Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-24 / 16. szám
(Folytatás a 3. oldalról) r foganatosítottunk. Az ellenőrző megállapítások alapján 91 esetben javasoltuk az okozott kár személyes megtérítését, az ellenőrzés eredményeit pedig 49 esetben további eljárásra az ügyészségi szerveknek továbbítottuk. • A felelős vezető dolgozók a szocialista vagyon ellen irányuló bűncselekményeknek csupán 10 százalékát jelentik be. Ebből számos következmény adódik a káderek felkészültségétől, képességeiktől kezdve a belső ellenőrzés helyzetén és színvonalán át egészen a hatásos önvédelmi rendszerek létrehozásával szembeni követelményekig és az ezzel kapcsolatos előfeltételekig. L SÁDOVSKY: Az irányító dolgozók, az ellenőrök, valamint az állampolgárok feljelentési kötelessége magától értetődő, ha fennforog annak gyanúja, hogy kár esett a szocialista tulajdonban, illetve ez nyilvánvalóvá válik. Akik ezt nem teszik, azoknak nem tiszta a lelkiismeretük. S nyilván furcsán érzik magukat, ha ezt helyettük rendszerint az egyenruhás férfiak teszik meg. Bűncselekmény gyanúja esetében a feljelentési kötelességet azonban manapság a negatív jelenségek elleni harc csupán egyik vetületinek tekintjük. S nem a leglényegesebbnek. A legfontosabb életünkben megelőzni minden kisebb-na- gyobb visszásságot. Közösen sokat tehetünk. Ez az értelme az önvédelmi rendszereknek. Nevezetesen az, hogy életünk és munkánk minden kollektív formáját önerőnkből, a saját eszközeinkkel megvédjük azokkal szemben, akik a becsületes emberek számlájára szeretnének élni. Ilyen kollektív életformáknak tekintjük nemcsak a munkahelyeket, hanem a lakótelepeket, a bérházakat, az utcákat, községeket stb. is. J. PJEŐŐAK: Még mindig nem eléggé megnyugtató azon intézkedések megvalósítása, amelyeket az SZSZK kormánya 119/1983 és 246/1984 sz., a szervek és a szervezetek bűncselekmények és vétségek gyanújára történő feljelentési kötelességéről szóló határozatai alapján foganatosítanak. Az SZSZK kormánya ezért 1986. december 12-i 295. sz. határozatával egyebek között feladatul adta a jóváhagyott intézkedések teljesítésének ellenőrzését és az ellenőrzés eredményeiről szóló jelentés előterjesztését az SZSZK legfőbb ügyészének 1987. április 30-ig. A hatásos önvédelmi rendszerek megteremtésének követelményei és előfeltételei konkrét intézkedéseket kívánnak meg. Ezeknél előtérbe kerül az ember, s a szocialista társadalom értékei iránti öntudatos viszonya. A szervezési intézkedések közül nem hiányozhat a szigorú munkahelyi rend. Helyesen kell érvényesíteni a büntető-, a polgári, a munkajogi és a gazdasági felelősséget, vagyis a szocialista törvényesség szigorú rendszerét. Nem szabad megfeledkezni az önvédelmi rendszerek olyan műszaki eszközeinek a létrehozásáról, amilyen pl. a helyes raktározás, a telepek bekerítése, a jelzőberendezések stb, valamint a jól működő ellen- őrzőrendszer, természetesen a dolgozók cselekvő részvételével. A negatív jelenségek ellen a leghatásosabb fegyver a megelőzés. Jóllehet az utóbbi tizennégy esztendőben fokozott figyelmet szentelünk a bűnözés okainak megismerésére és megelőzésére, az eredmények nincsenek ezzel a törekvéssel arányban. Ezért az SZSZK-ban 1987-ben hozzáfogtunk a szociális megelőzési rendszernek, a negatív jelenségek elleni harcban az önvédelmi rendszer döntő fontosságú alkotó elemének tökéletesítéséhez. E tekintetben rámutathatunk pl. a kassai (Kosice) Kelet-szlovákiai Vasmű kedvező tapasztalataira