Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-05-01 / 17. szám
B ár a Közép-szlovákiai kerület gazdasági életében régóta az ipari ágazatoknak van elsődleges jelentőségük, a pártós az állami szervek állandó figyelmet fordítanak a mezőgazdaság fejlesztésére is. A gondos törődést, valamint a jobbára igen nehéz természeti feltételek között termelő egységes földműves-szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak nyújtott sokrétű támogatást egy specifikus tényező külön is indokolja: a kerület néhány részén - főleg a kedvezőtlen gazdálkodási adottságok miatt - hosszabb időt igényelt a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Például a Őadcai járásban, Árvában és a Felsó- Garam menti falvak többségében csak a hetvenes évek elején került sor az első közös gazdaságok megalakítására. Ezeket ugyan hamarosan egyre újabbak követték, de a kollektiv gazdálkodási teljesítmények számottevő fokozását megelőzően a szervezőknek még rengeteg munkát kellett elvégezniük a friss alapok megszilárdításáért.-Jelenleg már Közép-Szlovákia mezőgazdasági földterületének 94 százalékát művelik korszerű módon az efsz-ek és az állami gazdaságok dolgozói - mondja Vladimír Sestrienka agrármérnök, a Középszlovákiai Kerületi Mezőgazdasági igazgatóság igazgatója. - Legutóbb tavalyelőtt a Őadcai járás egyik községében, OSőadni- cában alakítottak egységes földmúves-szö- vetkezetet. így az ottani parcellákkal együtt 1970 óta csaknem 160 ezer hektárral növekedett meg az a földterület, ahol már adottak a legfontosabb feltételek a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz. Időközben tetemes anyagi eszközöket forditqttunk az efsz-ek és az állami gazdaságok alapeszközeinek gyarapítására is. Ezek mennyisége a legutóbbi tizenöt év alatt megháromszorozódott, és ma minden mezőgazdasági dolgozóra átlagosan 205 ezer korona értékű alapeszköz jut, ami négyszer több, mint 1970-ben.-A termelési viszonyok megváltozása és a mezőgazdasági vállalatok alapeszközökkel való jobb ellátottsága hogyan mutatkozik meg a gazdálkodási eredményekben?- Az elmúlt években kerületszerte figyelemre méltó eredményeket értünk el a mezőgazdasági termelés fokozásában. Az egyre több élelmiszer-alapanyag és egyéb termény előállítása közben sokat javult az egyes ágazatok jövedelmezősége is. A CSKP XV. kongresszusát követően a gabona- és az élelmiszerönellátás fokozatos elérése céljából a növénytermesztés fejlesztését jelöltük meg a fontosabbik feladatnak. Kerületünkben közel 120 ezer hektáron, vagyis a mezőgazdasági összterület alig több mint egyötöd részén lehet gabonát termeszteni. A hatodik, majd a hetedik ötéves tervidőszak erre vonatkozó elvárásainak csakis a terméshozamok növelésével tehettünk eleget. Munkánk nem volt hiábavaló. Tavaly átlagosan már négy tonna szemet takarítottunk be hektáronként és örvendetesen megnövekedett azoknak a gazdaságoknak a száma, ahol még a hattonnás hektárhozamot sem tekintik a lene- tóségek végső határának. A legutóbbi aratáskor az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz-ben 6,3 tonna volt a gabona hektárhozama, de az egyik táblában a Danubia búzafajtából hektáronként 8,9 tonna termett. Az Ipolybalogi, (Balog nad Ipfom) a Királyi (Král1) és az Ipolygalsai (Holiáa) Egységes Földműves-szövetkezetben, valamint többek között a Liptovsky Mikuláá-i Állami Gazdaságban szintén évek óta kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek a gabonatermesztők. Mivel a legjobbak példamutatása a kerület legtöbb gazdaságában nem maradt követők nélkül, a hetedik ötéves tervidőszak gabonatermesztésre vonatkozó feladatait szintén következetesen teljesítettük.- A Közép-szlovákiai földek több mint 60 százalékát rétek és legelők alkotják. Ezek jobb kihasználása érdekében mit tesznek a földművesek?