Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-05 / 22. szám

AUTÓSOK MOTOROSOK Nem, nem a gumigyári minö- ségellenőrök szi­goráról lesz szó az alábiakban, hanem a gumiab­roncsok alapvető­en új szemléletű felügyeletéről. A francia Michelin cég sokéves kuta­tás után bemutat­ta a gépkocsikhoz kifejlesztett gumi­abroncs felügyelő rendszerét, az mÍoIÍun A kissé éles, balívű kanyarban egy fiatal ember alól váratlanul ki­csúszott a motor és tompa puffanás­sal vágódott a kövezethez. Egy, a kertjében dolgozó férfi látva az esetet, odasietett, hogy felsegítse a „szelíd motorost“, de hiába - a fej már élettelenül hanyatlott vissza. A kihívott mentők is csak a súlyos koponyasérülés következtében be­állt halált állapították meg. Hamar megérkeztek a baleseti helyszínelő rendőrök is, akik megál­lapították, hogy a mötorkerékpár ve­zetőjén kivül mást nem terhel a fele­lősség. így a baleseti statisztika szá­raz adatai közé nyilván csak az kerül be, hogy: közlekedési baleset követ­keztében egy személy életét vesz­tette. A baleset oka: a jármű felboru­lása. Ezzel a dolog hivatalos része be is fejeződött. Ám miért kellett egy fiatal ember­nek értelmetlenül meghalnia? De legfőképpen: azok a fiatalok, akik ta­lán csak ez év tavaszán kezdtek motorozni, tudatában vannak-e azoknak a veszélyeknek, amelyek rájuk leselkednek? Lehet, hogy az említett esetnél a fiatal motoros csak azt akarta megtudni, „mit tud“ a mo­torja. A száguldási vágy, a gyorsa­ságra törekvés ugyanis minden fia­talban él. Csak az a kérdés, hogy ezt a vágyat ki lehet-e elégíteni a közúti forgalomban? Ott, ahol ezernyi ve­szély leselkedik a motorosokra és ahol számolni kell a váratlan helyze­tekkel, a meglepetésekkel. Más persze a helyzet, ha valaki mint versenyző kívánja kielégíteni száguldási vágyát. Ez esetben szak­szerű felügyelet mellett fokozatosan sajátítja el - az autóklubban - mind­azokat a technikai fogásokat, ame­lyek szükségesek ahhoz, hogy a motort nagyobb sebességnél és váratlan helyzetekben is uralni tudja. Általában lezárt pályán gyakorolhat és módja van megtanulni nemcsak a vezetés, de a borulás esetén még az esés technikáját is. így sem ve­szélytelen a versenysport, és akik ezt vállalják, azok számolnak a ve­széllyel is. A közúti forgalomban viszont nincs helye a kockázatnak. Útjain­kon évről évre egyre több a motoros jármű, rengeteg a kerékpáros, és a gyalogosok százezrei is közleked­nek. A zsúfolt utakon a forgalom veszélymentes lebonyolítása ezért csak úgy képzelhető el, ha mindenki az előírt szabályok szerint közleke­dik. A szabályok a közúti biztonság és fegyelem fokozása érdekében az idén április 1 -tői tovább szigorodtak, ugyanis - egyebek mellett - az útvi­szonyoknak nem megfelelően meg­választott, balesetet okozható se­besség, valamint az útjelző táblával korlátozott sebesség 21 és ennél több kilométerrel való túllépéséért bevonják a járművezetői engedélyt. Nagyobb „tekintélyt“ kaptak a tiltást jelző táblák, és a tilosban parkoló járműveket elvontatják - a Losonci (Luőenec) járásban is s a tulajdo­nos a szállítási költség mellé még bírságot is fizethet. E szigorú szabályok nélkül a köz­lekedés manapság elképzelhetet­len, elsősorban éppen maguknak a közlekedő embereknek az érdeké­ben. Aki tehát a szabályokat meg­szegi - a sebességkorlátozást túllé­pi, szabálytalanul előz, jelzés nélkül kanyarodik, ittasan vezet stb. - az olyan veszélyhelyzeteket teremt, amelyből csak a szerencsés véletlen mentheti meg. De lehet-e szeren­csére bízni magunkat és mások éle­tét? Természetesen nem. Visszatérve a bevezetőben említett balesettel kapcsolatban feltett kér­désre: vajon elkerülhető lett volna? Határozottan állíthatjuk, hogy igen. Ehhez valóban nem kellett volna semmi más, mint azt az alapvető szabályt megtartani, amely szerint mindenkor az adott forgalmi és út­szakasznak megfelelő sebességgel szabad csak haladni. Ezt persze nem lehet mindig kilométerekben meghatározni. A jármű vezetőjének éreznie kell, hogy mikor biztonságos a vezetés, nyivánvaló, hogy amikor egy éles kanyarba (ráadásul vizes, csúszós az úttest is) olyan sebes­séggel hajt be valaki, hogy szinte kirepül alóla a motor - a jármű vezetése még megközelítőleg