Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-23 / 3. szám
A rCtfD I^D Elnöksége és r\ vOlXI l\D a szövetségi kormány az elmúlt év decemberében jóváhagyta a külkereskedelem irányításának és szervezésének tökéletesítésére vonatkozó alapelveket. Ezek érvényesítésére fokozatosan kerül sor a 8. ötéves tervidőszak végéig. E fontos dokumentum jelentőségét az a körülmény is növeli, hogy a külkereskedelem megközelítőleg egyharmadnyi arányban befolyásolja a bruttó nemzeti jövedelem alakulását. A Rudé právo és a Pravda szerkesztősége azzal a kérdéssel fordult Bohumil Urban külkereskedelmi miniszterhez, hogy válaszoljon az említett dokumentum tartalmával és céljaival összefüggő kérdésekre. • Mi határozza meg elsősorban a külkereskedelmünk nagy népgazdasági jelentőségét?- Népgazdaságunk jelentős mértékben függ a nyersanyagok és az energiaforrások behozatalától. A behozatali szükségletek fedezéséhez főleg feldolgozóipari termékek kivitelével kell előteremteni az eszközöket. De ha csak erre gondolnánk, az nagyon beszűkített szemléletre val- lana. A kivitellel olyan árubehozatalhoz is létre kell hozni a forrásokat, amely a belkereskedelmi választás • És ez nem háborítja fel a termelőinket?- Egyelőre a világpiaci áraknak, illetve a minőség és a hatékonyság objektív kritériumainak a hatását gazdasági mechanizmusunk nem vitte át a gazdaságba úgy, hogy az a termelőket gyorsabb gyártmány- fejlesztésre és tudományos-műszaki haladás^ késztesse, elősegítse a nemzetközi együttműködésben, a szakosításban és a kooperációban rejlő előnyök kihasználását, s megfelelő rugalmasságot biztosítson a külső piacok változó feltételeihez való alkalmazkodásban. Ugyanakkor azt is világosan kell látnunk, hogy gazdaságunk már most is jelentős világpiaci nyitottságának tovább kellene növekednie. • A szocialista partnerekkel folytatott együttműködésre gondol?- Nemcsak a szocialista partnerekkel, habár a velük folytatott együttműködés dinamikus fejlesztését számos körülmény sürgeti. Most például a közvetlen kapcsolatok kihasználásáról van szó a KGST-or- szágok vállalatai között. Az együttműködésnek ez a formája nem új. A közvetlen kapcsolatok azonban az integrációs mechanizmusban eddig csak kivételes esetekben bontakoztak ki, például a Robot nemzetközi Ezért olyan javaslatot terjesztettünk elő, hogy a jelenlegi rendszer keretében eszközlendó változások a kivitel hatékonyságáért viselt felelősséget a termelő ágazatok vezetőire is átvigyék. Ezeknek saját gazdasági érdekükből kiindulva kell gondoskodniuk kiviteli termelésük jövőjéről, elsősorban a termékek műszakigazdasági színvonalának, minőségének a javításával, s a hatékonyság növelésének más tényezőivel. • Azzal is számolnak, hogy csökkentik a külkereskedelem irányításának aránytalanul nagy ügyviteli igényességét?- Az intézkedések lehetővé teszik a résztvevő reszortok jogkörének lényeges növelését, valamint a döntési folyamatok lerövidítését a külkereskedelmi árucsere lebonyolításában. Azonban nem mindegyik gazdasági szabályozó segíti elő a kiviteli feladatok teljesítését; ezért egyes pénzügyi-gazdasági szabályokat legalább részben módosítanunk kell. Ezek egyszerűbbek lesznek, s megerősítik a termelő ágazatok hatáskörét. A devizaeszközök elosztásánál is hosszabb távú szempontokat fogunk érvényesíteni. Ez elsősorban a vásárlások hatékonyságát fogja növelni. A KÜLKERESKEDELEM A Skoda Plzeő konszernvállalat nehézgépipari üzemének dolgozói az elmúlt évben adták át a 16 meganewton erejű CTP 1600-as óriásprést az Alsthom francia konszern képviselőinek. A prést a cég belforti üzemében gőzturbina-szekrények gyártására fogják használni. A felvételen Karel Rauch munkacsapata a kész prés szállítás előtti szétszerelését végzi (A ŐSTK felvétele) HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE KÖZÖS FELADAT Beszélgetés a brezovái Határőrség Bányavállalat üzemi pártbizottságának elnökével kibővítését, a fogyasztói igények jobb kielégítését szolgálja. