Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-03 / 13. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA K ülönös jelenséget láttak a szibériai Habarovszk lakói 1981 egyik nyári, viharos estéjén másfél percig. Zuhogó eső és dörgések közepette egy másfél méter átmérőjű, narancsszínű világító tűzgömb ereszkedett le lassan az égből, szikrákat szórva, süvítő hangot adva. Egy fa irányába úszott, lejjebb ereszkedett, majd megállt egy pocsolya felett. Hirtelen lecsapott, vakító fehér villanás látszott, majd felugrott és nemcsokára hangos detonációval eltűnt. Páratlan szerencse, hogy az esetet egy kutató is látta, majd részletesen kivizsgálta. Kiderült, hogy az elektromos vezetékek százméteres körzetben elégtek. Még furcsább, hogy a pocsolya is eltűnt, s alatta a föld 20 cm vastagságban másfél méteres körön belül is üveggömbökké olvadt. A későbbi részletes vizsgálatok semmilyen idegen anyag, vagy radioaktivitás jelét nem mutatták ki. Sőt nem sikerült a talajmintákat sem megolvasztani úgy, ahogy az a természetben lejátszódott. Ez a különös jelenség - a gömbvillám - nagyon ritka és mindmáig megmagyarázatlan, bár többezer éve tudunk róla. Első írásos emlékeink Arisztotelésztől származnak, az i. e. negyedik századból. De nemcsak Európában ismerik, hanem mindenütt, ahol villámlás előfordul. Shen Kua (1029-1093) kínai természettudós így ír le egy esetet: Lee Shun-Chu udvarmester háza megrázkódott egy hirtelen dörrenéstől, és az ablakon egy tűzgömb lebegett ki, vakitóan világítva az eresz alatt. Az emberek szaladtak ki a házból, azt hitték, minden égni fog. De látván, hogy nincs baj, visszatértek s észrevették, hogy a papírfalakon és ablakokon égett szélű lyukak vannak. Egy fapolcon különböző lakkedények voltak, melyeknek ezüst fogói mind megoldvadtak és elfolytak, de a lakk sértetlen maradt. A szobában volt még egy drága, finom acélból készült kard is. A penge teljesen elolvadt, de a fából készült hüvelye sértetlen maradt. A tudós Shen Kua úgy értelmezte az eseményeket, hogy „sárkány- túz" okozta a rombolást, mert az igazi tűz először a fa kardhüvelyt és a lakkedénykéket égette volna meg. Sok kutató próbálkozott már a jelenség megértésével, köztük a No- bel-díjas Pjotr Kapica is, de a jelenség nagyon kemény diónak bizonyult. A gömbvillám minden tulajdonsága különös, de együtt még érdekesebbek. Már az a tény, hogy néha több percig is létezik, nagy kérdőjel. hiszen külső energiaforrás nélkül egy plazmagömb elvileg egy-két ez- redmásodpercig létezhetne csak. De ennél furcsább dolgok is vannak. Egy sor szemtanú látta azt az esetet, amikor viharban egy Washington felé tartó repülőgép utasterében hirtelen megjelent egy labda nagyságú fehéren világitó gömb, szépen lassan mozgott a székek között, majd ahogy jött, úgy távozott: váratlanul, hangtalanul. Bár csaknem centiméterekre közelítette meg az utasokat, senki sem érezte a meleget. Hogyan hatolt be az utastérbe és hogyan hagyta el? Még ezzel sem ért véget a meglepetések sora. Egy amerikai városka lakói leírták, hogy csendes, kissé borult időben hatalmas dörrenéssel megjelent egy elnyújtott gömbvillám, s szikrákat szórva mozgott, körülötte fényudvar, korona ragyogott Jópár másodperc telt el, amikor egy újabb dörrenés közepette eltűnt. Hogyan, miért jelenhet meg látszólag minden ok nélkül? A megfigyelések kb. egyötödében kifejezetten leírják, hogy villámlás, mennydörgés nem fordul elő a környéken. Gyakori megfigyelés, hogy a gömbvillám előszeretettel megy be nyitott ajtón vagy ablakon, sőt kis nyílásokon is. Egy Moszkva környéki nyaraló ablakán levő kis lyukon például így „mászott“ be; Amikor