Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-09 / 1. szám

• Frantiáek Milőeric

A Kelet-szlovákiai Alföld - melynek termőterülete 200 ezer hektár, s ezen belül 142 ezer a szántó - az ország legjelentősebb agrárvidékei közé tartozik. Sajnos, nem mindig váltja be a hozzá fűzfctt reményeket. Elsősorban azért nem, mert termőrétegének szerkezeti összetétele, valamint a vízháztartás általában sok gondot okoz a földművelőknek. A legtöbb baj a vízzel van, illetve volt. Gyakran előfordult itt a múltban - s még a közelmúltnak számító 1980-ban is hogy 50-70, sőt 90 ezer hektár mezőgazdasági földterületet hetekig áztatott a bel- és az árviz. E természeti csapás olykor-olykor a települések belterületén is tetemes károkat okozott, s ugyanakkor a közúti forgalmat is megnehezítette.

A vidék vízgazdálkodási rendezését néhány folyó és patak gátrendszerének a kiépítésével, illetve a töltések megerősítésével már a múlt században megkezdték, ám az akkori megoldások csupán a nagy vizek ellen nyújtottak olyan-amilyen védelmet. A termelés bizonytalanságát megszüntető komplex melioráció harminc évvel ezelőtt kezdődött, pontosabban az 1958-ban hozott 705-ös kormányhatározattal. Ez egy tanulmányterv alapján feladatul adta az illetékeseknek, hogy új védőgátakkal lássák el a vidék folyóit; száraz víztározókat, poldereket építsenek a Labore és az Ung többletvizeinek ideiglenes felfogására, s így elkerülhetővé tegyék az!, hogy áradáskor a Latorcával és az Ondavával együtt további jelentős vízmennyiség zúduljon a másodpercenként 1400 köbméter vízhozam levezetésére képes Bodrogba; 45 ezer hektár szántóterületet védjenek meg az ismétlődő árvizektől, 96 750 hektárt a belvizektől, 45-50 ezer hektáron végezzék el a talajvíz- lecsapolást és 90-110 ezer hektáron építsenek ki öntözési rendszereket. A feladatok terjedelme az évek során többször is változott, az újabb felmérések alapján hol bővült, hol pedig csökkent.

A kivitelezési munkák 1959-ben kezdődtek, s azóta évről évre változik a zempléni, az Ung-vidéki és a bodrogközi rónaság. Az egykori mocsaras rétek és legelők helyén ma igen sok helyen dúsan termő szántóföld van, a fűvel, bokorral és bozóttal benőtt tekervényes patakok többsége rendezett mederbe került. Michalovce közelében, a Vihor- lát hegység tövében elkészült a 334 millió köbméter víz tározására alkalmas mesterséges tó, Bés (Beáa) határában pedig az 53 millió köbméter víz befogadására képes Labore menti száraz víztározó. Az új vízcsatornák hossza meghaladja a 350 kilométert, Stretávkában, Csicser (Őiőa- rovee) határában, Bodrogszerdahelyen ( Streda nad Bodrogom), nagyráskán (Veiké RaSkovce), Boly (Bof) közelében és még néhány további helyen vízátemelő szivattyútelepek épültek.

Meggyőző érvek

'A talajjavító, víz- és tájrendezési munkálatok ma is teljes ütemben folynak. Hogy az országnak megéri-e a nagy befektetés, azt MichaI Tuáan mérnöktől, a Kelet- szlovákiai Alföld talaj- és vízrendezési munkálatait irányító bizottság helyi vezetőjétől kérdeztük:- Gyakran hallom a kérdést, hogy megéri-e, mikor térül

