Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-15 / 19. szám
A gazdasági mechanizmus átalakításának előkészítési időszakában összpontosított figyelemmel, magas elméleti szinten, s egyúttal mély gyakorlati ismeretek birtokában kell részletezni a már kidolgozott és közzétett alapelvekkel összefüggő kérdéseket. Ebbe a felelős munkába a Bratislavai Mezőgazdasági és Élelmiszer- ipari Üzemgazdasági Kutatóintézet munkatársai is bekapcsolódtak. Ez az intézmény foglalkozik a mezőgazdasági termelés fejlődésének távlati előrejelzésével, irányítási rendszerének tökéletesítésével, a vállalati és a vállalaton belüli irányítás, valamint a tervezés fejlesztésével, a szociális programok kidolgozásával és az üzemszervezés további területeivel. Felkértük Blaas Géza kandidátust, főosztályvezetőt, hogy rövid beszélgetés keretében ismertesse időszerű kutatási munkájuk fő vonásait.- A mi főosztályunkon elsősorban a vállalaton belüli irányítási és tervezési rendszer kérdéseivel foglalkozunk. Megvizsgáljuk, hogy miként viselkednek a vállalatok egy adott irányítási rendszerben, gazdasági elemzéseket végzünk, munkánk kiterjed a munkaszervezés és a munkanormázás területére is, valamint a vállalati szociális tervezésre. Jelenleg a termelési rendszerek szervezési és gazdasági értékelésével, valamint a gazdaságilag lemaradozó vállalatok problémáival is foglalkozunk. • Figyelmük az említett témakörök keretében bizonyára a vállalaton belüli önelszámolási rendszer kérdéseire, valamint a kollektív munkaszervezési és javadalmazási formák alkalmazására is kiterjed. Milyen tapasztalatokat szereztek ezekben az irányokban az eddigi kutatás során? kérésén szervezik át az irányítási munkát, s gazdasági eredményeik is rendszeresen javulnak. Ugyanakkor 300 efsz-ben az elmúlt _évben a jövedelmezőség színvonala mintegy 4 százalékkal csökkent. Ebben bizonyára közrejátszott az is, hogy bizonyos termelőeszközöknek emelkedett a beszerzési ára, ami megnövelte a termelési költségeket. Olyan helyzet állt elő, hogy néhány, aránylag kedvező termelési viszonyok között gazdálkodó vállalat melléküzemági termelés nélkül meg sem tudott volna élni. • Az önök kutatói munkája milyen segítséget jelent a vállalatoknak az irányítási rendszer átalakításában?- A mi munkánk is módosult olyan irányban, hogy már nemcsak tájékoztató jellegű gazdasági felméréseket végzünk, hanem a tapasztalatok közvetítésével, átadásával is foglalkozunk, ami egyúttal azt is jelenti, hogy minden kutatási feladatnak megoldással kell végződnie. Konkrét feladatunk, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület minden járásában hasznosítsuk azokat a tapasztalatokat, amelyeket 17 gazdasági probléma kutatása során szereztünk. Foglalkoztunk a kollektív munkaszervezési és javadalmazási formák terjesztésével, módszertani segédanyagot adtunk ki a vállalati vezetők számára a munkacsoportok és a javadalmazás megszervezéséhez, s van egy olyan tanácsadó szolgálatunk is, amelyért az érdekelt vállalatoktól pénzügyi megtérítést kapunk. Ebben az évben például ebből a forrásból 70 ezer koronás bevételt terveztünk. • Mennyire igénylik a vállalatok a tanácsadást?- Az önelszámolási rendszer fejlesztésével kapcsolatban főleg azt vizsgáljuk, hogy miként kell kialakítani az egyes önelszámoló egységeket, s hogyan kell megszervezni az önelszámolás információs rendszerének a működését. Ezzel összefüggésben nagy figyelmet fordítunk a javadalmazási módszerekre. A helyenként kísérleti jelleggel bevezetett önelszámolási rendszer ugyanis eddig nagyon formálisan működött, szinte alig volt gyakorlati kihatása. Megszervezték ugyan az önelszámolási egységeket, s ezekhez igazították a könyvelést is, de a javadalmazásban nagyon kevés változás történt. A legtöbb vállalatnál szinte jelentéktelen mértékű volt a nyereségrészesedés, s ezt nem az egyes önelszámoló