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a külkereskedelem közvetíti gyártási programunk nemzetközi szakosítását, amely a hatékonyság és a műszaki színvonal javításának fontos feltétele. 0 Az elmúlt évek statisztikai kimutatásaiból arra lehet következtetni, hogy kivitelünk terjedelme állandóan növekszik...- Ez ugyan igaz, de nem elegendő ahhoz, hogy elégedettek lehessünk. Állandóan fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy mennyiért hozunk be és mennyiért viszünk ki. Nem egy esetben azt állapíthatnánk meg, hogy ugyanannak a behozatali tételnek a fedezésére évről évre egyre többet kell kivinnünk. Ez bizonyára nem helyes és nem használ gazdaságunknak. • Miből következik az ilyen helyzet?- Csak kevés monopolhelyzetben levő termelő diktálhatja a világpiaci árakat, mindenki más számára az érvényes, hogy az árat tulajdonképpen a termék műszaki-gazdasági színvonala, minősége, használati értéke határozza meg, természetesen bizonyos határértékek között. Ha tehát több terméket kell kivinnünk, mert a műszaki színvonal miatt, vagy más körülményektől függően alacsonyabb árat érünk el, ez azt jelenti, hogy termékeink sok esetben elmaradnak a versenytársaknál elért színvonaltól. Ez alapjában véve árucsere-forgalmunk hatékonyságának csökkenéséhez vezet. egyesülés, a Haldex közös vállalat stb. esetében, általában véve azonban ezek a formák nem terjedtek el jelentősebb mértékben. Ezért a KGST-országokban működő partnerekkel folytatott közvetlen együttműködés támogatása érdekében olyan feltételeket alakítottunk ki, amelyek kifejező mértékben növelik a termelő szervezetek jogkörét és felelősségét a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében. Elsősorban a termelő vállalatok közvetlen együttműködéséről van szó. Ha ezeknek szükségük lesz rá, rendelkezésükre állnak a külkereskedelmi vállalatok is, hogy segítséget nyújtsanak a szerződések előkészítéséhez, az árakra vonatkozó tárgyalások során stb. Ez a hasznos forma még csak most van kialakulóban. Most főleg arra van szükség, hogy a jó példák ismertetésével kiemeljük az ilyen együttműködés előnyösségét. • A közvetlen kapcsolatok hatékonyan elősegíthetik az együttműködés fejlesztését, de milyen további lehetőségek vannak a külkereskedelem hatékonyságának általános növelésére?- Az elemzések azt bizonyítják, hogy a külkereskedelemben érvényesülő pénzügyi-gazdasági szabályozók nem reagálnak elég rugalmasan a piaci helyzet változásaira, például az árfolyam- és az árváltozásokra, az értékesítés területi feltételeinek módosulására. Az eddig alkalmazott szabályozók néha a kiviteli érdekeltség ellen hatnak, vagy fékezik a kivitelben előirányzott szerkezeti változások végrehajtását. • A termelés és a külkereskedelem közti együttműködés elmélyítése elsősorban attól függ, hogy a vállalatok számára milyen haszon származik ebből az együttműködésből. Úgy tűnik azonban, hogy ennek az érdekeltségnek nem mindig tulajdonítunk kellő fontosságot...