meg a befektetés. Nos, az eddig elvégzett alapos felmérések egyértelműen azt igazolják, hogy a mérleg igen kedvező. Az eredeti tervek azzal számoltak, hogy a tájegység rendezésére fordított költségek 12 év alatt térülnek meg, ám a gyakorlat, a termelési eredmények ezt a felére csökkentették. Ha figyelembe vesszük a további társadalmi előnyöket, akkor még egyértelműbb a beruházás indokoltsága. Hogy csak néhány példát említsek: a komplex melioráció megkezdése előtt a gabonafélék hektárhozama errefelé általában 1,3-1,7 tonna között mozgott. Az említett kormányhatározat azzal számolt, hogy a munkák befejezése után 2,7-2,8 tonna is elérhető lesz. Nos, ezt már régen túlteljesítette a szóban forgó vidék, s a Tökete- rebesi (Trebiéov), a Nagymihályi és a Vranov nad Toplőu-i járások már a 4 tonnás átlagnál tartanak. Előfordul, hogy szélsőséges időjárású esztendőkben ettől néhány mázsával gyengébb termést takarítanak be, ám egyre gyakoribb az olyan év, amikor a 4-tonnás határt is túllépik, sőt, egyes üzemek már az öttonnás átlagnál tartanak, a hatodik ötéves tervidőszakban itt összesen 253 ezer tonna gabona termett, a hetedikben már 284 ezer tonna, s a termelők a jelenlegiben 310 ezer tonna elérését tervezik. Hasonló fejlődés tapasztalható a tej- és hústermelésben, valamint a többi mezőgazdasági termelési ágazatban is. Ugyanakkor a települések is biztatóan épülnek és szépülnek. A befektetett munkának és pénznek tehát van értelme.

A meliorált terület gondos karbantartást igényel

Hazánk legfelsőbb párt- és állami szervei 1958 óta rendszeresen foglalkoznak e térség átfogó talaj- és vízrendezésének a kérdéseivel. 1983-ben tüzetesen felmérték az addig elvégzett munkákat és meghatározták a legfontosabb újabb teendőket. A legtöbb feladatot az Állami Meliorációs Igazgatóság kapta, éppen ezért a minap Frantiéek Milőeviő mérnököt, a vállalat kassai (Koéice) kirendeltségének igazgatóját azért kerestük fel, hogy megtudjuk tőle az általuk végzett munkálatok jelenlegi állását.- A minket érintő feladatok teljesítésének felmérésénél induljunk ki a hetedik ötéves tervidőszakban elért eredményekből. Akkor a Kelet-szlovákiai Alföldön 23 400 hektáron kellett elvégeznünk alagcsövezést, 10 ezer hektáron kellett kiépítenünk az öntözési rendszert és a mezőgazda- sági üzemekkel együttműködve kellett gondoskodnunk 37 500 hektáron a meliorált területek karbantarásáról. A kivitelezéssel megbízott üzemeknek köszönhetően bizonyos mértékben túl is teljesítettük feladatainkat. A nyolcadik ötéves tervidőszakban 21 490 hektár lecsapolását kell elvégeznünk, 6340 hektárt kell öntözhetővé tenni, még a meliorált terület karbantartását 60 ezer hektáron kell elvégezni. Mindez nem lesz egyszerű feladat, de az eddigi tapasztalatok alapján állíthatom, hogy teljesíthető. Főleg akkor, ha központi párt- és állami szerveink ezután is olyan figyelmet fordítanak e területegység gondjainak a megoldására, mint az utóbbi időben. A 8. ötéves tervidőszak első évének a feladataival sikeresen megbirkóztunk.- A szakemberek azt állítják, hogy az alagcsövezéssel, a csatornák kiásásával, a vízátemelö szivattyútelepek üzembe helyezésével, s a folyók védögátjaínak a megerősítésével nem tekinthető befejezettnek a térség komplex meliorációja...-Igazuk van. A tervek szerint 1995-re befejezzük a lecsapolási munkálatokat, s a 63 847 hektárra tervezett öntözési rendszer kiépítéséből a 10. ötéves tervidőszakra már csak 12 ezer hektár marad. Ám ezzel a meliorációs munkálatok valóban nem tekinthetők majd befejezettnek. A jövőben például jóval nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözésre, mint eddig. Az üzemeltetőknek az egyes területekről csupán a káros vizeket szabad elvezetniük, ugyanakkor pedig a tározás révén törekedniük kell a térség lefolyó vizeinek visszafogására, visszatartására, azok fel- használására és a talaj vízkészletének optimális szabályozására. Vagyis: a vízátemelö szivattyúkat hol a lecsapo- lásra, a felesleges víz levezetésére, hol pedig a mező vízzel való ellátására kell felhasználni.