a szocialista vállalati gazdálkodás önvédelmi rendszerével kapcsolatban. • Bizonyára nem térünk el a témától, ha részletesebben foglalkozunk a munka-, a technológiai, a tervezési, a pénzügyi stb. fegyelem kérdéseivel. L. SÁDOVSKY: A fegyelem a jó és a rossz vízválasztója. Az emberi cselekvés velejárójaként csak jóra vezet. Ellenkező esetben rosszra. Erkölcsi, anyagi és politikai jellegű károkra. így pl. tavaly Szlovákiában 2193 tűzeset volt. Ezeknél 44-en meghaltak, 151- en megsebesültek. Hamuvá vált több mint 58 millió korona érték. Mindezért 70 százalékban, túl nagy hányadban felelt az emberi tényező. Hasonló a helyzet a közlekedési balesetekkel. Tavaly Szlovákiában a 26 494 közlekedési baleset halálos áldozatainak száma 438, a sebesülteké 7457 volt. Az anyagi kár meghaladta a 118 millió koronát. Ezek a balesetek 90 százalékos hányadban az ember számlájára írhatóak. Szigorúan bírálták azt a könnyelműséget, közömbösséget, érzéketlenséget és kifejezetten hanyagságot, aminek következtében Szlovákiában 20 különféle épület tetőzete szakadt be a ránehezedő hó súlya alatt. Az emberek régtől fogva mindig tudták, mit kell a hóval ilyen esetben tenni, akkor is, ha sok volt belőle. Ebben az esetben elegendőnek bizonyult az jn. hókaparó, amellyel a tetőkről a havat rövid időn belül eltávolították. Az erre való hajlandóság és a felelősségtudat azonban ezen a télen hiányzott nálunk sok embernél. J. PJEŐŐAK: A törvényességet, az erkölcsöt és a fegyelmet a munkaidő és az alapvető termelőeszközök jobb, aktívabb kihasználásával, a termelési és technológiai fegyelem követketesebb megtartásával, hozzáértő, jó minőségű munkával, az igényelt műszaki- gazdasági paraméterekkel rendelkező gyártmányokkal, a javadalmazásban és a szállítói- megrendelői kapcsolatokban a rend érvényesítésével, a normák megtartásával, az alap-, a tüzelőanyag, az energia és az üzemanyag fogyasztásának csökkentésével és jobb fel- használásával, az önvédelmi rendszerek tökéletesítésével és a tudományos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati alkalmazásával is biztosítanunk kell. Ő. FERENCEI: Szólni szeretnék a minőség kérdéséről. E tekintetben egyértelmű és világos a politikai irányvonal. Sajnos, a kiváló minőségű gyártmányok biztosításával kapcsolatban a gazdasági szféra jelentős hányadának eddigi megközelítése nem felel meg a kongresszusi követelményeknek. így pl. az SZSZK-ban az első minőségi osztályba csak minden ötödik gyártmányt soroltak, a műszaki-haladó gyártmányok kategóriájába pedig csak minden nyolcadik terméket. Az értékelt termékeknek több mint 50 százaléka az SZSZK-ban a második minőségi osztályba került. A minőségi fogyatékosságok jelentős politikai és gazdasági károkat okoznak és jogos bírálatot váltanak ki. Nagy veszteségeket okoz a rossz minőségű termelés, vagyis a selejt is. Országos viszonylatban évente több mint 2 milliárd koronát. Az SZSZK ipari tárcájában a rossz minőség reklamált értéke 1984-ben, 1985-ben és 1986 első felében meghaladta a 160 millió koronát. A rossz minőségű termelés következményei nem az egyéneket és a kollektívákat sújtják, hanem a társadalmat. Ezért a CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány intézkedéseinek célja, minden erőt és eszközt mozgósítani a rossz minőségű termelés okainak megszüntetésére. • Milyen a helyzet a pénzügyi fegyelem megtartásában? Ő. FERENCEI: A vezető dolgozók kötelesek gondoskodni a közös vagyon gyarapításáról, takarékosan