Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-26 / 25. szám

KürkCP A gépipar fontos szerepet tölt be a baráti államok népgazdaságainak intezifikálá- sában. Fejlesztésének üteme nagyobb mint az ipar egészéé. A legutóbbi ötéves tervidő­szak éveiben ebben az ágazat­ban számottevően nőtt a szako­sított termelés aránya. 1985-ben a KGST-tagállamok közti gép- és gépiberendezés-szállítmá- nyok 40 százalékát tette ki. összehasonlításképpen: 1980- ban 32,9 százalék volt. Napjainkban a gépipar területén többoldalú együttműködés valósult meg, mégpedig 69 termelésszakosí­tási és kooperációs szerződés, vala­mint 31 tudományos-műszaki együttműködési egyezmény alap­ján. Ide sorolhatóak az ipari robotok­ról, a mikroporcesszoros technikáról és a rugalmas termelési rendszerek­ről szóló szerződések, s az újabbak megkötése továbbra is folyamatban van. A legnagyobb volumenű szállítá­sokat (évente és területenkén 600-1000 millió rubel értékben) a KGST-tagállamok a többoldalú termelésszakosodási és együttmű­ködési szerződések valamint egyez­mények alapján a tengeri hajók és úszóberendezések, a traktorok és más mezőgazdasági gépek, fém- megmunkáló gépek, a tehervago­nok, az építőipari berendezések elő­állításában és az autóipari termelés­ben valósítják meg. A tudományos-műszaki és terme­lési együttműködés keretében a tag­államok nemcsak mennyiségi növe­kedést érnek el a termelésben és a kivitelben, hanem új termékeket is kezdenek gyártani, s javítják azok minőségét. Tervszerűen vezetik be a termelésbe a korszerű technológiá­kat, az automatizációs eszközöket, a mikroprocesszoros technikát, az ipari robotokat, a számjegyvezérlé- sú programozható fémmegmunkáló gépeket. A technika legújabb vívmá­nyai közé tartoznak a robottechnikai rendszerek, a fémmegmunkáló és öntödei berendezések kiszolgálását elősegítő manipulátorok, a meg­Számok, tények, adatok ■ Az ukrán fővárosban, Kijev- ben a Vesta-Uniorr francia cég be­rendezéseivel felszerelt új ruházati üzem kezdte meg működését. And­ré Zeerhinguer, a francia cég igaz­gatótanácsának elnöke ebből az al­kalomból kijelentette: munkatársaim neheztelnek, hogy a Szovjetunióban már létezik olyan üzem, amilyen Franciaországban még nincs. Az ilyen panasszal azonban meg va­gyok elégedve. A szakemberek vé­leménye szerint a kijevi üzem Euró­pa legjobbjai közé tartozik. ■ A Szovjet Tudományos Aka­démia szibériai fiókintézetének munkatársai bebizonyították, hogy bolygónk föld alatti kémiai „reakto­rában“ végbemenő reakciók fő ka­talizátora a tektonikus és szeizmikus mozgás. Speciális kamrában ho­mokból, földből és széntörmelékből álló keveréket helyeztek el, s a tek­tonikus és szeizmikus tevékenység­hez hasonló feltételeket szimuláltak. A mérőműszerek pár hónap eltelté­vel kőolaj és gáz jelenlétét mutatták ki. A szovjet tudósok eredményei új lehetőségeket nyújtanak a földgáz- és köolajtartalékokról szóló prognó­zisok készítéséhez, főleg a földké­reg azon rétegeit tekintve, amelyek korábban nem bizonyultak perspek­tivikusnak. munkáló gépek és központok szol­gálatában álló korszerű, programoz­ható és számjegyvezérlésü beren­dezések, a könnyített szerkezetű vil­lanydaruk, a fafeldolgozásban hasz­nálatos központi deszkafelvágó gépsorok, a burgonyabetakarító gé­pek és a rotoros kombájnok, az axiális dugattyús szivatyúk és a hid- romotorok, a fogyasztási-műszaki cikkek és mások. összesen 340 új gépipari termék született ily módon és több mint 20 technológiát fejlesztettek ki. A tudmányos-múszaki fejlesztés komplex programjában is rendkívüli szerepet kap a gépipar. Mindenek­előtt a komplex automatizálást tart­ják a tudományos-műszaki haladás katalizátorának. A legnagyobb fi­gyelmet azoknak a gépeknek a kifej­lesztésére és gyártására