-A termelő vállalatok devizaérdekeltségi rendszerében és a külkereskedelem szervezeti rendszerében jelenleg bizonyos változások vannak folyamatban. Az eddigi rendszernek ugyanis nem volt eléggé ösztönző hatása. Ezért javaslatot tettünk az eddig érvényes részesedés lényeges növelésére, azzal a céllal, hogy az így szerzett eszközök elsősorban a kiviteli termelés korszerűsítésére legyenek felhasználva. 0A külkereskedelem irányítási mechanizmusában bevezetésre kerülő változtatások szervezési módosításokhoz is vezetnek?- Erről már hosszabb ideje vita folyik. A mi felfogásunk abból indul ki, hogy a csehszlovák kivitel hatékonyságának a növelése elsősorban a termékek javuló műszaki-gazdasági színvonalától és minőségétől függ, tehát egy sor igen jelentős tényezőtől, s nem csupán a termelés és a külkereskedelem közti kapcsolatok szervezési változásaitól. Csak a szervezési átalakítás a gazdasági mechanizmusban eszközölt egyéb változtatások nélkül semmit sem old meg. A XVII. pártkongresszus határozataival összhangban olyan utakat keresünk, amelyek a partneri kapcsolatok tökéletesítéséhez vezetnek. így például jobb lehetőségeket teremtünk a beszerzési együttműködés fejlesztéséhez a termelő és a külkereskedelmi szervezetek között, s ahol ez lehetségesnek és céjszerúnek bizonyul, a jelentősebb kiviteli feladatokat teljesítő vállalatoknál az illetékes külkereskedelmi szervezetek kihelyezett munkacsoportokat létesítenek, esetleg kiszélesítjük a kiviteli és a behozatali feljogosítást azokra a vállalatokra is, ahol ez hasznosnak mutatkozik. • Példákat is lehetne említeni?- Többek között olyan döntés is született, melynek értelmében a Skodaexport és a Pragoinvest külkereskedelmi vállalatok egész tevékenysége a Szövetségi Kohászati és Nehézgépipari Minisztérium hatáskörébe kerül át, a Strojexport külkereskedelmi vállalattól pedig az építő és az útépítő gépek, s egyes további termékcsoportok kivitelét a Martini Nehézgépipari Művek veszi át. Az elektronikai alkatrészekkel való külkereskedelmi forgalmat a jövőben a Kovo külkereskedelmi vállalat helyett a Tesla Roznov termelési-gazdasági egység bonyolítja le, a gramafonlemezek kivitele pedig az Artia külkereskedelmi vállalattól a Supraphon termelési-gazdasági egység hatáskörébe kerül. Az említetteken kívül további példákat is sorolhatnék. 0 Ezek az intézkedések új szemléletet is jelentenek a külkereskedelmi monopólium érvényesítésében?- A mi meggyőződésünk az, hogy továbbra is meg kell tartani a külkereskedelmi monopóliumot, amelyet a Szövetségi Külkereskedelmi Minisztérium érvényesít a további államigazgatási szervekkel való szoros együttműködésben, de magasabb minőségi szintre kell emelni a hatékonyságát. Elsősorban az egységes állami külgazdasági és külkereskedelmi politika érvényesítéséről van szó, amely a nemzetközi árucserében való részvételünk alapvető arányainak a szabályozására, s az ennek megfelelő tervezési, irányítási módszerek, gazdasági szabályozók kialakítására irányul, beleértve a vállalatok anyagi ösztönzését. 0 Miben látja a minisztérium fő szerepét?-Továbbra is arra kell törekednünk, hogy szem előtt tartsuk a CSSZSZK nemzetközi kötelezettségeinek a teljesítését, s gondoskodjunk arról, hogy a csehszlovák gazdasági szervezetek egységesen járjanak el a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalásaik során, arra törekedve, hogy elősegítsék mind a külkereskedelem, mind pedig az egész népgazdaság hatékony és dinamikus fejlődését. Ezért a sorra kerülő változások következetesen a gazdasági célszerűségből, s külkereskedelmünk minél eredményesebb fejlesztésének a követelményéből indulnak ki. Én ebben látom minisztériumunk fő szerepét a jövőben. 