- A növénytermesztésben a gabonahozamok növelése mellett sorrendben a második legfontosabb feladat a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztése. Az utóbbi másfél évtizedben éppen ezért további területeken végeztük el a talajjavítási munkálatokat. Rekultiválással, valamint a növényzet rendszeres és gondos ápolásával tizenöt év alatt 83 ezer hektárról 113 ezer hektárra növeltük az évente többször is kaszálható rétek nagyságát, ahonnan hektáronként a korábbi 3,4 tonna helyett tavaly már öt tonna szénát nyertünk. A legelők feljavítására fordított igyekezet eredménye, hogy egy hektár termése - szénaértékben számolva - másfél tonnáról 2,12 tonnára növekedett. A szép hozamok lehető legjobb hasznosításának elősegítésére a közelmúltban kerületi takarmányozási bizottságot alakítottunk, amelynek tagjai lettek a Banská Bystrica-i Rét- és Legelógazdál- kodási Kutatóintézet munkatársai is. Kö- zép-Szlovákiában ez a bizottság kapta feladatul az ésszerű takarmányozási programok kidolgozását és azok betartásának ellenőrzését. Az élvonalbeli szakemberek tanácsadással is szolgálnak a mezőgazda- sági vállalatokban a tömegtakarmányok termesztéséhez, betakarításához, feldolgozásához és helyes tárolásához, mert fontos célkitűzésünk, hogy mindenütt számosállatként legalább 2,4 tonna etetni való álljon rendelkezésre a téli időszakban. Kerületünkben fontos szerepe van a le- geltetéses állattartásnak is. Jelenleg már a juhokon kívül évente több mint 10 000 hízóbikát, valamint a tehenek 40 és az üszők 23 százalékát tartják el tavasztól késő őszig a hegyi legelők. Ennél persze sokkal több állat is elférne rajtuk, de mindeddig a szükséges műszaki berendezések hiánya, illetve a legelőkhöz vezető utak hiánya miatt csak alig 14 000 hektáron sikerült megoldani a mesterséges itatás és a póttakarmányozás gondját. Most újabb beruházásokkal folytatódik az eredményes legeltetés feltételeinek megteremtése. így az idén már 3800 hektárral nagyobb területet járhatnak be csordáikkal a pásztorok, a következő években pedig még gyorsabb ütemű lesz a további legeltetési körzetek kialakítása. Ezt különösen a szarvasmarhahizlalás szempontjából tartjuk előnyösnek, hiszen a legelők növényzete napi 50-60 dekagrammos átlagos súlygyarapodást szavatol koncentrált takarmányok adagolása nélkül, ami a hústermelés legolcsóbb módja.-Az állattenyésztésben milyen egyéb eredmények dicsérik a földművesek igyekezetét?-Az elmúlt tizenöt év alatt mindenütt sokat növekedett az állatállományok hasznossága. A tehenészetekben például kerületi méretben 2600-ról 3300 literre emeltük az éves fejési átlagot. Ehhez azonban tudni kell, hogy gazdaságainkban a szlovák tarka fajtánál lényegesen gyengébben tejelő pinzgaui tehenek alkotják az állomány több mint egyharmadát. A hasznosság fokozásával egyidejűleg jelentősen csökkent az állatelhullások mértéke. Most minden tehén után évente egy borjút és kocánként 18 malacot nevelnek fel a gondozók. így tavaly már kétszer annyi szarvasmarha-, illetve sertéshúst, valamint háromszor annyi baromfihúst és tojást termeltünk, mint 1970- ben. Szintén szép eredmény, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban az előirányzottnál 180 000 tonnával kevesebb koncentrált takarmány is elegendőnek bizonyult az állattenyésztési feladatok teljesítéséhez. E sikerekből fakadó örömünket viszont kisebbíti az a körülmény, hogy még sok helyen indokolatlan különbségek vannak az egyforma feltételek között gazdálkodó efsz-ek és állami gazdaságok termelésében. Nem egy esetben pedig egyazon gazdaságon belül is komoly eltérések figyelmeztetnek az irányító-, szervező és termelőmunka fogyatékosságaira.- Hogyan akarnak változtatni ezen a helyzeten?