Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-29 / 21. szám

• Tóth Imre AZ ÚJ FELADATOKKAL IS Két évtized városi rangban A város szélén a keskeny ut­cákat földszintes családi házak övezik. Ahogy azonban a köz­pont felé halad az ember, to­ronyházak váltják fel az alacsony épületeket. A főtéren korszerű művelődési otthon, üzletköz­pont. Itt van a posta, a városi nemzeti bizottság is. Az ország egykori legnagyobb községéből húsz évvel ezelőtt lett város. Ám amíg ezt a kolárovóiak megérték, meg kellett küzdeniük az árvíz­zel, s csaknem egészében újjá kellett építeni településüket. Az egész ország összefogott, hogy mielőbb a rendes kerékvágásba terelődjön itt az élet. Az itt élő emberek sem tétlenkedtek. Nem véletlenül kapták meg 1966-ban a Munka Érdemrendet, rá egy évre a városi címet is.- Az elmúlt húsz év alatt sokat fejlődött városunk - szögezi le Tóth Imre, a vnb elnöke. - Üzemrészlegeket telepítettek ide, több lett a munkalehetőség. A kis motorkerékpárok gyártása az ország határain túl is ismertté tette városunkat. Egyre keve­sebb ember jár idegenbe mun*, kába, sót a szomszéd települé­sekről egyre többen akarnak ná­lunk letelepedni. Lakosaink szá­ma növekszik, ma már több mint tizenegyezren élnek itt. Az em­berek szívesen kiveszik részüket a társadalmi munkából, főleg ha olyan létesítmény építéséről van szó, amelyre szükség van, amelynek közösen veszik hasznát. A múlt megbízatási időszak is szorgos munkával telt el. Megé­pült a Farkasd (Vlcany) felől ér­kező fő vízvezeték, éttermet és konyhát kapott a gyermekotthon, új üzemrészleget épített a Pleta- tex ipari szövetkezet, a cipőgyár, bővítették a motorkerékpárgyá­rat, a szövetkezet pedig korsze­rű tyúkfarmmal gyarapodott. Két évvel ezelőtt negyvennyolc sta­bilizációs szövetkezeti lakást ad­tak át, évente mintegy harminc családi házba költöznek be, to­vábbi utcákat közművesítettek.- Városunk gyarapodásához a lakosok is hozzájárultak - foly­tatja az elnök. - Z-akcióban épült fel a városi tornaterem, az új óvoda és a bölcsőde, az utób­biak építéséhez az üzemektől is nagy segítséget kaptunk. Példá­ul a gördulócsapágy-gyár dolgo­zói szerelték be a központi fű­tést. Ma már minden gyereket el tudunk helyezni a gyermekintéz­ményekben. Folytatták a viz- és a gázve­zeték-hálózat bővítését. Hul­ladék felvásárló központot építet­tek, az Állomás utcában pedig gyermekjátszóteret adtak át. Az új megbízatási időszak első évé­ben is úgy dolgoztak, hogy szor­galmukat az SZSZK kormánya elismerő oklevéllel és 250 ezer koronával jutalmazta. A több mint nyolcmillió korona értékű kötelezettségvállalásukat hu­szonhét százalékkal túlteljesí­tették.- A legjelentősebbnek azt tar­tom, hogy a múlt évben tovább sikerült bővíteni a vízvezeték- hálózatot, s ennek előnyeit ma már a város lakosainak mintegy 68 százaléka élvezi - nyugtázza Tóth Imre. - Célunk, hogy a terv­időszak végére megközelítsük a száz százalékot, s ehhez sok ezer óra társadalmi munkára van szükség. Átadtuk a szolgáltató- üzem új gazdasági udvarát. Megkezdtük a közel három hek­tárnyi volt temető helyén a par­kosítást, az atlétikai és a tenisz­pálya építését és csaknem két­millió