Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-29 / 21. szám

(fej szú 21 )87. V. 29. « mm w ■■ ■ ■ ■ ^ ■ Viragfuggony iszalagból A legszebb kúszó díszcserjénk A kerti iszalagok a legszebb, de egyben legkényesebb kúszócserjék- ^ Fajtáik többségükben hibrid származásúak, amelyek az erősebben örökítő | szülöfaj szerint sorolhatók csoportokba. Hatalmas, tányérszerüen szétte- ^ rüló virágaik szí ne a hófehértől a kék különböző árnyalatain keresztül a sötét ^ ibolyáig terjed. A Clematis Pátens-csoport tagjai az előző évi vessző oldalán hozzák ^ virágaikat, május-júniusban, esetleg még júliusban is. A Clematis viticella-csoport az előző évi hajtásain virágzik egész nyáron % át. A virágok folyamatosan, egymás után nyílnak. Kertekbe a vad alapfajt ^ (Clematis Viticella) is ültetik, szebbek azonban a mély kárminpiros színű, ^ középnagy virágú Vilié de Lyon és az erős növésű, nagyvirágú Lady Betty ^ Balfour fajták. A Clematis jackmanii-csoport első, névadótagjátamúltszázadközépén ^ állították elő, de ma is a legszebb, legnépszerűbb kerti iszalagok közé % tartozik. Virágai többnyire négy, ritkán hat szirmúak, mély ibolyáskékek. ^ A későbbi hibridek többnyire hat szirmúak, színük lehet fehér (Álba), $ lilásrózsaszín (Comtesse de Bouchaud), sötét feketéslila (Gipsy Queen), ^ vagy e színek bármely árnyalata és keveréke. A zöld hajtásokon nyílnak ^ egész nyáron át, a tömeges virágzás azonban időszakos, több hullámban ^ jelentkezik. A nagyvirágú kerti iszalagok közepesen erős, vagy gyenge növekedé- ^ sűek: 3, legfeljebb 4 méter magasra kapaszkodnak. Virágrácsok vagy ^ kisebb méretű pergolák befuttatására alkalmasak. Félárnyékos vagy csak ^ a délelőtti órákban napos keleti fekvést, tápdús üde talajt, párás környezetet ^ kívánnak. Száraz termőhelyen a hajtásnövekedésük már nyár elején leáll, ^ így később virágot sem igen hoznak. Az erős téli fagyokra érzékenyek, ^ különösen a hibridek, amelyek tövét feltétlenül takarnunk kell. Hullámos ^ bujtassa! szaporíthatok. A vesszőket célszerű még az ősszel lebújtatni és ^ a földből kiálló részeket télire szalmával takarni. A gyökeresedés néha két ^ évig elhúzódik. A nagyvirágú iszalagok közül a Clematis X durandii inkább felálló ágú ^ félcserje, mint igazi kúszónövény. 1-1,5 m magas, ívesen oldalra hajló % hajtásaival lépcsők, tipegők mellett, vagy az elökertbe szoliterként kiültetve % mutat jól. A Clematis montan 6-8 méterre kapaszkodó cserje. Levelei hármasán ^ összetettek, enyhén illatos virágai május-júniusban nyílnak. Szinük fehér, ^ vagy rózsaszín. Pergolák, kerítések, nagyobb virágrácsok kúszónövénye. ^ Virágdísze valamivel szerényebb és rövidebb ideig tartó, mint a nagyvirágú $ iszalagoké, de ennek fejében jóval edzettebb azoknál. Közepes minőségű $ talajt, napos vagyfélámyékosfekvéstkiván. Akísebbszárazságotmégelég ^ jólelviseliésáltalábantélálló. Hullámos bújtatással szaporíthatjuk. K.M. § Mi okozza a rózsa levélsodródását? A rózsa leveleinek sodródását a levélsodró rózsadarázs (Blenno- campa pusilla) okozza, mégpedig úgy. hogy a nőstények a levélszélbe helyezik egyenként a tojásaikat és ezzel