Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-12 / 23. szám

A Szovjetunióban elfogadták a számítástechnika fejleszté­sének és hatékony alkalmazásának 2000-ig érvényes programját. Célja az, hogy létrehozzák az olyan szá­mítógépek sorozatát, amelyek a bo­nyolult jelenségek és rendszerek modellezéséhez, az egész társadal­mi termelés termelékenységének ugrásszerű fokozásához szüksé­gesek. A jelenlegi ötéves tervidőszakban valamennyi osztályhoz tartozó, új dás területét óriási mértékben érintő, gyökeres gazdasági reform - a szovjet elektronika sikerének egyik legfontosabb feltétele. A pénz­ügyi, beruházási és szerkezeti politi­kában érvényesülő új szemlélettel és a Szovjetunió azon képességével együtt, hogy az anyagi eszközöket az elsőbbséget élvező irányokra tudják összpontosítani - ez feljogo­sít arra, hogy olyan eredményekre számítsunk, amelyek a közelmúlt­ban még a távoli jövő feladatának látszottak. P éldául a Moszkvai Egyetem számítási módszerek labo­ratóriumának munkatársai, akik a pótlólagosan beépített mikropro­cesszorral működő személyi számí­tógépek új modelljét dolgozták ki, úgy vélik, hogy a sorozatgyártás megkezdése után ez valószínű „a világ legjobb oktatási számítógé­pévé“ válhat. Éppen az elektronikus számító­gépek képesek arra, hogy valóban demokratizálják az oktatást. Az átlagolvasónak szánt szövegeket és a nemzeti könyvtárakban vagy levél­tárakban őrzött, ilyen ritka írásos forrásmúveket egyaránt azonos mértékben hozzáférhetővé teszik. A moszkvai Kibernetika Intézet mikroelektronikai mérnöki központja lehetővé teszi az új elgondolás meg­Az elektronika- az átalakítás eszköze a Szovjetunióban elektronikus számítógép-családok létrehozását és használatába véte­lét tervezik - a szuper elektronikus számítógépektől kezdve egészen az iskolai oktatásnál használt személyi számítógépekig. A számítástechni­kai felszerelések gyártásának össz- volumene öt év alatt a 2,3-szorosára bővült. Különleges figyelmet fordítanak a kis elektronikus számítógépekre, nemcsak azért, mert ezek képviselik a számítógépek zömét. Ma vala­mennyi élenjáró országban a mikro­elektronika és mikroprocesszoros technika rohamos előrenyomulása tapasztalható. Enélkül már lehetet­len a termelés teljes automatizálása, növekedési ütemének meggyorsí­tása. A kis elektronikus számítógépek ma - az ember segítőtársai vala­mennyi iparágban, a tervezésben. A népgazdaság minden területén, többek között a kereskedelemben, a szállításban, az egészségügyben, nagy szükség van ilyen számítógé­pekre. Ezért a Szovjetunió és a tudomá­nyos-műszaki haladás komplex programjában részt vevő más KGST-országok állami tervei e gé­pek gyorsított ütemű fejlesztését szorgalmazzák Ha a szocialista országoknak a számítógépesítés terén elért ered­ményeit összehasonlítjuk a vezető nyugati országokkal, akkor kiderül, hogy az ezer lakosra jutó számító­gépek mennyisége tekintetében egyelőre elmaradnak. Ez éppen a személyi számítógépeket érinti kü­lönösen. De az elvégzett feladatok volumene, a technikai lehetőségek tekintetében a KGST-országokban gyártott gépek nem maradnak el a nyugati modellek mögött. A Szovjetunióban jelenleg meg­valósuló és éppen a műszaki hala­születésétől a termelésig vezető út maximális megrövidítését. Mentesíti a kutatókat sok rutinkérdés és olyan probléma megoldása alól, amely közvetlenül az újdonság sorozat- gyártásának megkezdésével függ össze. Most éppen ilyen feladat áll a tudósok előtt. A szovjet szakemberek vélemé­nye szerint a