koronát fordítottunk az utak felújítására. Azt tartom, hogy többre is képesek lennénk. Még jobban kell megszervez­nünk a társadalmi munkát, eb­ben egyébként főleg a képviselők, a polgári bizottságok, a tömeg­szervezetek és az igazgatók ta­nácsa segít. Jó hallani, hogy ilyen eredmé­nyes az együttműködés, hiszen a hátralevő négy évben még sok feladat vár a város lakosaira. Hétmillió korona ráfordítással- egy-egy millió koronát az efsz és a gördülőcsapágy-gyár ad- bővítik az egészségügyi köz­pontot, befejezik a parkosítást, a tenisz- és az atlétikai pálya építését. Folytatják a gázvezeték építését és ha elképzeléseik va­lóra válnak, a megbízatási idő­szak végére a lakosok 65 száza­léka lakik majd olyan lakásban, amelybe bevezették a gázt. Pavel Abélovsky alelnök érke­zése szakítja félbe beszélgeté­sünket. Azoknak a vállalatoknak a képviselőivel érkezik, amelyek elhatározták, hogy közös beru­házással öt millió korona költ­séggel áruházat építenek. A kivi­telező a nemzeti bizottság, ami egyben azt jelenti, hogy az áru­ház Z akcióban épül fel. Aláírá­sokkal hitelesítik a szerződést, miközben az alelnök megjegyzi.- A tervek szerint 1989-ben Z akcióban megkezdjük a szennyvíztisztító állomás épí­tését. Csak azután foghatunk hozzá a szennyvíz-csatornaháló­zat kiépítéséhez, s ez a munka évekig eltart. Így tehát az elkö­vetkező időszakban sem fogunk unatkozni. Áa* a közművesítést befejezzük, ''elmondhatjuk, hogy valóiban város lett Kolárovo.- Nagy az átmenő turistafor­galom, s a vendégek fogadására nem vagyunk kellően felkészül­ve. Jó lenne, ha a város határá­ban autóscsárda épülne - jegyzi meg Táncos László képviselő, a pénzügyi szakbizottság elnö­ke. - Egy ilyen nagy településen strandfürdőre is szükség lenne. - Mivel a járás határán fekszik városunk, nincs lehetőség, hogy rendelőintézetet építsünk - veszi át a szót az elnök. - Este hattól reggelig nincs orvosi ügyelet, a járási székhely pedig huszon­két kilométerre van. Ezt a kér­dést meg kell oldani, a helyzet tarthatatlan. A lakosok gyakran nehezen hiszik el, hogy a megol­dás nem rajtunk múlik. A szolgáltatásokat is a járási székhelyről irányítják, és így ezek nem alkalmazkodnak min­dig á helyi igényekhez. Hosszú a várakozási idő. nemegyszer a minőséggel is baj van. Szeret­nék visszaállítani a néhány évvel ezelőtti helyzetet, amikoris saját szolgáltatóüzeme volt a városi nemzeti bizottságnak.- Kisebb-nagyobb tanyák is tartoznak a városhoz. Ezek ellá­tását mozgóboltokkal oldjuk meg. A városi üzlethálózatunk jó, csak több szaküzletre lenne szükségünk - hangsúlyozza az elnök. - Vendéglátóipari létesít­ményből, kocsmából több is van a kelleténél. Igaz, ez csak az én véleményem, de mérlegelni le­hetne, hogy néhányat közülük más célokra használjunk fel. A várossá nyilvánítás, a több munkalehetőség a nemzeti bi­zottságot is új feladatok elé állí­totta. Minden alkalmat megra­gadnak. hogy meghallgassák az emberek véleményét, elmond­ják, milyenek a feladatok, mit várnak a lakosságtól. Ezt a célt szolgálja a negyedévenként ki­adott híradó is. Természetesen minden kérelemnek, kívánság­nak nem tudnak eleget tenni. Több mindenre lenne még