- Mivel a lemaradozó gazdaságokban elsősorban emberi tényezőkre vezethetők vissza a sikertelenségek okai, a vezető beosztású dolgozóktól szintén megköveteljük, hogy tanuljanak az élenjárók bevált módszereiből. Hosszabb-rövidebb időre eddig közel háromszáz agronómust, zoo- technikust, közgazdászt, brigádvezetőt és 71 szövetkezeti elnököt irányítottunk át a kerület legjobb gazdaságaiba tapasztalatok szerzése céljából. Az első eredmények biztatóak, de ahol a türelmi idő lejártával sem mutatkozik kellő javulás a vezetők munkájában, ott mindenképpen káderváltozásokat kezdeményezünk. Az elmúlt években számos eset igazolta, hogy a valóban rátermett új elnök vagy igazgató hozzáértő munkatársakkal aránylag hamar rendbehozhatja a hosszú időn át sereghajtóként számontartott gazdaság szénáját. A Rima- szécsi (Rimavská Seő) Új Világ Egységes Földműves-szövetkezet általános fellendülése például azzal vette kezdetét, hogy Juhász István mérnök került az elnöki posztra. Rimajánosiban, (Rimavské Janov- ce) Zvolenská Slatinában, Liesekben, Brez- nóban és számos más helyen szintén főleg annak tudható be. a sarkalatos fordulat, hogy leváltottuk az elvárt eredményeket felmutatni nem tudó vezetőket. A helyükre állított szakemberek önmaguk és beosztottjaik munkájával szemben sokkal igényesebbek, ami elengedhetetlenül fontos feltétele az egyre nagyobb feladatok teljesítésének. A közép-szlovákiai párt- és állami szervek a következő években is sokoldalú támogatást nyújtanak a mezőgazdaság fejlesztéséhez. Az agazat teljesítményeinek fokozása - főleg az élelmiszerekkel való önellátás mértékének növelése - céljából elősegítik a termelés komplex gépesítését és a tudományos-műszaki haladás új ismereteinek következetesebb alkalmazását. LALO KÁROLY Közép-Szlovákia földművesei következetesen teljesítik feladataikat • Előtérben a rét- és legelőgazdálkodás gyors ütemű fejlesztése • A jól átgondolt kádermunka a sikerek fontos feltétele Tanulmányozva a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 8. ülésén előterjesztett beszámolót az elmúlt évi állami terv teljesítéséről arra a következtetésre jutottam, hogy az állattenyésztés tervezésében •komoly fogyatékosságok fordultak elő. Lényegében ennek a következménye, hogy amíg az egyik oldalon túltermelésre került sor, a másik oldalon csak nagy erőfeszítésekkel lehetett kielégíteni a társadalmi igényléseket. Természetesen ez a helyzet időszakonként kedvezőtlenül hatott a közellátásra is. A nem kívánatos kilengések elég nagyok voltak. A szarvasmarha-állomány mérsékelten csökkent. A mező- gazdasági vállalatok például 9600 tehénnel kevesebbet tartottak, mint a 8. ötéves tervidőszak első évének kezdete előtt, az állatok termelékenysége viszont fokozódott. A szocialista szektorban az egy tehénre jutó évi fejési átlag 3585 liter volt, 93 literrel több mint az 1985-ös évben. A hízómarhák napi súlygyarapodása darabonként 710 grammra emelkedett. Jó eredménynek számít, hogy a tejtermelés 2,5 százalékkal, a marhahús termelés 1,1 százalékkal növekedett. A tojástermelés 60 millió darabbal volt több. Egyrészt azért, mert több tyúkot tartottak a mezőgazdasági vállalatok - sok helyen a felszámolt sertésállomány helyén - másrészt azért, mert növekedett az egy tojóra jutó évi tojáshozam. A juhállomány mintegy 3 ezer darabbal csökkent. Az indoklás szerint azért, mert a juhhús után nincs elég nagy kereslet. Az elmúlt évben a mezőgazdasági vállalatok a hízóállatok eladási tervét 100,9 százalékra, a baromfihús eladási tervét 102,7 százalékra, a tejeladás tervét szintén 102,7 százalékra, a tojáseladás tervét pedig 100,7 százalékra teljesítették. Ezzel szemben a tervezettnél 5700 tonna sertéshússal és 2500 tonna borjúhússal kevesebbet vásároltak fel. Az ingadozás főleg abból keletkezik, hogy a mezőgazdasági vállalatokban meglazult a tervfegyelem és az irányító dolgozók sem tettek meg mindent azért, hogy az állattenyésztés a társadalmi igények kielégítésével összhangban fejlődjön. A kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok és más gazdasági szervek nem ellenőrizték eléggé, hogy milyen módon alakul az állatállomány az egyes