Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-06-12 / 23. szám
A Szovjetunióban elfogadták a számítástechnika fejlesztésének és hatékony alkalmazásának 2000-ig érvényes programját. Célja az, hogy létrehozzák az olyan számítógépek sorozatát, amelyek a bonyolult jelenségek és rendszerek modellezéséhez, az egész társadalmi termelés termelékenységének ugrásszerű fokozásához szükségesek. A jelenlegi ötéves tervidőszakban valamennyi osztályhoz tartozó, új dás területét óriási mértékben érintő, gyökeres gazdasági reform - a szovjet elektronika sikerének egyik legfontosabb feltétele. A pénzügyi, beruházási és szerkezeti politikában érvényesülő új szemlélettel és a Szovjetunió azon képességével együtt, hogy az anyagi eszközöket az elsőbbséget élvező irányokra tudják összpontosítani - ez feljogosít arra, hogy olyan eredményekre számítsunk, amelyek a közelmúltban még a távoli jövő feladatának látszottak. P éldául a Moszkvai Egyetem számítási módszerek laboratóriumának munkatársai, akik a pótlólagosan beépített mikroprocesszorral működő személyi számítógépek új modelljét dolgozták ki, úgy vélik, hogy a sorozatgyártás megkezdése után ez valószínű „a világ legjobb oktatási számítógépévé“ válhat. Éppen az elektronikus számítógépek képesek arra, hogy valóban demokratizálják az oktatást. Az átlagolvasónak szánt szövegeket és a nemzeti könyvtárakban vagy levéltárakban őrzött, ilyen ritka írásos forrásmúveket egyaránt azonos mértékben hozzáférhetővé teszik. A moszkvai Kibernetika Intézet mikroelektronikai mérnöki központja lehetővé teszi az új elgondolás megAz elektronika- az átalakítás eszköze a Szovjetunióban elektronikus számítógép-családok létrehozását és használatába vételét tervezik - a szuper elektronikus számítógépektől kezdve egészen az iskolai oktatásnál használt személyi számítógépekig. A számítástechnikai felszerelések gyártásának össz- volumene öt év alatt a 2,3-szorosára bővült. Különleges figyelmet fordítanak a kis elektronikus számítógépekre, nemcsak azért, mert ezek képviselik a számítógépek zömét. Ma valamennyi élenjáró országban a mikroelektronika és mikroprocesszoros technika rohamos előrenyomulása tapasztalható. Enélkül már lehetetlen a termelés teljes automatizálása, növekedési ütemének meggyorsítása. A kis elektronikus számítógépek ma - az ember segítőtársai valamennyi iparágban, a tervezésben. A népgazdaság minden területén, többek között a kereskedelemben, a szállításban, az egészségügyben, nagy szükség van ilyen számítógépekre. Ezért a Szovjetunió és a tudományos-műszaki haladás komplex programjában részt vevő más KGST-országok állami tervei e gépek gyorsított ütemű fejlesztését szorgalmazzák Ha a szocialista országoknak a számítógépesítés terén elért eredményeit összehasonlítjuk a vezető nyugati országokkal, akkor kiderül, hogy az ezer lakosra jutó számítógépek mennyisége tekintetében egyelőre elmaradnak. Ez éppen a személyi számítógépeket érinti különösen. De az elvégzett feladatok volumene, a technikai lehetőségek tekintetében a KGST-országokban gyártott gépek nem maradnak el a nyugati modellek mögött. A Szovjetunióban jelenleg megvalósuló és éppen a műszaki halaszületésétől a termelésig vezető út maximális megrövidítését. Mentesíti a kutatókat sok rutinkérdés és olyan probléma megoldása alól, amely közvetlenül az újdonság sorozat- gyártásának megkezdésével függ össze. Most éppen ilyen feladat áll a tudósok előtt. A szovjet szakemberek véleménye szerint a