Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-15 / 19. szám
Aj szú 987. V. 15. TUDOMÁNY TECHNIKA Sláger lett a lézer Új berendezést gyártanak Piesokban • Nemzetközi együttműködés a további sikerért A Finn-öböl vize még a legforróbb nyári hónapokban is tiszta volt. Tavaly azonban, amikor Lahta, Gorszkaja és a Liszij Nősz környékén még a strandokat is bezárták, különféle kósza hírek keltek szárnyra a városban. Sok motorcsónak- és jachttulajdonos, akinek jókora gondot okozott volna, hogy hogyan tisztítsa meg vizijármüvét az ipari eredetű olajlerakódásoktól, riadót fújt. Ehhez még olyan hírek is vegyültek, hogy az öbölben eltűntek a halak. Később kiderült, hogy nem így volt. x A sok kósza hír arra késztette a szakembereket, hogy elgondolkozzanak ennek a jelenségnek az okáról. Ezek a hírek ugyanis mindinkább azoknak az árvíz elleni védőberendezéseknek az építéséhez fűződtek, amelyeknek a körvonalai még szabad szemmel is láthatóak voltak a könnyű ködben. Erről a hatalmas építkezésről az utóbbi években, ki tudja miért, sem a központi, sem a helyi sajtó nem nagyon közölt híreket. Épül, mondták, hát rendben van. És tovább keringtek a kósza hírek. Ennek következtében aztán a védőberendezések építésének a célszerűsége is kétségessé vált. „Adjuk vissza Leningrádnak a tengert!" - kérték a szakemberek a Lityeraturnaja Gazetában. A tények tanúsága szerint, ez a nyilván tendenciózus cikk mégin- kább megzavarta a leningrádiakat. Sokan még arról is megfeledkeztek, hogy a Néva parti városnak sohasem A leningrádi védőtöltés volt tengere, hanem csak öble, amelyet már Péter cár idejében Márki-tócsának neveztek el. A leningrádi kerületi pártbizottság, hogy szerteoszlassa a kósza híreket és objektív képet nyújtson az építkezésről, sajtókonferenciát rendezett, amelyen részt vettek az építők képviselői, szakemberek és tudósok. DAMOKLÉSZ KARDJA ALATT Mióta lerakták a város első épületének alapjait, a Né- va-öbölben sohasem szüneteltek a hidrotechnikai munkálatok. A sok-sok erődöt, amelyek Kronstadt két oldalán húzódtak, emberi kezek építették. A múlt században, a Londonból Kronstadtba való áruszállításhoz kevesebb időre volt szükség, mint ahhoz, hogy ezeket az árukat Kronstadtból eljuttassák Pétervárra. Ezt ugyanis az alacsony vízállás akadályozta. Éppen ezért kellett tengeri csatornát építeni, ami még most sem készült el. A leningrádiak még ma is emlékeznek azokra a hetekre, amikor homokot raktak le a kikötőben. Következetesen, ünnepi tűzijáték nélkül, 5000 hektár földet hódítottak el a Finn-öböl elöntött partjain. Ez a terület három Vasziljev-szigettel egyenlő. Jelenleg a lerakott hordalék révén keletkezett területeken modern mikrokerület emelkedik, amely a város jelképes tengeri kapuia. Az a gondolat serfTma született, hogy az Európára néző ablakot" meg kell védeni az árvizektől. A Néva partjaira épített gát Péter cár parancsa révén született. Később kiásták a Katalin-csatornát, s nem a hajózás szüksékleteinek kielégítése végett, hanem azért, hogy árvíz esetén a fölösleges vizet az öbölbe vezessék. Bazen professzor terve - ő szemtanúja volt az 1824-es, a legnagyobb és legkatasztrofálisabb hatású árvíznek, amikor a vízszint a rendes vízálláshoz képest 410 centiméterrel emelkedett - a legközelebb állt a jelenlegi terv vázlatához. Ez mintegy 21 verszta hosszú zárógát volt, amely a Liszij Nosztól Oranierbaumig elrekesztette volna a Finn-öblöt - vagyis körülbelül ott ahol jelenleg a védőberendezés épül. A korábbi tervek gyöngesége az volt, hogy szerzőik nem ismerték az árvizek keletkezésének igazi okát. Sokan még most