szük­ség a húszéves városban, így rugalmasabb ügyintézésre, több építkezési telekre, több beruhá­zásra. Az elképzelésekből csak­is annyit tudnak megvalósítani, amennyire a pénzükből futja, de a célok megvalósításáért önerő­ből is sokat tesznek. Ezért kap­tak kormányelismerést is. NÉMETH JÁNOS Vajon megváltozik-e annak az élete, akinek kabátja hajtókájára, sokéves eredményes és áldozatos munkásságának elismeréseként felt űzik a Szocialista Munka Hőse kitüntetés arany csillagját? Történt-e változás például Antonin Maty prágai kőműves életében, miután május 1 -ének előestjén a prágai várban a köztársasági elnök átnyújtotta neki- Az élet megy tovább. Éppúgy vég­zem a munkámat, mint máskor. Brigá­dommal jelenleg itt, a prágai vásárcsar­nok közelében, a fémipari szolgáltató vállalat épületét tatarozom. A változás csupán annyi, hogy ezekben a napok­ban nemcsak a környezetem, hanem az újságírók figyelme is rám irányult Teg­nap vakolás közben kiáltott rám valaki: Hello, munkahösf Lenézek az áMvárry rói, s egy idegen férfi integet mondván, hogy a tévében látott... Szokatlan szá­momra ez a figyelem, mert én egyszerű kőműves vagyok amilyenből ebben az országban ezrek találhatók A dicsőség nem kenyerem. Minden szakmában vannak jobbak és kevésbé jobbak. Tet­tesen egyedül még a legjobb sem érhet el igazi sikert. Sok kiváló kőművest ismerek vannak nálam jobbak is. Ezért azt vallom, hogy a kitüntetés a munka­társak a brigádok érdeme is. Az ötvenötéves kőműves a Prágai Épületfelújító Vállalat 05-ös üzemegy­ségében dolgozó aranyjelvényes szo­cialista munkabrigád vezetője. A vállalat törzsgárdájához tartozik, hiszen 1950 óta nem változtatott munkahelyet. Egy prágá környéki faluban, Chocban szüiejett. A falu régebben arról volt nevezetes, hogy férfi lakosat közül min­den harmadik kőműves vök. A fiatal Antonínt nagybátyja. Frantisek Havtík avatta be a kőműves szakma fortélyai­ba, titkaiba. Tévednénk azon­ban, ha azt monda­nánk. hogy Antonín Matyt szinte a bölcső- töi kezdve a kőműves szerszámok érdekel­ték. Édesapjától - aki vasutas volt - a zene szeretetét örökölte. Hat éves korában már hegedült, s a ké­sőbbiek folyamán fú­vós hangszereken is játszott. Amíg szülő­falujában lakott, a he­lyi fúvószenekar tag­jaként sokat játszott bálokon, lakodalma­kon és temetéseken is. Amióta egy prágai lakótelep paneiházá- ban lakik, kevesebbet muzsikálhat.-Tudja, egyszer vasárnap délelőtt úgy tíz óra felé nyitott ab­laknál trombitáltam, s az egyik szomszé­dom átszőtt, ne za­varjam a nyugalmát. Ez nem falu. mások a viszonyok. Elbi­zonytalanodtam. Azóta ritkán nyúlok a hangszereimhez. De így is nagyon szívesen részt veszek a különféle fú­vószenekari versenyeken. Antonin Maly a szakma elismert kép­viselője. Akik ismerik, elismeréssel és tisztelettel szólnak tudásáról. Termé­szetes tekintélyének alapja a megbízha­tó, sokszor áldozatokkal járó kitartó munkája, az emberekbe vetett bizalma, nyíltsága és barátságos, megfontolt jel­leme. Nem csoda tehát hogy cselekvő­én kiveszi részét a kömüvesutánpótiás nevetéséből.