A szakszerű vízgazdálkodást természetesen csak hozzáértő szakemberek tudják majd irányítani. Olyanok, akik

A szakszerű vízgazdálkodást természetesen csak hozzáértő szakemberek tudják majd irányítani. Olyanok, akik különböző helyszíni jelző- és mérőberendezések segítségével naponta ellenőrzik majd a talaj vízkészletét, s annak alapján végzik az egyes táblák alagcsöveken át történő öntözését, illetve lecsapolását. Létre kell hozni továbbá a meliorált területek karbantartásához szükséges gépparkot is, hogy megfelelő víz-levegő arányt biztosítsunk a talajban. A komplex melioráció nélkülözhetetlen része a talaj szükséges ellátása szerves és ásványi anyagokkal. Nem mellékes dolog a vetésszerkezet és állattenyésztési szerkezet alakulása, illetve alakítása. Csakis akkor van értelme a mi munkánknak, s akkor van belőle haszna népgazdaságunknak, ha ezekről sem feledkezünk meg, ezeket is tudományos alapokon végezzük.

GAZDAG JÓZSEF

• A Nagykaposi (Vel’ké Kapuáany) Magtermesztő Állami Gazdaság határában egyre több tábla öntözhető. Képünkön: Kovács István (jobbról) Hami Géza és Tiéer Rudolf a csővezeték összeszerelése közben

(A szerző felvételei)

I sitik a termékeket •

ízesitik a ,éshez szuks y jlárdtsgKíSSsMS““

TELJESÍTIK AZ INNOVÁCIÓS PROGRAMOT

Az udvarról áruval megrakott járművek indultak a kijárat felé. Alapos ellenőrzés után kitárult előttük a kapu. Pár perc múlva azonban már kattan a zár. A szolgálatot teljesítők elmondták, hogy a járművek csak akkor mehetnek ki, ha a szállítmány pontosan egyezik a szállítólevélben feltüntetett mennyiséggel. Ügyelnek arra, hogy a termékek legcsekélyebb része se kerüljön mellékutakon hi- vatatlanok kezébe.

Ellenőrzés közben találkoztunk dr. Pavol Zuzulával, a kassai (Ko- Sice) Frucona vállalat poprádi üzemének igazgatójával. Szintén arról beszélt, hogy a munkahelyeken pontos nyilvántartást készítenek az egyes műszakokban előállított termékekről. Ezt megkövetelik a dolgozók is, mert teljesítmény szerint kapják a bérüket. A prémium a terv folyamatos teljesítésétől is függ. A két műszakot úgy szervezték meg, hogy minél jobban kihasználhassák a gépek teljesítő- képességét. Minden perc számít, mert nem mindig van lehetőség az esetleges lemaradás pótlására. A hajrázás pedig a minőség rovására mehetne. Ezt nem engedhetik meg, mert évekkel ezelőtt elnyerték a Példás üzem címet és

ezt meg is akarják tartani. Az is ösztönzi őket, hogy az Agrokomp- lex ’ 86 országos mezőgazdasági kiállításon termékeiket elismerésben részesítették. Minden erővel arra törekednek, hogy hírnevükön ne essen csorba.

