Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-23 / 3. szám
Ahol élnek a lehetőségekkel Mert kevés van belőle, ezért az ora- vai földművelő emberek minden talpalatnyi földet megbecsülnek. A Dolny Ku- bín-i járásban gazdálkodó Párnicai Efsz négyezer hektárt megközelítő összterületéből pl. mindössze 134 hektár a szántó.- Lehet-e egyáltalán boldógulni egy ennyire kedvezőtlen összetételű földalappal? - teszem fel a kérdést Lubomir Siska mérnöknek, a szövetkezet elnökének.-A mi esetünk azt bizonyítja, hogy igen - válaszolja kedélyesen a fiatal szakember - csak élni kell a lehetőségekkel. Természeti adottságainknak megfelelően a termelést elsősorban szarvasmarha-tenyésztésre szakosítottuk. Ezerháromszáz szarvasmarhát tartunk, ezek túlnyomó részét növendékállatok képezik, de tehenészetünk sem elhanyagolható. A juhállomány is hasonló nagyságrendű volt a közelmúltig, ám az utóbbi időben csökkent a juhhús iránti kereslet, így jelenleg csak 520 anyajuhot tartunk. Az elmúlt, meglehetősen aszályos esztendő is bizonyítja, hogy még a mostohább oravai körülmények között is lehet eredményesen gazdálkodni, ha jól megműveljük a földjeinket, intenzívebbé tesszük rétjeinket és legelőinket, s az állattartásban is a legcélravezetőbb, leghasznosabb megoldásokat keressük. A tejtermelés 1 millió 150 ezer literes elmúlt évi tervét mi már november végén teljesítettük, s december folyamán még közel hetvenezer literrel járultunk hozzá a közellátáshoz. Hasonló sikereket értünk el a marhahizlalásban is, ahol egy kiló súlygyarapodást alig több mint 18 koronáért állítottunk elő. A növénytermesztés eredményei is kedvezőek. Vetőburgonyát ötven hektáron termesztettünk, s a tervezett hatszáz tonna helyett hétszázat takarítottunk be. Miután a minőségre sem volt panasz, az ebből származó bevételünk 232 ezer koronával meghaladta a tervezettet. Maradék szántóterületünkön főleg intenzív takarmánynövényeket termesztünk, s három hektárnyi területen jó termést takarítottunk be gyökérzöldségekből és káposztafélékből is. Persze, több mint ezer fős tagságunknak nem nyújthat egész éven át tartó elfoglaltságot a kevéske szántóterület és az állattenyésztés. Dolgozóink többsége ezért melléküzemági termelést folytat. Több építöcsoportunk is van, emellett villanyszerelési munkákat is vállalunk. Mi tagadás, ebből a tevékenységből nem kevés hasznunk származik, de szükség is van a pénzre, mert a korszerűsítések, az átépítés időszakát éljük. Tavalyelőtt négymillió koronán felüli nyereséggel gazdálkodtunk, s körülbelül ennyit értünk el az elmúlt évben is.- De azért nálunk sem fenékig tejföl az élet - kapcsolódik a beszélgetésbe Stefan Pacek, a pártalapszervezet elnöke. Szövetkezetünk az egyesülést megelőzően a járás talán legeredményesebb gazdasága volt, s nem panaszképpen mondom, de az 1983-ban alakult Zázrivái Efsz csatlakozása nem kis tehertételt jelent a számunkra. A tőlünk tíz kilométernyire fekvő községben ugyanis mindent az alapoktól kellett kezdenünk. Hiányoztak az utak, a gépek, az istállók és az egyéb gazdasági épületek. Rengeteg pénzbe és energiába kerültek már az ottani beruházások, s még mindig nagyon sokat kell fáradoznunk azon, hogy utolérjük magunkat. A teljes kiépítésig átmeneti megoldásokhoz is folyamodunk. A növendékállatokat például szerződéses alapon a még meglevő háztáji istállókban helyeztük el, s hasonló módon szerveztük meg a 186 hektárnyi hegyi rétekről a széna begyűjtését is. Habár tagjaink számára kifizetődő ez a termelési forma, a szervezéssel mind nagyobbak a gondjaink, mert a fiatalok már nem szívesen vállalkoznak rá. Gazdaságunk nem kis gondja származik a hegyvidéken is alkalmazható gépek hiányából. A korábban beszerzett osztrák gyártmányú kaszálógépek