Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-31 / 30. szám
A Galántai (Galanta) járás mezőgazdasági termelésének az a fő célja, hogy az élelmiszerek és a mezőgazdasági nyersanyagok vonatkozásában egyre növelje az önellátási program megvalósításához való hozzájárulásának mértékét. A CSKP XVII. kongresszusának határozatával összhangban, mezőgazdasági dolgozóink igyekezetében döntő fontosságú a növénytermesztés, mindenekelőtt a gabonatermesztés előnyös fejlesztésének biztosítása. A gabonatermesztéssel kapcsolatos feladatokat a gabonaprogramnak megfelelően teljesítjük. Ezt a járási pártbizottság és annak elnöksége rendszeresen értékeli. Teljes mértékben támogatjuk és a gyakorlatban is érvényre juttatjuk azt az alapelvet, miszerint az állattenyésztést a jövőben is csak a társadalmi igényekkel és a hazai takarmányokra alapozott, reális forrásokkal összhangban lehet majd fejleszteni. Következetes ellenőrzéssel Alapszervezeteink megtárgyalják, hogy pártvonalon miként ellenőrzik a program teljesítését az egyes mezőgazdasági üzemekben. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azoknál a vállalatoknál, amelyeknél rendszeresen figyelmet 'szentelnek a feladatok teljesítésének, ahol következetes ellenőrzéssel megteremtették az elvégzett munka minőségével kapcsolatos, magas fokú igényesség légkörét, kihasználták az agronómusok és a gépe- sítők leleményességét és előrelátását, ott a múlt évi kedvezőtlen időjárás nem csökkentette olyan nagymértékben a terméshozamot, mint másutt. A szélsőséges helyzet láttán a járási pártbizottság elnöksége egy sor intéz- . kedést foganatosított a szárazság hatásának mérsékelésére és az állattenyésztési feladatok teljesítésének megalapozására. Ezeket az intézkedéseket valamennyi vállalatnál alkalmazták a saját viszonyaikra. Teljesítésüket alapszervezeteink rendszeresen ellenőrzik, és elmondhatjuk, ennek is szerepe volt abban, hogy vállalataink sikeresen megbirkóztak a múlt évi őszi tennivalókkal, s jól megalapozták a 8. ötéves tervidőszak második évének terméshozamait. A mezőgazdasági-élelmiszeripar^ komplexum múlt évi eredményeit a pártalapszerve- zetek évzáró taggyűlésein igényesen értékeltük. A kritikai igényesség elvét illetően a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatából indultunk ki, melyen Gustav Husák elvtárs egyebek között kiemelte, hogy „az eredményeket az idei és a 8. ötéves tervidőszak igényes céljai alapján kell elbírálnunk. Ez megköveteli, hogy figyelmünket mindenekelőtt az erőnket eddig meghaladó feladatokra, és azokra a negatív irányzatokra összpontosítsuk, amelyek a tervteljesítést kisérik“. A 8. ötéves tervidőszak második évi feladatainak meghatározásában az utóbbi időszak legrosszabbjának számító, múlt évi eredmények kritikai elemzéséből indultunk ki. A múlt évi eredmények alakulására a természetes csapadék hiányán kívül a járásunkban újabban nagy problémát jelentő elvizenyősö- dés is kihatott. A pártszervezetek erőfeszítéseinek és a dolgozók igyekezetének ellenére a múlt évben nem sikerült biztosítanunk a növény- termesztés kiemelt fejlődését. És az aszály még súlyosabb következményekkel járt volna, ha nem használjuk ki intenziven az öntözőrendszereket, amelyek tekintetében szlovákiai viszonylatban a legjobbak közé tartozunk. Nagyra értékeltük a Nádszegi (Trstice) Efsz öntözőcsoportjának munkáját, melyet Juhos elvtárs, a járási pártbizottság tagja irányít, továbbá a Vágsellyei (Sala), a Sopor- nai, a Hidaskürti (Mostová), a Szenckirályfai (Králová pri Senci) Efsz-ek és