Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-15 / 19. szám

kedéseket jelölnek ki, amelyek a ter­melés hatékonyságának fokozásá­ra, a termékek minőségének javítá­sára, a fokozott takarékosságra irá­nyulnak a népgazdaság valamennyi ágazatában. A termelésszervezés tökéletesí­tése, a fegyelem és a rend megszi­lárdítása, a tudományos-műszaki eredmények és a haladó tapasztala­tok széles körű bevezetése alapján növelni akarjuk a társadalmi mun­ka termelékenységét. Ennek révén biztosítjuk majd a vállalatoknál a ter­melés növekedésének legalább 80 százalékát. Intézkedéseket foganatosítunk az iparvállalatok és a gazdálkodó szervezetek új kapacitásainak idő­ben történő átadására, a termelés Mongólia ötéves fejlődési stratégiája A Mongol Népi Forradalmi Párt tavalyi XIX. kongresszusa értékelte a mongol népnek a szocialista épí­tés során elért sikereit és új, nagy feladatokat jelölt ki a 8. ötéves terv­időszakra. A komplex program elfogadása utáni másfél évtized alatt a Szovjet­unió segítségével több mint 150 nagy iparvállalat épült Mongóliában, ezek jelentős szerepet játszanak a Mongol Népköztársaság gazdasá­gi potenciáljának fokozásában. Új ipari központok - Baganur, Bor-On- dör, Csojbalszan, Darhan, Erdenet, Hőtől és mások - jöttek létre. Az MNFP gazdasági stratégiájá­nak fő célja a népgazdaság és a kul­turális élet színvonalának folyama­tos emelése volt és ez is marad. E cél elérése megköveteli, hogy a jelenlegi időszakban következete­sen fejlesszük a társadalmi terme­lést, fokozzuk hatékonyságát. Az új ötéves időszakra vonatkozó gazda­sági és társadalmi feladatok megha­tározása során pártunk abból indult ki, hogy a modem tudományos-mű­szaki eredmények meghonosítása alapján intenzívebbé kell tenni a gazdaság fejlesztését. A jelenlegi ötéves tervidőszakban az 1986-1990-es évekre kidolgozott fő fejlesztési irányok szerint a nem­zeti jövedelem átlagos évi termelé­sének volumenét predig 18-20 szá­zalékkal kell növelni az előző ötéves időszakhoz képrest. A társadalmi termelés és a haté­konyság célul kitűzött növelésének biztosításához fejlődésünk jelenlegi szakaszában a népgazdaság anya­gi-műszaki bázisának további erősí­tésére van szükség. A jelenlegi öté­ves időszakban ezért e bázis bővíté­sére és megerősítésére csaknem 5 milliárd tugrikkal többet szánunk, mint a megelőző időszakban. A be-' ruházások körülbelül 70 százaléka az anyagi termelés területére irá­nyul. Az új ötéves tervben nagy gondot fordítunk a mezőgazdaságnak, az ország legfontosabb gazdasági ága­zatának továbbfejlesztésére. Konk­rét intézkedéseket irányoztunk elő, amelyek célja a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának meg­erősítése, hogy biztosítsuk a mező­gazdasági termelés állandó gyors növekedési ütemét. Az egyik fő fel­adat annak a negatív tendenciának a felszámolása, hogy a mezőgazda- sági termelés növekedési üteme el­marad a gyors ütemű népszaporu­lattól. A cél kiküszöbölni az élelmi­szertermelés és -kereslet közötti aránytalanságot. Ennek érdekében teljes mértékben meg akarjuk gyor­sítani a mezőgazdaság fejlesztésére és a lakosság élelmiszerellátásának javítására kidolgozott, 2000-ig szóló komplex program legfontosabb in­tézkedéseinek megvalósitását. Aránylag gyors ütemben fejlődik majd az ipar, és növekszik szerepe a gazdaságban. A tüzelőanyag- energetikai ágazatok kiemelt ütemű fejlesztését tervezzük. Nagy jelentő­séget tulajdonítunk a mezőgazda­ság villamosításának, a vidéki fo­gyasztók megbízhatóbb tüzelő­anyag- és energia-ellátásának. A termelés gyors növekedésének elérésében nagy szerepret játszik a beruházások volumenének bővíté­se, valamint a növekedés intenzív tényezői. A fő irányok konkrét intéz­anyagigényességének csökkenté­sére, a hulladékmetes és a kevésbé hulladékigényes technológiák meg­honosítására új anyagok alkalmazá­sa révén. Az ötéves időszakban az anyagi erőforrásokkal való