egységek eredményei szerint, hanem az összesített vállalati eredmény szerint fizették ki. Több oka is volt annak, hogy ez a rendszer eddig csak formálisan működött. Az irányítási rendszer adott feltételei között a vállalat csak szűk térben mozoghatott. A termelési terv év közben is változó feladatai nem mindig voltak összhangban a vállalat lehetőségeivel. A vállalat esetenként olyan tervfeladatot is kaphatott, melynek teljesítéséhez nem voltak meg a feltételei, ezért az előállított termék minőségéért viselt felelősséget nem is háríthatták a vállalati kollektívákra. Mindebből azt a következtetést vontuk le, hogy a vállalaton belüli önelszámoló egységek szervezésének alapvető feltétele a vállalat gazdasági önállósága. • A vállalaton kívüli tényezők tehát formális megoldásokat idéznek elő. De hogyan viszonyul a vállalati vezetés az önelszámoláshoz, érdekelt-e egyáltalán a fejlesztésében?-Tény, hogy a nagyobb önállóság igényesebb és felelősségteljesebb munkát is jelent, több gondot a munkaszervezés területén, a termeléshez szükséges eszközök beszerzésében. A vezetőség nagyobb felelősséget visel a dolgozók kereseti színvonaláért, de ugyanakkor a teljesítményekre vonatkozó követelmények is növekednek. Emellett a beidegzódött szokásoktól sem könnyű megszabadulni. Mindig kell egy kis idő, amig az új utat tör magának. De hogy mennyi legyen ez az idő, az már az egyes gazdasági vezetők személyiségén, magatartásán múlik. Vannak olyan ambiciózus vezetők, akik az új lehetőségeket kihasználva mintavállalat kialakítására törekednek, de olyanok is vannak, akik nagyon távol állnak ettől. Nagyon fontos tehát, hogy milyen a vezető képesítése, személyi érdeke és belső motivációja. Egyelőre még nagyon különbözők az eredmények. Vannak kiemelkedő vállalatok, amelyek saját erejükből, mindennemű külső segítség nélkül si- Nagy az érdeklődés, és egyelőre nem is tudunk a kívánalmaknak eleget tenni. Ezért minden járásban kiválasztottunk egy- egy vállalatot, amellyel közvetlenül együttműködünk, s általuk közvetítjük a tapasztalatainkat. Ugyanis ez már nem kutatói munka, hanem mérnöki, szervező és tanácsadó tevékenység, amelyre intézetünknek nincsenek szakemberei. • Jelenleg mi az intézet legfontosabb feladata?- Igyekezetünk elsősorban arra irányul, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó, az egész népgazdaságban általános érvényű alapelveket a mezőgazdasági termelés feltételeire vonatkoztatva részletesen lebontsuk és pontosítsuk. Intézetünk munkatársai részt vesznek az egyes kérdésekkel foglalkozó szakcsoportok munkájában, arra törekedve, hogy idejében eleget tegyenek ennek a nagy és rövid idő alatt elvégzendő feladatnak. Ki kell számítani, hogy a bevezetésre kerülő gazdasági intézkedések, beleértve az adórendszer módosításait, a következő években milyen hatást fognak gyakorolni a vállalatok gazdálkodására. • Az intézet dolgozói képesek lesznek ezeket a feladatokat sikeresen elvégezni?- Nagy felelősséggel járó munkát végzünk, hiszen olyan döntések előkészítésében veszünk részt, amelyek százezrek életére hatnak majd ki. Az ilyen fontos feladatok elvégzéséhez több tapasztalt munkatársra lenne szükségünk, olyanokra, akik több éven át felelős beosztásban dolgoztak, s vonzalmuk van a kutatói munka iránt. Ennek azonban ellentmond az az előírás, amely szerint elsősorban fiatal, tehát kezdő, gyakorlati tapasztalatokkal még nem rendelkező dolgozókat kell felvennünk. • A hasonló jellegű kutatóintézetekkel való együttműködésről, esetleg a külföldiekkel folytatott tapasztalatcseréről mit lehetne elmondani?