számítógépek gyártá­sának növelésével, működésük gyorsaságának fokozásával, memó­riájuk befogadóképességének bőví­tésével, stb. kapcsolatos problémá­kat már nem tekintik a legidősze­rűbbnek. Az elektronikus számító­gépek szoftver-ellátása javításának, a szakemberek száma növelésének, valamint a „számítógép-műveltség“ széles körű elterjesztésének felada­tai kerültek előtérbe - vagyis azok a problémák, amelyek a vezető nyu­gati országokban is az elektronika fejlesztésével kapcsolatosak. jgen, a számítógép kétségtele­nül bővíti az ember számítási tevékenységének lehetőségeit. De tudni kell „beszélgetni“ a számító­géppel, meg kell tanulni az érintke­zést vele. Az új számítástechnika bizonyos átalakítást követel meg az emberektől, többek között a gondol­kodásmód terén is. Az elektronikus számítógéppel kapcsolatban álló embernek meg kel tanulnia azt, hogy pontosabban szervezze meg a munkáját, a termelési elgondolá­sokat algoritmizálja, hogy maximális hatékonysággal használja fel az „okos elektronikát“. Az elektronikának a minisztériu­mokban és a hivatalokban történő megvalósítása révén jelentékenyen csökken az adminisztratív apparátus létszáma. Az elektronikus számító­gép „ösztönzi“ a munkaerőnek a termelő területre történő „átszi- vattyúzását“. Ugyanakkor az elektronikus szá­mítógépeknek a vállalatoknál való megjelenése következtében sajátos problémák is keletkeznek. Mit jelent a „számítógépesítés“ a dolgozók képesítése, alkotó lehetőségei szempontjából. Az új technika bevezetésével kapcsolatban lélektani problémák is vannak. Az egyik esetben ezek szkepticizmusban, sőt, esetleg ab­ban a kívánságban nyilvánulnak meg, hogy versenyre keljenek a ro­botokkal. Más esetben az irányító elektronikus számítógépek meg­fosztják az alacsonyabb beosztású irányító személyzetet néhány meg­szokott feladatától. Egyes dolgozók pedig egyáltalán nem igyekeznek kapcsolatba kerülni az új techni­kával. ...Néhány évvel ezelőtt, amikor ellátogattam az egyik dusanbéi (Tádzsikisztán közép-ázsiai szovjet köztársaság fővárosa), meglepetés­sel tapasztaltam, hogy a munkások átlages életkora csupán 27 év. Az igazgató megmagyarázta, hogy a programvezérlésű szerszámgépek megjelenése folytán az idősebb munkások egy része más vállalatok­hoz ment át, ahol számukra meg­szokott technikával lehetett dolgoz­ni, míg a fiatalok - éppen ellenkező­leg - szívesen jöttek a korszerű munkahelyre. A Szovjetunióban azonban még az elektronikai technika széles körű meghonosításával összefüggésben sem félnek attól, hogy munkanélküli­ség keletkezik, mivel a káderszük­séglet, amely meghaladja a munka­képes lakosság természetes szapo­rulatát, emellett a gazdaság stabilan növekedik. Becslések szerint a je­lenlegi tízéves időszakban a Szov­jetunióban a munkaerő-állomány körülbelül 6 millió fővel gyarapodik, a reális szükséglet pedig majdnem 8 millió. Éppen a teljes automatizá­lást tekintik e hiány csökkentése egyik eszközének. M agától értetődik, az elektroni­kai technológia szélesebb körű meghonosítása valamilyen szakaszban csökkenti majd az ipari munkahelyek számát. A javítás, az építés, a szolgáltatások területének szükségletei azonban növekedni fognak. Ha a távoli jövőről beszé­lünk, amikor mindezek az ágazatok elérik a „telítettség“ határát - a szovjet szociológusok és köz­gazdászok annak a lehetőségét vizsgálják, hogy a korábbi bér mel­lett, csökkenthetik a munkanap idő­tartamát. Az elektronika „behatolása" sen­kibe sem keltett pánikot, félelmet: mindenki tudja, hogy