Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-06-05 / 22. szám

•CÜRKÉf1 SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • KUBÁBAN az energetiku­sok az idén eddig már 25 mező­gazdasági termelőszövetkezet­ben vezették be az elektromos energiát. Ez azt jelenti, hogy az ország 1368 szövetkezete közül már 1089-et villamosítottak. A folyamatot nehezíti az a körül­mény, hogy a legtöbb szövetke­zet félreeső, nehezen megköze­líthető térségben fekszik. Ez főleg az ország keleti részére érvényes, ennek ellenére itt is már négyet közülük villamosí­tottak • A SZOVJETUNIÓBAN a gazdasági mechanizmus át­alakítása keretében egyre széle­sebb körben alkalmazzák a szo­cialista gazdálkodás új módsze­reit. Az ipari egyesülésekben és vállalatokban például már. mint­egy^ hatmillió személy dolgozik a teljes önelszámolás és önfi­nanszírozás elvei alapján. Ez az iparban alkalmazottak csaknem 16 százaléka. Az eddigi eredmé­nyek azt mutatják, hogy nem­csak a vállalatok önállósága bő­vül, hanem fokozódott a vég­eredményekért viselt felelőssé­gük is. Ez pozltivan tükröződik a munka minőségében, a szer­ződéses szállítások teljesítésé­ben, a termelési költségek csök­kentésében és az elért nyereség nagyságában is. A nagyobb nye­reség lehetővé teszi azt, hogy saját forrásból finanszírozzák a termelés bővítését, a korsze­rűsítést, a béremelést, illetve a szociális juttatásokat. A Szov­jetunióban jelenleg már az ipari termelés több mint egyötödét ál­lítják elő azok az egyesülések és vállalatok, amelyek az új elvek szerint gazdálkodnak. • A GAZ szovjet autógyár és a bolgár Madeira Kombinát már negyedszázada sikeresen együttműködik. A közelmúltban aláirt megállapodás értelmében közösen fejlesztik ki és 1989-től gyártják is a GAZ-teherautók két új, módosított változatát, ame­lyek az eddigieknél kevesebb üzemanyagot fogyasztanak. A leningrádi ElektroszlIában a tudomány ás a termelés közti szoros kapcsolat­nak köszönhetőén eredményesen alkalmazzák a legújabb vívmányokat a ter­melésben. Ebben nagy szerepet játszik az üzem saját konstrukciös és fejlesztési központja, amely többek között automatizált tervezőrendszerrel van ellátva. Itt tervezik és próbálják ki az új termékeket. Az utóbbi hetekben a befejező szakaszukhoz értek a kriogén turbogenerátorral végzett kísérletek. Képünk a kriogén laboratóriumban készült, ahol az új típusú turbogenerátoro- kat próbálják ki. (ÓSTK-felvétel) A Robot egyesülés kétéves működését elemzi az Izvesztyija prágai tudósítója Két évvel ezelőtt kezdte meg működését Preáovbana Robot elneve­zésű csehszlovák-szovjet gazdasági egyesülés. A KGST-együttmúkö- dés új, korszerű formáját jelentő szervezet létrehozásával azt tartották szem előtt, hogy hozzájáruljon mindkét ország gépiparának a korszerű­sítéséhez. A Robot eddigi tevékenységének mérlegét vonja meg az Izvesztyija napilap prágai tudósítója. A Robot egyesülés tevékeny­sége, sajnos, meglehetősen lassan bontakozik ki, írja a tudósító. Csak a múlt év szeptemberében utalták át a szervezet számlájára a szovjet partner pénzügyi hozzájá­rulását, s ezután vált lehetővé az, hogy tartósan Csehszlovákiába ér­kezzenek a szovjet szakemberek. A korábbi hónapokban csak rövid időtartalmú szolgálati utakat te­hettek. Harmincöt szovjet szakember tar­tózkodik Presovban és a csehszlo­vák vendéglátók biztosították szá­mukra a zavartalan működési felté­teleket. A szovjet szakemberek nagy