Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-04-24 / 16. szám

/ aa HATAROZOTTABBAN ERVENYESITENIA TORVENYESSEGET A NŐVÉ SLOVO és az ÚJ SZÓ interjúja a visszás jelenségek elleni harcról „A szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megsértése elleni harc hatékonyságának növeléséhez Jelentő­sen hozzájárult a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének Levele, amelyet a párt és a közvélemény kedvezően fogadott. Megtettük az első pozitív lépéseket, de számos helyen még mindig hiányzik a nagyobb határozottság a negatív Jelenségek és az okaik elleni küzdelemben. Ezt igazolják a dolgozók levelei, a lakosok észrevételei és a szocialista tulajdon megkárosításá­val, a naplopással, a megvesztegetéssel, a tisztséggel való visszaéléssel, az ittassággal és az egyéb visszás Jelenségekkel kapcsolatos panaszok. Ezek a Jelenségek szöges ellentétben állnak a szocialista erkölccsel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az Ilyen negativ Jelenségek elleni szívós harcban nem lazíthatunk.“ GUSTAV HUSÁK, a CSKP XVII. kongresszusán Vladimír Trvala Ladislav Sádovsky Ján Pjeécak Stefan Ferencei A gyorsítás stratégiája a gazdasági mechanizmus átalakítása mellett, ami a gazdaságon túlmenően törvényszerűen befolyást gyakorol az élet egyéb területeire is, megkívánja a szocialista demokrácia elmélyüléséhez kötődő alkotó munkalégkör kialakítását, de egyben a rend, a fegyelem, a szocialista erkölcs és törvényesség megszilárdítását is. Ebben a törekvésben fontos szerepe van a CSKP KB Elnöksége által a párt szerveihez és szervezeteihez Intézett Levélnek a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elvei megbontása elleni harc hatékonyságának elmélyítéséről. Erről a témáról beszélgettünk a párt- és az állami szervek képviselőivel, Vladimír Trvala elvtárssal, az SZLKP KB osztályve­zetőjével, Ladislav Sádovsky elvtárssal, az SZLKP KB osztályvezetőjével, Ján Pjeéőak elvtárssal, az SZSZK igazságügy-miniszterével és Stefan Ferencei elv­társsal, miniszterrel, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának elnökével. A beszélgetést Emil Polák, a Nővé slovo és Kiss József, az ÚJ Szó főszerkesztője vezette. ÚJ SZÚ 1987. IV. 24. • Bevezetésképp emlékeztessünk a Levél céljára, tartalmára, s gyakorlati megvalósítá­sának módjára. V. TRVALA: Miért született meg ez a le­vél? Azért, mert népünk zömének a szocializ­mus építésében kifejtett lelkiismeretes igye­kezete mellett helyenként előfordult a szocia­lista törvények, de egyben a szocialista er­kölcs és más értékek oly mérvű megsértése, hogy ez veszélyeztethette a további, feltétle­nül szükséges előrelépést. Ezért a Levél érvényesítéséért rendszeres és heves harcot kellett vívni. L. SÁDOVSKY: Nézetem szerint kevesen akadnak nálunk olyanok, akik nem ismerik a Levél tartalmát és célját. Ez nemcsak annak köszönhető, hogy nagy nyilvánosságot ka­pott. Értékes tapasztalatokra tettünk szert például a tárcák 1985-ben és 1986-ban meg­tartott aktívaértekezletein. Jelenleg a Levél megközelítésének három módjáról, az embe­rek három csoportjáról beszélhetünk. Az el­sőbe azok tartoznak, akik gondolkodásukban és cselekvésükben egyértelműen pártolják. A második csoportba azok, akik kifele elisme­rik szükségét, de vele ellentétben gondolkod­nak és cselekednek. A harmadik csoportba pedig azok, akik egyelőre nem nyilvánították ki a Levél iránti viszonyukat. A párt arra törekszik, hogy sokoldalúan hozzájáruljon az első csoport erejének növekedéséhez. S. FERENCEI: A CSKP KB Elnökségének 1983 februári Leveléhez kötődtek a CSSZSZK kormányának komplex intézke­dései a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elvei megsértése elleni harc haté­konyságának elmélyítéséről. Mindkét doku­mentum célja ugyanis az elosztásban és a javadalmazásban érvényt szerezni a szo­ciális igazságosságnak, az érdemeknek, s a feladatok teljesítésének, valamint az em­berek politikus megközelítésének. A szocializmusban még fennáll a nem