számítógépek gyártásának növelésével, működésük gyorsaságának fokozásával, memóriájuk befogadóképességének bővítésével, stb. kapcsolatos problémákat már nem tekintik a legidőszerűbbnek. Az elektronikus számítógépek szoftver-ellátása javításának, a szakemberek száma növelésének, valamint a „számítógép-műveltség“ széles körű elterjesztésének feladatai kerültek előtérbe - vagyis azok a problémák, amelyek a vezető nyugati országokban is az elektronika fejlesztésével kapcsolatosak. jgen, a számítógép kétségtelenül bővíti az ember számítási tevékenységének lehetőségeit. De tudni kell „beszélgetni“ a számítógéppel, meg kell tanulni az érintkezést vele. Az új számítástechnika bizonyos átalakítást követel meg az emberektől, többek között a gondolkodásmód terén is. Az elektronikus számítógéppel kapcsolatban álló embernek meg kel tanulnia azt, hogy pontosabban szervezze meg a munkáját, a termelési elgondolásokat algoritmizálja, hogy maximális hatékonysággal használja fel az „okos elektronikát“. Az elektronikának a minisztériumokban és a hivatalokban történő megvalósítása révén jelentékenyen csökken az adminisztratív apparátus létszáma. Az elektronikus számítógép „ösztönzi“ a munkaerőnek a termelő területre történő „átszi- vattyúzását“. Ugyanakkor az elektronikus számítógépeknek a vállalatoknál való megjelenése következtében sajátos problémák is keletkeznek. Mit jelent a „számítógépesítés“ a dolgozók képesítése, alkotó lehetőségei szempontjából. Az új technika bevezetésével kapcsolatban lélektani problémák is vannak. Az egyik esetben ezek szkepticizmusban, sőt, esetleg abban a kívánságban nyilvánulnak meg, hogy versenyre keljenek a robotokkal. Más esetben az irányító elektronikus számítógépek megfosztják az alacsonyabb beosztású irányító személyzetet néhány megszokott feladatától. Egyes dolgozók pedig egyáltalán nem igyekeznek kapcsolatba kerülni az új technikával. ...Néhány évvel ezelőtt, amikor ellátogattam az egyik dusanbéi (Tádzsikisztán közép-ázsiai szovjet köztársaság fővárosa), meglepetéssel tapasztaltam, hogy a munkások átlages életkora csupán 27 év. Az igazgató megmagyarázta, hogy a programvezérlésű szerszámgépek megjelenése folytán az idősebb munkások egy része más vállalatokhoz ment át, ahol számukra megszokott technikával lehetett dolgozni, míg a fiatalok - éppen ellenkezőleg - szívesen jöttek a korszerű munkahelyre. A Szovjetunióban azonban még az elektronikai technika széles körű meghonosításával összefüggésben sem félnek attól, hogy munkanélküliség keletkezik, mivel a káderszükséglet, amely meghaladja a munkaképes lakosság természetes szaporulatát, emellett a gazdaság stabilan növekedik. Becslések szerint a jelenlegi tízéves időszakban a Szovjetunióban a munkaerő-állomány körülbelül 6 millió fővel gyarapodik, a reális szükséglet pedig majdnem 8 millió. Éppen a teljes automatizálást tekintik e hiány csökkentése egyik eszközének. M agától értetődik, az elektronikai technológia szélesebb körű meghonosítása valamilyen szakaszban csökkenti majd az ipari munkahelyek számát. A javítás, az építés, a szolgáltatások területének szükségletei azonban növekedni fognak. Ha a távoli jövőről beszélünk, amikor mindezek az ágazatok elérik a „telítettség“ határát - a szovjet szociológusok és közgazdászok annak a lehetőségét vizsgálják, hogy a korábbi bér mellett, csökkenthetik a munkanap időtartamát. Az elektronika „behatolása" senkibe sem keltett pánikot, félelmet: mindenki tudja, hogy