a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság öntözöcsoportjának, illetve az Agrostav és az Állami Meliorációs Felügyelőség dolgozóinak szorgoskodását. Az öntözőrendszerek kihasználásának megszervezésében komoly szerepet vállaltak az ideiglenes pártcsoportok. Ugyanakkor a mezőgazdasági vállalatok képtelenek voltak megbirkózni az elvizenyösödés következményeivel. Ez szintén érzékenyen érintette mezőgazdaságunkat, hiszen olyan kárt okozott, mintha 2500 hektár szántóföldről egyáltalán nem takarítottunk volna be termést. Ez a probléma az idén is megismétlődött, hiszen több mint 4000 hektár belvizes területet tartunk nyilván. Nagyra értékeljük az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának segítségét, amely a járás vízgazdálkodási viszonyainak rendezésére hozott intézkedések teljesítésének rendszeres ellenőrzésében nyilvánul meg. A társadalmi igényekhez igazodva A CSKP XVII. kongresszusán meghatározott társadalmi igényekből következő feladatokat az SZLKP járási szervezetének évi tervében rögzítettük. Egyike vagyunk azoknak a járásoknak, amelyek a legnagyobb intenzitást tudják felmutatni a növénytermesztésben, és hektáronkénti átlagban a legtöbb szemest termelik. A gabonatermesztésnek már csak azért is nagy figyelmet szentelünk, mivel a szántóterületnek több mint 60 százalékán gabonát termelünk és az eredmények kihatnak a vállalatok jövedelmi helyzetére is. A gabonaprogram teljesítését legutóbb a járási pártbizottság 1987. február 25-i ülésén értékeltük. A tanácskozáson elfogadott határozatok garantálják, hogy járásunk teljesíti az 1 millió 332 ezer tonna gabona kitermelésére vonatkozó, ötéves feladatát. A határozatok feladatul adják, hogy az újratermelési folyamat valamennyi területén következetesebben kell érvényre juttatni a sokoldalú intenzifikációt és effektivitást, s javítani kell a minőséget. Esetünkben ez mindenekelőtt a 6 tonnás átlaghozamok állandósítását jelenti. Az élenjáró gabonatermesztő vállalatok tapasztalatait kamatoztatva, más gazdaságokban is javítani kell a talaj bioenergetikai erejének kihasználását, a bevált termelési rendszerek kihasználásában nagyobb teret kell biztosítani a legújabb tudományos-műszaki ismeretek érvényesülésének, az energia-felhasználás hatékonyabbá tétele céljából gondolni kell a technológiai gépsorok optimalizálására, továbbá az emberközpontú szociális program megvalósítására. Át kell értékelnünk a veszteségek megelőzését szolgáló programokat is, mert ezek megvalósítása a gabonatermesztésen kívül az egész mezőgazdasági termelésben döntő szerepet játszik a feladatok teljesítésének megalapozása szempontjából. E tekintetben komoly lehetőségeket látunk a párt ellenőrző tevékenységének hatékonyabbá tételére. A kukoricát is beleértve, a gabonatermesztés tervét tavaly 82,9 százalékra teljesítettük, vagyis több mint 45 000 tonna hiánnyal zártuk az évet. Évi tervét csupán a Vágsellyei Efsz tudta teljesíteni. A járási pártbizottság határozata kimondja, hogy valamennyi mezőgazdasági vállalat köteles az ötéves tervidőszak hátralévő éveiben kiegyenlíteni a múlt évi adósságát. A pártszervezetek magukévá tették a feladatot és kezdeményezőivé váltak annak a mozgalomnak, amely arra irányul, hogy a múlt évi hiány hozzávetőlegesen 30 százalékkal, vagyis 11 000 tonnával már az idén csökkentsék a vállalatok. Az igényes feladatot mindenütt megtárgyalták az évzáró taggyűlésen, s feladatul adták a társadalmi szervezetekben működő kommunistáknak és tagjelölteknek, hogy álljanak a noszf 70. évfordulóját köszöntő felajánlási mozgalom élére, s úgy