antagonisztikus ellentmondás aközött, hogy a tulajdon össznépi, de a munka még nem vált életszükségletté, inkább a megélhetés eszközének tekintik. A jelen feltételei között, amelyekre rányomja bélyegét a fogyasztói életmód és gyakran a politikai öntudatosság sekélyessége is, egyes emberek a közössel nem gazdálkodnak úgy, mint a sajátjukkal, a szocialista tulajdonban levő vagyonnal nem sáfárkodnak úgy, mint a saját vagyonukkal. E tekintetben tehát konfliktusba kerülünk a megrögzött régi szokásokkal, érzésekkel és üzelmekkel, az érdemek szerinti javadalma­zás elvének megszegésével és gyakran az élősködéssel is. Az ilyen jelenségekkel szem­ben érvényt kell szereznünk a munka szocia­lista etikájának. Ez a célja a gazdasági mechanizmus elő­készítés alatt álló átalakításának is. E mecha­nizmus keretében a termelési és az elosztási folyamatok jellegüknél fogva elmélyítik a tár­sadalmi tulajdon iránti helyes viszonyt, hogy a dolgozók vállalatuk gazdáinak érezzék ma­gukat. J. PJESÓAK: A társadalmunk szociális és gazdasági fejlődése gyorsításának stratégiá­jából következő minőségileg új feladatok alapvető fordulatot követelnek a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem szi­lárdításában, valamint a szocialista tulajdon megóvásában is. Az elmúlt időszakban növekedett a párt-, az állami, a gazdasági szervek és szerveze­tek, valamint az állampolgárok aktivitása azoknak az intézkedéseknek a megvalósítá­sa során, amelyeket a szocialista törvényes­ség megsértése legsúlyosabb jelenségeinek korlátozására hoztunk. Jó eredményeket ér­tek el azokban a szervezetekben, amelyek­ben főleg a vezető dolgozók megértették, hogy a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megszilárdításáért síkraszállva a fordulatért folytatott harc fontos politikai feladat. Fokozatosan a többi állampolgár is nagyobb érdeklődést tanúsít a társadalomel­lenes cselekvés képviselőinek leleplezése és felelősségrevonása iránt. • Beszélhetünk tehát általában pozitív tendenciákról a visszás jelenségek elleni harcban? J. PJESÓAK: A gazdasági és a társadalmi élet számos területén még nem sikerült jelen­tősebben korlátozni a társadalomellenes te­vékenység méreteit. Ennek alapvető oka, hogy nem konkrét, hanem formális lépéseket tesznek a különféle társadalomellenes jelen­ségek kialakulásának és létezésének meggá­tolására, valamint számos vezető dolgozó az ezt célzó intézkedéseket alkalmazva nem következetes és nem elvszerú. • Véleményünk szerint a Levél elvei kö­vetkezetes megvalósításának alapvető elő­feltétele a párt alapszabályzatának meg nem alkuvó megtartása a párt tagjai, tagjelöltjei, szervezetei és szervei által... L. SÄDOVSKY: A párt alapszabályzata és a CSKP KB Elnökségének Levele egymástól elválaszthatatlan. Mind a kettő azt tartja szem előtt, hogy a kommunistának milyennek kell lennie a munkában, magánéletében, családjá­ban és a nyilvánosság előtt. Amennyiben ellentétbe kerül a párt alapszabályzatával vagy a Levéllel, ami sajnos nem ritkán előfor­dul, ez megbocsájthatatlan fogyatékosság. Ebben az esetben keményebben, szigorúb­ban lépnek fel ellene, mint másokkal szem­ben. A párt tagjainak és tagjelöltjeinek ballé­pését a jövőben sem fogjuk elnézni. Éppen ellenkezőleg. Ez a követelmény elhangzott a párt alapszervezeteinek számos évzáró taggyűlésén is. V. TRVALA: Nem kevés fegyelmi és bíró­sági következtetést vontunk le, nem kevés esetben a párt szervezetei és szervei vonták felelősségre a párt- és az állami fegyelmet megszegő kommunistákat. Nyíltan kimondom azonban: helyenként az a helyzet, hogy aktí­vaértekezletet hívunk össze, felvillantjuk szándékainkat, hogy mi mindent teszünk a Levéllel kapcsolatban, de a kitaposott ös­vényt követjük. Néha pedig megoldunk egy esetet és ezzel megelégszünk. Mintha attól tartanánk, hogy a gyökeres megoldás követ­keztében nem lesz már munkánk és nem lesznek visszás jelenségek. Elvszerúen az okokat kell feltárnunk. Márpedig itt az a dol­gok gyökere, az