lesz munkája, ha nem itt, akkor másutt. Az Így felszabaduló dolgozók elhelyezésének problémáival elvben a vezetőség foglalkozik, egyesek azonban például a nagyszámú munkaközvetítő iroda valamelyikéhez fordulnak: a statisztika tanúsága szerint ezeknek a segítségével az új munkahely keresése átlagosan 3-5 napra rövidül. A számítógépek térhódítása új készségekkel gazdagít bennünket. De ugyanilyen elkerülhetetlenül elvész valami a régiből. A mai tanuló legalábbis már nem tud miniszámítógép nélkül négyzetgyököt vonni. De bizonyos készségek vagy képességek elveszítése törvényszerűség az emberiség történelmében. A kérdés lényege az, hogy mit szereztek helyette. A számítógép, amely minden ember barátja lett, módot nyújt számára arra, hogy megszabaduljon a rutinszerű gondolkodási műveletektől, lehetővé teszi a választott szakma gyors elsajátítását. A. GUREVICS A legfontosabb az energiagondok megoldása A Scinteia román napilap vezércikkében a közelmúltban az ország gazdasági problémáival foglalkozott. Többek közt rámutatott: a román gazdaság általános fejlődése érdekében jelenleg nincs fontosabb, mint az energetikai gondok feltétlen, határozott megoldása. A román gazdaság energetikai bázisának névleges kapacitása 20 ezer MW. Ez képes az ország szükségleteinek biztosítására, azonban nagy gondok mutatkoznak az energiatermelésben és -felhasználásában. A tervezett teljesítményt az állami energetikai hálózat elsősorban azért nem éri el, mert számos, szénfűtésű erőmű a vártnál kevesebb energiát juttat az országos hálózatba. Ez alól nem kivétel az ország két legnagyobb erőműve, a Rovinari és Turceni sem. Ezenkívül nagy csúszások vannak az új szénnel működő erőművek üzembe állításánál. Az „adósság“ ma meghaladja az 1000 MW-ot is, további 800 MW pedig a javítások késése következtében hiányzik. Az energetikai és a többi érintett minisztérium, valamint a megyei pártszervek kénytelenek határozott intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy az idei tervteljesítésben - amely alapján őszig legalább 1000 MW-os szénnel működő és 700 MW-os vízi erőművet helyeznek üzembe - ne történjen fennakadás. Elengedhetetlenül szükséges időben végrehajtani a tervezett nagyjavításokat és felújításokat, alapvetően javítani kell a minőséget és szigorúbbá kell tenni az elvégzett munka ellenőrzését, mivel épp ezek a hiányosságok vezetnek a berendezések meghibásodásához, teljesítményük és az energiatermelés csökkentéséhez, ami viszont beláthatatlan következményekkel jár az egész nemzetgazdaságra nézve. Ezenkívül továbbra is nagy gondot okoz az erőművek rossz anyagellátása, mivel több szállító - beleértve a bukaresti Vulcan és Aversa nehézipari üzemeket is - nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit és ezért késnek a szállítmányok. A napilap végezetül rámutat, hogy idén az elsődleges feladatok közé tartozik a villamosenergia-termelés 77 milliárd kW-ra történő növelése és a szigorú energiagazdálkodás. Ezen felül pedig az országosan meghatározott normák szerint korlátozni kell az energiafelhasználást is. Feltalálók iskolája A feltalálás - megtanulható tudomány. Ezt tartotta szem előtt az NDK Műszaki Kamarájának vezérkara, amikor életre hívta, a feltalálók iskoláinak országos hálózatát. Az iskolák kollégiumi rendszerben működnek. A hallgatók egyhetes bentlakásos intenzív képzésben vesznek részt, majd a tanultakat kéthónapos üzemi munkával egészítik ki. Ezután ismét egyhetes elméleti oktatás