lesz munkája, ha nem itt, akkor másutt. Az Így felszabaduló dolgozók elhelyezésé­nek problémáival elvben a vezető­ség foglalkozik, egyesek azonban például a nagyszámú munkaközve­títő iroda valamelyikéhez fordulnak: a statisztika tanúsága szerint ezek­nek a segítségével az új munkahely keresése átlagosan 3-5 napra rövi­dül. A számítógépek térhódítása új készségekkel gazdagít bennünket. De ugyanilyen elkerülhetetlenül el­vész valami a régiből. A mai tanuló legalábbis már nem tud miniszámí­tógép nélkül négyzetgyököt vonni. De bizonyos készségek vagy ké­pességek elveszítése törvényszerű­ség az emberiség történelmében. A kérdés lényege az, hogy mit sze­reztek helyette. A számítógép, amely minden ember barátja lett, módot nyújt számára arra, hogy megsza­baduljon a rutinszerű gondolkodási műveletektől, lehetővé teszi a vá­lasztott szakma gyors elsajátítá­sát. A. GUREVICS A legfontosabb az energiagondok megoldása A Scinteia román napilap vezércikkében a közelmúltban az ország gazdasági problémáival foglalkozott. Többek közt rámutatott: a román gazdaság általános fejlődése érdekében jelenleg nincs fontosabb, mint az energetikai gondok feltétlen, határozott meg­oldása. A román gazdaság energetikai bázisának névleges kapacitása 20 ezer MW. Ez képes az ország szükségleteinek biztosítására, azon­ban nagy gondok mutatkoznak az energiatermelésben és -felhaszná­lásában. A tervezett teljesítményt az állami energetikai hálózat elsősorban azért nem éri el, mert számos, szénfűtésű erőmű a vártnál kevesebb energiát juttat az országos hálózatba. Ez alól nem kivétel az ország két legnagyobb erőműve, a Rovinari és Turceni sem. Ezenkívül nagy csúszások vannak az új szénnel működő erőművek üzembe állításánál. Az „adósság“ ma meghaladja az 1000 MW-ot is, további 800 MW pedig a javítások késése következtében hiányzik. Az energetikai és a többi érintett minisztérium, valamint a megyei pártszervek kénytelenek határozott intézkedéseket foganatosítani annak érdekében, hogy az idei tervteljesítésben - amely alapján őszig legalább 1000 MW-os szénnel működő és 700 MW-os vízi erőművet helyeznek üzembe - ne történjen fennakadás. Elengedhetetlenül szükséges időben végrehajtani a tervezett nagyjavításokat és felújításokat, alapvetően javítani kell a minőséget és szigorúbbá kell tenni az elvégzett munka ellenőrzését, mivel épp ezek a hiányosságok vezetnek a berendezések meghibásodásához, teljesítményük és az energiatermelés csökkentéséhez, ami viszont beláthatatlan következményekkel jár az egész nemzetgazdaságra nézve. Ezenkívül továbbra is nagy gondot okoz az erőművek rossz anyagellátása, mivel több szállító - beleértve a bukaresti Vulcan és Aversa nehézipari üzemeket is - nem teljesíti szerződéses kötele­zettségeit és ezért késnek a szállítmányok. A napilap végezetül rámutat, hogy idén az elsődleges feladatok közé tartozik a villamosenergia-termelés 77 milliárd kW-ra történő növelése és a szigorú energiagazdálkodás. Ezen felül pedig az országosan meghatározott normák szerint korlátozni kell az energia­felhasználást is. Feltalálók iskolája A feltalálás - megtanulható tudo­mány. Ezt tartotta szem előtt az NDK Műszaki Kamarájának vezér­kara, amikor életre hívta, a feltalálók iskoláinak országos hálózatát. Az iskolák kollégiumi rendszer­ben működnek. A hallgatók egyhe­tes bentlakásos intenzív képzésben vesznek részt, majd a tanultakat kéthónapos üzemi munkával egé­szítik ki. Ezután ismét egyhetes el­méleti oktatás következik, s végül sor kerülhet a