járásokban és mezőgazdasági vállalatoknál. Ilyen nem eléggé felelős munka miatt következhetett be, hogy nem kívánt mértékben csökkent a sertéstenyésztésben a kocák száma és ezért nem tudták feltölteni elegendő süldővel a hizlaldákat. Sajnos, a tervezésben továbbra sem észlelhető nagyobb javulás. A szervek valahogy nem hangolják össze eléggé a kínálatot és a keresletet. Ezt bizonyítják az első negyedévi termelési és eladási adatok is. Dezider Blazo- viő mérnök, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság zootechnikusa elmondotta, hogy a hízósertések napi súlygyarapodása darabonként az elmúlt évi 545 grammról 528 grammra csökkent. Kocánként a mezőgazdasági vállalatoknál csak 4,14 darab malacot választottak el. A sertéshús eladási tervét csak 92,9 százalékra teljsítették. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy az állatok termelékenysége nem fokozódott. Ez a gondozók és általában a mezőgazdasági vállalatok állattenyésztését irányító szakemberek számlájára írható. A tervezők munkája sem kielégítő. A kerületben ahhoz, hogy a sertéshús eladási tervét teljesíthessék, 5 ezer kocával kellene többet tartani. Sajnos, ezt még részben sem sikerült teljesíteni. Igaz, hogy az elmúlt években a nem eléggé átgondolt intézkedésekkel elvették a kedvét számos mezőgazdasági vállalat vezetőjének a sertéstenyésztéstől. Előfordult, hogy olyan tenyészeteket is felszámoltak, amelyek termelékenysége megfelelő volt. Általában túlságosan lecsökkentették a kocaállományt. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a Nyugat-szlovákiai kerületben csak a Trenőlni, a Trnavai és a Senicai járásban teljesítik a malacelválasztás tervét. Számos mezőgazdasági vállalatnál - a legtöbbnél a Lévai (Levice) járásban - kocánként évente még 16 malacot sem választottak el. A Farnadi (Farná), az Ipolysági (Őahy), a Sárói (Sárovce) Efsz-ben és a 2elizi (2eliezovce) Állami Gazdaságban még 15 malacot sem választottak el kocánként, holott a kerületben 18 darabot terveztek erre az évre. Feltehetjük a kérdést, honnan szerzik be a hizlaldákba az elegendő állományt ahhoz, hogy a sertéshús eladási tervét teljesíthessék? A jobb eredmények eléréséhez átgondoltabb fejlesztési programokat dolgoznak ki a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok a mezőgazdasági vállalatokkal, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalattal, a törzstenyésztő vállalatokkal, a húsipari vállalatokkal, valamint az állattenyésztési termeléssel összefüggő intézményekkel együtt. Komplex módon akarják megoldani ezt a problémát is. Egyrészt elérik, hogy a mezőgazdasági vállalatoknál jó termelékenységű állatokat tartsanak, s kiselejtezzék azokat az állatokat, amelyek rosszul értékesítik a takarmányt. A másik oldalon megkövetelik, hogy a felvásárló üzemek megfelelő összetételű és tápanyagban gazdag abraktakarmányt adjanak el a mezőgazdasági vállalatoknak. A termelékenység fokozását jórészt csak ilyen együttműködéssel lehet elérni. Főleg azért, mert az új hibridek nagyon igényesek a takarmányellátásra. Ha nincs megfelelő összetételű tápanyag az abraktakarmányban, akkor termelékenységük lényegesen csökken. Az átfogó program az értékelések szerint meghozza a várt eredményeket az állattenyésztésben. Aránylag rövid idő alatt hazai termelésből elégíthetik ki a sertéshús iránti igényeket. Természetesen csak akkor, ha a tervezők és a programokat kidolgozó vezetők munkájukat az új gondolkodás szellemében végzik, s az irányítást az ellenőrzéssel is összekötik. Mert csakis az ellenőrzés elhanyagolása miatt következhetett be olyan helyzet, hogy az említett kerületben 5 ezer koca hiányzik. Ez elég nagy szám, és erre idejében fel kellett volna figyelniük a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok állattenyésztési osztályai dolgozóinak. BALLÁ JÓZSEF 1987. V. 1. Előrelátóbb tervezést az állattenyésztésben