fordítják, amelyek a kézi munka felszámolá­sát szolgálják, tüzelőanyag- és energiatakarékosak s hozzájárulnak a termelés műszaki színvonalának és minőségi paramétereinek javítá­sához. Együttműködés tárgya az ipari robotok, a rugalmas termelési rendszerek, a forgó konvertoros gépsorok, a beépített irányítási rendszerekkel felszerelt automata berendezések, a pontos szerszám­gépek, a különös pontosságú mérő­műszerek, a technológiai folyamatok és berendezések automatizált ellen­őrző eszközeinek fejlesztése és al­kalmazása. Az ipari robotokról szóló alap­szerződéssel összhangban ebben az ötéves tervidőszakban a kölcsö­nös behozatal és kivitel az 1981-85- ös évekhez viszonyítva az ötszörö­sére, mintegy 11,5 ezer darabra emelkedik. Ezek a fémmegmunkáló gépek a kovácsoló, sajtoló és öntö­dei berendezések kiszolgálására, a fényíves hegesztés és szerelés technológiai műveleteinek elvégzé­sére, a rétegrávitel előtti felületkép­zésre, szállítási, raktározási és más tevékenységek elvégzésére készül­nek. A robotok jelentős hányada a modulelv kihasználásával készül és a technológiai tartozékokkal - be­leértve a robottechnikai és a rugal­mas termelési rendszereket is - szállítják majd. Ebben az ötéves tervidőszakban 179 ilyen rendszer szállításával számolnak. Ezenkívül már javaslat készült további 242 mo­dul és 98 komplex termelési sza­kasz, valamint olyan rendszer szállí­tásáról, amelyek forgácsolást vé­geznének, s 1987 és 1990 között gyártanák le őket. Ezekhez csatla­kozik még 107 acéllemez-sajtoló, hideg- és melegmegmunkáló, alap- anyag-osztályozó, poranyag-meg­munkáló és 50 öntödei munkára szolgáló modul. Külön említést érdemel: az 1986-90-es évekre szóló szerződé­sek elkészítésekor alapelv volt a le­hető legrövidebb időn belüli gyakor­lati eredmények felmutatása. Ebből kiindulva a tudomány-kutatás-ter- melés-értékesítés egész ciklusára kiterjedő együttműködéssel számol­tak. Például a fafeldolgozó és bútor­iparban a szerződés alapján az 1985-90-es évek között a KGST- tagállamok viszonylatában 33 500 különböző megmunkálógép, sajtóló- berendezés és gépsor kölcsönös szállításával számolnak. Vannak köztük: deszkák szintetikus utánzatú bevonatának elkészítésére szolgáló gépsorok, korszerű deszkavágó technika, fakitermelő üzemek rossz minőségű nyersanyagából és hulla­dékából készülő farostlemezeket előállító berendezések. Az együttműködés elmélyítése is nagy ösztönzést kapott. Főként a nehéz megmunkálógépek és a tö­megesen gyártott autóalkatrészek (dugattyúk, dugattyúgyúrúk, tömíté­sek, turbókompresszorok, gázolaj­motorokhoz szükséges üzemanyag­szivattyúk, fűtőtestek, keréktárcsák), valamint a repülőgépgyártás terüle­tén 1986-ban kormányok közti egyezményt írta alá az autógyártás­hoz szükséges alkatrészek és külön­leges technológiai berendezések szállítását elősegítve a termelés- szervezés és kooperáció területén a többoldalú együttműködésről, to­vábbá alapszerződést kötöttek az útépítő gépek teljesítőképességé­nek növelésében a többoldalú együttműködésről, valamint egyez­ményeket írtak alá a polgári repülés­technika fejlesztésének főbb együtt­működési irányzatairól. Feltételezik, hogy a KGST-tagállamokban 2000- ig szóló intézkedéseket hoznak az élelmiszer-ipari gépek gyártásának kölcsönös bővítéséről. Kidolgozásának utolsó szakaszá­ba lépett a legfontosabb gépgyártási termékek előállításának 2000-ig szóló szakosodási és kooperációs távlati programja, amely közvetlenül a tudományos-műszaki haladás komplex programjához kötődik. Eközben rendkívüli figyelem kíséri a kubai, a mongol és a vietnami gépipari vállatokkal és szervezetek­kel folytatott együttműködés bőví­tését. Jelentősen bővül az 1986-1990 közötti időszakra szóló többoldalú együttműködésről és szakosodásról kötött