következik, s végül sor kerülhet a diplomamunka elkészítésére, egy találmány kidolgozására. A tananyag módszertani és gyakorlati tapasztalati tudnivalókat tartalmaz, s példák sokaságának ismertetésével mintegy rávezeti a felnőtt diákokat a feltalálói gondolkodásmód elsajátítására és törvény- szerűségeire. Az elmúlt hat évben 120 tanfolyamon 65 üzem több mint 3000 technikusa és szakmunkása tanulta ki a feltalálói „szakmát“. A hallgatóknak mintegy a fele azóta eredményes ésszerűsítöi, újítói és feltalálói pályát futott be. Munkáik jelentős részét bevezették a termelésbe, s jól hasznosítják azoknál a vállalatoknál, ahol dolgoznak. típusú mikroszámítógépekről és villanyautókról is. A javaslatok 40 százalékát találmánynak ismerték el. A számos apróbb-nagyobb ötlet közül figyelmet érdemel például a hangjegyíró-gép és az elektronikus sakkóra, amely egy 13 éves fiú találmánya, aki ezért különdíjat kapott. / Az ilyen és más hasonló jellegű kezdeményezések is hozzájárultak ahhoz, hogy 1981 és 1985 között annyi új technikai megoldás tervét készítették el és nyújtottak be a Műszaki Kamarának a vállalkozó szellemű feltalálók, mint előzőleg tiz év alatt. A szóban forgó öt évben összesen 49 700 újítás, találmány született az NDK-ban. Nem érdektelen megemlíteni azt sem, hogy 1986-ban regisztrálták az 1949 óta fennálló Német Demokratikus Köztársaság 225 000 találmányát. (BUDAPRESS-PANORAMA) Új burgonyafajták Tavaly a Műszaki Kamara ötletversenyt hirdetett elektromos és elektronikus fogyasztási ctkkek továbbfejlesztésére. A versenyre 3336 érdeklődő nevezett be elektronikai játékok, lakás-, sport- és kempingcikkek, valamint kerti szerszámok tervével. Voltak elképzelések új A Kuznyecki Fémfeldolgozó Üzem (az OSZSZSZK kemerovói területén működik) a szélsőséges időjárási viszonyoknak is jól ellenálló síneket gyárt. Ezeket elsősorban a Távol-Keleten épülő vasútvonalaknál használják. Az üzem dolgozói vállalták, hogy az októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére már november hetedikére teljesítik idei tervfeladataikat. Képünkön az üzem egyik termelési csarnoka látható. (ŐSTK-feivétel) Bulgária az európai burgonyater- mó övezet legdélibb területe. Még nemrégiben is külföldről szállítottak nagy mennyiségű vetőmagot a helyi fajták felfrissítésére. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy a korai burgonya tönkrement. Két éy óta a plovdivi Marica Zöldségkutató Intézetben kémcsövek ezreiben nevelik a vírusmentes bur- gonyacsírákat. Amint kicsíráznak és akklimatizálódnak, a hegyvidéki kutatóállomások szabadtéri kísérleti parcelláira kerülnek. Ilyen állomás működik a Rodope hegységben, 800 méter tengerszint feletti magasságban. A kísérleti állomást az NDK-val közösen hozták létre. A termelési költségek, valamint az elért bevételek a két ország között arányosan oszlanak meg. Az állomás kísérleti telepe a Perszenk csúcson található. Itt ugyanis nincsenek rovarok és más növényi kártevők, erős a napsugárzás és sok a napsütéses napok száma. Ezek a kísérleti feltételek olyan hibridek kifejlődését segítik elő, amilyenek alföldi viszonyok között nem jöhetnek létre. A cél az, hogy olyan kultúrát hozzanak létre, amely az importált fajtánál is életképesebb. Ezekből az eddigieknél 30-50 százalékkal nagyobb termést remélnek. A próbálkozások azzal biztatnak, hogy két éven belül Bulgária önellátó lesz primőr burgonyából. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) ÚJ «< 10 1987. VI.
