Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-26 / 25. szám
Vasárnap 1987. június 28. A NAP kel - Kelet-Szlovákia 04.40, nyugszik 20.40 Kö- zép-Szlovákia: 04.47, nyugszik 20.47 Nyugat- Szlovákia: 04.53, nyugszik 20.53 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlovákia: 06.08, nyugszik 22.40 Közép-Sziovákia: 06.15, nyugszik 22.47 Nyugat- Szlovákia: 06.21, nyugszik 22.53 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LEVENTE, IRÉN - BEÁTA nevű kedves olvasóinkat • 1577-ben született Peter Paul RUBENS flamand festő, a flamand barokk világhírű mestere (t 1640) • 1867-ben született Luigi PIRANDELLO olasz regény- és drámaíró (t 1936) • 1887-ben született Boleslav VOMÁCKA cseh zeneszerző, érdemes művész (t 1965) • 1947-ben halt meg Stanislav Kostka NEUMANN cseh költő, elbeszélő, publicista, történész - nemzeti művész (szül. 1875). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK ELMÉLYÍTÉSE Jan Machyniak írása KÖZÖS AKARÁSSAL Fülöp Imre riportja FELKÉSZÜLTEK A GABONA GYORS ÁTVÉTELÉRE Bállá József írása ÍGY KELL EZT CSINÁLNI! Lalo Károly riportja AKI ISMERI A GÉPEK LELKÉT Somogyi Mátyás írása RÉGI HÁZAK, ÚJ LAKÁSOK Deák Teréz NDK-beli riportsorozatának első része SZUÁD, A HÚGOM Halifa at-Tikbali novellája BRAZÍLIAI RIPORT irta Viktor Coppi, a Novoje Vremja különtudósítója A Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat zvoieni üzemének Ján Lupták vezette 16 tagú szocialista munkabrigádja értékes kötelezettségvállalást tett. A munkások elhatározták, hogy a Radvan lakótelepi gyermekintézmény építésének idejét a felére csökkentik. Az épület tőszomszédságában áll az az óvoda, melyet a brigád rekordidő - 9 hónap - alatt épített fel. Ján Lupták szocialista munkabrigádja eddig kilenc gyermekintézményt adott át Banská Bystricában kitűnő minőségben. A felső képen az említett óvoda látható. A középső képen: Vladimír Tkác munka közben. Az alsó képen: előtérben a gyermekintézmény, mögötte az új óvoda. (Peter Lenhart felvételei — ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A gazdasági és társadalmi fejlődésünkben fennálló komoly problémák megoldásánál olyan eljárást kell követnünk, hogy az összhangban legyen a gazdasági mechanizmus átépítésének és a szocialista demokrácia elmélyítésének jóváhagyott alapelveivel. Most elsősorban azt kell tudatosítanunk, hogy az átalakítással nem lehet létrehozni valamilyen önműködő mechanizmust. Arról van szó, hogy a párt gazdaságpolitikai stratégiájára erős hatást fejtsenek ki a gazdasági és társadalmi érdekek. A gazdasági mechanizmus átalakítása bonyolult és igényes feladat. Gazdaságunk sikeres fejlődése attól függ, hogy mennyire használjuk ki a tudományos-műszaki haladás adott lehetőségeit. Az erre vonatkozó koncepciókat a gyakorlat és a tudomány fejlődésével összhangban idószerúsítve úgy kell kidolgozni, hogy azok szerves egységet képezzenek a gazdasági mechanizmus elmélyítésével és fejlesztésével. További jelentős kérdés a termelési-műszaki alap szervezeti átépítése, melynek keretében lényeges mértékben módosítani kell a jogkör és a felelősség elosztását a központi szervek és a gazdasági szféra között. A nemzetközi szocialista integrációban a közvetlen kapcsolatok kialakításának még csak a kezdeténél tartunk. Hasonló a helyzet a tudomány és a termelés újszerű összekapcsolásában is, tudományoskutatási alapunk belső és külső integrálódásában, a termelésnek a kül- és belkereskedelemhez, valamint más célszervezetekhez fúzödö kapcsolataiban. Eközben nem valamiféle mechanikus összekapcsolásról, felosztásról van szó, hanem egy új tartalomról. Az új, gyorsan bővülő ismereteket, az új technikát, a hatékonyabb szervezési és irányítási módszereket, s ezzel összefüggésben a korszerű informatikai eszközök használatát csak úgy lehet elsajátítani, s a nemzetközi együttműködést és munkamegosztást, a szocialista demokráciát csak úgy lehet elmélyíteni és fejleszteni, ha idejében gondoskodunk a magas szinten szakképzett káderekről. Habár a gazdasági mechanizmus átalakítását úgy készítjük elő, hogy az teljes mértékben a következő tervidőszak előkészítésére és végrehajtására gyakoroljon hatást, széles lehetőségek mutatkoznak az alapelvek kísérleti bevezetéséhez is. Fokozatosan ki akarjuk szélesíteni a kísérletező szervezetek skáláját, hogy ezek az újszerű gondolkozás és cselekvés gyakorlati iskoláit képezzék. Ügy