is úgy vélik, hogy az árvíz annak a következménye, hogy a viharos szelek felduzzasztják a Néva vizét. A tudósok csak űrfelvételek segítségével állapították meg pontosan, hogy a víz szintjének emelkedése egy ciklonnal függ össze, amely Leningrádtól távol, Izland partjainál keletkezik, és a Baltikum felé halad. Ez a ciklon szinte felemeli az óriási víztömegeket, ennek során úgynevezett hosszú hullámokat hoz létre, s ezek óránként mintegy 100 kilométeres sebességgel hömpölyögnek a Néva torkolata felé. Ennek következtében az öbölből másodpercenként kb. 100 000 köbméter víz kerül a folyóba - negyvenszer több, mint a folyó átlagos vízhozama! Ennek a jelenségnek az alattomossága abban rejlik, hogy váratlanul következik be és elörejelezhetetlen. Csupán az ismeretes, hogy a 266 leningrádi árvíz többsége az őszi hónapokra esett. Tél derekán pedig jégtömbök csúsztak a partra. Gyakran évente többször is voltak árvizek, s ezek aggodalmat keltettek a leningrádi- akban. NEMCSAK VÉDŐPAJZS AZ ÁRVIZEK ELLEN Valahogy nem jön a nyelvemre a szó, hogy ezt az építkezést védőtöltésnek nevezzem, bár beszélgetés közben gyakrabban hallható az az elnevezés, mint a gát. De sem az egyik, sem a másik nem tükrözi vissza híven a valóságot. Ez az igen bonyolult hidrotechnikai komplexum tizenegy hatalmas, köböl és földből épült töltést, két hajóáteresztó zsilipet - az egyik 200 méter széles, a tengeri hajók számára, a másik 110 méter széles, folyami hajók részére hat, 280-330 méter széles vízáteresztő berendezéseket és végül ezt az egész bonyolult létesítményt irányító állomást, amelyet a „legokosabb" technikával látnak el, foglal magába. Es míg a védőtöltések építése terén szerzett tapasztalatok, amelyek őseinktől szálltak ránk, lehetővé tették azt, hogy a modern technika segítségével a legrövidebb idő alatt megfosszuk Kronstadt várost szigethelyzetétől, a hajóáteresztő és vízáteresztő zsilipek építése lényegében egyedülálló feladat és ezért lassabban valósul meg. Tavaly egy novemberi napon - amikor autón igen gyorsan tettük meg a több mint 13 kilométeres utat Kronstadtig - lerakták az első köbméter betont a fő hajóáteresztó zsilip alapjába. Itt még azt sem akartuk elhinni, hogy a víz szintje alatt 27 méter mélységben állunk, a szabad ég alatt. Csak a szekrénymű alján talált láncocska és a valamikor itt megrekedt vén fregatt roncsai igazolták ezt a tényt. Az óriási munkagödör alján két közlekedési alagút húzódik majd, ezeken keresztül haladnak a gépkocsik az egyik partról a másikra. A Leningrádot övező körgyűrű- autópálya létrehozásának gondolata talán nem kevésbé időszerű, mint az áradásokkal szembeni védekezés. A város hét kerülete a tranzitforgalom miatt már jelentékeny túlterhelést kénytelen elviselni. Naponta 30-35 000 gépkocsi halad át ezeken a kerületeken, s ennek során számtalan dugót alkot, kipufogó gázaival szennyezi a sokmilliós város légterét. Képzeletünkben pedig már megjelenik a víz fölött egy 25 kilométer hosszú, hatsávos autóút, ahol, óriási alagutakon áthaladva a hajóáteresztó zsilipek alatt, a Leningrád körüli 150 kilométeres külső körgyűrű felé száguldanak az autók a gyorsforgalmi úton. A tenger elleni védelem létrehozása során egy másik célt is elérnek. Erről ugyan sajnálatosan keveset beszélnek, bár megvalósítása nem kevesebb erőt és befektetést igényel, mint a védővonal építése. Az egész komplexum egyik elidegeníthetetlen részére gondolok: a város tisztítóberendezéseinek megépítése, hiszen Leningrád- ban naponta 3,5 millió köbméter ipari és háztartási szennyvíz képződik. A terv ennek a teljes megtisztítását