és hogyan locsoljuk a hajtatott zöldségféléket, hanem az is, hogy mivel, milyen berendezésekkel ön­tözzünk a sátrakban? A fóliával borított berendezésekben a zöldség nem hasznosíthatja a termé­szetes csapadékot, tehát magunknak kell gondoskodnunk az éltető csapadék bizto­sításáról. Persze, a hajtató berendezé­sekben nem kell annyi vizet juttatnunk a növényzetnek, mint amennyi természe­tes csapadék és öntözővíz formájában a szabadföldi növényzetnek jut. Szabad­földi viszonyok közepette a csapadéknak több mint 90 százaléka elpárolog a föld felületéről és a növényzetről. A hajtató berendezésekben a vlzpára ismét lecsa­pódik és visszakerül a földbe. Vízveszte­ségre csupán szellőztetéskor kerül sor, no meg számolni kell azzal is, hogy a föld mélyebb rétegei is elnyelnek némi vizet. Az elmondottakból kitűnik, hogy éppen­séggel nem könnyű pontosan meghatá­rozni, milyen időközökben és mekkora vízadagokkal legcélszerűbb locsolni a hajtatott zöldségnövényeket. MIKOR ÖNTÖZZÜNK? A vegetációs időszak kezdetén általá­ban kellő vízellátottságú a föld, hiszen a téli csapadék felhalmozódik. Palántá­zás, illetve vetés előtt csak kivételes ese­tekben szükséges öntözni. Például olyan­kor, ha télen is fólia borította a földet vagy üvegházról van szó. Ilyenkor betelepítés előtt 10-15 mm csapadékot juttatunk a földnek. A palánták kiültetése után aján­latos kicsit beöntözni a földet mondjuk 5 mm csapadéknak megfelelő vízmennyi­séggel (1 mm csapadékról akkor beszé­lünk, ha egy négyzetméteres területre egy liter víz jut). Ezt követően az öntözést mérsékeljük, hogy erős gyökérzet nevelé­sére serkentsük a növényeket. Arra azon­ban ügyeljünk, hogy a föld soha ne szá­radjon ki. A lombfelület növekedésének idősza­kában, továbbá virágzás előtt és után annyi vizet kell juttatni a növényzetnek, hogy a gyökérzónában mindig enyhén nedves legyen a föld. A termés növeke­désének idején intenzívebbé tesszük az öntözést, mert ebben a fejlettségi sza­kaszban minden zöldségnövénynél foko­zódik a vízigény. A termésérlelés idősza­kában minden zöldségnövénynél ésszerű korlátozni az öntözést. MENNYI VIZET JUTTASSUNK? Az egyszeri locsolással kijuttatott víz- mennyiséget a gyökérrendszer fejlődésé­nek megfelelően növeljük. Kezdhetjük 5 mm-rel és elmehetünk egészen 15-20 mm-ig. Az öntözés gyakoriságát minden­kor a talajnedvesség, a növényzet fejlett­ségi állapota és összképe szerint kell meghatározni. A legmegfelelőbb talajned­vesség meghatározására különféle mérő­műszerek készülnek, de ezeknek legfel­jebb csak a nagyüzemi kertészek veszik hasznát. A háztáji termelő kénytelen vizu­ális jelek megfigyelésére alapozni. Akkor mondjuk, hogy száraz, azonnali öntözést igénylő a föld, ha a kezünkben összenyo­mott rög szétesik. Túlöntözésről akkor beszélünk, ha a kezünkkel összenyomott föld kásásodik és vizet ereszt. Azok jár­nak el helyesen, akik rendszeresen ellen­őrzik 30-40 cm-es mélységig a talaj álla­potát, mert a szerzett ismeret birtokában úgy irányíthatják az öntözést, hogy ne száradjon ki, de ne is legyen vízzel túltelí­tett a föld. MIVEL