sem lehet biztonságos. Különösen nem biztonságos a vezetés kétkerekű jármű számára, amelynek stabilitása és talajtapadá­sa lényegesen kisebb értékű, mint az autóé. A tragédia elkerülésére elég lett volna, hogy a motoros a ka­nyar előtt annyira csökkentette volna sebességét, hogy a jármű vissza­nyerje stabilitását. Ez esetben biz­tonságosan, veszély nélkül hajtható végre a kanyarodás, vagy bármely közlekedési manőver, ahol a moto­rosnak az adott forgalmi helyzetben első és legfontosabb dolga: a biz­tonság feltételeinek megteremtése. E nélkül a motorozás értelmetlen koc­kázatvállalás. KANIZSA ISTVÁN MTM-et (Michelin Tire Monitor). Az elektronikai eszközök legújabb ge­nerációját tartalmazó rendszer arra alkalmas, hogy ellenőrizze a felpum- pálási nyomást a gépkocsi mind­egyik gumiabroncsán - ide értve a pótkereket is - állás és futás közben egyaránt. A vezető automati­kusan riasztást kap, ha valamelyik abroncs belső hőmérséklete magas­ra emelkedik (a gumiabroncs hőmér­séklete ugyanis közvetlen összefüg­gésben áll üzemi nyomásával). A ta­pasztalatok nemzetközi viszonylat­ban azt mutatják, hogy az abroncsok 80 százaléka nincs kellően felfújva, és ezt a szemrevételezés nem tudja mindig megállapítani. Az MTM rendszer erre kínál mű­szakilag egyszerű megoldást. Mind­egyik keréken az abroncson belül elhelyezett csapra két mikroérzéke- lőt szerelnek. Csupán e mikroérzé- kelóket, a hozzájuk kapcsolódó kon­denzátorokat, valamint a köranten­nát kell a kerékre rögzíteni. A gépko­csi oldalán közel a körantennához elhelyezett másik körantenna kettős feladatot lát el. Töltő szakaszban a kerekekre felerősített elemmel működéséhez szükséges energiát szolgáltatja, illetve továbbítja. Vételi munkafázisban a gumiabroncs nyo­mására és hőmérsékletére vonatko­zó kódolt információkat „veszi". Az energia és az információ átadás­átvételét mikroprocesszor vezérli. Bekódolja a jeleket, észleli az infor­mációkat, és megfelelő formában továbbítja a műszerfalon elhelyezett jelző elemekhez. Szükség esetén természetesen riasztja is a vezetőt - sőt, arra is emlékeztet, ha a nor­mál kerék helyett a pótkerék van feltéve. (am) Közös vállalkozás ■ A szovjet járműgyártásban - a Ladákhoz, a Moszkvicsokhoz és Zaporo- zsecekhez - felhasznált elektronikus rendszerek nagy részét Plovdivban, egy 1986-ban alapított közös vállalat üzemeiben fogják gyártani. Az első termékek még ez év végén lekerülnek a gyártósorokról. A programban szerepel olyan információs részegység kialakítása, amely segít beállítani a legmegfelelőbb sebességet, illetve adott esetben figyelmezteti a vezetőt az esetleges vész­helyzetre. Bolgár hírforrás szerint olyan fedélzeti számítógépet is terveznek, amely alkalmas műholdas információk vételére, és Így tájékozódhat az autós a távolabbi időjárási helyzetről, az útviszonyokról, illetve arról, hogy melyik úton juthat el leghamarabb a céljához. Az elektronikus szabályozásnak köszönhetően jelentősen csökkenthető lesz az üzemanyag-fogyasztás, és a járművek sokkal kevesebb káros anyagot fognak kibocsátani. A közös vállalat diagnosztikai berendezéseket is gyárt majd autójavitó-múhelyek részére. Tragédia - tanulságokkal Az új autók utasterének gyakorta különös szaga van. Szaga, és nem illata. Van úgy, hogy csak hónapok múlva tompul ez a szag, de az is előfordul, hogy megmarad, és orrunk a későbbiek folyamán kénytelen megszokni. Nemcsak a szag okoz kellemetlenséget a ko­csi belsejében, hanem a zaj, az apró zörejek is. A közelmúltban olvashattunk a nyugatné­met Mot cimú szaklapban arról, hogy a kölni Ford gyárban mekkora erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy az autóból száműzzék a kel­lemetlen szagot és zajt. Ma a korszerű autógyártás elképzelhetet­len kémiai készítmények felhasználása nél­kül. A részarány állandóan emelkedik, a mű­anyag komoly versenytársa lesz a jövőben a fémnek. Stíluskivánságok, kényelem, felü­leti kialakítás vagy biztonsági funkció tekinte­tében tehát a műanyagnak sokoldalú az aján­lati palettája. Igaz, a műanyagot például a nagy felületű karosszéiraelemek készítése­kor még nemigen alkalmazzák, a belső be­rendezéseknél viszont már régóta meghono­sodott. A legmodernebb gyártási technológiában