takaré­kosság az egész népgazdaságban mintegy félmilliárd tugrikot ér el. Az ország társadalmi-gazdasági fejlesztési feladatainak teljesítése terén az ötéves tervidőszakban nagy jelentőségű az irányítás és gazdálkodás rendszerének további tökéletesítése, ezek összehangolá­sa a gazdaság intenzitása és haté­konysága növelésének feladataival és követelményeivel. IRÁNYÍTÁS- GAZDASÁGI MÓDSZEREKKEL Gyakorlati feladatként jelölték meg azt, hogy a népgazdaság min­den szintjén át kell térni az irányítás gazdasági módszereire. Ennek megoldását célozza a tervezési munka tökéletesítése. Növekszik az éves és ötéves tervek, a pénz- és hitelmechanizmus szerepre, egyes népgazdasági ágazatok - az ipar, az építőipar, a hírközlés, a szállítás és a lakóhelyi szolgáltatások - pedig a gazdálkodás új módszereire tér­nek át. Ezzel egyidőben a vállalatok és gazdaságok önállóságának, a legnagyobb végeredmények elé­réséért való felelősségének növelé­sével számolnak. Általánosabbá kell tenni a vállalatok és a gazdaságok áttérését a teljes önelszámolásra. A gazdasági fejlődéssel, a haté­konyság növelésével kapcsolatos feladatok sikeres teljesítése módot nyújt arra, hogy megvalósuljon a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának állandó emelésével összefüggő, konkrét intézkedések egész rendszere. A jelenlegi tervidő­szakban a lakosság egy főre eső jövedelmének 7-9 százalékos növe­lését tervezzük. Kiegészítő intézke­déseket valósítunk meg a lakosság pénzjövedelmeinek gyarapítására- emelni fogjuk a mezőgazdasági termékek felvásárlási árait, csök­kentjük a lakossági villamosenergia­felhasználás díjtételeit, növelni fog­juk a kereskedelem, a közétkezte­tés, a közoktatás, a közegészség- ügy dolgozóinak munkabérét és a mezőgazdasági egyesülések tag­jainak minimális öregségi nyugdíját. BŐVÜLŐ RÉSZVÉTEL AZ INTEGRÁCIÓS AKCIÓKBAN A társadalmi-gazdasági fejlődés­nek és a gazdaság intenzifikálásá- nak meggyorsításával kapcsolatban kitűzött feladatok teljesítése a saját erőfeszítések és erőforrások maxi­mális mozgósítása mellett a szocia­lista közösség országaival folytatott együttműködés további bővítését, a KGST keretében foganatosított in­tegrációs intézkedések megvalósí­tásában történő, szélesebb körű részvételt igényli. Ebből kiindulva, az MNFP XIX. kongresszusa kiemelte a Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés távlati fej­lesztési programjának, valamint a KGST-tagországok tudományos- műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának különös je­lentőségét. Az új ötéves tervidőszakban a legfelsőbb szintű moszkvai gazda­sági tanácskozás határozatai, a két- és sokoldalú együttműködési prog­ramok alapján a többi KGST-tagor- szággal folytatott kölcsönös együtt­működés jelentős bővítését ter­vezzük. Emellett külön hangsúlyozni kell a Szovjetunió vezető szerepét az együttműködésben és a gazda­sági fejlesztés meggyorsításában, Mongólia számos szociális problé­májának megoldásban. 1986 és 1990 között az előző ötéves időszakhoz képest több mint másfélszeresére bővül a Mongol Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködése. Szovjet műszaki-gazdasági segítséggel fog megvalósulni több mint 500 létesít­mény építése, rekonstrukciója és bővítése olyan népgazdasági ága­zatokban, mint a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a könnyűipar, az érc­bányászat, a tüzelőanyag- és ener­getikai ipar, a javító-szerelőipar, a fafeldolgozó ipar, a hírközlés, a közlekedés, a kommunális és a la­kásgazdálkodás stb. A többi KGST-ország műszaki- gazdasági közreműködésével is épülnek fontos népgazdasági léte­sítmények. örömmel állapíthatjuk meg, hogy az európai KGST-tagor­szágok emellett 1986 és 1990 között oly módon is folytatják a közreműkö­dést és segítségnyújtást, hogy ked­vezményes feltételeket biztosítanak a Mongol Népköztársaságnak az együttműködésben való részvételé­hez, legfontosabb