kezelni minden koronát, határozottan harcolni a pazarlás, a rájuk bízott eszközökkel való rossz sáfárkodás ellen. Ahol ezt nem teszik, ott annak nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is nagyon káros a következménye. így pl. a 7. ötéves tervidőszakban 830 millió koronát képviselt az utólagos elvonás, illetve a jogtalanul felhasznált pénzeszközök visszatérítése az állami költségvetésbe, a nemzeti bizottságok költségvetéseibe, az állami és a célalapokba. Ugyanebben az időszakban több mint 5 milliárd koronát tett ki a birság, a kötbér, a pénztári hiány, a károk - beleértve a selejt okozta veszteséget - elszámolt összege. Ebből térítésre csak 256 millió koronát, vagyis csupán 5,1 százalékot írtak elő. Az SZSZK kormánya hatáskörében működő gazdaság inproduktiv költségei a 7. ötéves tervidőszakban meghaladták a 10 milliárd koronát. • Milyen szerepet töltenek be a társadalomellenes cselekedetekkel szembeni harcban a dolgozók levelei és észrevételei? L. SÁDOVSKY: A lakosok által az intézményekhez, köztük az SZLKP Központi Bizottságához intézett levelekkel való foglalkozás rendkívül érdekes dolog. Ezekből megtudható mindaz, ami az embereket bosszantja és nyugtalanítja munkájukban, társadalmi és magánéletükben. Nagyon érzékenyen reagálnak bennük az állami szervek döntéseire, főleg akkor, ha úgy érzik, azok rájuk nézve sérelmesek. Figyelemre méltó, hogy az utóbbi időben szaporodott az olyan levelek száma, amelyekben kifejezésre jut egyes emberek, főleg vezető dolgozók magatartásának rosszallása. Bírálják a környezetükben előforduló fogyatékosságokat is, köztük olyanokat, amelyekre korábban nem reagáltak. A levelek segítségével lelepleztek súlyos bűncselekményeket, korrupciót, megvesztegetéseket. Ő. FERENCEI: Főleg a közérdekű bejelentések fejezik ki a becsületes emberek érdekeltségét és politikai elkötelezettségét a párt irányvonalának következetes megvalósításában. Sok közülük konkrét, tárgyszerű, a munka hatékonyságának és minőségének javítását, a szocialista törvényességet, erkölcs és fegyelem megszilárdítását szolgáló javaslatot tartalmaz. Az SZSZK minisztériumai, központi szervei és nemzeti bizottságai a 7. ötéves tervidőszakban 196 901 panaszt, bejelentést és javaslatot kaptak. A panaszok alapossága 1981-ben 48,3 százalékos, 1986-ban pedig 42,7 százalékos hányadot képviselt. Az 1983-1985-ös évben 23 494 panasz érkezett a szervekben és a szervezetekben tapasztalt egészségtelen viszonyokra, miközben megalapozottságuk 39,41 százalékos volt. A panaszokban bírálták főleg a felelős dolgozók helytelen eljárását, a hosszadalmas ügyintézést, a szocialista tulajdon megkárosítását, a tisztséggel vagy a munkabeosztással vaíó jogtalan anyagi előnyök elérését szolgáló visszaéléseket és különféle erkölcsi és jellembeli fogyatékosságokat is. • Ismeretes, hogy nálunk a névtelen levelek sem kerülnek a papírkosárba. S mégis: nem lenne szükséges, hogy ez legyen a sorsuk? L. SÁDOVSKY: Meg kell mondani, hogy megnőtt a névtelen levelek száma. Mintha szaporodásuk valamiféle „divattá" vált volna. A tapasztalatok arra utalnak, hogy sok ilyen levél írójának nem minden esetben tiszta a lelkiismerete. De vannak köztük olyanok is, akiknek szándéka őszinte. Az anonim levelek intézése nagy problémákba ütközik, mivel az adatok gyakran nem konkrétak és nem személyre szólóak. Fontolóra kellene venni a levélírók anonimitása tisztázásának olyan formáit, hogy tiszteletben tartanák nevük diszkrét kezelésének