jól szolgáltak, alkatrészellátásuk azonban egy idő óta teljesen megszűnt. Igaz, többségükben régi, sok esetben már teljesen leírt gépekről van szó. Újabban a tej értékesítése is nehézségekbe ütközik. A trstenái tejfeldolgozó üzem kapacitása ma már nem elegendő, ezért a kitermelt tej egy részét nem tudják átvenni. Dolgozóik részéről javaslatok hangzottak el a tej helyben történő feldolgozására, hiszen falvainkban régi hagyománya van a sajtkészítésnek. Ma is jónéhányan megélnek Zázrivá községben abból, hogy az üzletekben vásárolt tejből házilag készítik a parenyi- cához hasonló korbácssajtot. Természetesen mi is fontolóra vettük a dolgot, de kiderült, hogy ez számunkra ráfizetéssel járna? a tej közvetlen értékesítéséből ugyanis nagyobb bevétel származik. A gazdaság vezetőivel folytatott beszélgetésen jelen volt egy másik vendég is, mégpedig Bohumil Sluc, az Olomo- uc-Holice-i cukorgyár igazgatója, aki mint elmondották, régi ismerőse a szövetkezetnek.- Négy évvel ezelőtt állapodtunk meg egy 10-15 főből álló kőművescsoport foglalkoztatásában - mondta a cukorgyári igeizgató - s eizóta a szövetkezet szakemberei megszakítás nélkül segédkeznek üzemünk rekonstrukciójánál. A csoport munkájáról csak a legjobbakat mondhatom, hiszen határidőre és jó minőségben készültek el valamennyi feladattal, s túlzás nélkül állíthatom: nem kis részük van üzemünk eredményes tervteljesítésében. Azon túl, hogy a vállalkozás a szövetkezetnek évi 1,4-2 millió koronás pénzbevételt jelent, igyekszünk egyéb módon is segítséget nyújtani. Évente négyszáz-ötszáz tonnányi répaszeletet, valamint hatvan tonna melaszt vásárolhatnak tőlünk, ami bizonyára hozzásegíti a gazdaságot a 3700 literes fejési átlag és a jó hizlalá- si eredmények eléréséhez.- Azt hiszem, mindkét fél számára előnyös ez az együttműködés, mint ahogyan hasznosak számunkra azok a kooperációs kapcsolatok is, amelyeket más országrészek mezőgazdasági vállalataival folytatunk - mondta a témával összefüggésben a pártszervezet elnöke, aki nyomban el is búcsúzott, mert az évzáró taggyűlés előkészítésével kapcsolatban Zázrivába igyekezett. Amikor a szövetkezet elnökétől mi is búcsút vettünk, újból felidéztük a szavait, amelyekből kitűnt, hogy a hatalmas hegyek tövében kialakított apró parcellákon, az örökzöld fenyvesek közötti selymes réteken és legelőkön is eredményesen lehet gazdálkodni, ha okosan élnek a lehetőségekkel. HACSI ATTILA 987. I. 23. BIZONYÍTANAK A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola 1961 -ben létesített tangazdaságának dolgozói az elmúlt évben az eddigi legjobb eredményt érték el a tejtermelésben. A tangazdaság termelési tervében eredetileg 480 000 liter tej előállítása szerepelt, az állattenyésztési részleg dolgozói azonban a lehetőségek felmérése után olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy a tej termelési tervét 530 000 literre emeljék. Ezt a felettes szervek örömmel fogadták, mert a Nyugat-szlovákiai kerület egyes tangazdaságaiban az előirányzott tervet nem tudták teljesíteni, s így a dunaszerdahelyiek kezdeményezése legalább részben pótolta a hiányt. Eleinte kétkedők is akadtak, ám a tangazdaság dolgozói, főleg a Bíró Pál zootechnikus által vezetett szocialista munkabrigád tagjai rövidesen bebizonyították, hogy a vállalásukat komolyan gondolják, s az 530 000 literre vonatkozó termelési tervet már december elsejére teljesítették. A kiváló eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy minden tehenész és takarmányos már az év elején pontosan ismerte a feladatát és a rendelkezésére álló feltételeket. A legjobb fejési átlagot ifj. Bazsó Ferenc érte el, aki több mint 5400 liter tejet fejt tehenenként. Sajnos, nem mindegyik tehenész érte el ezt