Amikor a járművek elhagyták az udvart, egy kis szemlét tartottunk a munkahelyeken. Utána az irodában beszélgettünk az eddigi eredményekről és a 8. ötéves tervben szereplő feladatokról. Az igazgató elégedett, mert az idei termelési tervet sikerült teljesíteniük és három új terméket adhattak piacra. Nem volt könnyű a feladatuk, mert sok gondot okozott az újabb nyersanyagok beszerzése. Célul tűzték, hogy olyan termékeket állítanak elő, amelyek iránt nagy a kereslet. Többféle módon ízesítették a tartósított élelmiszereket. A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaságtól például 62 tonna gombát vásároltak. Az ezzel készített Fungi Pork húsos-gombás vagdalt hús nagyon keresett áru. Az első kereskedelmi tapasztalatok alapján a jövőben még több gombát használnak fel a konzer- vek készítéséhez. A csípős paprikával ízesített Pali húskrém az ínyencek igényeit elégíti ki. A fogyasztók főleg melegszendvics készítéséhez használják. Sok kísérletezés után a szója felhasználási módját is megtalálták. A sertéshús, szója, paradicsompüré, hagyma, olaj és egyéb adalékok felhasználásával készült Morca- Della keverék spagettira vagy más hasonló tésztafélére öntve, esetleg reszelt sajttal ízesítve igazán jó ételkülönlegesség. A jövőben ebből lényegesen többet gyártanak, mint az idén.

Az új innovációs programot a szerzett tapasztalatok alapján dolgozták ki. Az új évben piacra akarják juttatni a Hliva Párky gombával ízesített terméküket. Emellett további új termékek gyártását is tervezik. A szakképzett dolgozók a lehető legjobb minőségű termékeket képesek előállítani, ha sikerül beszerezniük a szükséges nyersanyagokat. Az elmúlt évben egyes időszakokban csak sok utánajárással szerezhettek be elegendő sertéshúst. Más nyersanyagok biztosítása is gondokat okozott, ezért az egyes vállalatokkal igyekeznek tovább javítani a kapcsolataikat. Főleg a húsipari vállalatoktól várják el, hogy a megrendelések szerinti összetételben szállítsák a nyersanyagot.

Katarina Kacvinská, a termelési részleg vezetője szintén a beszerzési gondokat említette az első helyen. Az egyes műszakokban a dolgozóknak gyakran nagyobb teljesítményt kell nyújtaniuk, hogy pótolhassák a lemaradást. Elég sok nehézség közepette teljesítették az idei termelési tervet. A nyersanyagot a lehető leggazdaságosabban használták fel. Ezt az is bizonyítja, hogy a pénzügyi mérleget 11 millió korona nyereséggel zárják, amiből érdem szerint elég szép részesedést fizetnek ki a dolgozóknak. A jövőben az anyagi érdekeltséget még jobban elmélyítik. Akik igazán szívügyüknek tartják a terv teljesítését és a minőség javítását, lényegesen többet kapnak a bér mozgó részéből, mint azok, akik csak közepes teljesítményt nyújtanak. Az év elejétől bevezetik a brigádrendszerú munkaszervezést és javadalmazást. A szocialista munkabrigádokban már ismertették a feltételeket, és a menet közben szerzett tapasztalatokat kihasználva igyekeznek majd minden munkahelyen az új rendszer szerint hatékonyabban dolgozni. Főleg azt akarják elérni, hogy mindenki ellenőrizze munkája eredményét, s vegye ki részét az irányításból is. Legyen saját munkahelyének a gazdája.

A termelési értekezleteken sokat foglalkoznak a munkakörülmények javításával. Amint azt Marta Sopková, a termelési részleg második müszakvezetője elmondta, ezen a téren is javult a helyzet. A kicsontozó részlegen, ahol sok a pára, egy nagy teljesítményű szellőztető berendezést helyeztek üzembe. Azóta nagyobb teljesítményt nyújtanak a dolgozók és kisebb a megbetegedések miatt hiányzók száma. Az első lépéseket tehát megtették, de még sokat kell tenniük a szociális feltételek javitásában. Nincs megfelelő öltöző, ezért az üzem vezetőségét sürgetik, hogy mielőbb építtesse át az erre a célra kiszemelt helyiségeket korszerű öltözőkké.

Az üzem dolgozói tehát mindent megtesznek, hogy teljesíthessék az innovációs programot és megtartsák a jó munkával szerzett hírnevüket. Ezt segíti elő a szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai is, amelyek főleg a termékek minőségi színvonalának javítására irányulnak.

BALLÁ JÓZSEF