a lyuk közelébe ért, megnyúlt, majd elvékonyodott annyira, hogy átfért a kis lyukon. Amint átfolyt a nyíláson, újra vastagodni kezdett, közben kis sugarak lövelltek ki belőle, s a sugarak végéből szikrák pattogtak ki. Eddig közelítőleg kétezer megfigyelés gyűlt össze, melyeket Szibériától Indiáig, az ókortól napjainkig, a Föld számos országából gyűjtöttek össze. Bármilyen különös is, a térben és időben távol eső megfigyelések nagyjából azonos viselkedést írnak le. Korábban, amikor csak kevés természettudományi ismerettel rendelkező ember élt, optikai csalódásnak tartották, s nem bíztak a leírásokban. Az idő múltával ez az álláspont tarthatatlanná vált, amikor a gömbvillám okozta égések és olvadásnyomok kivizsgálása megtörtént. Több mint száz elméleti modell született a jelenség megértésére, s a kutatók ötletgazdagsága nem ismert határt. Mindössze egy közös vonása volt a különböző elképzeléseknek: egyik sem tudta a gömbvillám viselkedését jól leírni, legfeljebb egy-két tulajdonságot, de nem az összesét. Ez az ellentmondásosság talán a legjellemzőbb tulajdonsága a gömbvillámnak, s ez okozza a legtöbb fejtörést. A véletlen - ami már annyiszor segített a kutatóknak, most az egyszer cserbenhagyott minket. Soha, még csak véletlenül sem sikerült mesterségesen gömbvillámot előállítani, legfeljebb valami látszólag hasonlót. Vannak, akik abban bíznak, hogy a természet így vezet rá minket a termonukleáris fúzió egy olcsó, egyszerű módszerére. Egy holland kutató például nagy, tengeralattjárókból kiselejtezett akkumulátortelepek rövidzárlatával próbál nagy szikrákat előállítani, remélve, hogy stabilizálódnak, s fúziós energiát lehet majd Így nyerni. Vállalkozásához részvénytársaságot is alapított - ami sajnos, bukásra van ítélve. A gömbvillám által hagyott olvadásnyomokból ugyanis egyértelmű, hogy elektromos szikrák ilyen nyomot nem hagynak. Ebben az esetben az energiának a gömb felületéről indulva kellene behatolni a tárgyba, hővezetés és hősugárzás segítségével. A gömbvillám viszont nem sugá- hoz hőt, de ha egy tárgy belekeAz ismeretlen gömbvillám Gömbvillám okozta a képen látható családi házban a rombolást. A házon nem volt földelt villámhárító, de egy magas tv-antenna és egy vasrúd volt a tetőn, ami a villanyvezetéket tartotta. A padlástérben még egy nagyméretű tűkör is volt. A robbanás után a házban komoly anyagi kár keletkezett, de az ott alvó két személynek nem esett baja. A villanyvezetékek az egész házban elégtek, több lámpa megsérült, az egyik szobában le; vő tv-készülék felrobbant, és a lezárt fürdőszobában álló fürdőkád megrepedt több helyen. A kád mellett levő papírdobozban tárolt száraz ruhanemű meggyulladt. rül, az teljes térfogatában felmelegszik, megolvad. Az összegyűjtött esetek között sajnos halállal, és súlyos égési sebekkel járó megfigyelések is vannak. Kolpinó faluban például egy gömbvillám bement a nyitott ablakon át a konyhába, beleült egy fazék vízbe és megmelegitette, majd kiszállt az ablakon, az utcán megölt három embert és egy lovat, megolvasztotta egy vasúti sín egy darabját, majd eltűnt. Más alkalommal viszont semmilyen sérülést nem okozott - ha nem értek hozzá. A jelenség bár ritka, de veszélyes is lehet Általában elfogadott szabály, hogy ne érjünk hozzá, s ne álljunk az útjába - tehát ajtó, ablak és földelt vezeték elé, mert előszeretettel keresi ezeket a helyeket. Valószínű, hogy a gömbvillám nem pusztán egy izzó plazmagömb, hanem egy eddig ismeretlen természeti folyamat mellékterméke csupán. Ez a „felszín mögötti“ ismeretlen folyamat bizonyosan sok új ismeretet adna, ha ismernénk. Mivel a gömbvillámot kísérletileg