szervezzék és irányítsák a szocialista versenymozgalmat, hogy a kezdeményezés a múlt évi kiesés minél nagyobb mérvű csökkentését szolgálja. A gabonaprogram igényes feladatai megkövetelik, hogy a mezőgazdasági vállalatok a rendelkezésükre álló intenzifikációs tényezők mindegyikét következetesen kihasználják. Feltételeink közepette mindenekelőtt arról van szó, hogy újra kell értékelni a termőföldön, főleg a szántónak több mint 50 százalékát adó, öntözhető területen folytatott gazdálkodás egész rendszerét. Nagy figyelmet kell szentelni a földalapról való gondoskodásnak, javítani a talaj fizikai tulajdonságait, és megelőzni a talaj termékenységének csökkentését. Fontos feladat a vetőmag biológiai tulajdonságainak kiaknázása, a szerves és ipari trágyák, a növényvédő vegyszerek és további intenzifikációs tényezők hatékonyabb Kihasználása. Kamatoztatjuk a jó tapasztalatokat Nagyra értékeljük, hogy a gabonaprogram teljesítéséhez a vállalatok azzal is igyekeznek megteremteni a feltételeket, hogy a tarlókeverékek termesztésére kidolgozott programokkal és a kettős termesztés meghonosításával haladó módszereket alkalmaznak a tömegtakarmányok termesztésében. A gabonaprogram teljesítésében jó eredményeket elérők mellett olyan vállalataink is akadnak, amelyek gondokkal küszködnek. Ennek okait a pártbizottság szerveiben több ízben is kutattuk, de a foganatosított intézkedések hatékonysága nem mindig kielégítő. Tudjuk, hogy olykor objektív okok is adódhatnak, viszont a lemaradozókra általában jellemző a politikai szervező és irányitó munka alacsony hatásfoka, az irányító és ellenőrző tevékenységben tapasztalható tartalékok stb. Nem a véletlen műve, hogy a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság, a Nádszegi és a Vágsellyei Egységes Földműves-szövetkezetek évek óta kiemelkedő eredményeket érnek el. Mindez a magas fokú technológiai és munkafegyelemnek, illetve annak az aktív alkotó tevékenységnek köszönhető, melyet a vállalatok vezetői és dolgozói a pártalap- szervezetek vezetésével kifejtenek. Ezekben a vállalatokban jó színvonalon van az emberről való sokoldalú gondoskodás, és minden területen érvényesítik a haladó munkaszervezési és javadalmazási formákat. A gabonaprogram és a 8. ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését mindenekelőtt a mezőgazdasági vállalatok dolgozóinak politikai és szakmai felkészültsége befolyásolja. Döntő fontosságúnak tartjuk a szakmai fel- készültség állandó tökéletesítését és a tudományos-műszaki haladás ismereteinek érvényesítését. Vannak kiváló szakembereink, akik gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek az emberekkel folytatott munkában és akik komoly tekintélynek örvendenek munkatársaik körében. Arra ösztönözzük a járási mezőgazdasági igazgatóságot, hogy osszon be ezek mellé az elvtársak mellé fiatal szakembereket, akiknek átadhatnák élettapasztalataikat. Az igényes feladatok sikeres teljesítéséhez minden bizonnyal az is hozzájárul majd, hogy csatlakoztunk a Nyugat-szlovákiai kerület legjobb gabonatermesztőinek mozgalmához, amelyben járásunkat 17 mezőgazdasági vállalat képviseli. Nagy felelősség hárul azokra a pártalap- szervezeteinkre, melyeknek hatáskörében a gabonaprogram megvalósításra kerül. A párt- és társadalmi szervezeteket, valamint a gazdasági vezetést is arra ösztönözzük, hogy az emberekkel végzett mindennpi munka javítását a legsürgősebb feladatnak tekintsék, mert a siker titka mindig az emberi kezdeményezés kihasználásában rejlik. TELJESÍTJÜK A GABONAPROGRAMOT írta: Éles Károly, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkára Vizet kapnak a szomjazó növények Az öntözés a biztonságos termelés alapja A Nap pazarlóan szórja sugarait, a hőség szinte elviselhetetlen. Meglátszik ez a szomjazó növényeken is. A kukorica délfelé már „furulyázik“, a levele összesodródik a vízhiány miatt. De ahol öntöznek, ott üde és szépen fejlődik a növényzet. Áldás ilyenkor a mesterséges eső, kétségkívül termésnövelő hatása van. Ezt vallja Németh György mérnök, a Zlaté Klasy-i Efsz föagronómusa is.