irányozza elő. Ezt az egyedülálló komplexumot azonban hiába keresnénk azoknak a természetvédelmi intézkedéseknek a rovatában, amelyeket a Szovjetunió gazdasági-társadalmi fejlesztésének az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó fö irányai rögzítenek. Ebben az okmányban ez ,,A termelőerők elhelyezése“ című részben szerepel külön bekezdésben. Ez arról tanúskodik, hogy milyen nagy a gazdasági és szociális jelentősége a komplexumnak Leningrád életében. A KÖZVÉLEMÉNY FIGYELEMBEVÉTELÉVEL De milyen álláspontokat vallanak e leningrádi építkezés ellenzői? A dolgozók levelei, egyes íróknak és tudósoknak, valamint más árvízvédelmi tervek szerzőinek az állásfoglalásai a legkülönbözőbb szempontokat fejezik ki. Passzív részük úgy véli, mindennek úgy kell maradnia, ahogyan volt, és az árvizeket ugyanolyan nevezetességként kell meg megőrizni a leningrádiak számára, amilyen például a köd. Egyesek közülük komolyan úgy vélik, hogy az árvíz a Néva-öböl számára - jótétemény. Ezt a véleményt már régen megcáfolták a tudósok. Az opponensek másik része azt javasolja, hogy felejtsünk el mindent, amit már tettünk, és az egészet kezdjük újra. Maga az a szemrehányás, hogy „nem tudtak ésszerű változatot elfogadni" - elárulja, hogy ók más terveket készítettek, amelyeket nyilván nem fogadtak el. A harmadik álláspont hívei óvatosságra szólítanak fel. Függesszük fel az építkezést, mondják, és figyeljük egy ideig, hogyan viselkedik ezután a Márki-tócska. Ez a legveszélyesebb álláspont! És nemcsak azért, mert a soron következő árvizek fenyegetése közepette élünk, amelyek jóvátehetetlenül szétrombolhatják, amit alkottunk, és kárt okozhatnak a városnak. Hanem azért is, mert éppen az ilyen álláspont vezethet a Néva-öböl igazi ökológiai betegségéhez. Hiszen mi miatt képződtek megrekedt állóvizek az építkezés északi végén? Csupán azért, mivel az építők, bár rossz szándék nélkül, megszegték az építkezések előírt technológiáját, a vízáteresztő létesítmények rovására, túl hamar hozták létre a Gorszkajától Kronstadtig vezető szárazföldi átjárót. Egyes létesítményeket nem fejeztek be, másoknál pedig nem tisztították meg a mederelzáró gátakat... Ez mintha indokolt lett volna: a technológiai út üzembehelyezése révén meggyorsult a gépi berendezések szállítása - nemcsak a gépkocsikkal történő, hanem a vasúti szállítás is. De nem vették tekintetbe azt, hogy a természetet nem lehet becsapni. Míg azelőtt a Névából lefolyó víz 60 százaléka az Északi-kapun, azaz a Kronstadt és az öböl észak partvidéke közötti dusszasztógát- kapun haladt át, az idén minden fordítva történt: a lefolyó víz zöme a Kronstadtól délre levő tengeri csatorna felé tartott. Emellett maguk a tervezők is - a Gidroprojekt intézet leningrádi osztálya, és a megrendelő - a Lenmor- zacsita főigazgatósága, és az Állami Hidrológiai Intézet szakemberei egyaránt figyelmeztettek a következményekre. A tervben jelentős tartalék szerepel a normális vízlefolyás elérése végett. A Néva valamennyi ágának és csatornájának „élő" keresztmetszete: 6500 négyzetméter. Igaz ugyan, a partvonal egyenlőtlensége miatt jelenleg - különösen Gorszkaja, a Liszij Nősz kiszögellés körzetében Szesztrorek közelében, kis öblök keletkeznek, ahol megreked az állóvíz. Az ilyen helyeket be fogják temetni, a partvonalat pedig kiegyenlítik. Az üdülőövezet „egészségesebbé tételére" irányuló terv kidolgozása már folyik. ALEKSZANDR SEVCOV § A Piesoki Gépgyárak központi szerelőcsarnokában szinte minden ^ egyes különleges méretű új termék próba- vagy sorozatgyártását meg- ^ előzőén más-más helyet kell találni a megmunkáló berendezések nem í kis részének. Legutóbb egy csaknem szobanagyságú, zárt szekrényre % hasonlító bonyolult szerkezet első példányai miatt kellett félmúhelynyi $ területet átrendezni. A sok-sok méricskéléssel, számolgatással és cipe- ^ kedéssel járó többletmunkát megint szívesen, sőt lelkesedéssel végezték ^ el a szerelők. Ugyanis a gyártási program kibővítése egy olyan vásárdíjas ^ termékre vonatkozott, amely hazánkban és külföldön egyaránt feltétlenül ^ öregbíteni fogja a Felsó-Garam menti gépipar jó hírnevét. 