követelményét. Felelősségteljesen kijelenthetem, hogy minden kezembe kerülő levélnek megfelelő figyelmet szentelek. Ő. FERENCEI: A 7. ötéves tervidőszakban 26 236 volt a névtelen bejelentések száma. Alaposságuk 32,1-36,5 százalékos. Az alaposság hányada nagyobb azoknál a névtelen bejelentéseknél, amelyeket közvetlenül az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága vizsgált ki. így pl. ez az alapossági hányad 1986-ban meghaladta a 46 százalékot. A legtöbb anonim bejelentés a táradalomellenes tevékenységre és a tisztségekkel való visszaélésekre érkezett. Több esetben a kivizsgálást követően rendezték a helyzetet, levonták a fegyelmi, az anyagi és esetenként a káderkövetkeztetéseket is. Az ügy kárára van, hogy az emberek gyakran igaz bejelentéseiket sem írják alá. Ezt azzal indokolják, hogy zaklatástól tartanak. Ennek a problémának rendezése minden munkahelyen megkívánja az érzékeny reagálást a dolgozók észrevételeire, amiben fontos politikai feladatot kell látni. Ezzel egyidejűleg szigorú következtetéseket kell levonni azokkal szemben, akik elfojtják az igaz bírálatot, illetve üldözik a bírálót. V. TRVALA: A CSKP KB Elnöksége már 1970- ben kifejtette a névtelen bejelentésekkel kapcsolatos álláspontját. Olyan demokratikus légkört kell teremteni, amelyben az emberek nem félnek kimondani az igazságot, a gyűléseken - akár a párt-, akár más gyűléseken - a nevén nevezni a dolgokat, s akkor nem lesz ok a névtelen levelek írására. A tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy vannak „hivatásos" névtelen levélírók, akik rágalmazzák a becsületes embereket. Az ilyen leveleknek helye a papírkosárban van. íróiknak vizsgálniuk kellene saját erkölcsüket, a kollektívának pedig meg kellene ismernie az olyan emberek gondolkodását és nézeteit, akik nyíltan mindent kimondanak, megkülönböztetve őket azoktól, akik jellemüknél és tulajdonságaiknál fogva hajlamosak a rágalmazásra. Ő. FERENCEI: A 7. ötéves tervidőszakban a névtelen bejelentéseknek 67 százaléka bizonyult károsnak, kitalációra épülőnek, megalapozatlannak. Márpedig ez személyes célokat követő, a panaszok felterjesztésének alkotmányos jogával való visszaélés. Emlékeztetni szeretnék még arra, hogy az eddigi tapasztalatok alapján, beleértve a névtelen bejelentéseket is, előkészítés alatt áll a lakossági panaszokat, bejelentéseket és javaslatokat illetően az országos jogszabály-módosítás. • Senki sem ütödik meg azon, ha szigorúan megbüntetnek egy rablót, eröszakosko- dót, egy gyilkost. Ha azonban szigorú büntetést kap egy vezető dolgozó, aki visszaélt helyzetével és a társadalom bizalmával, akkor a nézetek eltérőek. A közvélemény egy részének az a nézete, hogy a gazdasági bűncselekményekért túl szigorúak a büntetések. Mi a véleményük ezzel kapcsolatban? J. PJEŐŐAK: Az ilyen gazdasági jellegű bűncselekményeknél a nagyobb szigort az magyarázza, hogy elkövetésük szervezési előfeltételeket kíván meg, s olyan vezetőkről van szó, akik a legnagyobb felelősséggel tartoznak a szocialista törvényesség megtartásáért. A nyilvánosságot a hirközló eszközök tájékoztatják az ilyen bűncselekmények elkövetésének módjáról és a tettesek megbüntetéséről is. így pl. a Bratislavai Városi Bíróság nemrég lezárta Frantiéek Rasocha vádlott és társai ügyét, a Bratislavai Kerületi Bíróság pedig tárgyalja Babinsky és társai ügyét. A bíróságok a büntetéseket az egyes bűncselekmények büntetési tételei szerint szabják ki. így pl. a szocialista