Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-31 / 30. szám
Amikor Bulgária fővárosa, Szófia repülőterén kiszálltunk az óriási gépmadárból és helyet foglaltunk a kis mikrobuszban, még nem sejtettük, hogy tizenkét napos országjáró kőrútunk során mennyire nem lesz kedvünk minduntalan ismét beszállni a buszba és elindulni egy-egy csodálatos hangulatú városból. Ám vendéglátóink, a Balkanturist utazási iroda, munkatársai elhatározták, megmutatják az ismert tengerparti üdülőközpontokat, de elsősorban a belföld kincseit, látnivalóit. Az útirány tehát Szófia, Vitosa, Pazardzsik, Plovdiv, Pamporovo, Kazanlak, Etar, Lovecs, Pleven, Veliko Tarnovo, Arbanaszi, Sumen, Albena, Napospart, Elenite, Szozopol és Burgasz. Az utolsó állomás a Düni üdülőközpont volt. A FŐVÁROS VONZÁSA Szófiai barangolásaink során lépten-nyo- mon, magánautókon, plakáton, taxikon, virágokból kirakva találkozhattunk a „Növekszik, de nem öregszik“ jelmondattal. Az 1 200 000 lakosú város évről évre változtatja arculatát, s mégis, évtizedeken keresztül megmaradt a parkok városa. De nem csupán a város közepén levő hektáros parkról híres, az új lakónegyedekben is az egyik legelső feladat a parkosítás. A főiskolásoknak épített Botyev lakónegyedben sétálva meggyőződhettünk az állítás valódiságáról, s gondolatban máris a hazai sivár lakóteleszállás képezi. Tény, a Fekete-tenger nagy vonzerő, ám az is igaz, a turisták joggal panaszkodtak a kempingek zsúfoltságára, a szociális berendezések hiányára, a magánházakban lakók pedig a fizetövendég- szolgálat alacsony színvonalára.- Az idényre való felkészülés időszakában 2 millió leva ráfordítással igyekeztünk javítani a helyzeten. Megszüntettünk néhány régi kempinget, illetve csökkentettük a meglévők befogadóképességét. A 10-15 évvel ezelőtt felépített tengerparti üdülőtelepek elöregedtek, tehát felújításra várnak, illetve helyükre újakat kell építeni. Annak • Szófia, a parkok városa KÉTEZERKÉTSZÁZ KILOMÉTER BULGÁRIÁN ÁT pekkel hasonlítottuk össze a látottakat. Tapasztalhattuk, a főváros nagy vonzerő a turisták számára, a szovjeteken kívül sok német, lengyel, magyar, de angol, osztrák és görög csoporttal is találkoztunk. IDEGENFORGALOM - TÉLEN ÉS NYÁRON Amikor a Balkanturist szófiai székházában találkoztunk Todor Nanov igazgatóhelyettessel, valamint Alexander Barzacskivel és Grigori Mihajlowal, az utazási iroda vezető munkatársaival, természetesen elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogyan fogadják a hazánkból érkező turistákat.- Bulgáriában mindenki nagyon jól tudja, hogy az első turisták még 1948-ban Csehszlovákiából érkeztek, s azóta is sokan látogatnak hozzánk. Az 1980-1985-ös években már több mint kétmillióan nyaraltak a tengerparton, szervezetten közel 1 050 000-en. Tavaly a szervezett turizmus keretében 200 ezren látogattak hazánkba, viszont a hozzánk érkező magánutazók száma 1985-höz viszonyítva 60 ezerrel csökkent. Természetesen elemeztük a helyzetet, a turisták elmaradásának okát - közölte szimpatikus nyíltsággal Todor Nanov. Megtudtuk, a magánutazók nagy gondja a távolság, nem titok, a repülőjegy ára borsos. Az autós turistákat riasztja a határokon való várakozás gondolata, de a szállás bizonytalansága is. S ez nemcsak a szállodai kapacitásokra vonatkozik, hanem néhány éve a magánszállásokra is. A bolgár tengerparton 31 ezer ágy áll a csehszlovák turisták rendelkezésére, 2-3 ezer az ún. bungalókban, hatezer szállodákban, a többit pedig a kemping és a maqánellenére, hogy évente körülbelül 30 szállodát sikerült korszerűsíteni és egyre épülnek az újak, az átalakítást nem győzzük olyan ütemmel, ahogy szeretnénk nemcsak