sodródásra ingerlik a leveleket. Az összesodort levelekben a kárte­vők világoszöld lárvái élnek és táplál­koznak. de általában nem okoznak nagyobb károkat. Maga a levélsodró­dás is inkább csak szépséghiba, de mivel dísznövényről van szó, nem elhanyagolható. A levélsodró rózsadarázsnak évente egy nemezedéke fejlődik. Lár­vaállapotban telel a talajban, tavasz­szal bábozódik és április második felében megkezdődik az imágók raj­zása és tojásrakása. Mivel a rajzás fő időszaka májusra esik. ezért május folyamán két vagy három permete­zést végzünk (kéthetes időközökben) a rágó kártevők ellen hatásos rovarö­lő készítmények egyikével (pl. Meta- tin E 50, Anthio 25, Decemtion EK 20). Az első permetezést érdemes már április végén elvégezni, júniusban vi­szont ne permetezzünk, mert már virágzik a rózsa. Az említett készít­ményekkel egyúttal a levéltetveket is irtjuk. Maflák György mérnök Gyógynövények a kertben A körömvirág (nechtík lekársky - Calendula offici­nalis) a margaré­tához hasonló, közismert dísznö­vény. Citromsár­ga vagy sötét na­rancssárga virá­gai az őszi fagyo­kig virítanak. A meleg, na­pos és száraz ég­hajlatot kedveli, víz- és tápanyag­igényes, de a túl nedves kötött talajokon betegségek­től szenved. Magját márciustól má­jusig lehet helybevetní 40-50 cm sortávolságra, vagy 4—5 magot a 30x40 cm-es térállásban kialakí­tott fészkekbe, 2 cm mélyen. A csí­rázóképességét öt évig megőrző mag gyorsan kicsírázik s egy héten belül kikel. Amikor a növénykék elé­rik az 5 cm-es magasságot, azonnal ritkítani, gyomlálni és kapálni kell. Gyógyászati célokra a kerti kö­römvirág szirmait gyűjtik, mégpedig a felvásárló igényeinek megfelelően fészekkel vagy anélkül. A legsöté­tebb sziromlevelek a legértékeseb­bek, viszont a már elnyílott virágok hervadó szirmai értéktelenek. A gyűjtés mindig délelőtt 10-11 óra között kell végezni, és a szirmokat papíron vékony rétegben elterítve, természetes eljárással kell szárítani, gyorsan, de nem a napon. A száraz drogot műanyag tasakokban kell tá­rolni, mert könnyen magába szívja a nedvességet. Száradási aránya 6-8:1, kilónkénti felvásárlási ára a fészek nélkül gyűjtött sziromlevek esetében 100, a fészekkel együtt gyűjtött sziromlevelek esetében 35 korona. A drognak enyhe görcsoldó és az epeváladék kiürülését serkentő ha­tása van. Ezenkívül csökkenti az izzadást és a bőrrák ellen is hat, de az utóbbi hatása még nem eléggé ismert. A gyógyászat kizárólag epe- bántalmak és túlzott izzadékonyság gyógyítására használja, a népgyó­gyászatban pedig 4-6 gramm friss virág kisajtolt levét 30 gramm sóta- lan disznózsírhoz keverve alkalmaz­zák. A kozmetikában a drogot vagy a belőle nyert kivonatokat a berepe­dezett bőr, a kipállott testrészek vagy a már behúzódott, de még fájdalmas égési sebek gyógyulását segítő krémekhez keverik, de gyógyolajat is készítenek belőle. A körömvirágból házilag is kinyerhe­tő az olaj: a virágzatokat jó szorosan tömjük bele kisebb fehér üvegbe, majd a lezárt üveget állítsuk az ab­lakba. Néhány nap múlva rózsaszí­nű olaj gyűlik össze az üveg alján, amely szintén felhasználható gyó­gyászati célokra. Dr. Nagy