tapasztaljuk, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei már most is pozitívan hatnak nemcsak a kísérleti bevezetésre készülő szervezetekben, hanem a nem kísérletezőknél is. El akarjuk érni, hogy az alapelvek nagyobb hatást gyakoroljanak már az idei tervfeladatok és az egész ötéves terv teljesítésére is. (Miloslav HruSkoviő elvtársnak az SZLKP KB legutóbbi ülésén elhangzott előadói beszédéből) E gy éve került jelenlegi beosztásába, az egységben mégis sokat beszélnek róla. Az egyik a nyugalmát, a másik szaktudását, a harmadik az emberekkel való elmélyült kapcsolatát emeli ki. Jaroslav Nohynek százados, az egyik sorozatvetö osztály parancsnoka, kétségtelenül rátermett ember. Érti a dolgát, noha csak tiz évi csapatszolgálat van mögötte.- A katonai főiskolán jól felkészítik a hallgatókat, de a kellő tapasztalatokat csak az évek során szerezhetik meg. Attól függően, hogy milyen környezetbe, kollektívába kerülnek. Az embernek eleinte sok mindenről le kell mondania, egyéni érdekét mindenkor alá kell rendelnie a közösségi érdeknek, meg kell értenie beosztottjait és meg kell őket nyernie a feladatok teljesítésének. Mindez nem könnyű dolog, s nem mentes a konfliktusoktól sem, de szép szóval mindenkor többre megy az ember, mint hangoskodással, túlzott szigorral. Hogy miért mondja ezt, annak megvan az oka. A főiskoláról az egyik tüzéregységhez kerülve, ütegparancsnok lett. Nem sokáig maradt ebben a tisztségben. Nem volt meg a szükséges tapasztalata, fölöttese pedig csak arra várt, mikor követ el valami hibát, ahelyett, hogy segítette volna munkáját, a beilleszkedését a pályakezdés nehéz napjaiban. Végül is „elvették“ tőle az üteget, szakaszt bíztak rá. Ma sem beszél róla, hogy mit érzett akkor. Aztán új parancsnokot kapott, akitől sokat tanult, akire felnézett, felnézhetett.- Végre magamra találtam, visszanyertem önbizalmamat. Megtanultam a katonák, a beosztottjaim munkáját becsülni, s azt, hogy a jó közösségi szellem minden nehézséget segít áthidalni. A sorozatvetö osztály, amikor parancsnoka lett, a legrosszabbak közé tartozott. Baj volt a fegyelemmel, a szálláskörletben rendetlenség uralkodott és a harci technika műszaki állapota terén is sok kifogásolni való akadt. Elődje nem tűrt ellentmondást, osztotta a büntetéseket, sokszor maga sem tudta, kit miért marasztal el. Példát akart statuálni, hogy azt mondhassa, mindent megtett, de az ilyen fegyelmezetlen beosztottakkal semmire sem megy. Jaroslav Nohynek százados másképp kezdte. A kiképzési feladatok teljesítése közben elbeszélgetett katonáival, jóllehet erre ráment a szabad idejének nagy része. Megválogatta, mikor ad parancsot és tudta, mikor van annak az ideje, hogy kikérje a katonák véleményét. Mindennek köszönhetően a téli kiképzési időszak végén már a legjobb alegységek közé küzdötték fel magukat.-Ez nemcsak az én érdemem, a kollektíva nélkül nem boldogulnék. A fiúk megértették, mit miért csinálunk, s azt, hogy tanulás, kemény kiképzés nélkül aligha válhatnak fegyvernemük mestereivé. Többen a Példás Katona jelvényt is megszerezték. Én csak bátorítottam és biztattam őket, ha elcsüggedtek. Igyekeztem példát mutatni, de szigorú is voltam, amikor a szükség így kívánta. Az sem volt számára közömbös, hogy mivel töltik katonái a szabad idejüket, hogy hogyan dolgozik a SZISZ-szervezet. Több lett a közös rendezvény, a SZISZ-tagok egyre nagyobb felelősséget éreztek a feladatok teljesítéséért. Amikor például két katona megkésve érkezett vissza a kimenőről, az egység parancsnokát meggyőzte, hogy az ügyet elintézik a kollektíván belül, a SZISZ alapszervezete pedig patronálni fogja a két fiatalt...- Szerintem a parancsnok csak akkor lehet eredményes — mondja ha kiérdemli beosztottjai bizalmát, ha ő maga is bízik bennük. Másképpen ez nem megy. Én ezt vallom és így is cselekszem. A beosztottjaim tudják, sohasem követelek tőlük lehetetlent és rám mindig számíthatnak. Mindig találok időt arra, hogy külön-külön is foglalkozzam a fiatalokkal, legyen az kezdő tiszt vagy katona. Hivatkozhatna arra, hogy családja van, hogy nincs kellő számú hivatásos tisztje, de nem teszi ezt, mert - amint mondja- ezzel mitsem változtatna a helyzeten. Inkább a cél érdekében igyekszik képességeit kamatoztatni. Nemcsak a felettesei elismerését vivta ki, hanem a katonáiét is: a túzbe mennének érte. S ennél többet aligha érhet el egy hívatásos katonatiszt. NÉMETH JÁNOS A tűzbe mennének érte