mi, hanem a hazánkba látogató idegenek is. Korszerűsítésre várnak a csehszlovák vállalatok tengerparti üdülői is - sorolta a tényeket. Grigori Mihajlov röviden felvázolta a Balkanturist által üzemeltetett objektumok helyzetét. A 370 szállodában 85 ezer a férőhely, a kempingekben 70 ezren, a magánházakban 150 ezren üdülhetnek. Elmondta, annak ellenére, hogy megérti a vendégeket, akiket a tengerpart érdekel, számos új, korszerű és kényelmes szállodát építettek belföldön is, olyan városokban, ahol sok a történelmi emlék, látnivaló. Tavaly ugyan megkezdődött a belföldi-tengerparti útajánlatok propagálása, ám ezen a téren még sok a tennivaló. Pedig ebben látják a turizmus fejlesztésének nagy lehetőségét.-Megpróbáltuk tehermentesíteni a főidényt (júliust, augusztust) - és kedvezményes árajánlatokkal„csalogatjuk“ a szezon előtt, illetve az utószezonban érkezőket. Ez segített ugyan, de be kell vallanunk, a turistákat kiszolgáló 40 ezer állandó, és körülbelül 20 ezer szerződéses dolgozó sem tudhat maradéktalanul megfelelni az elvárásoknak. S hogy a kép teljes legyen, elmondta azt is, a kötelező pénzbeváltás (személyenként naponta 10 leva, amit elkölteni nem nehéz) is kedvét szegi a magánutazóknak. Szólt a téli turizmus fejlődéséről, s hogy ne maradjon csak a szavaknál, elindultunk.egy vitosai kirándulásra.- - A Vitosa 550 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a hegy magassága 2290 méter. Kedvenc kirándulóhelye a fővárosiaknak, hiszen a távolság csak 22 kilométer, és a három korszerű szálloda telente a fehér sport kedvelőinek nyújt kényelmes átmeneti otthont. A kiváló síterepek nemcsak a Vitosára jellemzőek, Boro- vec és Pamparovo is kiválóan alkalmas a téli sportok üzésére. Talán ezért is igyekszik Bulgária megszerezni az 1992 évi téli olimpiai játékok megrendezésének jogát. Élveztük, hogy a hegycsúcsok hósapkát viseltek, de azért örültünk, hogy kissé átfagyva visszaindultunk a fővárosba. Azt észrevettük ugyan, hogy másfelé megyünk, ám arra gondoltunk, a hazaiak csak ismerik a járást. HARANGSZÓ A GYERMEKEKÉRT- Kis kitérőt teszünk - közölte sejtelmes mosollyal tolmácsunk, Lubomír Ruszkov - Megnézzük a Ludmila Zsivkova ötlete nyomán felépített A béke harangjai emlékművet. Amikor 1979. augusztus 25-én felavatták, csupán néhány ország harangját kongatták meg a világ összes gyermekéért, a békéért. Azóta elkészült a világ gyermekeinek nemzetközi parkja is, de gyarapodott a haranggyüjtemény is. Nyolcvanhat ország harangját kongattuk meg mi is, s nekünk hazánk harangjának mély hangja szólt a legszebben. PÉTERFISZONYA • A Vitosa télen-nyáron vonzza a turistákat (Eman Uher felvételei) szót: kirakat. Mire 9°",f°t'babákra? kendben, vagy««*" olyan, mint en. . t nem csak /maradt meg, városok i) lakóheWem, hane ^ koptatom. utcá,t 'Lakát korántsem egy <est- hogy a kirakat ° üvéSzethezezert y grafika, holott, a m értelmező ze? noha A^ffiZónél művész. kirakatrendező c nincs szó. szüksegszeruseg (evó tárgyak zás így sz°^L;*ivei kakátok diszitésos eirend^ve', ^ H “ A hatásos elrenu^ I) népszerúsitese. A meghatározásokból ennyi talán elegendő is, hiszen sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogy hogyan is állunk mi a kirakatrendezőinkkel, elégedettek lehetünk-e kirakataink színvonalával. Megítélésükről álljon itt előbb egy külföldi szakember véleménye. Kiss Sándomé, a Magyar Reklámszövetség dekoratőr szakosztályának szervező titkára mondja:- A csehszlovák kollégák rendezési stílusa kicsit eltér a magyarokétól. Végtelenül precízek, szépen kidolgozzák az árut, nagy hangsúlyt fektetnek azok kirakására. A kirakatrendezésében mi inkább az egyes áruk