- Közel harminc éve foglalkozom az ipari tanulók tanításával Elmondhatom, az utóbbi időben jól fekeészütt fiúkat kapok. Régebben előfordult, hogy né­melyik még a kómüveskanalat sem tud­ta helyesen kézbe vem s volt közöttük néhány léhütö is, akiktől a türelmi idő leteltével búcsút is vettünk. Akinek nincs ínyére a munka, a rend és a fegyelem, ne jögön kőművesnek - összegezi véle­ményét Antonin Maly.- Tehát az évek során komoly peda­gógiai tapasztalatokat is szerzett. Me­lyek a fő nevelést módszerei?- Elsősorban az, hogy saját magam alapos, pontos munkát végzek, az egész munkaidő alatt. Engem ugyanis szüleim arra tanítottak, hogy a munká­mat szeretettel végezzem, sose adjak ki a kezemből félmunkát, setejtet. A rosz- szul végzett munka megbosszulja ma­gát. csökkenti a becsületes munkába vetett bizalmat. Én sose kiabálok, sose veszekszem a fiatalokkal. De érdekel életük, gondjait és örömeik is. Ók is őszinték hozzám. Sokszor úgy érzem, többet tudok róluk, mint a szüléd*. Igaz. gyakran intem őket arra. becsüljék meg szüleiket... A fiata­lokkal jó dolgozni, tele vannak vidám­sággal. Közöttük én is fiatalabbnak ér­zem magam. Én megbízok bennük, bár némelyiknek még gondot okoz a korán­kelés. .. Amit azonban nem tudok elvi­selni, az a hazugság. Ha ilyesmi előfor­dul, az Metö szemébe nézek, s csak annyit mondok: nekem ilyet ne mondj... De nincs sértődés. Meg kell tanulnunk az igazmondást, mindenütt, a munkahe­lyen és az életben egyaránt. Antonín Malynak nemegyszer nyílt alkalma arra, hogy munkahelyet változ­tasson. De hű maradt a vállalathoz, a szakmához.-Azt. hogy immár három évtizede egy vállalatnál dolgozom, nem sajná­lom. Hiszen a kőműves munkája sem szükségszerűen egyhangú. Dolgoztam én már sok érdekes épület felújításán, bővítésén, építettem családi házakat, részt vettem a prágai Arany utcácska és sok műemléképület felújításában is. A Szocialista Munka Hőse kitüntetés arany csillagja viselésére feljogosító ok­(ÓTK - Petr Maticka felvétele) levélen ez a tömör indoklás áll: a kiváló munkaeredményekért és politikai elkö­telezettségért. Ezért helyénvaló, ha el­mondjuk Anionín Malyról: több éve tagja az üzemi pártbizottságnak. Helytállását és példamutató munkásságát több elis­meréssel, pl. a Kiváló Munkáért és az Építésben Szerzett Érdemekért állami kitüntetéssel jutalmazták. A vállalat pártbizottságának egyöntetű vélemé­nye, hogy Antonin Maty a CSKP tapasz­talt tagja, aki mindennapi munkájával, egész életévet, személyes példájával nyeri meg társait a párt politikájának támogatására. Néhány nappal a kitüntetés után va­laki ezt mondta Antonín Malynak: Most, hogy munkahös lettél, a munkahelyedre csak az előlegért és az elszámolásért fogsz bejárni. Ezután csak gyűlésekre fogsz járni, ahol arról beszéltek majd, hogyan kell dolgozni- Mit is válaszénak erre? - húzta fel szemöldökét a kőműves. - Én továbbra is - amíg bírom - dolgozni akarok, azt a munkát végezni, amelyhez a legjob­ban értek: a belső és külső vakolást, a boltozatok és homlokzatok kialakítá­sát és a kőműves-utánpótlás nevelését. Ez az én szakmám, ehhez értek a leg­jobban, s ehhez a munkához hú is maradok SOMOGYI MÁTYÁS • Antonín Maiy Ajk 8 1987. V • Táncos László (A szerző felvételei) MEBBIRKlZMIHt

Next

/
Thumbnails
Contents