5$- Nemzetközi együttműködés keretében kaptuk feladatul az LCS ^ 400-1-es típusjelű, számítógéppel sokféleképpen vezérelhető lézeres ^ koordinátaasztal készítését - ismerteti a nemrégen megkezdődött soro- ^ zatgyártás előzményeit Rudolf Buőko mérnök, vállalatigazgató. - Több ^ csehszlovákiai kollektíva, köztük a Bratislavai Állami Faipari Kutatóinté- ^ zet, a Nővé Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóinté- ^ zet, valamint a Novy Bor-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet és ^ az NDK-beli Halléban levő Feinmechanische Werke, vagyis a Finomme- ^ chanikai Gyár szakembereinek közös alkotásáról van szó. A gép ^ lényeges alkatrészének számító koordinátaasztal tervezőit, Július Orech ^ mérnök kandidátust, Miroslava Kleskertová mérnököt és Ivan Georgiev ^ mérnököt - mindhárman a Bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet ^ dolgozói - tavaly Klement Gottwald Állami Díjjal jutalmazták, a gép ^ mintapéldánya pedig ugyanakkor aranyérmet nyert Lipcsében a tavaszi & nemzetközi vásáron, s ^ - Mire használható ez a gép? ^ - Elsősorban bútorgyártásnál, a legkülönfélébb szekrényfelületek, ^ faburkolatok, intarziák, parketták gravírozására, bőrdíszmű-áruk egyedi ^ megoldású mintázására, fa vagy műanyag nyomdai matricák készítésére ^ és sokféle nyersanyag, például deszkák, lécek, vékonyabb rudak, $ fémlemezek rendkívül pontos, de főleg roncsolásmentes, tetszés szerinti § méretű, illetve alakú szabdalására. s § Az LCS 400-1 -es koordinátaasztal legfontosabb alkotóeleme az NDK- ^ ban kifejlesztett 400 wattos teljesítményű lézerberendezés. Ennek ^ sugara a legélesebbre köszörült metszökéseknél sokkalta könnyebben, ^ gyorsabban, kopásmentesen és akár a hajszálnál is vékonyabb vonalban kívánt mélységig vájja vagy vágja az útjába kerülő anyagokat. s § - Kezdetben a gravízorásra vagy szabdalásra szánt munkadarabokat ^ egy nagyméretű bonyolult hordozószerkezet mozgatta a lézersugár alatt ^ - magyarázza az azóta már tökéletesített működés elvét Lubomír Krupa, \ a Piesoki Gépgyárak főkonstruktőre. - Mivel ez a megoldás nehézkes- ^ nek, és nem utolsósorban elég drágának bizonyult, a lézerberendezés ^ mozgatásától vártuk a jobb eredményeket. Ez szintén sok munkába ^ került, de nem sajnáljuk a fáradságot. Most viszonylag egyszerű, ^ vízszintes síkon előre-hátra és jobbra-balra gurítható kisméretű futóműre ^ erősítve mozog a lézer. Haladásának sebességét és irányát számítógép ^ vezérli a lyuk- vagy mágneses szalagra előre rögzített programok szerint, ^ amelyek természetesen kívánságra bármikor cserélhetóek, módosítha- ^ tóak, kombinálhatóak és számtalanszor megismételhetöek, ha éppen ^ nem egyedi díszítésű munkadarabot akar készíteni a gép használója. ^ A programok alapján szigorú pontossággal dolgozó lézerberendezés ^ múvelet-ismételhetóségének először a Brnói Kerületi Műemlékvédelmi í Felügyelőség dolgozói vették igazi nagy hasznát. Az ottani restaurátorok ^ kislétszámú csoportjának nagyon rövid határidős feladatként kellett ^ felújítaniuk a prágai vár egyik