tulajdonban levő vagyon megkárosításával járó bűncselekmény, amennyiben 20 ezer koronát meghaladó jelentős kárról van szó, 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Amennyiben azonban az ilyen bűncselekmény elkövetése még a közéleti tisztséggel való visszaéléssel is együtt jár, a büntetés 8-15 év lehet. A közéleti tényezőt tehát ez esetben jóval szigorúbban büntetik, mivel tette társadalmilag veszélyesebb, hiszen éppen neki kellene következetesen védenie a szocialista törvényességet, erkölcsöt és fegyelmet. Jogellenes tevékenységével nemcsak anyagi, hanem elsősorban politikai és erkölcsi kárt okoz. Ugyanakkor a bíróságoknak a bűncselekmény társadalmi veszélyességi foka mellett értékelniük kell a bűnelkövető személyiségét is, vizsgálva megjavu- lásának lehetőségeit, személyi viszonyait, felelőssége mértékét és az eset egyéb körülményeit. Az ilyen „értékelésről“ a nyilvánosság azonban nem minden esetben tud, $ ezért csupán a büntetésből kiinduló társadalmi megítélés nem ritkán torzításokat is tartalmazhat. y • A lelkiismeretes, becsületes dolgozók joggal mutatnak rá környezetükben olyan konkrét egyénekre, akik tekintettel feltételezhető keresetükre, aránytalanul „nagy lábon" élnek. Nincs Itt az ideje olyan intézkedéseknek, amelyek alapján bizonyítaniuk kellene, hogy miből telik nekik erre? J. PJEŐŐAK: A munkanélküli jövedelem és a törvényellenes gazdagodás elleni harc kérdését a leg- átfogóbban a szovjet törvényhozás rendezte 1986 májusi politikai és jogi jellegű intézkedéseivel. Ezek az intézkedések egyebek között a 10 ezer rubel értéket meghaladó ingóságok és ingatlanok vásárlóját arra kötelezik, hogy a helyi pénzügyi szerv elé nyilatkozatot terjesszen pénzforrásairól. Ugyanilyen nyilatkozatot kell tenni a több mint 20 ezer rubel értékű családi vagy hétvégi ház építésénél. A Román Népköztársaságban más alapállásból ellenőrzik az anyagi javakat. Az állampolgárok azonban itt is kötelesek bizonyítani a törvényes vagyonszerzést. Nálunk az illetékes állami szervek kötelessége bizonyítani azt, hogy a jövedelemre törvényellenes, spekulációs tevékenységgel tettek szert. Ennek során jogrendünk alapvető elvéből, az ártatlanság vélelmének alapelvéből indulunk ki. Ez szilárdítja állampolgáraink jogbiztonságát. Amennyiben bizonyítást nyer, hogy az anyagi javakat törvénybe ütköző cselekvéssel szerezték, a jogtalan anyagi hasznot elvonják a vagyon elkobzásával, pénzbüntetéssel stb. L. SÁDOVSKY: Tény, hogy az emberek gyakran megütköznek egyes személyek vagy családok va- gyonán és hivalkodásán. Különféle feltevések és mendemondák is szárnyra kapnak. A problémák nemcsak egyszerűen az előírásokból adódnak, hanem éppen abból a körülményből, hogy jogtalanul szert tehettek ilyen értékekre. Véleményem szerint a bizonyíthatóan becstelen vagyonharácsolás esetei megoldhatóak a jelenlegi hatályos jogszabályok alapján is. Ez semmivel sem volt egyszerűbb abban az esetben, ha ezeknek az egyéneknek az új jogszabályok alapján az illetékes szervek felszólítására bizonyítaniuk kellene a gyanús eredetű értékek beszerzésének módját. Az ilyen jelenségek megelőzésének legcélravezetőbb módja, ha senkinek semmit nem néznek el, s a társadalmi szabályok megsértése esetében idejében megteszik a megfelelő lépéseket. • Gazdasági vonatkozásban a társadalmi cselekvés számos formája bizonyítja a jogtudat alacsony szintjét, mégpedig vezető beosztásban dolgozóknál is, vagy főleg azoknál. J. PJEŐŐAK: A bűnözés nálunk