diplomamunka elké­szítésére, egy találmány kidolgozá­sára. A tananyag módszertani és gyakorlati tapasztalati tudnivalókat tartalmaz, s példák sokaságának is­mertetésével mintegy rávezeti a fel­nőtt diákokat a feltalálói gondolko­dásmód elsajátítására és törvény- szerűségeire. Az elmúlt hat évben 120 tanfolya­mon 65 üzem több mint 3000 techni­kusa és szakmunkása tanulta ki a feltalálói „szakmát“. A hallgatók­nak mintegy a fele azóta eredmé­nyes ésszerűsítöi, újítói és feltalálói pályát futott be. Munkáik jelentős részét bevezették a termelésbe, s jól hasznosítják azoknál a vállalatoknál, ahol dolgoznak. típusú mikroszámítógépekről és vil­lanyautókról is. A javaslatok 40 szá­zalékát találmánynak ismerték el. A számos apróbb-nagyobb ötlet kö­zül figyelmet érdemel például a hangjegyíró-gép és az elektroni­kus sakkóra, amely egy 13 éves fiú találmánya, aki ezért különdíjat ka­pott. / Az ilyen és más hasonló jellegű kezdeményezések is hozzájárultak ahhoz, hogy 1981 és 1985 között annyi új technikai megoldás tervét készítették el és nyújtottak be a Mű­szaki Kamarának a vállalkozó szel­lemű feltalálók, mint előzőleg tiz év alatt. A szóban forgó öt évben összesen 49 700 újítás, találmány született az NDK-ban. Nem érdekte­len megemlíteni azt sem, hogy 1986-ban regisztrálták az 1949 óta fennálló Német Demokratikus Köz­társaság 225 000 találmányát. (BUDAPRESS-PANORAMA) Új burgonyafajták Tavaly a Műszaki Kamara ötlet­versenyt hirdetett elektromos és elektronikus fogyasztási ctkkek továbbfejlesztésére. A versenyre 3336 érdeklődő nevezett be elektro­nikai játékok, lakás-, sport- és kem­pingcikkek, valamint kerti szerszá­mok tervével. Voltak elképzelések új A Kuznyecki Fémfeldolgozó Üzem (az OSZSZSZK kemerovói területén működik) a szélsősé­ges időjárási viszonyoknak is jól ellenálló síneket gyárt. Ezeket el­sősorban a Távol-Keleten épülő vasútvonalaknál használják. Az üzem dolgozói vállalták, hogy az októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére már november hetedikére teljesítik idei tervfeladataikat. Képünkön az üzem egyik termelési csarno­ka látható. (ŐSTK-feivétel) Bulgária az európai burgonyater- mó övezet legdélibb területe. Még nemrégiben is külföldről szállítottak nagy mennyiségű vetőmagot a helyi fajták felfrissítésére. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy a korai bur­gonya tönkrement. Két éy óta a plovdivi Marica Zöld­ségkutató Intézetben kémcsövek ezreiben nevelik a vírusmentes bur- gonyacsírákat. Amint kicsíráznak és akklimatizálódnak, a hegyvidéki ku­tatóállomások szabadtéri kísérleti parcelláira kerülnek. Ilyen állomás működik a Rodope hegységben, 800 méter tengerszint feletti magas­ságban. A kísérleti állomást az NDK-val közösen hozták létre. A termelési költségek, valamint az elért bevételek a két ország kö­zött arányosan oszlanak meg. Az állomás kísérleti telepe a Perszenk csúcson található. Itt ugyanis nin­csenek rovarok és más növényi kár­tevők, erős a napsugárzás és sok a napsütéses napok száma. Ezek a kísérleti feltételek olyan hibridek kifejlődését segítik elő, amilyenek alföldi viszonyok között nem jöhet­nek létre. A cél az, hogy olyan kultú­rát hozzanak létre, amely az impor­tált fajtánál is életképesebb. Ezekből az eddigieknél 30-50 százalékkal nagyobb termést remélnek. A próbálkozások azzal biztatnak, hogy két éven belül Bulgária önellá­tó lesz primőr burgonyából. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS) ÚJ «< 10 1987. VI.

Next

/
Thumbnails
Contents