ÖNTÖZZÜNK? A hajtató berendezésekben olyan öntö­ző berendezést kellene használni, amely lehetővé teszi a rugalmas vízellátást, egyenletesen osztja el és közvetlenül a növényekhez juttatja a vizet. Ugyanak­kor a locsolás intenzitása nem lehet na­gyobb, mint a talaj vízelnyelő képessége Ez annyit jelent, hogy öntözéskor a víznek nem szabadna megállni vagy csordogálni a talaj felszínén. A kiemelt követelményeknek leginkább az öntöző porlasztók (fúvókák) felelnek meg. Ezeket a növényzet fölött láncra függesztett csőre szerelik. Fúvókák alkal­mazása esetén feltétlenül tiszta vízzel kell öntözni és a fúvókákat rendszeresen ellenőrizni, nem tömödtek-e el. A víz nyomása legalább 0,2-0,3 MPa (2-3 at­moszféra) legyen, mert csak így lesz tökéletes a porlasztás A kijuttatott víz mennyiségét rendsze­resen mérni kell. A célból az öntözött területen helyezzünk el csapadékmérö edényeket (jobb híján lábasok, bádog­edények is megfelelnek). A különféle szó­rófejekkel ellátott tömlővel történő, kézi locsolás hosszadalmas, munkaigényes és nem is a legjobb, mivel a kijuttatott vízmennyiség nem oszlik meg arányosan. Kisebb fóliasátrakban vékony falú poli­etilén csövekkel is megoldhatjuk az öntö­zést. A sorközökbe fektetett csöveken kis lyukakat készítünk, ezeken folyik a növé­nyekhez a kis nyomáson csörgedeztetett víz. A lyukak egymástól mért távolságát legjobb az adott feltételekhez igazítani (növénysűrüség, víznyomás, csőátmérő stb.). Végezetül még annyit: az öntözendő területet betelepítés előtt egyengessük el, hogy a talaj egyenletesen nyelje el a jutta­tott vízmennyiséget. Öntözés után pedig, mihelyt megszikkad a talaj, azonnal lazít­suk fel a felső réteget, hogy a lehető legkisebbre csökkentsük a párolgást. MILOSLAV NOVOTNY mérnök, a tudományok kandidátusa Ügyeljünk a molyokra A melegek beálltával csaknem minden lakásban megjelennek a molyok. E kártevőnek több faja ismeretes, de a lakásokban csak kettő, a ruhamoly és a kárpitmoly veszélyeztet. A parányi lepkék rendszerint már májustól röpködnek, de a fűtött lakótelepi lakásokban télen is akad belőlük egy-egy példány. A hőmérséklettől függően a lárvák két hét alatt kelnek ki. Rágószervük különösen fejlett, a legkülönfélébb akadályokon is képesek magukat átrágni. Teljes fejlettségük elérése után - az úgynevezett lakócsövön belül, melyet helyváltoztatás közben is mindig magukkal cipelnek - bebábozódnak, kikelés után pedig azonnal szaporodnak. Téves az a hiedelem, hogy a molyok tavasszal és ősszel a szabadból költöznek be a lakásba. A valódi „házimolyok“ mindig a lakásban élnek és gyakran nagy tömegben befészkelnek a ruhásszekrénybe, a kárpitozott bútorokba, az öreg szőrmékbe stb. Ezek az ideális tenyészőhelyeik. A lárvák minden rejtett zugban megélnek és talán ez az oka, hogy a legtisztább lakásokban is újra meg újra megjelennek. A molyok leginkább a szakszerűtlenül tárolt, hosszabb ideig nem használt textíliákat, szőnyegeket, bundákat támadják meg, ezekből készítik a lakócsö­vüket. Ez a veszély még akkor is fennáll, ha a lakásban a legnagyobb rend és tisztaság uralkodik. A