lelkesedéssel láttak munkához. A közös kollektívában jó baráti lég­kör alakult ki. A szerző a továbbiakban megál­lapította, hogy eddig már nagy adag hasznos munkát végeztek el. Idézi Vlagyimir Vojevogyinát, a vezér- igazgató első helyettesét, aki így nyilatkozott: „Úgy tűnik, a kezdeten túl vagyunk. Sajnos, nagyon nehéz indulás volt. De egyúttal sok tapasz­talatot is szereztünk, mert feltárult azoknak a problémáknak az egész sora, amelyek hátráltatják új egye­sülés létrehozását. Csak idén tavasszal sikerült meg­oldani a Robot saját kutató és ter­melési bázisa létrehozásának kér­dését. Éppen ezért csak most dol­gozzák ki a vállalatok műszaki kor­szerűsítésére vonatkozó elképzelé­seket, de pillanatnyilag még nem tudni azt, hogy milyen alapból fogják ezt finanszirozni. A szovjet szakem­berek áprilisban tartott tanácskozá­sán megállapították, hogy az egye­sülésnek nincs egységes műszaki politikája, továbbá elhúzódik a ká­derkérdések megoldása. Tüstént ki­derült az is, hogy a munkaterveket és a teljesítmények grafikonját senki sem írta alá, a vezetőség sem hagy­ta ezeket jóvá. A tervezési osztályon sem megfelelő képesítésű emberek dolgoznak. Megoldatlanok a Robot anyagi- műszaki ellátottságával, valamint külgazdasági és kereskedelmi tevé­kenységével kapcsolatos kérdések is. A Preáovban lévő szovjet szakér­tők szovjetunióbeli vállalatokban szükségessé váló gyors, halasztást nem tűrő útjainak intézése is hosz- szadalmas, holott éppen az operati­vitáson lenne a hangsúly. Mindkét oldalon megmutatkozik az, hogy a dolgokat nem gondolták egészen végig. Itt is, ott is fékező tényezőként hatnak a meglévő, de elavult rendel­kezések és utasítások, állapítja meg a tudósító az Izvesztyija hasábjain. V ajon nem túl sok idő kell-e ahhoz, hogy részletekbe me­nően megoldjuk azokat a teendőket, amelyeket kormányaink már koráb­ban nagy vonalakban elhatároztak? - teszi fel a kérdést. A dinamikus tevékenység további gátja az, hogy még mindig kevés a valóban új terv. Senkit se tévesszen meg az az arany­érem, amelyet a Robot a brnói vásáron kapott. Itt az ideje annak, hogy elérjük a csúcszínvonalat tudo­mányos-műszaki, mérnöki és ter­melési területen egyaránt. A preáovi Robot bizonyos érte­lemben „első fecske“, tehát mintegy a többi hasonló, egyelőre még csak tervekben szereplő próbálkozás számára példaként szolgál. Az ala­kulás körüli nehézségek tanulságo­sak, s ugyanakkor megmutatják, menyire vagyunk képesek határo­zottan, gyorsan, az elavult huzavo­nák nélkül valami egészen újba kez­deni. Nemcsak felülről kell ezt elkez­deni, hanem minden más szinten is. A Robot körüli helyzet újabb próba­tétele annak, hogy mennyire va­gyunk képesek a gyorsítás és az átalakítás törvényeivel összhangban cselekedni, szögezte le a szerző. A hulladékhasznosítás közügy az NDK-ban A z NDK jól szervezett hulladékfelvásárló és /» begyűjtő rendszere példa lehet bármely nyersanyagban szegény ország számára. Az idén a népgazdasági terv legkevesebb 31,5 millió tonna másodlagos nyersanyag újbóli felhasználását írja elő. Ez a mennyiség - főleg fém, papír, üveg, de persze, más anyagok is - az ország nyersanyag- szükségletének mintegy a 15 százalékát fedezi, értéke pedig meghaladja a hatmilliárd márkát. A gyűjtéshez a feltételek adottak. Tavaly például 600 átvevóhelyet létesítettek az ország különböző pontjain, s ezzel számuk meghaladja a 15 ezret. Az átvevőhelyek nemcsak üzlethelyiségekben