a lakmuszpapír, hogy követ­kezetesen kell törekedni a párt alapszabály­zatának alkalmazására, a párton belüli élet demokratizálására, a bírálatra és önbírálatra. Ez vonatkozik a különféle állami, gazdasági, illetve társadalmi szervezetekre és intézmé­nyekre. A Levél szerepét a gyakorlatban azonban sokszor túlságosan leszűkítik a megtorló in­tézkedésekre. Mégpedig azokban az esetek­ben, amikor már valaki bűnösnek bizonyult, jogtalanul prémiumhoz jutott, valamit ellopott, vagyis ahol nyilvánvaló a társadalomellenes tevékenység. A Levéllel azonban nem helyet- tesíthetöek a hatályos törvények, irányelvek és a párt alapszabályzata. A párttag köte­lességeit és jogait, mintha azok valahogy keve­sebbet jelentenének, a Levél nem árnyékol­hatja be. A pártban elsősorban az a követel­mény érvényes, hogy a Levélre, amint azt Lenárt elvtárs mondotta az SZLKP kongresz- szusán, a kojnmunisták élcsapatszerepe szemszögéből kell tekinteni. A szociális és a gazdasági fejlődés straté­giai irányvonalának megvalósítása számos tényezőtől függ. így például attól a követel­ménytől is, hogy következetesen ügyeljünk az elvtársi kapcsolatokra, az össznépi értékekre, törekedjünk a szociális igazságosságra, har­coljunk a munkanélküli jövedelemgyarapítás, de egyben az egyenlósdi ellen is. Egyszóval ez minden jelenséggel kapcsolatban kommu­nista megközelítést, ezen a területen is átala­kítást követel meg. Mindennek a mércéje egyértelműen kell hogy a hatékonyság le­gyen, s az átalakítással összefüggésben kell a Levelet értelmezni, beleértve a jellemnek, a világnézetnek, a vezetés és az irányítás képességének kérdéseit. • Számos visszás jelenség, fogyatékos­ság és negatívum nem fordult volna elő, ha a párt szervei és szervezetei adott hatáskö­rükben következetesen gyakorolták volna az ellenőrzés jogát, ha az ellenőrzés általában szélesebb körű és következetesebb lenne... V. TRVALA: Az ellenőrzésre vonatkozik a régi ismert elv, hogy elsősorban a megelő­zésre kell törekedni. Nem kívánok foglalkozni az ellenőrzési jog alkalmazásának minden vonatkozásával, de alapvetővé kell válnia annak, hogy a problémákkal ne utólag foglal­kozzunk a megtorlással élve. Figyelmet kell fordítanunk tehát a visszás jelenségek meg­előzésére és nem a már alig-alig menthető­nek a mentésére. A negatív jelenségek elleni harcban, de az előttünk álló feladatok teljesítésében is pótol­hatatlan minden dolgozó tájékozottsága, akti­vizálása, hogy mindenütt érvényesüljön a tö­megek döntő fontosságú szerepe. Kívánatos növelni a párt és a tömegek társadalmi ellen­őrzését a káderek fölött. Ezért tulajdonítunk nagy jelentőséget annak, hogy a dolgozók szervezetei, a szakszervezet, az ifjúsági szervezet és a további szervezetek cselekvő­én kifejezzék a társadalmi történés iránti állásfoglalásukat. Végül is az öntudatosságtól függ mind a demokrácia, mind a fegyelem, az önkéntes, öntudatos fegyelem. • A nyilvánosság néha a negativ jelensé­gek elleni határozott harcot úgy érzékeli, mint a gazdasági bűnözés, a tisztségekkel való visszaélés, a jogtalan nyerészkedés, a megvesztegetés stb. eseteinek elszaporo­dását. J. PJESÓAK: Az utóbbi időben az SZSZK bíróságai foglalkoztak egyes felelőtlen gaz­dasági dolgozók, újgazdagok, a szocialista tulajdon dézsmálói, olyan emberek komoly és szerteágazó csoportos búntevékenységével, akik széles körű megvesztegetésekre hasz­nálták fel helyzetüket, vagyis visszaéltek tisztségükkel és társadalmunkat több tízmillió koronával megkárosították. Ez világos tanújele annak, hogy a párt- és az állami vezetés határozottan elhatárolja magát az ilyen üzelmektől, és kész meggátol­ni az egyének és a csoportok törvénytelen gazdagodását a nemzeti vagyon kárára. A pártnak és az állami szerveknek ez a nö­vekvő aktivitása kedvező jelenség, a párt- és az állami vezetés erejének megnyilvánulása. A széles nyilvánosság kritikusabban értékeli a negatív jelenségeket és cselekvőében lép fel ellenük. Az elmúlt öt esztendőben, noha az 