- Szorosan együttműködünk a Prágai Agrárgazdasági Kutatóintézettel, amit elsősorban a közöttünk kialakult munkamegosztás tesz szükségessé. A prágaiak elsősorban makrogazdasági, tehát általános, országos szintű kérdésekkel foglalkoznak, míg a mi kutatásunk főleg a vállalati gazdálkodás területére összpontosul. Ennek megfelelően a kutatási feladatok végzésére közös munkacsoportokat alakítottunk ki. Jó kapcsolataink vannak többek között a Budapesti Agrárgazdasági Kutatóintézettel is. Átvettük és kihasználtuk például a vállalati innovációs tevékenység kutatására irányuló módszerüket, kölcsönösen látogatjuk egymást, tapasztalatcseréket, tanulmányi utakat szervezünk. ÉCSI GYÖNGYI A műtrágyák és vegyszerek ésszerűbb kihasználásával Az idei szokatlanul hosszúra nyúlt tél két- három hetes késést okozott a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdésében. A növénytermesztési dolgozók felkészülve és terülmetle- nül várták a megfelelő időjárási viszonyokat, hogy a tervezett feladatoknak mielőbb eleget tegyenek. Jó minőségű vetőmagvakból elegendő állt a rendelkezésükre, megfelelő választékban, a műtrágyákból és a növényvédelmi anyagokból való ellátás azonban sok helyen akadozott. Meglátogattuk ezért a Mezőgazdasági Anyagellátó és Felvásárló Vállalatok bratislavai vezérigazgatóságát, s felkértük Elemír Foltin mérnököt, a felvásárlási és anyagellátási osztály szakigazgatóját, hogy nyújtson tájékoztatást a mezőgazdasági vállalatok anyagellátásában fennálló helyzetről. • Elsősorban az iránt szeretnénk érdeklődni, hogy milyen feladatok várnak az idén a szlovákiai mezőgazdasági dolgozókra a mezőgazdasági termékek értékesítése terén?- A terv szerint 1 400 000 tonna gabonát kell felvásárolnunk az állami alapokba, ennek több mint a felét, vagyis 750 000 tonnát élelmiszeripari búzának kell képeznie. A takarmányalapot 1 526 000 tonna szemes terménnyel kell feltöltenünk. Mindez lényegében megfelel a tavalyi mennyiségnek. A gabonaféléken kívül 60 000 tonna hüvelyest, 130 000 tonna olajos magot, 345 000 tonna burgonyát és különböző mennyiségű további terményeket kell felvásárolnunk. Azzal számolunk, hogy az olajos magvak közül főleg a napraforgó részaránya növekszik. Figyelembe véve az idei rendkívüli időjárási viszonyokat, a tavaszi munkák és a vetés késését, a tavaszi árpa termesztése különleges gondosságot fog igényelni. Ezt tudatosítania kell minden tavaszi árpával foglalkozó növénytermesztőnek, mert a sörárpa népgazdasági jelentősége az utóbbi években tovább fokozódott. Habár az étkezési hüvelyesekre előirányzott felvásárlási feladat teljesítése a mezőgazdasági vállalatok számára nem jelent nagyobb problémát, ennek ellenére ezek a termények is kiemelt figyelmet érdemelnek, hogy biztosítva legyen a folyamatos ellátás. Már eddig is bebizonyosodott, hogy babot és borsót tudunk termeszteni. Az idén a korai burgonya felvásárlásában is szeretnénk rendet teremteni. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy a mezőgazda- sági vállalatok is rugalmasabban alkalmazkodjanak a piaci igényekhez. Arra törekszünk, hogy ne forduljon elő az az évente megismétlődő helyzet, amelyben éppen akkor hiányzik a korai burgonya a piacról, amikor legnagyobb iránta a kereslet. Az elmúlt évi tapasztalatokból kiindulva továbbra is nagy figyelmet fogunk fordítani a gabonafélék, az olajos magvak és más termények minőségi szempontú felvásárlására, s az idén tovább akarjuk fejleszteni ezt a bevált rendszert. Javítani akarjuk az együttműködésünket a keménybúzát termesztő vállalatokkal is, a jó minőségű tésztafélék gyártása céljából, s ugyanilyen gondot fordítunk a zabpehely gyártásához szükséges pelyvát- lan zab termesztésére. • Az említett felvásárlási feladatok teljesítéséhez a mezőgazdasági vállalatoknak elegendő tápanyagra, vagyis műtrágyára van szükségük. A műtrágyaellátás terén milyen az idei tényleges helyzet?