0 Köszönöm a beszélgetést. SVATOPLUK SMUTNY Gyártmányfejlesztés a SANDRIK vállalatnál A minap újból ellátogattunk a Dőlné Hámre-i SANDRIK nemzeti vállalat 2. számú átósi üzemébe, ahol csaknem 275 éves hagyományai vannak a késgyártásnak. A történelmi dokumentumok szerint a késgyártó céheket 1721 -ben alapították, s a késeket az ügyeskezú mesterek házilag készítették.' Később három magánvállalat foglalkozott itt kések gyártásával, egészen a felszabadulást követő államosításig. Ezután rakták le a jelenlegi üzem alapjait, ahol 1951 második felében kezdődött a termelés. Most azért látogattunk el a csaknem 280 dolgozót, 43 százalékban nőket foglalkoztató, évente 34 millió korona értékben százötven féle terméket gyártó üzembe, hogy tájékozódjunk az utóbbi időben végrehajtott korszerűsítési munkálatok eredményeiről, az újabban kialakult termelési feltételekről. A tapasztalatok alapján megerősödött bennünk annak a tudata, hogy mennyire fontos és hasznos dolog visszatérni egy korábban meglátogatott munkahelyre, különösen akkor, ha az újabb látogatás kellemes meglepetésekkel jár. Vojtech Gajdoé üzemigazgató ugyanis ezekkel a szavakkal fogadott:- Sikeresen teljesítettük az elmúlt évi feladatokat is, emellett jelentős lépéseket tettünk termékeink műszaki és minőségi színvonalának emelésében, valamint a munkahelyek korszerűsítésében is. A kötelező értékelés alá tartozó termékeink csaknem 48 százaléka első osztályú minősítést kapott. Ezek között vannak az országszerte megtalálható, rendkívüli életképességű pengével ellátott késeink, továbbá a traktorok és a TATRA 815-ös tehergépkocsik számára gyártott szűrő- és előszűrő berendezések is. Természetszerűen következett a kérdés: milyen módszerekkel sikerült bővíteni a javított minőségű termékek választékát? A válasz, tömören fogalmazva így hangzott:- A minőségirányítás komplex rendszerén belül az eddigi ú. n. passzív ellenőrzést sokkal szigorúbb, a minőségi mutatók alakulására a termelés teljes folyamatában kiható ellenőrzési formákkal váltottuk fel. A nyersanyagok belépő ellenőrzésének szigorítása lehetőséget nyújtott arra, hogy ezeket a szigorított formákat érvényesítsük á termelési folyamat minden szakaszában és fokozhassuk a technológiai fegyelem megszilárdítása iránti igényeket. Ezáltal eljutottunk odáig, hogy az előidézett hibákat azok kötelesek kijavítani, akik elkövették. így érvényesül nálunk a személy szerinti felelősség. Kétségtelen, hogy előrehaladásunkat, sikereink gyarapodását jelentősen és nagyon kedvezően elősegítette az eddig végbement műszaki fejlesztés, munkahelyeinek korszerűsítése, ami a jövőben is folytatódik. Legjobb lesz, ha széjjelnézünk a munkahelyeken. Eleget téve a meghívásnak, egyben saját kíváncsiságunknak is, meggyőződhettünk arról, hogy a átósi üzemben örvendetesen megvalósul a műszaki fejlesztés terve, korszerűsödnek a munkahelyek, a korábbinál kedvezőbb körülmények között végzik munkájukat a dolgozók. A kiváló minőségű acélpengék edzését, szinte emberi kéz érintése nélkül, már korszerű, Svájcból vásárolt villanykemence végzi. Ezáltal csökkent a veszélyeztetett munkahelyek száma. Távolabb látható a nemrég felszerelt új evóeszközfé- nyezö gépsor. Félautomata gépsor végzi a konyhakések csiszolását. Abban biztosak vagyunk, hogy ezeknek a kedvező változásoknak köszönhetően a átósi üzem kollektívája derűlátással látott hozzá a 8. ötéves tervidőszak megnövekedett feladatainak teljesítéséhez. Pedig igényes terv megvalósítása vár rájuk. Ugyanis, az 1985-ös évhez viszonyítva, a 8. ötéves tervidőszak éveiben csaknem 25 százalékkal kell növelni az árutermelést. KULIK GELLÉRT ÚJS 1987. I.