működ­nek, mozgó begyűjtők is léteznek. A házak mellett időről időre letáborozik egy-egy lakókocsira emlé­keztető négykerekű alkalmatosság, amely egy-két napig nyeli magába a háztartásokból kikerülő, de iparilag még hasznosítható hulladékokat, majd ami­kor megtelt, teherautóhoz csatlakoztatják és elvon­tatják. A hagyományos hulladékok felvásárlása mellett az utóbbi időben előtérbe került a műanyagok, vala­mint az elkoptatott elektromos alkatrészek, kimerült szárazelemek hasznosítása. Ami az előbbieket illeti: a nagyobb kereskedelmi központok, élelmiszer-áru­házak ki- és bejáratainál fémkeretre feszített mú- szálhálók jelentek meg. Bennük gyűlnek össze meg­lepő gyorsan az üres üvegek, múanyagflakonok, tojástartók, mosószeres palackok és más csomagolóanyagok. Ezekbe a nagyméretű ,,cekke- rekbe “ soha sem kerül más hulladék, csak ami oda való! A lakosság együttműködési készségéről tanús­kodik az is, hogy szinte senki sem restem kivinni a lakásból a konyhai szerves hulladékot a különleges malacfejes utcai kukába. A szakácssapkás, mosoly­gós malac fejjel díszített tartályokból a hulladék egye­nesen a sertéshizlaldába kerül. így tulajdonképpen egy morzsa sem vész kárba az élelmiszertermé­kekből. A takarékoskodás kialakítása már az iskolában megkezdődik. A gyerekek szívesen gyűjtik a hulladé­kot, mivel ennek az ellenértéke az osztálypénztárba vándorol. Ebből a pénzből fedezik a nagy őszi és tavaszi iskolai kirándulásokat. A gyűjtés ugyan mozgalommá vált, s alig van a társadalomnak olyan rétege, amely ne venne részt benne, a szakemberek még távolról sem elégedet­tek. A felmérések szerint a házi hulladékok további 35 százalékát lehetne ismételten bevonni a gazdasá­gi használatba. , (Budapress-Panorama) NEHÉZ KEZDET UTÁN MILYEN FOLYTATÁS? A KGST-tagállamok bútoripara a dinami­kusan fejlődő ágazatok közé tartozik, bár a bútorkereslet időnként felülmúlja a termelé­si kapacitások lehetőségeit. A kereslet kielé­gítése érdekében sokmindent tesznek. Növelik a termékkibocsátást, javítják a bútorok minősé­gét, bővítik a választékot, a probléma azon­ban még így sem oldódik meg. Távolról sem aknázták ki eddig az ilyen irányú együttműkö­dés tartalékait. A szakosítás elmélyítéséről és egy széles körű kooperációról lenne szó, az ágazat gyors ütemű ellátásáról saját és import gépi oerenoezesekkei, továbbá az egyes vál­lalatok közti közvetlen kapcsolatok megte­remtéséről. VÁLASZTÉK ÉS MINŐSÉG A dolgokat elemezve megállapíthatjuk: az ágazat dinamikus fejlődésének köszönhetően a helyzet egészében véve javul. Előtérbe ke­rültek a választék és a minőség kérdései. Természetesen mindezek már előzőleg is a szakemberek figyelmének a középpontjá­ban álltak és a megfelelő megoldásuk már 1981-tól aktívan folyik, például a faanyag korszerű technológiákkal történő feldolgozá­sának a területén, ahol gyakorlatilag az összes európai KGST-országok szakemberei együttműködnek. Többek között tanulmányozták számos fa­fajta fizikai-mechanikai tulajdonságait, foglal­koztak továbbá a fafeldolgozó ipar nyers­anyagbázisának a kiterjesztésével, a bontó- anyagok választékának a növelésével, a szebb kivitelezésű bútorok tervezésével és gyártásával. A minőség kérdései szoros kapcsolatban vannak a bútorok megfelelő csomagolásával. Nagyon bántó, amikor a gondatlan csomago­lás miatt megrongálódnak a termékek, veszí­tenek értékükből. A szállítás tökéletesítése, a bútor