sem lehetnek azonban biztosak afelől, hogy kellemetlen meglepetések ne érjék őket. Ezt a Fordnak is tapasztalnia kellett például a Si­erra típusnál, hiszen sok reklamáció érkezett a szagok miatt. Különösen nagy légnedves­ségnél és nagyobb hőmérsékleti különbsé­geknél bűzlött valami az autóban. Utólag kiderült hogy A TETÖBURKOLAT NEM HARMONIZÁLT a ragasztóval. A nem kívánt kémiai reakció hatására rögtön reagáltak a Rajna menti autógyárban. A ragasztót sürgősen másmi­lyenre cserélték ki, és azonnal berendeztek egy speciális vizsgálati laboratóriumot, hogy eleve kiküszöböljék e kellemetlenséget. Je­lenleg az új Ford-modellek minden egyedi alkatrészét a szúrópróba-ellenőrzés mellett, folyamatosan „szimatolási“ tesztnek vetik alá. A vizsgálati módszer hasonlóképpen egy­szerű, mint amilyen hatásos. Minden jármüaj- tót és -ablakot gondosan becsuknak, majd villanyfőző segítségével egy liter desztillált vizet elgőzölögtetnek a belsótérben. Tíz perc után kezdődik a szaglási próba. A szubjektív értékelés hat kategóriája: 1.szagtalan; 2. enyhe szagú; 3. zavaró szagú; 4. erősen zavaró szagú; 5. visszata­szító szagú; 6. elviselhetetlen szagú. Csak az első két kategória fogadható el. Ám a tulajdonképpeni szigorú vizsgálat csak azután következik. Infravörös lám­pákkal fölmelegítik az első szélvédőt, majd a műszerfalon levő érzékelők segít­ségével ellenőrzik, hogy a belsótérben elér­hető és pontosan betartható legyen a 60 C fokos hőmérséklet. Ez a tesztelő számára, aki az utastérben tartózkodik, felér egy ingye­nes szaunával. Majd a besorolás alapján következik a szagosztályozás. De ez csak a belsötérre vonatkozik. Hogy valamennyi tartozék, mint a csomagtartó-fedél belső bur­kolata, a kárpitanyagok és a tetőburkolatok elkülönítve is ellenőrizhetők legyenek, a Ford-technikusai a teszt-procedúrát patent­üvegben végzik. A vizsgálandó részből pró­badarabokat metszenek ki, ezeket viz hozzá­adásával 40 C FOKON 16 ÓRÁN ÁT „pörkölik" keringtetett levegőjű kemencében. Az üvegek ezután magukba zárják az egész illatspektrumot, az enyhétől az elvisel­hetetlenig bezáróan. A tesztelő a „főzés“ után egy pillanatra kinyitja az üvegek fedelét, mélyen inhalál, és vagy megkönnyebbülve fellélegzik, vagy az orrát fintorgatja. Ezután bejegyzi a legmagasabb és a legalacsonybb jegyeket és a megmaradt négyből kiszámít­ható lesz a középérték. Hogy milyen komolyan veszik a Fordnál a minőség biztosításának az elsődlegessé­gét, azt mutatja a további ellenőrzési terület. A gyár kísérleti laboratóriuma számára kifej­lesztettek egy különleges rázó-próbapadot, amely kizárólag a zavaró zörejek felkutatásá­ra szolgál. A zajforrásokat - durván osztályozva - két csoportba lehet sorolni. Előfordul az ülés alá csúszott üres konzervdoboz, a rosszul rögzí­tett pótkerék, a meglazult légszúröfedél a mo­torháztető alatt, amelyek zavartényezőként szerepeltek, de könnyen megszüntethetök voltak. A modern karosszériák szélcsatorna­vizsgálatainál ma már egyöntetűen megálla­pítható a VISÍTÓ ÉS CSIKORGÓ ZAJOK eredete, amely lehet ciripelés az ajtóburkolat­ban, esetleg sercegés a műszerfalban vagy más egyéb. Ezek a „kísérőzenék" zavarják az autóst vezetés közben, huzamosan hallva pedig idegesítő, és ez az autógyárra nézve sem hízelgő. A Ford a Schenk-céggel fejlesz­tett ki normál futómú-próbapadból átalakított zajvizsgálatokra alkalmas berendezést. A szerkezet automatikusan állítható át, a Fi­esta, a Sierra, vagy Scorpio futómüvének a méretére. A számítógépvezérlésú berendezés segít­ségével a tesztmérnök szabályozhatja, hogy például a Sierra csupán lebegjen a rugókon, vagy vad bakugrásokat végezzen. A különböző rázós utak szimulálása folytán, vizsgálati programmal, a zavaró zörejek és azok okai gyorsan megtalálhatók. Mindez azért fontos, mert az új kísérleti modellek vizsgálatakor már eleve megállapítható, hogy hová kerüljön például egy bolyhosított mú- anyagsín, egy műanyagból készült hajléko­nyabb bevonati anyag avégett, hogy a zörgé­seket még a sorozatgyártás megkezdése előtt ki tudják küszöbölni. (L.) « [i] in lh ü $:- ■ ■'*•'1''■:'•■ 'íí í£ 9$^3#§P&'r^%S£Í ;3 • • Speciális rá- zópadon éppen a Scorpiót vizs­gálják

Next

/
Thumbnails
Contents