a termelési szintet, habár ugyanolyan állománnyal és takarmányozással dolgoztak. Külön dicséret illeti Bíró Pál zootech- nikust és a tehenészeket azért, hogy december elsejéig a 127 tehéntől nyert 115 borjú közül csak egy hullott el. Ez azt bizonyítja, hogy a gondozók nagy hozzáértéssel és lelkiismeretesen foglalkoznak a borjúk nevelésével, ápolásával. A növénytermesztők Lelkes József irányításával jó feltételeket teremtettek az állatállomány színvonalas takarmányozásához. Nagyon jó az együttműködés a két ágazat között. A zootechnikus véleménye szerint azonban a tehenészetben még mindig elég sok a javítani való. A tehénállomány például nagyon vegyes összetéA tangazdaság holstein-fríz »tehénállományától a jövőben még jobb eredményeket várnak. (A szerző felvételei) Bíró Pál zootechnikus és ifj. Bazsó Ferenc a silótakarmány minőségét ellenőrzi telú, s bár a domináló fajtának holstein- fríznek kellene lennie, számos tehénnél más fajtajellegek is fellelhetők. A magas fejési átlag és az aránylag alacsony termelési önköltségek mellett az állomány selejtezési aránya túlságosan magas, egyes években a 30-35 százalékot is eléri, így a tehenek életkora nem éri el az optimális szintét. Ez főleg abból következik, hogy az adott fajta kondícióban, a borjak fejlödóképességében, s más szempontokból nem veszi fel a versenyt a hazai szlovák tarka fajtával. Mindez azt jelenti, hogy a tenyésztési körülmények színvonalának további emelése az elmúlt évinél is jobb eredmények elérését teszi lehetővé, s azt is kilátásba helyezi, hogy a szocialista munkabrigád tagjai a közeljövőben elnyerhessék az ezüst fokozatot. MOLNÁR FERENC A CSSZSZK gazdasági mechanizmusa átalakítására vonatkozó dokumentum részletesen foglalkozik az irányítás és a tervezés javításával. Kiemeli, hogy kölcsönös összefüggésben kell fejleszteni a központi irányítás hatékonyságát és a vállalati gazdasági szféra önállóságának szilárdítását. Alapvető mértékben kell növelni a szervezetek felelősségét a társadalom szükségleteinek hatékony kielégítésében, ahogy azokat a fogyasztók és a megrendelők igényei és az állami terv meghatározzák. Időszerű ez a dokumentum, mert a tervfegyelem az utóbbi időben egyes szakaszokon meglazult. Ez megmutatkozik az állattenyésztés szakaszain is. Egyes mezőgazdasági vállalatokban csak a globális tervteljesítésre törekednek. Ezt tapasztaltam a Galántai (Galanta) járásban is. Peter Bilka, a járási mezőgazdasági igazgatóság zootechnikusa elmondotta, hogy a húseladás tervét az elmúlt évben teljesítették. Mégsem | elégedettek, mert egyes szakaszokon lemaradás észlelhető. A felvásárolt hízóállomány összetétele nem felel meg a társadalmi igényléseknek. A marhahús eladásának tervét 103,5, a sertéshúsét 95,4, a borjúhúsét 71,9, a juhhúsét 65,7 százalékra teljesítették a mezőgazdasági vállalatok. A járásban gazdasági vezetőkkel és a feldolgozó vállalatok I irányítóival vitattuk meg a helyzetet. Alapos elemzés után arra a következtetésre jutottunk, meg kell szilárdítani a tervfegyel- I met. Azoknál a mezőgazdasági vállalatoknál, ahol idejében számot vetettek, hogy milyen állomány szükséges az eladási i tervek teljesítéséhez, nem fordulnak elő nagyobb problémák. Számos mezőgazdasági vállalat példásan, a társadalmi igények kielégítésével összhangban teljesítette a húseladási tervet. A Slovenské Polen és a Galántai Állami Gazdaság, a Nagyfödémesi (Veiké Úl’any), Hidaskürti (Mostová), NádVISSZAESÉS UTÁN... A FELDOLGOZÓ ÜZEM IS NEHEZEN TELJESÍTI TERVÉT szegi (Trstice), Sókszelócei (Selice), Deáki (Diakovce), Tese- díkovói, Zsigárdi (Ziharec), Vel’ky Grob-i és a Abrahámi Efsz példásan teljesítette a sertéshús eladásának tervét. Ezzel szemben a Pusté Sady-i, Felsöszeli (Horné Saliby), Vágfar- kasdi (Vlőany) Efsz és a Vágtornóci (Trnovec nad Váhom) Állami Gazdaság elég jelentős mennyiséggel adós maradt a tervteljesítésben. Előfordultak olyan esetek is, hogy hízóállatok helyett a vállalatok csak papíron teljesítették szerződéses eladási tervüket. A tervek egyenlőtlen teljesítése nehézségeket okozott a feldolgozó vállalatoknál is. Ezt konkrétan bizonyította Forró Lászlóné, a serecfi húsüzem felvásárló osztályának vezetője. A Vágfarkasdi Efsz például az elmúlt évi sertéshús eladásának tervét nagyrészben csak december végén teljesítette. A hízóállatok között sok volt a 70 kg-os vágósúlyú is. Ez azért fordulhatott elő, mert a hizlaldában az eladáskor nem fordítottak elég gondot a hízóállatok átválogatására. Szintén hasonló kis súlyú hízóállatokat szállítottak a Galántai Efsz-böl is. Az üzemnek az újév első negyedében 3112 tonna sertéshúst kellene felvásárolnia. Ez a mennyiség az egész évi tervnek csak a 21,3 százaléka. Nagy eltérések vannak a dekád és a havi tervek teljesítésének lehetőségeiben. A járási mezőgazdasági igazgatóság januárban 659, februárban 990, márciusban pedig 1463 tonna hízósertés eladásáról biztosította a felvásárló üzemet. Nem marad más hátra, más járásokból kell szerezniük hízóállatokat, hogy úgy ahogy teljesíthessék a hústermékek gyártásának tervét. Tizenhárom mezőgazdasági vállalatnál még mindig nincs megkötve a szerződés a sertéshús felvásárlására. Varjú László felvásárló, aki több évtizede dolgozik az üzemnél, még nem emlékszik ilyen időszakra, amikor a sertéshús felvásárlása ilyen problémát okozott volna. Kissé reménykedve megemlítette, hogy az utóbbi hetekben már nagyobb vágósúlyú hízókat adtak el egyes mezőgazdasági vállalatok. A Nagyfödémesi Efsz-ből 112 kg-os, a Zsigárdi Efsz-böl pedig 114,5 kg-os vágósúlyú állatokat vásároltak fel. Éles Károly elvtárstól, a galántai járási pártbizottság titkárától kértünk véleményt a problémákkal kapcsolatban, és rákérdeztünk, milyen kilátások vannak a jövőben a terv I egyenletesebb teljesítésére. A lemaradás indoklására több okot hozott fel. Az elsők között említette, hogy a mezőgazdasági vállalatok túlságosan csökkentették a kocaállományt. Úgy látszik, arra számítottak, hogy más járásokból hozhatnak be malacokat. Sajnos, erre nem volt lehetőség és ezért nem tölthették fel elegendő süldővel a hizlaldákat. Hibának tartja azt is, hogy túl sok szemes kukoricát tároltak csőzúzalék módszerrel. Mivel az ily módon silózott takarmányhoz nem kaptak elegendő komponenst, nem fokozódott eléggé az állatok termelékenysége e takarmány etetésekor. A jövőre vonatkozólag bizakodva nyilatkozott. Értékelése szerint a sertéshús eladási tervének teljesítéséhez egyre kedvezőbbek a feltételek. Az év elején a mezőgazdasági vállalatok 8000 darab sertéssel többet tartottak, mint az 1986- os év elején. Csökkent a malacelhullás is. Ha továbbra is fokozódik az állatok hasznossága, még más járások mezőgazdasági vállalatainak is adhatnak el malacokat. A takarmányok jobb értékesítését nedves etetési módszerekkel is elősegítik. Jelentős beruházásokkal korszerűsítik az istállókat. A visszaesés után tehát fellendülés várható a Galántai járás mezőgazdasági vállalatainál a sertéshús-termelésben. Még az efsz-ek zárszámadó közgyűlései és az állami gazdaságok konferenciái előtt értékelik az állattenyésztés irányító dolgozóinak munkáját. Elismerésben részesülnek azok, akik kedvező feltételeket teremtettek a feladatok teljesítéséhez, de azok, akik nem vették komolyan a társadalmi igénylések kielégítésének szükségességét, büntetést kapnak. Ily módon is elő akarják segíteni, hogy a vezetőkben kialakuljon a nagyobb felelősségérzet az össztársadalmi problémák megoldása iránt. BÁLLÁ JÓZSEF