- Öntöznünk kell - mondja -, mert a föld már repedezik. A napokban 33-34 fok meleget is mértünk, jelentős csapadék pedig hosszabb idő óta nem volt. Később elmondja, hogy náluk a növénytermesztés már nincs teljes mértékben kiszolgáltatva az időjárás alakulásának. Jelentős beruházásokkal megteremtették a rendszeres öntözés feltételét, öt öntözöcsoportban 20-22 szövetkezeti tag éjjel nappal dolgozik. A folyamatos üzemeltetést jól felszerelt javítócsoport biztosítja. Sok a dolguk, mert az 1522 hektár szántóterületen kívül a gyümölcsös és a szőlő öntözését is biztosítaniuk kell. A határban két Fregat, négy Druzba és hatvan csévelődobos öntözőberendezés folyamatosan üzemel. A kukorica öntözése eleinte nehézségekbe ütközött, ezért öntözősávot vágtak a növényzetbe. Ez számításaik szerint nem okoz terméskiesést, mert az öntözés hatására jól fejlődik a kukorica, a szélső sorok több levegőt és napfényt kapnak, s nagyobb hozamuk pótolhatja a lesilózott sorok várható termését. Ha beválik ez a módszer, a jövőben még nagyobb területen öntözik majd a kukoricát. Tóth Gyula, a szövetkezet elnöke az öntözést a biztonságos termelés alapjának tekinti. Szerinte öntözés nélkül nem tudnának elegendő takarmányt termelni az állatállomány számára. Az öntözőgazdálkodásnak főleg az utóbbi két évben vették nagy hasznát, mert elég hosszú ideig tartott az aszály. Az idei J SZÓ év rendhagyó. Májusban és június elején 170 milliméter csapadékot mértek. Huszonöt éve dolgozik a szövetkezetben - közben rövid ideig a Zlaté Klasy-i Agroprogres mezőgazdasági közös vállalat igazgatója is volt -, de ennyi csapadékra még nem emlékszik. Kár, hogy nem tartott tovább az esős időszak. r. VII. 31. Akkor kevesebbet kellett volna fordítaniuk az öntözésre. Mivel kedvezőek a lehetőségeik, most éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is öntöznek. Amint elmondja, lucernát az itteni kavicsos talajon másként nem is termelhetnének. A múltban, amikor egyes parcellákra nem juttattak mesterséges módon vizet, csak egyszer kaszálhatták meg rendesen a növényzetet. Ezzel szemben most biztonságos a négyszeri, sőt az ötszöri kaszálás is. Az öntözésnek köszönhető, hogy még aratás előtt betakaríthatták a második termést. Az elmúlt évben közel 17 tonna volt a lucerna terméshozama, szénában számítva. Azelőtt a másodnövények csak tessék-lássék termést adtak, most viszont jelentősen gazdagítják a takarmányalapot. Tény, hogy az öntözés kedvezően hat az évelő takarmány- növények, a cukorrépa, 'a kukorica, és nem utolsósorban a gabona terméshozamának alakulására. Évekkel ezelőtt ebben a körzetben alig tudtak cukorrépát termelni, s az intezív füvek meghonosítása is nehézségekbe ütközött. Amióta az Agroprogres a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Brati- slava-vidéki és a Komáromi (Komárno) járásban 38 ezer hektáron irányítja az öntözést, lényegesen megváltozott a növénytermesztés szerkezete. Kisebb területen több takarmányt termelnek a gazdaságok, s így nagyobb terület jut a gabonának. Az elnök nem győzi hangsúlyozni az