Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-26 / 25. szám
ÚJ szú 987. VI. 26. Jelenünk és a forradalmi hagyományok MOTTÓ: >.Az örökség őrzése egyáltalán nem azt jelenti, hogy be kell érni az örökséggel. V. I. Lenin M ottónk gondolatát Lenin Melyik örökségről mondunk le? című cikkében fejtette ki, amelyben választ adott a Russz- koje Bogatsztvo marxistaellenes cikkeire. Főképp Ny. Mihailovszkijnak, e folyóirat egyik vezető publicistájának nézeteivel szállt perbe, aki azzal vádolta a XIX. század kilencvenes éveinek oroszországi marxistáit, hogy lemondtak az orosz társadalom haladó részének hagyatékáról, legjobb hagyományairól, elszakították azt a demokratikus fonalat, amely végighúzódik az orosz társadalmi gondolkodásmód minden haladó áramlatán. Tekintettel arra, hogy az ilyen és az ehhez hasonló közhelyek eléggé elterjedtek, Lenin megkísérelte őket tüzetesen szemügyre venni és megcáfolni, miközben figyelmét a gazdasági és az irodalmi-kulturális kérdésekre orientálta. Innen vett több példával bizonyította, hogy az oroszországi marxisták tulajdonképpen „milyen örökségről mondottak le“. Bebizonyította, hogy az oroszországi marxisták erről az örökségről, ezekről a haladó hagyományokról nem mondottak le, hanem - ellenkezőleg - megtisztították őket a narod- nyikságtól. Napjainkban vizsgálva a forradalmi hagyományok időszerűségét, nem véletlenül tértünk vissza Lenin említett gondolataihoz. Nyomdokaiban csaknem száz év elteltével differenciáltan fontolóra vesszük, hogy a múltból miről mondunk le és mit őrzünk meg és továbbfejlesztünk. Ezt a megkülönböztetett eljárást alkalmazzuk a kommunista nevelés folyamatában kortársaink történelmi tudatának formálásában, a haladó, forradalmi hagyományok szellemében. A kommunista nevelés alapvető célja a szocialista társadalom valamennyi tagja tudományos materialista világnézetének és ezzel egyidejűleg szociális-, munka, társadalompolitikai és eszmei-megismerö aktivitásának formálása. A tudás ugyanis egymagában nem elegendő, azt meggyőződéssé kell edzeni. Éppen az ismeretek, a meggyőződés és a gyakorlati tevékenység, a szocialista embernek ez a három jellemző vonása alakítja a kommunista eszmeiséget. Ezen túlmenően a kommunista nevelés feltételezi a forradalmárok előző nemzedékei és az egész emberiség társadalmi tapasztalatainak továbbadását. Ezért főleg a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt forradalmi harci és munkatapasztalatainak folytonossága, megőrzése és gyarapítása mind jelentősebb része a kommunista nevelésnek, amelyek közvetítésével elsősorban a fiatal nemzedék beilleszkedik a szocialista társadalom gazdasági, politikai és szellemi problémái megoldásának folyamatába. A kommunista nevelés programja megvalósításának folyamatában tehát joggal nagyon fontos szerepük van a forradalmi harccal és a munkával kapcsolatos hagyományoknak. A hagyomány általánosságban valamely társadalom életében kialakult, ápolt és nemzedékről nemzedékre szálló szellemi értékeinek összessége. Tükröződik az egyéni és a társadalmi tudatban és alapvető tulajdonsága az értékelés képessége. A hagyományt, mint jelenséget jellemzi kapcsolata a múlttal, a jelennel és a jövővel. Cselekvő emlékezet ez, amely a múltat a jelen részévé avatja és amely egyidejűleg a jövő programozója. A hagyomány lehet aktív és passzív. A forradalmi hagyomány aktív hagyomány. A forradalmi hagyományok értelmezésünkben a világ forradalmi átalakításáért harcoló haladó társadalmi erők öntudatos magatartásának és cselekvésének olyan történelmileg kialakult formái és szokásai, amelyek nemzedékről nemzedékre szállnak és tartós társadalmi értékek. Szorosan kötődnek a dolgozó tömegek forradalmi tevékenységéhez, amelyet a forradalmi események és harcok tapasztalatainak folytonossága, elmélyítése és felhasználása jellemez. Ezek a hagyományok úgy jöttek létre és úgy fejlődtek, hogy bizonyos világnézettel összhangban átvették a korábbi nemzedékek eszméit és tradícióit. A hagyományok konkrét történelmi feltételek között fejlődtek, összefüggésben az őket képviselő osztálynak, a proletariátusnak politikai eszméivel, erkölcsével és társadalmi tudatának egyéb formáival. Ezért átvételüknél feltétlenül érvényesülnie kell a következetes osztályszemléletnek. A munkásosztályt és az élcsapatát, a kommunista pártot jellemző említett hagyományok eszmei és politikai tartalmuknak és a társadalom életében betöltött szerepüknek megfelelően egyértelműen haladóak, mivel segítik a szocialista társadalom további forradalmi fejlődését, amely ilyenformán építhet rájuk és fejlesztheti legjobb