Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-06 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1987. február 6. XX. évfolyam Ára 1 korona A Palma nemzeti vállalat bratislavai üzemében, ahol étolajakat, növényi eredetű étkezési zsírokat, valamint takarmánypogácsákat gyártanak, az idén csaknem 100 millió korona értékű korszerűsítést hajtanak végre. Nemrég helyeztek üzembe egy svéd berendezést az étolajak viasztalanítására, vagyis tükrösségük fokozására. Ezekben a napokban kezdték el a nyomáspróbákat az űj zsírdermesztő üzemben, melynek beindításával a növényi eredefű étkezési zsírok gyártását évi 3000 tonnával növelik. A felvételen Ján Majercák mérnök és Ján Prokaj mérnök az új zsírdermesztő üzem katalizátorának szűrőállomását ellenőrzik. (A ŐSTK felvétele) egységes földműves-szövetke­zetek életében fontos, jövőt for­máló szerepe van a zárszámadó taggyűlé­seknek. A földművesek ezeken a tanácsko­zásokon vonják meg előző évi gazdálkodá­suk eredményességének mérlegét, s egyút­tal arról is itt születik végső döntés, hogy a szövetkezetek tagjai a legközelebbi jövő­ben, az elkövetkező hetekben-hónapokban miként kívánják közös erővel és tudásuk legjavát nyújtva szolgálni a haladást. A napokban kezdődő zárszámadókon természetesen nem csupán az elért ered­ményekről és az új feladatokról esik majd szó, mert tartalmukat tekintve az ilyen fóru­mok szegényesnek és formálisnak bizo­nyulnának, s csak töredékében teljesíthet­nék eredeti küldetésüket. A taggyűlésnek, mint a szövetkezet legfelsőbb szervének a szövetkezeti demokrácia alapelvét érvé­nyesítve a dolgozók széles tömegeit be kell kapcsolnia a tervező és irányító tevékeny­ségbe, fokoznia kell az aktivitást és ki kell domborítania a szövetkezeti tagoknak a tar­talékok mozgósításához fűződő érdekeltsé­gét. Ennélfogva a soron következő tanács­kozások csakis úgy tehetnek eleget külde­tésüknek, ha bátor szókimondásra, nyílt önkritikára és számonkérésre, valamint ja­vaslattételre ösztönöznek, de ezzel párhu­zamosan a tervfeladatok teljesítésére, a mi­nőség javítására, anyag- és energiatakaré­kosságra stb. is serkentenek. A gazdasági vonatkozású tennivalók mellett nem szabad megfeledkezni a szövetkezeti tagok politikai és társadalmi tevékenysége felélénkítésé­nek, illetve á szövetkezeteknek a nemzeti bizottságokkal, a Nemzeti Front szerveivel és szervezeteivel folytatott együttműködése elmélyítésének a fontosságáról sem. A szövetkezeti zárszámadókon valószí­nűleg a szokásosnál is több szó esik majd a múlt évi eredményekről. Ez természetes, hiszen mint tudjuk, a növénytermesztés tervezettnél szerényebb teljesítménnyel kezdte az új ötéves tervidőszakot. Legtöbb gond az évtizedek óta nem tapasztalt szá­razságból származott, de az állattenyészté­si ágazat is bőven szolgált nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi vonatkozású problémákkal is. Vitathatatlan, hogy az aszály kedvezőtlenül hatott az eredmé­nyekre, de a kudarcokat helytelen volna egyszerűen és kizárólag ezzel magyarázni. Ugyanis a hasonló adottságok közepette gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményeiben tapasztalt lényeges különb­ségek a szokásosnál is meggyőzőbben bi­zonyították, hogy a szakmai felkészültség, a műszaki ellátottság és az emberi tenni- akarás a sikeres gazdálkodás legfontosabb feltételei közé tartoznak. Ennek tudatában a múlt évi eredményeket mindenütt mélyre­ható bíráló elemzés alapján kell értékelni, hogy a szerzett tapasztalatok birtokában a szövetkezetek elkerülhessék az újabb buktatókat és hatékonyabbá tehessék tevé­kenységüket. A múlt évi szerényebb eredmények a szövetkezetek vonatkozásában is növelik az idei feladatok igényességét, ezért a zár­számadó tanácskozásokon a jövő legfonto­sabb teendőit is alaposan meg kell vitatni. Nem kibúvókat, hanem inkább annak a le­hetőségét kell kutatni, hogy miként lehet megteremteni a feladatok maradéktalan tel­jesítésének feltételeit. Azokban a gazua^a gokban járnak el helyesen, amelyekben a korábbi kedvező tapasztalatokból kiindul­va az idén is önelszámolási egységenként, ágazatonként, részlegenként vagy akár munkacsoportonként tárgyalják meg a ten­nivalókat már a zárszámadó taggyűlés elő­készítése folyamán. így a szövetkezet min­den egyes tagja közvetlenül megismerked­het feladataival, és alkotó módon bekap­csolódhat a közös elképzelések végső ki­munkálásába. Számtalan példa igazolja, hogy ahol így járnak el, azokban a gazdasá­gokban a dolgozók szívesebben kezdemé­nyeznek és rendszerint a legégetőbb prob­lémák megoldására összpontosítják a fi­gyelmüket. Év közben a vezetők gyakran hangoztat­ják, hogy az emberi kezdeményezés a hala­dás rugója. Jó volna, ha erről most, a helyi adottságok tökéletesebb kihasználásának, a haladó munkamódszerek, a legfrissebb tudományos ismeretek, valamint a prog­resszív munkaszervezési és javadalmazási formák széles körű elterjesztésének fontos­ságát hangsúlyozva sem feledkeznének meg. Ugyanis a szocialista brigádok veze­tőinek legutóbbi összejövetelén több helyütt is szóba került, hogy egyes szövetkezetek­ben a gazdasági vezetés nem fordít kellő figyelmet a szocialista brigádok által elért eredmények értékelésére és népszerűsíté­sére. A zárszámadó taggyűlés jó alkalmat kínál arra, hogy mindenütt reálisan értékel­jék - erkölcsileg és anyagilag is méltányol­ják - azoknak az egyéneknek és kollektí­váknak a tevékenységét, akik, illetve ame­lyek a rendkívül nehéz feltételek közepette is példamutatóan teljesítették feladataikat. Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a nemtörődöm hozzáállás formálissá teszi a brigádmozgalmat az er­kölcsi elismerés és az anyagi ösztönzés hiánya pedig elveszi az emberek kedvét a kezdeményezéstől. Mindez az újítókra és a feltalálókra, valamint a komplex racionali- zációs brigádok szorgoskodásának méltá- nyolására is érvényes, hiszen törekvésük a jobb megoldások felkutatását, a termelés hatékonyságának növelését, egyszóval a haladás meggyorsítását szolgálja. A mezőgazdasági szövetkezetekben, mint a Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének alapszervezeteiben természete­sen a szövetségi tevékenység értékelését is napirendre kell tűzni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szövetkezetek többségé­ben fellendült a kialakított szövetségi cso­portok, a részlegbizottságok és a további választott szervek tevékenysége. Akadnak viszont gondok is, hiszen több alapszerve­zetben az alapszabályzattól eltérve oldották meg a szervezeti felépítést. Több helyütt kialakították ugyan a szövetségi csoporto­kat, de a részlegbizottságokról megfeled­keztek. Nem tudni, miként akarják fellendí­teni ezekben a szövetkezetekben a szövet­ségi tevékenységet, amikor éppen a hiány­zó részlegbizottságok feladata volna a munkakezdeményezés felkarolása, az emberekről való szociális gondoskodás, va­lamint az élet- és munkakörülmények javí­tása stb. A vétett hibák mielőbbi kijavítását maguknak a szövetkezeti tagoknak kell szorgalmazniuk, hiszen a szövetségi tevé­kenység fellendítése mindenekelőtt az ő ér­dekeiket szolgálja. KÁDEK GÁBOR n J0V0T F0RMAL0 TANÁCSKOZÁSOK *

Next

/
Thumbnails
Contents