minőségének a megőrzése a legfon­tosabb gyakorlati feladat. "Ennek megoldásá­ban érdekelt az összes KGST-ország. Ami a választék kibővítését illeti, sok függ az export növelésétől, és emellett gyakrab­ban kell alkalmazni az egyes bútorelemek darabonkénti szállítását. Természetesen eh­hez szükséges a tagországok megfelelő sza­kosítása. AZ INTENZIFIKÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL A választék bővítésével és a minőség javításával egyidejűleg nem szabad megfe­ledkezni a gyártott bútorok mennyiségének a fokozásáról. Enélkül nem számíthatunk a lakosság igényeinek a teljes kielégítésére és a fő hangsúlyt a tudományos-technikai haladás alapján nyugvó termelés intenzifiká- lására helyezzük, a gépesítés színvonalának az emelésére, és a technológiai folyamatok automatizálásának a kiterjesztésére. A szak­emberek véleménye szerint az intenzifikáció leghatékonyabb eszközévé az ipari robotok és manipulátorok válnak. Alkalmazásukhoz a baráti országokban adottak a feltételek és mindenekelőtt megvan az ehhez szükséges hatalmas gépipari komplexum. Másrészt ége­tő szükség van erre a technikára, különös­képp a ki- és berakodásnál és a befejező munkálatoknál. A jelen időszakban tervezik és készítik a KGST-országokban az ilyen típusú robotok első példányait. Sorozatgyár­tásukat az 1987-1990-es évekre tűzték ki. Az új technika, a nyersanyagok és az új techno­lógia gyökeresen megváltoztatják az elképze­lést a bútorgyártás lehetőségeiről. így az előre ragasztott, hajlított munkadarabok gyár­tása és alkalmazása nagymértékben gazda­gítja majd a választékot és csökkenti a nyers­anyagveszteségeket. Jelentős energia- és eszközmegtakarítást eredményez a bútoripari szakemberek együttműködése. Közös erőfeszítéseik már jó eredményekkel szolgáltak, például a bútorter­vezésben, bár nyilvánvalóan itt is nagy tarta­lékok rejlenek. El kell mélyíteni ezeket a kap­csolatokat, és nem szabad csak tapasztalat­cserére szorítkozni, hanem - közös érdekből - ki kell használni minden kapacitást. Itt az ideje, hogy rálépjünk a közös vállalatok létre­hozásának útjára, amely a KGST-országok vállalatai és szervezetei közti közvetlen kap­csolatok legmagasabb formája. A bútoripari szakemberek együttműködé­sét a fafeldolgozó ipari munkacsoport irányít­ja, és a KGST könnyűiparán belüli együttmű­ködéssel foglalkozó állandó bizottság égisze alatt működik. A munkacsoport egy hosszú lejáratú prog­ram alapján a KGST-országok ilyen irányú, fokozódó igényeinek és szükségleteinek a ki­elégítésére törekszik. Az ebben érdekelt or­szágok általános egyezményt írtak alá a bú­torgyártási együttműködés bővítéséről Ro­mániában és Csehszlovákiában, a tagorszá­gokban gyártott termékek Mongóliába és a Szovjetunióba történő nagyobb mértékű szállításáról az 1990-es években. A hosszú lejárátú célprogram keretén belül valósítják meg az egyes bútorfajták - például iskolák, szállodák, éttermek és bárok bútor- berendezéseinek - gyártását a gyártás­szakosítás és a kooperáció alapján. Más példát is említhetnénk, amely arról tanúskodna, hogy a KGST-országok közös igyekezete lehetővé teszi a bútoripari termé­kek iránti növekvő kereslet fokozatos kielégíté­sét. Mi azonban a lényeget szeretnénk hang­súlyozni: együttműködni előnyös és érdemes. FEKETE LÁSZLÓ a KGST-titkárság könnyűipari részlegének szakértője ÚJ SZÚ 10 1987. VI. 5. EGYOTTHÚKDDÉS A BÚTORGYÁRTÁSBAN

Next

/
Thumbnails
Contents