formáikat. A forradalmi hagyományok - tekintetfel tartalmukra és céljukra - a dolgozók és főleg az ifjúság szocialista hazafiságra és internacionalizmusra nevelésének nagyon fontos formáját képviselik. Ez - a kommunista nevelés egyéb alkotó elemeivel együtt - cselekvőén és céltudatosan hat a szocialista ember személyiségének és a szocialista életmódnak alakulására. A forradalmi mozgalom hagyományaira épülő szocialista nevelés erőteljesen hat főleg a fiatalok alapvető értékeinek és tulajdonságainak formálására - a haza, a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt iránti viszonyukra. Alakítja tudományos világnézetüket, a munka iránti viszonyukat, a szocialista építés eredményei, a hazánk nemzetei és nemzetiségei múltjában kialakult és mai életünkben is kialakuló forradalmi hagyományok iránti büszkeségüket. E lgondolkodva a forradalmi hagyományok korunkban való hasznosítása fölött, vissza kell tekintenünk mindazokra a legjelentősebb értékekre, amelyeket a társadalom a múltban teremtett. Valóban mély kútból meríthetünk. Gondoljunk csak például munkásmozgalmunk múlt századvégi és századunk eleji úttörőire, országrészeinkben az októberi forradalom gondolatai követőinek és terjesztőinek forradalmi lelkesedésére az első világháború végefelé, s a polgári köztársaság első éveiben, amely a CSKP megalakulásához vezetett. Emlékezzünk csak e köztársaság proletariátusának első forradalmi harcaira, a Szlovák Tanácsköztársaságra, a munkásság decemberi általános sztrájkjára. Tisztelettel gondoljunk kommunista pártunk alapítóira, akik nem sokkal a párt megalakulása után nehéz körülmények között kijelölték harcos útját, elöjelezték egész további forradalmi tevékenységét, amellyel irányította a proletariátus harcát a burzsoá köztársaságban, majd a második világháború éveiben az antifasiszta nemzeti felszabadító küzdelmet. Tudatosítsuk azt, hogy éppen a kommunisták alapozták meg legjelentősebb forradalmi hagyományainkat, amikor a húszas évek első felében, a háború utáni forradalmi hullám apadása idején harcoltak a dolgozók egységfrontjáért, majd a további években sikeresen megvalósították a párt bolsevizá- lásának programját, a gazdasági válság idején élén álltak az osztályharcnak s a fasizmussal szemben a demokrácia és a köztársaság védelmének. Nem törődtek bele a müncheni kapitulációba s az illegalitás nehéz feltételei között folytatták a harcot népünk nemzeti és szociális felszabadulásáért. Az antifasiszta nemzeti felszabadító harcban születtek meg népünk legjelentősebb forradalmi harci hagyományai. Ez a harc a Szovjetunió hatásos testvéri segítségének köszönhetően a fasizmus fölötti győzelembe torkollt, meghozta szabadságunkat és a Csehszlovák Köztársaság megújulását új, szociális és nemzeti szempontból igazságos alapokon. A múlt említett és számos egyéb haladó és forradalmi hagyománya alapján jönnek létre és fejlődnek jelenünk tradíciói. A nevelés folyamatába történő helyes beillesztésükkel nagyon eredményesen hathatnak a fiatalok tudatára és pszichéjére, ösztönözhetik törekvésüket gyarapítani történelmünk és jelenünk dicső fejezeteit, lépést tartani a korábbi nemzedékek derekassá- gával, merészségével és hősiességével és azt a munkában tanúsított hősiességgé ötvözni. A forradalmi hagyományok kihasználásának hangsúlyozását szükségessé teszi a fejlett szocialista társadalom építése jelen szakaszának sajátos jellege is. Vitathatatlan, hogy az előttünk álló gazdasági és szociális feladatok nem teljesíthetőek az eszmei-nevelő munkával való szoros kapcsolat, a kultúra fejlődésének ideológiai háttere nélkül. Végül is jelenleg a forradalmi hagyományok hasznosítását a hazafias és az internacionalista nevelésben megkívánják nemcsak a belső, hazai körülmények, hanem külső tényezők is. Ezek közé tartozik például a munkásosztály céljainak azonossága, a kommunista és a munkáspártok internacionalista jellege, marxista-leninista elméletük és gyakorlatuk. A jelenlegi rendkívül bonyolult nemzetközi helyzet is megköveteli az egyértelmű meg nem alkuvást az imperializmus ideológiájával és nem utolsó sorban a szolidaritást, a barátságot és testvériséget a világ minden országának dolgozóival és haladó erőivel a haladásért, a szabadságért és a békéért vívott harcukban. Az említett tények arról tanúskodnak, hogy a forradalmi hagyományok, a békemozgalomnak, valamint a háborúellenes mozgalomnak tradíciói alapvető formáját jelentik annak a harcnak, amelyet a szocialista világközösség és a további haladó erők folytatnak a forradalmi hagyaték megőrzéséért. Ezek a hagyományok egyben ösztönzőleg hatnak