Géza illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllM Öntözés takarékosan A nagyra növő cserjék, bokrok, méginkább a fák, valamint a szőlőtő­kék, a rózsatövek és a szamóca- ágyások jó vízellátásáért különösen sokat tehetünk az alulról történő ön­tözéssel. Az altalaj öntözéséhez 3-4 cm átmérőjű, és a majd ránehezedő talaj tömegétől össze nem nyomó­A köréteges vagy sűrűn köves területeken körülbelül fél méter hosszúságúra levágott, műanyag csodarabokat használhatunk a szőlő és más évelő növény víztakarékos a'talaj-öntözésére. A műanyag csodarabokat közel függőlegesen ássuk le. A földbe ke­rülő alsó harmadukat előzetesen > ségben, ívben meghajlítva vehesse körül a gyökereket. Már a csemete beültetésekor ásott gödörbe is elhe­lyezhető. Az eltömődés elkerülésére a csö­vek köré 10 cm vastag drénréteget képző kavics- vagy kokszréteg ke­rülhet. A szabadba nyúló csővéget a téli hideg levegő beszivárgása el­len ajánlatos befedni, például szal­mával vagy száraz fücsomóval. Mindez kiegészülhet a tő körüli terü­let legalább méteres átmérőjű kör­ben, vagy mintegy 100x100 cm-es felületen megoldható egyedi, eset­leg összefüggő és teljes területrész­re kiterjedő feketefóliás talaj takará­sával (a vizmegörzés érdekében). A felszín néhány centiméter vasta­gon még kéregdarabokból, esetleg másféle darabos, vagy szálas nö­vénymaradványokból álló borítást is kaphat, akár fólíatakarással kiegé­szítve. A túlöntözéstól óvakodni kell, de a fák megmaradását az ültetésüktől számított 4-5 éven át évenként há­rom alkalommal, 40 liter öntözővíz­zel kell segíteni. • Az altalajöntözéshez lefektetett csöveket úgy kell átlyuggatni, hogy a fák, bokrok vagy szőlőtőkék mindkét oldalára jusson egy-egy nyílás dó, félkemény, de inkább kemény műanyag csövek használhatók fel. A csófektetéshez átlagos talajviszo­nyok esetében 65-70 cm mély árkot ajánlatos ásni. A már meglévő, s akár hosszabb ideje helyben lévő, nevelkedő bármely fa, cserje vagy szőlőtőke tövétől is olyan távolságra ássuk ki az árkot, hogy az oldalgyö­kereket véletlenül se sértsük meg, főleg ne vágjuk át. A lefektetésre kerülő csövet kü­lönböző vastagságú szögekkel lyu­kasszuk át valamennyi növénytönél olyan módon, hogy a növény mind­két oldalára essen egy-egy nyílás, mintegy félméteres térközzel. Húsz­méteres csőhálózattal számolva, a legtávolabbra kerülő lyuk átmérője legfeljebb 5-8 mm legyen. A többi lyuk.a viz bejuttatási helyéhez köze­lítve, arányosan kisebb, a legköze­lebbi hozzávetőleg 2 mm átmérőjű legyen. A kiásott árokba szalma vagy komposzt rétegbe fektethető a lyug- gatott cső, ami fölé még jó arasznyi vastagságban esetleg trágya is szór­ható. Enyhe lenyomkodás után la­pátolható vissza a kiásott föld, még­pedig úgy, hogy az eddig felszínen lévő réteg kerüljön alulra, az alsó pedig felülre. Az árok vonalában a földet kissé fel is kell púpozni, számítva a későbbi ülepedésre. 