egyezmények és szerződések kerete, s ebből adódóan az uj tech­nika kölcsönös cseréjére lehet szá­mítani, mégpedig a mikroelektronika széles körű felhasználásával a mik­robiológiai iparban és a gyógyászat­ban. Ennek tárgyai lehetnek a hasz­nosítható ásványok felszíni fejtését végző berendezések is. Ugyancsak javasolják más műszaki újdonságok leszállítását. Ide sorolhatók az egye­di szerszámgépek, az automatizált kovácsoló és sajtológépek, a külön­böző felhasználású robotok és ma­nipulátorok, a gépkocsigyártáshoz szükséges különleges technológiai berendezések, a korszerű pneuma­tikus és hidraulikus berendezések, a nagy hatásfokú szerszámok, a programozott irányítási rendsze­rek, valamint a fémmegmunkáló gé­pekhez és a rugalmas termelési rendszerekhez szükséges progra­mozható ellenőrző műszerek. A bá­nyaipari fejtöberendezések előállítá­sát megalapozó többoldalú szako­sodási és kooperációs szerződés például 15 tételben önjáró bányagé­peket (beleértve a kerekes és lánc­talpas alvázú fúróberendezéseket, a rakodó és szállítógépeket, vala­mint a kiegészítő munkára alkalmas berendezéseket), 22 tételben pedig szerelöegységeket és részegysége­ket tartalmaz. Lengyelország és Ro­mánia 1986-1990 között kooperáci­ós együttműködés keretében a Szovjetunióba pneumatikus és hidraulikus berendezéseket, rakodó, szállító és kiegészítő eszközöket, 180 kilowatt teljesítményig terjedő hidraulikus sebességváltó szekré­nyeket szállít a dízelmeghajtású ön­járók álvázaihoz. Bulgáriából és Csehszlovákiából hidraulikus fúró­kalapácsokat, Romániából a fúróbe­rendezésekhez szükséges manipu­látorokat kapnak. Az önjáró fúrótechnika bevezeté­se lehetővé teszi a földalatti munkák termelékenységének 2,5-3-szoros növelését, csökkenti az ércjövesztés önköltségeit, gyakorlatilag teljesen felszámolja a kézi munkát a minden­napi és kiegészítő tevékenységek során, 1990-től nélkülözhetövé teszi a hasonló berendezések Nyugatról való behozatalát, sót feltételeket te­remt e berendezések kiviteléhez a harmadik világ országaiba. A tagállamok az egyenjogúság és a kölcsönös előnyösség alapján ko­operációs együttműködést folytat­nak a gépiparban más érdekelt or­szágokkal, így Jugoszláviával és Finnországgal is. Például a jugo­szláviai szervezetek aktívan bekap­csolódnak több mint 70 többoldalú kooperációs és szakosodási szerző­dés, valamint egyezmény lebontá­sába és realizálásába, s különböző gépek és berendezések előállítása területén a tudományos-műszaki együttműködésbe. A tudományos-műszaki haladás komplex programjának megvalósí­tása során egyre inkább bővül az olyan szocialista országokkal folyta­tott együttműködés, amelyek nem KGST-tagállamok, továbbá a fejlődő országokkal és más államokkal. Köl­csönös kapcsolataik a KGST-tagál­lamok legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozásának dokumentumaiból indulnak ki, és összhangban vannak az ENSZ Alapokmányával, valamint az európai biztonsági és együttmű­ködési konferencia Záródokumentu­mával. DMITRIJ PANUSKIN, A KGST Titkárságának szakértője A KGST-tagállamok gépgyártása A SZAKOSODÁS ÉS A KOOPERÁCIÓ ÚTJÁN Vietnamban nagy súlyt helyeznek a fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztésére. A Dien-thongban lévő (Thai-binh tartomány) elektromos fogyasztási cikkeket gyártó üzemet jelenleg korszerűsítik, a termelési az idén negyven százalékkal akarják növelni. (A CSTK felvétele) Fiatalok a Haladás gázvezeték építésén A Kaszpi-tenger melléke 1986-ban lett a szo­cialista gazdasági integráció helyszíne: Cseh­szlovákia, Magyarország és Bulgária részt vesz itt a térség legnagyobb földgázlelöhelyein, a ten- gizin és a karacsaganakin, ipari létesítmények és lakóházak építésében, amiért cserébe 1989-től földgázt kapnak a Haladás