exportcikkeire ösztönző külkereskedelmi árakat ál­lapítanak meg, elősegítik a szak­emberek kiküldését és a külkereske­delmi tranzitáruk szállításában ked­vezményes díjtételeket alkal­maznak. A szocialista közösség országai, köztük a Mongol Népköztársaság számára, új, széles távlatokat nyitott a KGST-tagországok tudományos- műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának elfogadása. Az ebben körvonalazott célok teljes mértékben megfelelnek a testvéror­szágok népiéi létérdekeinek, az or­szágaink jelenlegi fejlődési szaka­szában felmerült nagyszabású fel-£> adatoknak. KÖZREMŰKÖDÉS NEGYVEN TÉMA KIDOLGOZÁSÁBAN A növekedés intenzív tényezői­nek széles körű kihasználása, első­sorban a tudományos-műszaki ha­ladás legújabb eredményeinek al­kalmazása - ez az egyik fő feltétele annak, hogy sikeresen teljesítsük a Mongólia társadalmi-gazdasági fejlődésével összefüggő feladatokat az előttünk álló ötéves időszakban. Számunkra ezért különösen idősze­rű a részvétel e program teljesítésé­ben. Mongólia e program öt kiemelt iránya több mint 40 témájának kidol­gozásában és megvalósításában vesz részt. Ezzel kapcsolatban a Mongol Népköztársaságban min­den szükséges intézkedést meg­tesznek azért, hogy az ország tudo­mányos-kutató, tervező-konstrukci­ós és egyéb szervezeteit aktívabban vonják be a program teljesítésébe. Kijelölték Mongólia koordináló szer­veit és a végrehajtásban részt vevő szervezeteket a megfelelő kérdé­sekben, témákban és feladatokban. A program teljesítése során érde­künk fűződik ahhoz, hogy együttmű­ködjünk más KGST-országokkal a biotechnológia és a génsebészet területén folytatott tudományos ku­tatásokban, és tanulmányozzuk az e területen születő eredmények me­zőgazdaságban való felhasználásá­nak gyakorlati lehetőségét. Az e területen végzett közös kuta­tások kétségtelenül konkrét eredmé­nyeket hoznak, amelyeknek felhasz­nálása elősegítené a takarmánykér­dés megoldását, a szarvasmarha­tenyésztés hozamának lényeges növelését, valamint lehetővé teszi majd hatékony növényvédő szerek, újfajta állatorvosi készítmények ki- fejlesztését és a továbbiakban ezek gyártásának megszervezését. MJATAVIN PELDZSE, Mongólia állandó KGST-képviselője Már több, mint tizenkét éve üzemel a litvínovi Csehszlovák-szovjet Barátság Vegyiüzemet és az NDK-beli Böhlenben lévő Vegyipari Kom­binátot összekötő nemzetközi etilénvezeték. Létesítésére a hosszú távú gazdasági és tudományos együttműködési megállapodás értelmében került sor. Jelenleg megvalósításának harmadik szakasza folyik, amely­ben NDK-beli nyersanyagból kooperációban állítják elő az etilént. Képünkön: a litvínovi üzemben értékelik a polietilén minőségét. (Foto: CSTK - Libor Zavoral) Széles termékskála Bulgária szakosítási megállapodásai a KGST-tagországokkal B ulgária szakosodását a KGST-n belül több mint 300 két- vagy többoldalú szerződés határozza meg. Ebből 200 a gépiparral, az elektrotechnikával és az elektronikával függ össze, körülbelül 50 a vegyiparral, a szerződések fennmaradó 20 százaléka pedig a többi iparággal és a mezőgazdasággal kapcsolatos. A kooperáció mércéje lehet az is, hogy a bolgár árucsere-forgalom egyharmada a szakosí­tási és kooperációs szállítások keretébe tartozik. Bulgária mintegy 670 gépipari termék gyártására szakosodott, ezen belül 230-nak a KGST-n belül kizárólagos gyártója. Nemzetközileg elismertek például a bolgár emelőtargoncák, hidraulikus berendezések, szer­számgépek, elektromotorok és mezőgazdasági gépek. A vegyipari szakosodás 200 termékfajtát érint. Különböző festéke­ket, lakkokat, növényvédő szereket, aktív anyagokat, optikai anyago­kat, háztartásvegyipari termékeket, gyógyszereket, műanyagokat és a vegyipar csúcsminőségét jelentő termékeit. A bolgár mezőgazda­ság hagyományos szállítója a friss és konzervált gyümölcsnek és zöldségnek, a dohánynak, a szőlőnek és a boroknak, de az utóbbi időben