nem sikerült előállítani, a kutatóknak nincs más támasza, mint a szemtanúk elbeszélése. DR. EGELY GYÖRGY Mint Kina több tengerparti nagyvárosát, nemrég a Hajnan-szigetet is megnyitották a külvilág előtt. Cikkünk e sziget erőforrásairól, az itt folyó épitómunkáról és fejlesztésről szól. Egy japán újságíró nemrég kijelentette, hogy a nyitás politikájának végrehajtása következtében Hajnan „Kína Hawaiijaiként válik majd ismertté. A sziget területe 34 000 négyzetkilométer, tehát csupán 3—4 százalékkal kisebb, mint a legnagyobb kinai sziget, Tajvan. Történelmi okok miatt ennek a szigetnek eddig alig volt kapcsolata a külvilággal. Jóllehet a neve.„déli kapu"-1 jelent, ez a kapu azonban a nyugati országok előtt mindig zárva volt. Sőt, a nyitás politikájának végrehajtása előtt ez a sziget titokzatos „tiltott övezetnek“ számított, és a fiatal kinai nemzedék számára ismeretlen vott. GAZDAG TERMÉSZETI KINCSEK Ha valaki ezer évvel ezelőtt látogatott volna el Hajnanra, akkor ez lett volna a legnehezebb, legveszélyesebb és legszörnyűbb utazás Kínában. 847-ben Li Tö-jüt, a Tang- dinasztia volt kancellárját klikkharcok során eltávolították hivatalából és erre a szigetre száműzték. Ó egyik költeményében „a pokol kapujának“ nevezte a szigetet. Hajnant általában „a halottak birodalmának" nevezték. Ez arra vall, hogy a kínaiak féltek az itteni kisebbségektől, amelyek még primitív viszonyok között éttek, és ez a rossz hírnév mindenekelőtt a kedvezőtlen közlekedési viszonyokra, a forró és nedves éghajlatra és az áthatolhatatlan őserdőre vezethető vissza, ahol mindenütt ragadozók és mérges kígyók leselkedtek. A legsúlyosabb problémát a fertőző szubtrópikus betegségek jelentették, például a malária, amelyek az emberek életét fenyegették. A sziget lakói azonban kemény munka árán megváltoztatták azt a kedvezőtlen benyomást, amelyet ez a vidék azelőtt a külvilág körében keltett. A kínai szárazföld egyes területeihez képest Hajnan gazdasági tekintetben még sokáig elmaradott volt. Hu Jaopang, a Kínai Kommunista Párt főtitkára, 1955-ben mint a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára, szemleutat tett Hajnanon. A sziget központjában, Hajkouban mondott beszédében Hajnant „kincses szigetnek“ nevezte. Ez az elnevezés hamarosan elterjedt, és azóta majdhogynem Hajnan szinonimájává vált. Valóban ilyen értékes volna Hajnan? A szigetet boritó trópusi őserdő csakugyan gazdag kincs. Ha valaki repülőgépről tekint le, akkor ez a sziget egy óriási tenger közepén kiemelkedő nefritcsepphez hasonlít. Délnyugati részén hegycsoport húzódik, amely egészen a sziget közepéig nyúlik. A hegység lábánál terül el Kína legnagyobb trópusi őserdője, amely trópusi gyümölcsei révén ismert. Az itteni fák vastag, egyenes törzse olyan kemény, mint a vas, úgyhogy egy három lóerős fűrészgép sem tudja szétvágni. E fáknak természetes színük van - sötétzöld, fekete vagy halványpiros. Jó épületfák, és alkalmas anyagul szolgálnak a híd- és hajóépítéséhez, az iparművészet és a bútor- gyártás számára. Felhasználták őket egyes régi épületekhez, például a császári palotához, a Ming-sirokhoz, valamint a csengtői császári rezidenciához. Sokféle itteni fát alkalmaznak az orvostudományban. A cephalotaxus fortunei például 21 alkaloidát tartalmaz, ezek közül négyet a rák kezelésénél használnak. A belőle kivont észteráz alkalmas gyógyszer a leukémia ellen, és tüdőrák ellen is hatásos. Ez volt az első olyan anyag, amelyet e betegségek kezelésére világszerte igénybe vettek. Sok olyan fa- és fúféle nő itt, amely vérzéscsillapító, fájdalom-enyhítő hatású, alkalmas a reuma és különféle bőrbetegségek, például