- Szervezetünk erre az évre 600 000 tonna műtrágyáról gondoskodott, ami 15 000 tonnával több a tavaly szállított mennyiségnél. Nitrogéntartalmú műtrágyákból a mező- gazdasági üzemek 236 000 tonnát, foszfor- tartalmúakból 180 000 tonnát, káliumtrágyákból 178 000 tonnát vásárolhatnak. Számításaink szerint ez elegendő, amit az is bizonyít, hogy a tervezett mennyiségnek eddig még csak 96 százalékára kötöttünk eladási szerződést. A vállalatok a tavaszi munkák megkezdése előtt az egész évre előirányzott mennyiségnek körülbelül a felével rendelkeztek, egészében véve tehát nem fordulhatott elő hiány. Ami a választékot illeti, az idén 1000 tonnával többet forgalmazunk folyékony műtrágyákból, s 3400 tonnával több nitrátot szállítunk fejtrágyázásra, mint az elmúlt évben. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek a tápanyagok alacsony koncentrációjával egyes műtrágyáknál, főleg a porként forgalmazott szuperfoszfát esetében, s kedvezőtlen az egyes tápanyagok részaránya is a stráz- skei Chemko vállalatban gyártott összetett műtrágyáknál. Jelenleg 760 000 tonna humusztrágyáról is gondoskodunk a mezőgazdasági üzemek számára, bár ez a mennyiség távolról sem fedezi a szükségleteket. Ennek viszont az az okát, hogy kevés istállótrágya áll a rendelkezésünkre a humusztrágyák előállításához. • Milyen a helyzet a növényvédelmi vegyszerek, a kártevők és betegségek elleni anyagok, valamint a gyomirtók területén? Ez a sokat vitatott kérdés gyakran foglalkoztatja a mezőgazdasági üzemek vezetőit, főleg az agronómusokat. A jelenlegi igényes feladatok teljesítéséhez nélkülözhetetlenek ezek a vegyipari készítmények.- A növényvédelmi anyagok hazai gyártása csak részben fedezi a szükségleteket, ezért döntő mértékben behozatalra vagyunk utalva. A szocialista országokban előállított választék sem kielégítő, a nem szocialista országokból származó behozatal pedig nagyon devizaigényes. A kínálat ezért lényegében az elmúlt évi szinten marad, miközben bizonyos szerkezeti módosítást hajtottunk végre. Egyrészt csökkentettük a behozott gyomirtószerek mennyiségét, s ennek megfelelően növeltük a kártevők és a betegségek elleni szerek behozatalát. Abból indultunk ki, hogy a gyomirtás problémája megfelelő agrotechnikával és vetésforgóval könnyebben megoldható. A kalászos gabonafélék termesztéséhez szükséges gyomirtók azonban teljes mértékben rendelkezésre állnak. A szemes kukorica esetében az alapozó gyomirtás az egész területen elvégezhető. A tenyósz- idöszakban végzett gyomirtáshoz azonban csak korlátozott mennyiségű vegyszert tudunk biztosítani, a rendelkezésre álló mennyiség körülbelül másfélszeres kezeléshez lesz elegendő. Tudjuk, hogy ez kevés, ezért jól be kell osztani, előnyben részesítve a teljes mértékben gépesített termesztést. Elegendő vegyszerünk van a burgonya és a napraforgó betegségekkel szembeni védelmére. Hiány mutatkozik azonban rovarirtó szerekből a kukorica és a cukorrépa kártevői ellen, ezeket a szereket itthon nem gyártjuk, s beszerzésük nagyon költséges. Az említett hiányosságok ellenére hangsúlyozni szeretném, hogy az illetékes központi irányítási szervekkel együttműködve igyekeztünk a lehető legjobb feltételekről gondoskodni az optimális növényvédelemhez. Az adott helyzeten azonban nem tudunk változtatni, ezért a mezőgazdasági üzemekben is a jó minőségű vetőmagvak, a műtrágyák, valamint a növényvédelmi vegyszerek sokkal ésszerűbb és hatékonyabb kihasználására kell törekedni. Jelenleg ez az egyedüli járható út a növénytermesztés és egyúttal az egész mezőgazdasági termelés további sikeres fejlesztésében. JOZEFSLUKA A kedvező időjárás a Dél-csehországi kerületben is lehetővé tette a Slovair mezőgazdasági repülőgépei által nyújtott szolgáltatások teljes kihasználását. A kerület 13 mezőgazdasági repülőterének pilótái naponta mintegy 80 felszállást végeztek, s egy alkalommal átlagosan fél tonna műtrágyát szórtak szét. A felvételen Stefan Doáa mechanikus és Jan Veékrna pilóta a Kámeni Efsz vetésterületeinek fejtrágyázását készítik elő. (A ŐSTK felvétele) A kutatási munkának megoldással kell végződnie