tulajdonságait emeljük ki, tehát nem azt, hogy mi minden kapható az üzletben. Állíthatom. hogy itteni kollégáink igen jó szinten művelik a szakmát, AMI LÁTSZIK ÉS AMI NEM... amit az is bizonyít, hogy az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából megrendezett kiraktrendezöi versenyen a nemzetközi kategóriában Alzbeta Sestáková és Emilia Kováőová, a kassai Prior áruház dekoratőreinek kirakata második díjat nyert. A harmadik díjat az ostravai Pramen kollektívája, a negyediket pedig Tancsák János, a presovi Obuv kirakat- rendezője kapta. Kiss Sándornéval kassán találkoztunk, ahol a hazai kirakatrendezők szakmai tanácskozásán éppen a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából rendezett kirakatverseny tapasztalatairól tartott előadást, kollégája - Istvánfi Péter, a Magyar Reklám- szövetség elnökségi tagja, dekoratőr szakosztály vezetője pedig a düsszeldorfi Euro-chop-ról. A világ legnagyobb dekorációs kiállításának tanulságaira hívta fel itteni kollégáinak figyelmét. Ludovít Korotnoky mérnök, a Zdroj kelet-szlovákiai vállalata kereskedelem-politikai osztályának vezetője ezzel kapcsolatban megjegyezte: 1980-tól kezdve kétévenként rendezzük meg a dekoratőrök és a kereskedelempolitika vezetőinek találkozóját, tavaly azonban valahogy „kifutottunk“ az időből, ezért találkoztunk idén. Több mint 130 kolléga jött el a kétnapos tanácskozásra. Kelet-Szlovákiából az összes kereskedelmi vállalat dekoratőrei itt voltak, a Zdrojtól pedig Szlovákia egész területéről eljöttek. Ezúttal a bratislavai ERPO vállalat szakembereinek segítségével a reklámfilm műhelytitkaiba tekintettünk be, s azt is tisztáztuk, hogy milyen együttműködésre lenne szükség.- A reklámfilm-szakma és a kirakatrendezők között?- Igen, ugyanis szükségét érezzük a kölcsönös informálódásnak. Célszerűnek tartjuk reklámterveinket összehangolni. Sajnos, a múltban arra is akadt példa, hogy a tévében olyan árut reklámoztak, ami az üzletekben alig volt. No, nem azért, mert hiánycikknek számított, hanem azért, mert a szállításokat máskorra időzítették. Nos, a jövőben az ilyen baklövéseket szeretnénk megelőzni. Ha tudni fogjuk előre, hogy mikor, milyen reklámfilmek vetítését tervezik, kirakatainkba is igyekezni fogunk a hirdetett áruból kiállítani.- Az előző szakmai tanácskozásokon milyen témák kerültek a napirendre?- Az első találkozón csak a Zdroj dekoratőrei voltak jelen. Ezen kimondottan a kirakatrendezés legaktuálisabb szakmai kérdéseivel foglalkoztunk. A második találkozóra már minden kereskedelmi szervezet képviselőit meghívtuk a kerületből. Ezen a reklámgrafika helyzetét elemeztük, majd két évvel később a szövegírás problematikáját boncolgattuk - természetesen kitérve a szövegmegválasztás szabályaira, a feliratok elhelyezésére a kirakatképben. Két év múlva pedig a betűfestés és a politikai kirakatrendezés problémáit tűzzük műsorra.-Miért a Zdroj a kezdeményezője ezeknek a szakmai tanácskozásoknak?- Talán azért, mert Kelet-Szlovákiában ez a legnagyobb kereskedelmi vállalat - és nálunk dolgozik a legtöbb reklám- szakember, számszerint több mint hatvan. El kell mondanom, hogy dekoratőreink felkészültsége nem egyforma. Vannak akik kirakatrendezői szaktanintézetet végeztek, mások iparművészeti szakközépiskolát, de olyanok is vannak, akiknek semmilyen szakmai végzettségük nincs, jóllehet évek óta ebben a szakmában dolgoznak. Bennünket az a cél vezérelt, hogy egy fórumot teremtsünk a szakmai eszmecseréhez, hogy felhívjuk a figyelmet a kiraktrendezés új irányzataira - vagyis, hogy dekoratőreink elérjenek egy jó szakmai szintet. Itt azt is meg kell méo ieoveznem. hogy rendezvényünk