a pikkelysömör, sőt a lepra ellen is. Az ausztráliai akác kivonata csillapítja a belső vérzést, egy másik itteni gyógyfüvet pedig sebészeti műtéteknél alkalmaznak, mivel ez meggyorsítja a sebek gyógyulását. A sziget leghíresebb fája az upasz. Törzse fehér, ha kérgét szétvágjuk, akkor tejszerű fehér nedv folyik ki belőle. Valamikor régen ezzel a nedvvel kenték be a nyílhegyeket; ha egy ilyen nyíl eltalált valakit, akkor az azon nyomban meghalt. Ez a fa ma állami védelem alatt áll, és mérges nedvét a kígyómarás ellen alkalmazzák gyógyszerül. Egy másik itteni fafajtát kenyérfának neveznek. Gyümölcse labdához hasonlít, és több mint 20 kilogramm súlyú. Mielőtt megérik, leszedik, majd szeletekre vagdalják, s ezeknek a szeleteknek megpirítva olyan ízük van, mint a kenyérnek. E fa törzsén, ágain és gyökerein is gyümölcs terem. A virágzástól a gyümölcs megéréséig kilenc hónap telik el. Egyetlen fa, ha kellőképp gondozzák és nemesítik, egy évre elegendő táplálékot nyújt két ember számára. Az olajfa több mint 30 méter magasra nő, átmérője 1,2 métert is elérhet. Az olaj akkor csepeg belőle, amikor a fűrész eléri a törzs belsejét. Egyetlen fából általában 10-15, sőt néha 50 kilogramm olaj nyerhető. Egyes szakértők szerint ennek az olajfajtának az éghetósége a dízelolajéhoz hasonlít. A szigeten összesen 10 000 köbméternyi ilyen fa van. Az őserdőkön kívül, a sziget part menti hegyein és dombjain mangróveerdők is vannak. A mocsári mangróveerdők - a vízinövények egy része - a sóban gazdag talajhoz alkalmazkodó fák. Árvíz idején vízben állnak, csupán a fák zöld koronái emelkednek a víz felszíne fölé; apály idején szilárdan állnak az iszapban, dacolnak a széllel és a napsütéssel. A Hajnan hosszú tengerpartján sorakozó mangróvék falként védik a szigetet a tájfunnal és a hullámokkal szemben. Védelmezik a gátakat, a kikötőket és a szántóföldeket, meg a falvakat - úgyhogy a veszteség jelentős mértékben csökkenthető. Ezek a fák gazdaságilag is igen fontosak; a legtöbbnek a kérge tannint tartalmaz, ezt cserzöszerként és festőanyagként használják. E fák korrózióálló, kemény anyaga alkalmas a híd- és hajóépi- téshez; kivonatuk pedig gyógyszerként használható. AZ ÁLLATVILÁG A trópusi növényzet nem az egyetlen kincs ezen a szigeten. Az erdőkben élő sokféle vadállat is értékes. A legértékesebb állat a szigeten, amely, mint a nagy panda és az aranyszórú majom, a ritka állatfajták közé tartozik és állami védelem alatt áll - a hajnani szarvas. A fekete fejű gibbon egy másik, olyan ritka állat a szigeten, amely állami védelem alatt van. Ezek a gibbonok az ázsiai trópusi erdőkben élnek, és Kínában csak kis számban találhatóak Hajnan-szigeten és Jünnan tartományban. Ezek az egyetlen emberszabású majmok Kínában, és ezért értékesek a tudományos tanulmányozás számára. A múltban még mintegy 20 ezer gibbon élt a szigeten, a kíméletlen vadászat következtében azonban számuk harmincra csökkent, és ezek két hegyi rezervátumban élnek. Vannak itt még hajnani repülőmókusok, hajnani házinyulak, hajnani ködfoltos leopárdok, bamamedvék, ezek mind a szigeten honosak, és állami védelemben részesülnek. A szigeten 340 madárfajta él, például primitív tyúkfélék, a hajnani peók, amelyek utánozni tudják az emberek nyelvét, valamint szép tollazatú pávafácánok, fürtös farkú szarkák és vörös begyú papragályok. Mindezek a ritka állatok és madarak, amelyek a trópusi erdőkben és füves vidékeken élnek, szép külsejúek; bőrük elsőrendű anyag, továbbá kitűnő gyógyszerek és különféle inyencfalatok is készíthetők belőlük. Ók a sziget élő kincsei. (Fordította: G. Gy.) Hajnan - a kincses sziget