sikeresen szakosodott a paradicsom-, paprika- és uborka­vetőmagok szállítására és a szőlőoltványok exportjára is. A Bolgár Népköztársaság aktívan bekapcsolódik a más országok­ban előállított termékek alkatrészeinek gyártásába is. Kooperációs szerződések alapján szállít alternátorokat, indítómotorokat, gyújtóte­kercseket, reléket, feszültségszabályozókat, olajszűrőket, akkumulá­torokat, légszűrő berendezéseket és villamos kábeleket a Szovjet­unióba a VÁZ személygépkocsik gyártásához, amiért cserébe kész autókat kap. A bolgár ipar szakosodott az STB és ATPR típusú automata szövőgépek bizonyos elemeinek a gyártására is. A cseh­szlovák-bolgár LIAZ-Madara autógyártási együttműködést a KGST- országok közötti legjelentősebb autóipari kooperációnak tartják. De szállít Bulgária szerszámgépeket az NDK-ba, Romániába, Lengyel- országba, elektronikai és mikroelektronikai berendezéseket Cseh­szlovákiába, az NDK-ba, Magyarországra és Lengyelországba, kohászati .termékeket, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépeket, vegyszereket szinte minden szocialista országba. Bulgária legna­gyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. Az ide szállított gépi berendezések kétharmadát valamilyen szakosítási megállapodás alapján gyártják. A legutóbb aláírt szerződések olyan fontos területeken nyitják meg vagy bővítik az együttműködés lehetőségeit a bolgár ipar számára, mint az atomenergetika, a mezőgazdasági gépgyártás, a raktározási technika, a robotgyártás, a rugalmas termelési rendszerek fejlesztése és a számítástechnika. V2 a hatalmas piac a jövőben is lehetőséget nyújt a Bolgár C.&. Népköztársaságnak arra, hogy itt értékesítse termékeinek nagy részét, s hogy a nemzetközi munkamegosztás keretében új, korszerű gyártási programokban vállalhasson részt. -sz­Számok, tények, adatok • A KGST-tagországok kül­gazdasági tevékenységének kiemelt iránya az egyszerű árucsere-forgalomról a széles körű termelési kooperációra és gyártásszakosításra való áttérés. Ennek alapján eddig a tagországok 424 termelővál­lalata és kutatóintézete között jöttek létre közvetlen kapcso­latok és számos közös vállalat alapítására is sor került. A megkötött kormányközi megállapodásokból kiderül, hogy az elkövetkező években hozzávetőleg 700-ra emelke­dik a közvetlen kapcsolatokat létesítő vállalatok száma. Ezenkívül csaknem 30 új kö­zös vállalatot is létesítenek, közülük hét a Szovjetunió te­rületén fog működni. A közös­ség keretében 80 nemzetközi egyesülés és szervezet is léte­sül. • Vietnam mezőgazdasága az elmúlt években a kedvezőt­len időjárási viszonyok miatt súlyos gondokkal küszködött. Az élelmiszer-termelés azon­ban még így is emelkedett, 1981-86 között 15,07 millióról 18,2 millió tonnára gyarapo­dott. Ezen belül a rizstermelés 12,55 millióról 15,7 millió ton­nára növekedett, a kukorica­termelés 115 500 tonnáról 590 ezerre és a szójatermelés 56 400 tonnáról 86 000 tonná­ra nőtt. Jelentős haladást ér­tek el az állattenyésztésben is. A sertésállomány 10 millióról mintegy 13 millióra szaporo­dott, a baromfiállomány több mint 22 millió darabra nőtt, s száma most meghaladja a 92 milliót. Hozzávetőlegesen egymillióval emelkedett a szarvasmarha-állomány, s tekintélyes mennyiségű ha­lászzsákmányt is kifognak minden évben a tengerből és a folyókból. Hat év alatt több mint 30 bő hozamú, a növényi kártevőknek és betegségek­nek jól ellenálló növényfajtát nemesítettek ki és honosítot­tak meg a gazdaságokban. • A Szovjetunióban a nyersanyagok gazdaságos és ésszerű hasznosításának új, perspektivikus formája az ipari hulladék feldolgozására szolgáló szövetkezeti vállala­tok létesítése. Novoszibirszk- ben Szibiriak néven létesült egy ilyen szövetkezet, amely gipsz- és papírhulladékot hasznosít különféle dekoráci­ós tárgyak előállításához, va­lamint fémhulladékot jelvé­nyek és emblémák készíté­séhez.

Next

/
Thumbnails
Contents