gázvezetéken ke­resztül. Már régi hagyomány, hogy az integrációs építkezéseken részt vesznek a szocialista orszá­gok testvéri ifjúsági szövetségei. Az első ilyen létesítmény a hatvanas években a Barátság kőolajvezeték volt, utána a KGST-országok ifjú­sága a Szövetség transzkontinentális gázvezeté­ket és a szovjet Urengoj-Pomari-Uzsgorod gáz­vezetéket építette. Ez a hagyomány folytatódik a bulgáriai Kozlodujban és a magyarországi Pak­son az atomerőművek létesítésénél. Most a Ha­ladáson és a Kaszpi-melléki objektumokon a sor. Gaisa Kopakowal, az uráli területi Komszo- mol-bizottságának a dolgozó ifjúsággal foglalko­zó osztálya vezetőjével beszélgetve arra kértem öt, beszéljen az együttműködés alakulásáról azokkal a fiatal csehszlovák és bolgár szakem­berekkel, akik a karacsaganaki lelőhelyen vesz­nek részt különböző objektumok építésében.- Áprilisban jártam Prágában egy Komszomol- küldöttséggel, melynek tagjai azoknak a szovjet területeknek az ifjúsági tisztségviselői voltak, amelyeken a Haladás építkezései folynak. Meg­vitattuk a munkaszervezés problémáit, a fiatal szakemberek életkörülményeinek és pihenésé­nek kérdéseit. Az épitöbrigádok jelentős része ugyanis fiatalokból áll, a csehszlovák csoportnak 40, a bolgároknak 60 százalékát teszik ki - mondta Gaisa. A lelőhely a terület központjától több mint száz kilométerre fekszik, de ez nem mutatkozik meg az együttműködésen. Például a járási Komszo- mol-bizottság mellett a Komszomol XX. kong­resszusa előtt létrejött egy nemzetközi tanács, amelynek a csehszlovák és a bolgár ifjúsági szövetség bizotságainak képviselői is tagjai lettek.- Legfontosabb feladatunk: egymás jobb meg­ismerése - folytatja Gaisa Kopakov. - A tanács­kozás kidolgozta a közös akciók programját, amelyben szerepel a közös munkaszombatok megtartása, az anyagellátás folyamatosságának és az építők lakásfeltételeinek együttes ellenőr­zése, de nemzetközi röplabda torna, barátsági est és vitaklub is. A bolgár ifjúsági brigád, melynek élén Dima Dimov, a Dimitrov Kommunista Ifjúsági Szövet­ség szervezete bizottságának titkára áll, védnök­séget vállalt a karacsaganaki lelőhely bázisváro­sa, Akszaja 69. számú középiskolája felett. A bri­gád már ledolgozott egy szombatot az iskola javára: a megkeresett pénzből fogják fedezni az iskola legjobb tanulójának bulgáriai nyaralását.- Jól ismerem Dima Dimovot és orosz felesé­gét, Tányát - mesélte Gaisa. - Nemrég gyerme­kük született, mi is gratuláltunk a boldog szülők­nek. Azt tervezzük, hogy a jövőben minden nemzetközi esküvőt együtt fogunk megünnepel­ni. Úgy hiszem, lesz még ilyen több is... Következő beszélgetésem a magyar szakem­berek tengizi településén zajlott.- A csoport 30 százaléka 30 évesnél fiatalabb - tudtam meg Herendi Lajos KISZ-titkártól, a ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának tagjától. - Vannak itt egészen fiatalok is, Varga Előd ács csak 18 éves, de már igazi szakember. A magyar település a sivatagban fekszik, a legközelebbi város több mint száz kilométerre van, ennek ellenére a gurevi terület Komszomol- tagjaival rendszeres kapcsolatokat tartanak fenn.- Engem, például meghívtak a Komszomol területi konferenciájára, amelyen a kongresszusi küldötteket választották meg - mondja Herendi Lajos. - Megvitattuk az együttműködés lehetősé­geit: rendszeresen kirándulásokat szervezünk Kazahsztánba, Moszkvába, Leningrádba, megál­lapodás született fiatal kazah zenészek fellépé­seiről településünkön. A XX. Komszomol-kong- resszus után a terület küldöttei, Anuar Jakszibe- kov és Valerij Prokofjev, akik itt dolgoznak velünk Tengizben, beszámoltak nekünk is a tanácsko­zásról. Volt mit megvitatni, értékelni... ANATOLIJ KOMRAKOV (APN) ÚJ szil 10 1987. VI. 2<:

Next

/
Thumbnails
Contents