az utóbbi időben ugyan nem növekszik, de nem is csökken a várakozásnak megfelelően. Egyebek között előfordul, a bírósági gyakorlatban ugyan nagyon szórványosan, a tervkozmetikázás, a tervteljesítés helytelen kimutatása, hogy prémiumokra, jutalmakra, nyereségrészesedésekre tegyenek szert. Az ilyen hamisítás semmivel sem menthető. A szocialista társadalomban a javaknak nem az a kútforrása, amit kimutatnak, hanem az, amit kitermelnek, amit becsületes munkával megteremtenek. Ezért a minőség javításának komplex intézkedései megkövetelik a bűnvádi fele- lösségrevonást az igazságnak meg nem felelő, avagy durván meghamisított adatokért. Ez ugyanis nem a kollektíva és az ügy javát szolgálja, ahogy azzal az ilyen bűnelkövetők érvelnek. Torzult politikai és jogi tudatuk szerint „nem bún" a közösből a maguk vagy mások számára elvenni, mert szerintük „közelebb az ing mint a mente". Ezt a nézetüket le kell vetkezniük. A büntetőjog a személyi tulajdonnál jobban védi a szocialista tulajdont, amely hazánk gazdagságának és erejének kútforrása. S a gyorsabb gazdasági fejlesztés feladatai nem oldhatók meg a kimutatások meghamisításával, hanem csak a munka minőségének javításával. Ő. FERENŐEI: Az általam már említett ellenőrzés 155 szervezetben megállapította a következetlen nyilvántartást, 89-ben pedig a tervfeladatok teljesítésével kapcsolatban az igazságnak meg nem felelő kimutatását, a befejezetlen létesítmények üzembe helyezéséről szóló jelentéseket, a helytelen könyvelést stb. Megszegik és megkerülik az árelőírásokat is. Egyes vezető dolgozók a feladatok nem teljesítésének elkendőzésére törekedve, valóban meghamisítják a kimutatásokat, félrevezetik a párt- és állami szerveket, és magukat a dolgozókat is. Többen közülük az ilyen üzelmeket azért is megszokták, mivel a tervteljesítési adatok igazságnak megfelelő kimutatására nem fordítanak eddig megfelelő figyelmet a gazdálkodás elemzéseiben és a belső ellenőrzés témaköri ellenőrzéseiben. Bíznak az ilyen társadalmilag káros jelenségeket következetesen le nem leplező, sót nem ritkán mentegető felettes szervek „nagyvonalúságában", elnézésében. A kormány a megállapított tények alapján döntést hozott, hogy a kimutatások meghamisítását szigorúan büntetni kell, beleértve a személyi változásokat is, valamint a meghamisításért felelős személyek elleni bűnvádi eljárás elindítását. Azokat a szervezeteket, amelyekben megállapítják a tények meghamisítását, szigorú pénzügyi és gazdasági intézkedésekkel sújtják. Ezek közvetlenül hatnak a felhasználható bértömeg csökkenésére is. Az irányítás, valamint az állami statisztikai szervek szintjén intenzívebbé és elmélyültebbé teszik a kimutatott adatok hitelességének és helyességének ellenőrzését. • Az eddig mondottak a jogszabályok hatékonyságával kapcsolatos zárókérdésünkbe torkollnak. L SÁDOVSKY: Tekintettel arra, hogy a jogszabályokat nem hangoltuk össze a fejlődéssel és az életben bekövetkezett változásokkal, olyan helyzetbe kerültünk, amelyben felhalmozódtak az azonnali megoldást követelő problémák. Ezzel összefüggésben már megindult a munka. Ebben a folyamatban a jogalkotó tevékenység minden résztvevőjének tárgyilagosan törekednie kell arra, hogy szabad utat biztosítson minden olyan jogi előírásnak, amely előrelépésünket segíti, amely megkönnyíti tájékozódásunkat az életben, amely támogatni fogja a becsületességet, az igazságszeretetet és szocialista értelemben azt, ami hasznos. • Köszönjük a beszélgetést.