1980-1982-es időszakban bizonyos mérték­ben ingadozott a bíróság elé állított és elítélt személyek száma, az SZSZK-ban csökkent a bűnözés. A szocialista gazdaság ellen irá­nyuló bűncselekmények alakulása azonban továbbra is komoly társadalmi probléma. S. FERENCEI: Előfordulnak különféle szél­sőséges, demagóg szempontok, egyesek fél­reverik a harangokat, mások felnagyítják, el­torzítják a tényeket. Ellenőrző észrevételeink nem erősítik meg az ilyen elképzeléseket és nézeteket. Másrészt viszont nem térhetünk napirend­re afölött, hogy a munkahelyeken sokszor következetlenség tapasztalható, amely nem­egyszer a társadalomellenes cselekvés kü­lönféle megnyilvánulásaiba torkoll. így példá­ul a Népi Ellenőrzési Bizottság nemrég 270 szervezetben végzett ellenőrzést. Közülük 45-ben megállapította, hogy a szállítói-meg­rendelői kapcsolatokban megsértették a szo­cialista törvényességet, 12-ben nyilvántartás­ban nem szereplő anyagra bukkantak, 23 szervezetben pedig az anyageladással kap­csolatos meg nem engedett kereskedelmi tevékenységet lepleztek le. Előfordult, hogy jutalmakat fizettek ki hiánycikknek számító anyag beszerzéséért, pótalkatrészek vásárlá­sáért. Egyes megrendelő szervezetek a szál­lítóknak nyilvántartásban nem szereplő le­szállított árú termékeket és egyéb érdemtelen előnyöket nyújtottak. • Milyenek voltak ezeknek az ellenőrzé­seknek alapvető tapasztalatai, milyen követ­keztetéseket vontak le belőlük és milyen intézkedéseket foganatosítottak? S. FERENCEI: A párt szerveinek összpon­tosított, szakadatlan igyekezete, az állami és gazdasági szerveknek igényesebb eljárása fokozatosan megnyilvánul abban, hogy kö­vetkezetesebben veszünk irányt a negativ jelenségek kiküszöbölésére. Fokozatosan tárgyszerűbbekké és eredményesebbekké válnak a rend és a fegyelem szilárdítását célzó intézkedések. Egyelőre azonban csekély előrehaladást értünk el a társadalomellenes jelenségek megelőzésében és a hatásosabb belső önvé­delmi mechanizmusok megteremtésében. Gyönge pont a vezető dolgozók irányító tevé­kenységében és döntéshozatalában a nem eléggé következetes politikai megközelítési valamint a belső ellenőrzési rendszer csekély eredményessége. A társadalomellenes tevé­kenység különféle jelenségeinek fő okai közé tartozik a felelős dolgozók következetlensé­ge, formalizmusa és elvszerútlensége a jóvá­hagyott intézkedések gyakorlati megvalósítá­sa során. Továbbra is tapasztalható a felelős irányító dolgozók magatartásában - az SZSZK kormányának hatáskörében számuk meghaladja a 300 ezer főt - az a helytelen tendencia, hogy a CSKP KB Elnöksége Leve­lének megvalósításával járó felelősségüket áthárítsák az ellenőrző intézményekre, vala­mint a büntetőeljárásban résztvevő szervek­re. Egyéb vezető dolgozók sajnos sok erőt és energiát fordítanak töméntelen, gyakran is­métlődő utasítás és tiltás fogalmazására, amelyek valójában semmiféle haszonnal nem járnak. Elfeledkeznek arról, hogy nem kam­pányról, tolvajok és élősködők hajkurászásá- ról van szó, hanem fontos politikai feladatról. S ez a párt stratégiai irányvonalának megva­lósításáért folyó komoly küzdelem, ami sike­resen nem érhető el adminisztratív módsze­rekkel és papírmunkával, hanem csak a dol­gozók közvetlen részvételével és érdekeltsé­gükkel. A felülvizsgált szervezetekben az ellenőr­zés hozzájárul a Levél céljának és szerepé­nek jobb megértéséhez. Már az ellenőrzés során intézkedéseket fogadtak el és hajtottak végre a megállapított fogyatékosságok meg­szüntetésére. A népi ellenőrzés szervei a szocialista törvényesség és fegyelem ko­molyabb megsértése címén 140 megrovást illetve bírsággal egybekötött megrovást alkal­maztak és káderkövetkeztetéseket is levon­tak. Az ellenőrzött szervezetek vezetőit köte­lezték arra, hogy fegyelmi büntetést alkal­mazzanak 340 felelős dolgozóval szemben. Ezen felül az egyes tárcák fő ellenőreinek javaslatára további 119 fegyelmi intézkedést (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents