Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-05-01 / 17. szám

t PROTEKCIÓ- örülök, hogy én foglak tanítani benneteket - mondja a tanítónő az első órán az újdonsült nebulóknak. - De Kovácsot és Lapusnyait figyel­meztetni szeretném arra, hogy ne­kem is van nagybácsim a minisztéri­umban! LÉGGÖMB-Apuka, hogyan tudnak olyan magasra emelkedni a léggömbbel?- Hát úgy, hogy fokozatosan ki­dobják belőle a homokzsákokat.- De akkor hogyan tudnak le­ereszkedni vele?- Úgy, hogy fokozatosan vissza­rakják a homokzsákokat! ISKOLA-Az egész iskola csupa szélhá­mosság - jelenti ki Palika odahaza, az elsó tanítási nap után.- Hogyan érted ezt? - álmélkodik az anyuka.- Az ajtóra ez van kiírva: I. osz­tály. Bemegyek - és mit látok? Csu­pa fapadot. HŰTLENSÉG- Mit csinálsz Micike, hogy a fér­jed nem veszi észre, hányszor csa­lod meg?- Csalhátatlan szisztémám van: mire valakire gyanakodni kezd - én már régen egy másik férfival csalom meg! MÁR A HÉTVÉGI TELKEN IS- No de mit kezdjek én ezzel, mester?! Én nem elektrifikálást, hanem kompjúterizálást rendeltem... (Mikus Sándor karikatúrája) Híres emberek mondták Az életet a boldogság irányít­ja, nem pedig a bölcsesség. (Cicero) xxx Az egész világon nincs na­gyobb gyűlölet, mint a tudatlan­ság gyűlölete a tudás iránt. (Galileo Galilei) XXX Ha a bűnös szenvedélyek el­hagynak bennünket, hiú módon azt képzeljük el magunknak, hogy mi hagytuk el őket. (La Rochefoucauld) ' xxx Aki élvezni akarja a barátait, annak meg kell osztania őket: a boldogság ugyanis ikernek született. (Byron) xxx Borgia óta én vagyok az a nő, aki a legtöbb embert tette el a láb alól - mégpedig az írógépével. (Agatha Christie) fX X X A vereségekből könnyen ta­nulunk. A győzelmekből nehe­zebb tanulni. (Gustav Stresemann) xxx Egy igazi nő egyetlen sokat­mondó pillantással éppúgy le­leplezi magát, mintha az összes ruháját levetette volna. (Colette) xxx Egy éppen divatós ostoba­sággal semmiféle okosság sem tud szembeszállni. (Theodore Fontane) xxx A szerelem olyan vadászat, ahol a vadásznak arra kell ügyel­nie, hogy ne szaladjon el túl gyorsan a vad elől. (Alphonse Kerr) xxx Az a férfi él boldog házasság­ban, aki megért minden szót, amelyet a felesége nem mond ki. (Alfred Hitchcock) xxx Az idealista könnyedén át­megy a falon, de kékre-zöldre veri magát a levegőben. (Alfred Polgar) xxx Mi nők mindig ugyanolyan tí­pusú férfiba szeretünk bele. Ez a mi monogámiánk. (Lauren Bacall) bíróságon- Vádlott, miért nincs védője?- Azért nincs, mert amikor közöl­tem az ügyvéddel, hogy én valóban nem loptam el azt a pénzt - akkor nem vállalta el a védelmemet! IGAZMONDÁS- Én mindig igazat mondok!- De mi ebben a jó?- Az, hogy sohasem kell gondol­kodnom azon, hogy mikor mit mondtam! KESERŰ- Ez a gyógyszer, amelyet most felírtam magának, nagyon keserű, ezért bő vízben oldja fel, hogy ne érezze a rossz ízét.- És mit csináljak, doktor úr, hogy ne érezzem a víz ízét! > RÁGALOM- Kedves asszonyom - kezdi mé­zesmázos hangon az ismeretlen te­lefonáló -, jóindulatúan szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy a férje most a közeli zenés eszpresszóban szórakozik egy idegen nővel. A hölgy nagyon csinos: magas, kar­csú, szőke.- Megnyugtathatom, kedves is­meretlen: az a nő nem idegen. A fér­jem barátnője! DILEMMA- Mondd Péter, a három volt fele­séged közül melyiket szeretted a legjobban?- Olyan ez, mintha azt kérdeznéd valakitől, aki három citromba hara­pott -, hogy melyiket találta a leg­édesebbnek! NŐSÜLÉS- Főnök úr, egy hét múlva meg­nősülök.- Ennek őszintén örülök. A nős férfiak munkaidő után is szívesen maradnak bent az irodában. PANASZ- A férjem naphosszat csak ül és töpreng...- És vasárnap mit csinál?- Akkor csak ül! TÜRELEM- Osztályfőnök úr, legyen türel­mes a kisfiámmal! Nagyon félénk.- Melyik tantárgyból? VÁLASZTÁS- Ha már mindenáron meg akarsz nősülni, akkor legalább szép nőt válassz!- És miért?- Mert attól könnyebben megsza­badulhatsz! HAJSZÁL- Mit jelent ez a szőke hajszál a kabátodon, Lajos?- Azt jelenti, hogy még egyszer sem kefélted ki a ruhámat, mióta feketére festetted a hajadat! POROLÁS- A férjem imád! Munka közben is mindig csak rám gondol!- Sejtettem! Láttam szőnyeget porolni! BECSVÁGY- És mondja, elég becsvágyat érez magában ahhoz, hogy a leg­többet érje el a munkakörében? - kérdezi az igazgató az új tisztvise­lőtől.- Igen - feleli a fiatalember. - Ad­dig nem nyugszom, amig az igazga­tó úr helyére nem kerülök! VERSENYLÓ- Tegnap versenylovat vettem.- No, és drága volt?- A fenét. Mindössze negyven korona... mert csak két kilót véttem! Régi óhajom, hogy vásároljak magamnak egy olyan izét. Lehe­tőleg sötétkék színben, krómo­zott sarokkal, cserélhető betét­tel. Nagyon praktikus dolog ez az izé. Ám hosszú hónapok óta hiába járom az üzleteket. Az el­adó vagy azt mondta, hogy öt perccel ezelőtt vitte el az utolsó darabot egy alagi lóápoló, vagy közli, hogy nincs raktáron, néz­zek be kétezerben, február hete­dikén. Elpanaszoltam a bánato­mat Lajos bácsinak, a szomszé­domnak, mire ő kioktatott:- Ha ilyen ügyetlenül, tehet­ségtelenül áll hozzá a dolgok­hoz, soha nem teljesül a kíván­sága. Adjon át az eladónak egy bizonyos összeget, és minden rendben lesz.- Ez kérem, közönséges kor­rupció, megvesztegetés. Az ilyesmi ellenkezik az erkölcsi fel­fogásommal - dadogtam zavar­tan. - Azonkívül az eladók nagy része valószínűleg el sem fo­gadja az ilyen juttatást...- A többség valóban nem, de maga keresse fel a kisebbséget. Hálás köszönetét mondtam a jótanácsért. Másnap délelőtt benyitottam egy üzletbe. A nyur­ga, vékony eladóhoz léptem, és diszkréten a füléhez hajoltam: JÓ HÍRNÉV- Szilviről valóban semmi rosszat sem lehet mondani!- Igazán? Akkor beszéljünk vala­ki másról! OSTOBA- Igaz-e, hogy maga azt mondta a főnöknek, hogy én ostoba vagyok?- Dehogy is mondtam! Ő úgyis tudja ezt. KORAI HÁZASSÁG- Valóban egy főiskolai hallgató­hoz akarsz hozzámenni, Klárikám? Hiszen mind a ketten tanultok!- Ez a mi dolgunk, papa!- És hol fogtok lakni?- Ez is a mi dolgunk!- És miből fogtok élni?- Látod, ez már a te dolgod, papa! A HÉT VICCE-Azt hallottam, kedves szomszéd, hogy különle­ges biztonsági berendezé­se van a betörők ellen!- Csak volt - már el­lopták! FELEDÉKENYSÉG- Nem tudtad, kisfiam, hogy nem illik ilyen csúnya szavakat mondani?-Tudtam, anyuka, de elfelej­tettem.- Ugye megígéred, hogy többé nem mondasz ilyet?-Igen..., csak ha el nem fe­lejtem.- Szeretnék vásárolni egy izét. Lehetőleg sötétkék színben. Ezt az apróságot pedig tegye el. Vásároljon érte a gyerekeinek savanyúcukrot - mondtam ked­vesen és a tenyerembe téve a bankót, kezet szorítottam vele. Sötétkék Mintha darázs csípte volna meg, úgy kapta el a kezét, és dühösen rám kiáltott:- Kikérem magamnak! En­gem nem lehet megvesztegetni! Izé pedig nincs, ne is álmodjon róla! Megvetően legyintett és fa­képnél hagyott. Innét egy másik üzletbe vezetett az utam.- Mit parancsol a kedves vevő?- Egy izét szeretnék - suttog­tam az eladónak és az összeget gyors mozdulattal a zsebébe he­lyeztem. Izzó felháborodással csapta a pultra a pénzt:- Mit képzel, uram? Elítélem és megvetem az ilyesmit! Ha volna izé a raktáron, minden anyagi szolgáltatás nélkül adnék önnek, de nincs, kifogyott, a jó ég tudja, mikor lesz. A következő stáció egy belvá­rosi üzlet volt. Megpróbáltam okosabban viselkedni. Az eladó barátságos mosollyal üdvözölt, amit én is hasonlóképpen viszo­noztam: majd kellemesen duru­zsoló hangon megjegyeztem:- Egy izét szeretnék. Cserébe átnyújtanék önnek egy piros­hasút.-Sajnos, nem megy... - mondta rezzenéstelen tekin­tettel.- Ezt a piros papírdarabkát azért tegye el... Enyhe megvetéssel bámult rám:- Kérem, szíveskedjék tartóz­kodni az efféle etikailag rendkí­vül kifogásolható megvesztege­tési kísérlettől. Izé pedig akkor sincs, ha a lábam elé rakja a csil­lagos eget. Volt szerencsém! Bevallom őszintén, szomorú voltam, de ugyanakkor boldog is. Szomorú voltam, mert nem kap­tam izét; boldog azért voltam, mert egyetlen korrupt eladót se találtam a városban. Tegnap aztán valahol meg­súgták: rendkívül hasonlítok a központi ellenőrzési osztály vezetőjére. Ilyen fizimiskával jobb, ha nem is próbálkozom. GALAMBOS SZILVESZTER 1987. V.

Next

/
Thumbnails
Contents