termének a múlt század elején mahagóni ^ fából kézzel fúrészelt-faragott, juharfaberakásos és gazdagon díszített ^ parkettáit. A régi mesterek módszerét használva minden egyes parketta- ^ kocka elkészítése egy dolgozótól legalább négy-öt napig tartó rendkívül ^ fárasztó munkát követelt volna, miközben menthetetlenül hulladékba ^ került volna az igen drága nyersanyagok jelentős része. Ráadásul ^ a megrendelés nem kevesebb mint 650 négyzetméter padlóterület ^ tökéletesen egyforma és az eredetinek minden apró részletében hajszál- ^ pontosan megfelelő parkettával való beborítására szólt, amit a hagyomá- ^ nyos módon négy évnél korábban sehogy sem lehetett volna elvégezni. ^ A lézeres koordinátaasztal legalább harmincszor gyorsabban dolgozik, ^ mint a legügyesebb kezű mester, fgy hetek alatt elkészültek a kért ^ parketták és több mint egymillió koronát sikerült megtakarítani a nyers- i anyagpazarlás elkerülésével. ^ - Eddig nyolc gépet szereltünk össze - számol Jaroslav Slezák ^ mérnök, a gépgyárak fődiszpécsere. - Ezekből négy az előzetes ^ megállapodásoknak megfelelően az NDK-ba került az onnan kapott ^ lézerberendezések ellenértékeként. Az itthon maradottakért azonnal ^ versenyezni kezdtek a fafeldolgozó vállalatok, főleg a bútorgyárak, mert $ a piackutatások megállapították, hogy mindenütt fokozódik a kereslet ^ a szépen gravírozott bútorok iránt. Tudomásunk szerint jelenleg ^ 115 gépre lenne azonnal hazai vásárló, de külföldről szintén egyre ^ többen érdeklődnek, hiszen vitathatatlan az eddig munkába állított $ példányok tökéletes sikere. Az egyik gép például most a skalicai Grafobal ^ vállalatnál hatszor gyorsabban és ötven százalékkal olcsóbban szabdalja ^ ki kartonpapírból a csomagolódobozok alapanyagát, mint a korábban ^ használt és gyakori javítgatásokra szorult metszőkéses berendezés. ^ Másutt pedig próbaképpen már cukorrépát, süteményt, kenyeret, vágott ^ baromfit, sertés- és marhahúst, szöveteket, műanyagokat, ércet és sok ^ egyéb tárgyat is nagyszerű eredményekkel szeletelgettek, darabolgattak a gépünkkel. ^ Idén húsz darab lézeres koordinátaasztal készül el a Piesoki Gépgyá- ^ rak központi szerelőcsarnokában. Jövőre és a későbbi években azonban ^ ennél jóval több megrendelés teljesítését ígérik biztosra a vállalat vezetői. ^ Közben az alaptípus fejlesztésére is mind nagyobb gondot fordítanak a kontruktörök. s § -A KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés ^ keretében ugyancsak részt vállaltunk egy még nagyobb teljesítményű ^ lézeres koordinátaasztal megszerkesztéséből - említi az új feladatokat ^ Rudolf Buőko igazgató. - A számítások azt igazolják, hogy az LCS ^ 400-1-eshez hasonló elven működő erősebb gép különféle, most még ^ több munkafolyamatban eléggé drágán készülő fémalkatrészek gazda- ^ ságosabb gyártására szintén jól megfelelhet. Egy 800 wattos lézer ^ például nyolc milliméter vastag fémlemezből akármilyen alakú alkatrész ^ kivágására képes. A vágások pedig annyira pontosak és simák, hogy i csiszolásra már nincs szükség. így nem pazarlódik a nyersanyag. ^ Mivel a gépipari termelésben korántsem elég mindegyik alkatrész ^ előállítására a nyolc milliméter vastag fémlemez, a konstruktőrök jelenleg ^ erősebb lézersugarakat is próbálgatnak. A Bolgár Népköztársaságban ^ gyártott 1300 wattos teljesítményű lézerberendezés felhasználásával ^ előreláthatólag hamarosan elkészül az újabb koordinátaasztal mintapél- ^ dánya. Sorozatgyártásának mielőbbi megkezdéséhez pedig biztosan megint szívesen átrendeznek egy másik félmúhelynyi területet a szerelő- csarnok dolgozói. LALO KÁROLY