5-10 cm-enként lyuggassuk át, hogy a nyílásokon át a beöntött víz köz­vetlenül a gyökérzónába juthasson. Ilyen vízellátó csodarabokból egy- egy már ültetéskor is a földbe kerül­het úgy, hogy a vége mintegy 5 cin­re álljon ki a földből. A már korábban beültetett bármely fa, bokor tövéhez, vagy a földlabdába is szúrhatok ilyen csodarabok. Főképp az egyedi elhelyezésű fáknál, esetleg nagyobb bokroknál, műanyagból készült és szin­tén 5-10 cm-es távolságokban sze­gekkel átlyuggatott gégecső is szolgálhatja az öntözővíz gyökerek­hez jutását. Hossza 4-5 méter is lehet, hogy mintegy 0,7-0,8 m mély­A későbbiekben sem szabad fu­karkodni az öntözővízzel, ha egyál­talán van. Az adagolni kívánt víz- mennyiség öntözőkannából és töm­lőből lassan folyatva is bejuttatható a csövekbe. Ilyen módon még táp­anyagutánpótlás is lehetséges. Kel­lően hígított trágyalés, méginkább vízzel oldható műtrágya, illetve ke­verék mintegy fél százalékos tö­ménységű oldatának a gyökerek kö­zelébe juttatására is sor kerülhet. így tehát megoldható a nem kevésbé fontos mélymútrágyázás is. Azonkí­vül a csöveknek a talaj levegőzteté­sében, szetlözetésében is jelentős szerepük lehet. (e) MÜANYAAC3Ö 3-4 CM 0 rr* *w •&V--FÓLP i—KOMPoccr • A végén át­lyuggatott, közel függőlegesen le­ásott műanyag csövekkel köz­vetlenül a gyö­kérzónába juttat­ható a víz, illetve a tápoldat. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Németalföldi népi mondás; a mondás első része (zárt betűk: Ü, T, T, É). 12.Ausztriai város. 13. Energia. 14. Boltban van! 15. Felsül. 16. Magyar labdarúgó volt. 18. Ilyen kamra is van. 20. Keverve mer! 21. Hidegkonyhai ké­szítmény. 23. Kényszeríti. 25.. .-ele­mek. 26. fiatal tehén. 27. A mérleg közepe. 29. Nátrium. 30. Tova. 31. Növény. 33. F. T. 34. Képző. 35. Cseh festő (§=s). 37. Kaszló. 39. A lángok martalékává válik. 41. A vétkesség fokát csökkentő tény. 45. Ficsúr. 46. Tartó. 47. Skót népi tánc. 48. Lapfajta. 49. Ad acta. 51. Azonos betűk. 53. Néma vétó! 54. Névelő 55. Kék-németül. 57. Pénz­darab. 58. Az ENSZ szervezete. 59. A beteg fekhelye 61. Tartóm. 63. A. E. V. 64. Ebben az irányban 65. Jelfogó. 66.. .-szint, talajréteg. 68. I. U. 69. Végtag. 70. Nő név. FÜGGŐLEGES: 1. Alárendelt volta. 2. súlyarány. 3. Lószerszám. 4. Iram. 5. Dán pénznem. 6. Építkezési anyag. 7. Illem szerinti. 8. Feliratos kőlap. 9. Határozószó. 10. A vad­disznó szőre. 11. Nyelvcsalád. 17. Elek, Ádám. 18. A mondás befeje­ző része. 19. Stráf azonos hangzói. 22. Szovjet folyó. 23, Mutató név­más. 24. Elföldel. 28. A húsvét előtti szombat. 30. Elmenekül. 32. Könyörög. 34. Vegyi elem. 35. Finn író. 36. Mi több. 38. Türkiz fele. 40. Magyar vezér. 42. Tár. 43. Csillag­kép. 44. Ilyen lap is van. 50. Dajka­mese azonos hangzói. 52. Stronci- um, ittrium. 54. Névutó. 55. Betör. , 56. Szökell. 58. Közelebbi helyen. 59. Személyragos határozószó. 60. Megvételre kínál. 62. Talmi. 63. A mondás második része (zárt M. 69. Kilogramm. 71. Azonos betűk: Y, E, E, B). 65. Legelő. 67. Y. betűk. A május 15-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Szép szó vasajtót nyit. Jó szó sok jónak a forrása. Könyvjutalomban részesülnek: Szalaba Miklós Léva (Levice), Újváry Ernő, Érsekújvár (Nővé Zámky), Vargha Dénes, Komárom (Komárno), Hajdúk Éva, Presov, Vörös Mária, Rimaszombat (Rimavská Sobota).

Next

/
Thumbnails
Contents