molyokat a leghatékonyabban olyan anyagokkal lehet kipusztítani, illetve elűzni, amelyek benzolgőzöket vagy más káros illatanyagokat tartal­maznak, mint például a naftalin, a kristályos molyirtó, az aeroszolos rovarirtó készítmények, továbbá némely növények (levendulavirág, kakukkfű, rozma­ring stb). A legrégibb, legismertebb molyirtó szer a naftalin. Erős szagú, illékony kátrányszármazék, gőzeinek rovarirtó hatása van. A kristályokat vagy tabblettákat tányérkára kiszórva helyezzük a szekrény, vagy a molyzsák aljára, esetleg a ládákban tartott ruhák közé hintjük. A molyfüvek közül legkedveltebb a kellemes illatú levendulavirág, vagy annak kakukkfüvei, rozmaringgal együtt készített keveréke. Ezeket tesszük megfelelő nagyságú tüllzacskóba, és a szekrényben a ruhák közé akasztjuk. Az említett szerek természetesen csak akkor hatásosak, ha nem fukarko­dunk velük, a megóvandó ruháinkat és a szőrméket előzetesen molyzacs­kóba, jól záró szekrénybe vagy ládába helyezzük, hogy a gázok kellően hassanak. KANIZSA ISTVÁN Keresztrejtvény Rejtvényünkben Fábry Zoltán hét müvét rejtettük el a vízszintes 1., 17., 38., 62., 68. valamint a függő­leges 1., 22. számú sorokban. VÍZSZINTES: 13. Férfinév. 14. Nyí­lás. 15. Sakkfigura. 16. Német néve­lő. 19. Argon. 20. Szétválaszt. 21. Abbahagyja a dolgot, mint a lusta... húzást. 22. Hidrogén. 23. Kirak. 25. Édesség. 27. Tantál. 28. Dísze. 29. Köztér része! 31. L. O. Z. 32. Char­les Dickens írói álneve. 33. Súlya­rány. 34. Svéd fiúnév. 35. Határozó­szó. 37. Sokára. 42. Skót népi tánc. 44. ...ipso. 45. A zab szélei. 46. Azonos betűk. 47. Betegség. 48. Folyó Lengyelországban. 50. Futó­madár. 52. Amerikai tábornok. 53. Rag. 54. „Tartozik“ rovat megjelölé­se a kereskedelemben. 56. Ipari nyersanyag, névelővel. 58. ... mail. 59. Pénzszekrény. 61. Kertben van! 64. A. T. Ó. 65. Ferdén. 66. Szlovák személyes névmás. 67. One ..., gyors társasági tánc. FÜGGŐLEGES: 2. Földrész. 3. Azonos betűk. 4. A menet eleje! 5. Telefonhívóval felszerelt taxiállo­más. 6. Péncél. 7. Királyi főtisztvise­lő. 8. össze-vissza rág! 9. Káromol. 10. Cserje. 11. Álarc. 12. Segélykérő jel. 17. Piszkít. 18. Lent levő helyen. 20. Rag. 24. Személyes névmás. 26. Bantu törzs Tanganyikában. 27. Tartó. 30. Vicc. 32. Nyakprém. 34. Egyik oldal. 36. Talajművelő eszköz. 37. S a többi. 38. Vita. 39. Barna bőrű nép. 40. Amerikai költő. 41. Magyar labdarúgó volt. 43. örökké­valóság. 46. Rámáz. 48. Ébred. 49. A jelzett személynek. 51. Piszok. 52. Lantén. 54. .. ,-Suarez, város a Mal­viában. 62. Menyasszony. 63. Vég - angolul. 64. Patakban van! 67. Hangtalanul súg! gas Köztársaságban. 55. Szétvá­laszt. 57. Haza fele. 58. Török fő­tiszt, névelővel. 60. Folyó Jugoszláv A július 24-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A Nyár, a Nyár legjobb apa Osztja a békét és erőt. Könyvjutalomban részesülnek: Édes Árpád, Madar (Modrany), Kiss Katalin, Hegysúr (Hruby Súr), Bassa Tímea, Nagykapos (Veiké Kapusany), Szulányi Anna, Szene (Senec), Ozsvald Istvánná, Érsekújvár (Nővé Zámky). * t ^

Next

/
Thumbnails
Contents