öntözés előnyeit, ugyanakkor azt sem hallgatja el, hogy a szövetkezetnek sok gondot és nehézséget okoz a berendezések üzemeltetése. Ezen a szakaszon is örökzöld téma az alkatrészellátás. A csévélődobos berendezések hidromotorjainak tömítéséhez nagyon nehéz beszerezni a szükséges alkatrészeket. Előfordult, hogy tíz korona értékű gumitömítés miatt ki kellett cserélniük az egész motort, ami bizony jó pénzbe kerül. Nem ritkaság, hogy a hibás tömítések miatt tíz liter olaj kiömlik a földre. Minden lehetőséget ki kell használniuk, hogy az öntözési tervet teljesíthessék és idejében vizet kapjanak a növények. Ha például meghibásodik a csévelődobos öntözőberendezés motorja, akkor a traktor kardántengelyével kénytelenek üzemeltetni a berendezést. Ez nem olcsó üzemeltetés, de nem találnak más megoldást. Az alkatrészellátásban ideje lenne döntő fordulatot elérni. Talán javulna a helyzet, ha az olomouci Sigma vállalat közvetlenül az Agroprogres vállalattal kötne szerződést az alkatrészek szállítására. Mert nem mindegy, hogy bizonyos pénzösszegért milyen választékban és hány alkatrészt kapnak. A sigma csak azt mutatja ki, hogy hány millió korona értékben szállított alkatrészeket, de arról hallgat, hogy milyen a választék, és a filléres alkatrészek hiánycikknek számítanak. Sok szó esett az öntözés korszerűsítéséről is. Az éjszakai műszakokban dolgozók rendszerint nehéz körülmények között ellenőrzik a berendezések működését. Ezért körülményes megállapítaniuk, hogy miért állt el egy-egy táblán a Fregat vagy más berendezés. Előfordulhat, hogy a helytelen indítás miatt eltörik a tengely. Ha a csövekben csökken a nyomás, akkor egyes öntözőberendezések leállnak, viszont akkor sem indulnak be automatikusna, ha később újra megfelelő a nyomás. Ezért az Agroprogres kísérleteket folytat a korszerű Sigmatic berendezéssel. Ennek előnye, hogy kerekeit villanyáram hajtja, tehát a berendezés akkor is mozoghat előre, hátra, ha történetesen nem kap vizet. Emellett a kerekei nem süllyednek a talajba, mert a berendezés maga mögött öntözi a talajt. Külön említést érdemel, hogy a Sigmaticnak nagyon érzékenyek a jelzőberendezései. A jelzések alapján a szolgálatot teljesítő dolgozó a központból irányíthatja a berendezés működését. Ha ezek a berendezések beválnak, akkor számítástechnika alkalmazásával egyetlen ember több berendezést üzemeltethet. A Zlaté Klasy-i Efsz-ben a Kismagyarúti dűlőben próbálják a napokban ezt a berendezést. A kezdet biztató, és az elnök máris azt tervezi, hogy legalább egy Sigmaticot megvásárolnak. Ebben a szövetkezetben tehát elgendő vizet kapnak a szomjazó növények. A szántóterületnek 98 százalékát öntözhetik. Becslések szerint az idén is megtérül az öntözésre fordított összeg. Eddig jól alakult a takarmányalap, és a gabona is jó termést ígér. Az elnök értékelése szerint, szövetkezetükben és mindazoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, amelyeknél hozzájuk hasonlóan kihasználják az öntözőberendezéseket, nagy lehetőség van a hektárhozamok növelésére. Azért beszél a többi mezőgazdasági vállalatról is, mert az Agroprogres közös mezőgazdasági vállalat elnöki tisztségét is betölti. Többször találkozik tehát a társult gazdaságok vezetőivel, s ilyenkor szó esik a problémákról és a lehetőségekről is. Ezek közül megemlíti, hogy a jövőben azokon a parcellákon, amelyeken optimális a tápanyagellátás és rendszeres az öntözés, könnyen megtermelhetik szemes kukoricából hektáronként a tíz tonnát. Tehát vitathatatlan, hogy az öntözésnek termésnövelő hatása van. BÁLLÁ JÓZSEF