a további haladásért és a szabadságért vívott küzdelemre. ocialista társadalmunk nagy figyelmet fordított és fordít a forradalmi hagyományokra, mivel azok fontos eszközei a munka forradalmi jegyei, módszerei és formái átadásának nemzedékről nemzedékre, kimeríthetetlen kútforrásai a munka- és a társadalmi aktivitásnak, hazánkban a fejlett szocialista társadalom építésének meggyorsításában. Tegyük fel végezetül a kérdést: hogyan hasznosíthatjuk napjainkban a forradalmi hagyományok örökségét, miképp fejleszthetjük azt és hogyan teremthetjük meg az új, időszerű haladó hagyományokat? A kérdés röviden így válaszolható meg: szocialista társadalmunk ma és a jövőben is szüntelenül visszatér a forradalmi hagyományokhoz, merit azokból a tapasztalatokból, amelyekre a kommunista párt által vezetett dolgozó tömegek az igazságos szociális és nemzeti alapokra épülő új életért folytatott ádáz harcukban tettek szert. A múlt pozitív tapasztalatai jelenünkben segítenek biztonságérzetünk szilárdításában és fejlesztésében, a jövő kilátásainak megfogalmazásában. Éppen a jelen nemzedéke köteles megőrizni a múlt, a jelen és a jövő folytonosságát. Ez a hagyományok olyan láncolata, amelynek nemcsak hogy nem szabad megszakadnia, hanem rendkívül szilárdnak kell lennie. Az egyének és a kollektívák feladata, hogy ne engedjék meg ennek a láncolatnak a megszakadását, hanem munkájukkal, magatartásukkal, kezdeményezésükkel és aktivitásukkal szüntelenül szilárdítsák azt. Feladatuk tehát nemcsak felhasználni a forradalmi hagyományokat, hanem azokat egyben továbbfejleszteni és ezzel egyidejűleg megteremteni azokat az új tradíciókat is, amelyek a fejlett szocialista társadalmat jellemzik. A múlt roppant gazdag haladó öregségéből át kell menteniük elsősorban azt a lankadatlan elszántságot, szívósságot, töretlen akaratot és forradalmi lelkesedést, amellyel a munkásosztály és a kommunista párt legjobbjai indultak harcba a polgári köztársaság és a fasiszta megszállás éveiben a jobb holnapért. Kiváltképp azonban fontos számba venni és követni a szocialista építés kezdeti éveinek, az iparosítás, a kollektivizálás, az élmunkásmozgalom időszakának számos pozitív példáját is. Nem szabad visszariadni az új szemlélettől és eljárásoktól az új problémák megközelítésében s azokat a jövő szem előtt tartásával kell megoldani. Az ilyen megközelítésnek tükröződnie kellene a munkaversenyben, a kötelezettségvállalási mozgalomban, a tervfeladatok következetesen színvonalas munkával való teljesítésében, a kitűzött feladatok felelősségteljes megvalósításában és a többletmunka vállalásában. Harcolni kell az átlagosság ellen, fel kell tárni az újat és harcolni kell érte. Ebben látjuk - úgymond - „napjaink hősiességét“, ami a kortársak teremtette forradalmi hagyományok alapja. Minden nemzeti hagyomány egyben nemzetközi is. Ezek közül számunkra a legjelentősebbek a fasizmus ellen, a szocializmusért vívott harc csehszlovák-szovjet hagyományai. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy haladó hagyományaink szorosan kötődnek a szomszédos szocialista országok haladó tradícióihoz. Ezekkel az országokkal közösen fogtunk ugyanis hozzá a szocialista közösség építéséhez. \ /égül hangsúlyoznunk kell: a forradal- V mi, harcos hagyományok és a munkával kapcsolatos tradíciók kifejezetten politikai kategóriát képviselnek és fontos az osztályjellegük. A szocialista állam feltételei között nemcsak forradalmi múltunk hősi fejezeteire emlékeztetnek, hanem egyben a mához is szólnak és az új nemzedéket felkészítik a jövőre. A munkásosztály és a kommunista párt forradalmi hagyományai olyan kincs, amely felhasználható a fiatalok nevelésében és személyiségük, magatartásuk, nemzeti és nemzetközi tudatuk, a forradalmi múlt iránti büszkeségük formálásában, társadalmi és munkaaktivitásuk ösztönzésében. Nem feledkezhetünk meg az újkori harcos forradalmi hagyományok fejlesztéséről sem, amelyek a béke megőrzéséért folytatott nemzetközi küzdelemmel kapcsolatban a szocializmus internacionalista védelme bázisán jönnek létre. A forradalmi hagyományok tehát nemcsak a múltat jelentik, hanem jelenünk részét is. Dr. JÁN VÁGAI kandidátus Az Ústí nad Orlicí-i Pamutipari Kutatóintézet munkatársai új világszínvonalú fonási eljárást dolgoztak ki. Már fejlesztik azt a progresszív eljárást, mellyel kitűnő minőségű cérnát fognak gyártani. Az intézet 38 éves működése alatt a világ számos gyártójával együttműködött, a vezető helyet a Szovjetunió foglalja el. Állandó tapasztalatcserét folytatnak és közös munkakollektívákat alakítanak. (Jan Vrabec felvétele - ÖTK)
