Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-03 / 13. szám
Putz Mária: Részlegünkön kielégítő a kínálat többek között Putz Mária árusítja. Tapasztalt eladó, hisz már három évtizede áll a pult mögött. x- Ilyenkor délelőtt nem nagy a forgalom - jegyezte meg. - Nyolctól tizenkettőig, délután pedig kettőtől hatig tartunk nyitva. A legtöbben munkaidejük után, fél négy körül térnek be hozzánk. A mi részlegünkön viszonylag jó a kínálat, sokan vásárolnak ajándéknak valót, s ilyesmi bőven van. A háztartási cikkek részlegén igazán nehéz lenne megszámolni, hányféle árut kínálnak.- A régi helyen az emeleten volt a részlegünk, három évig felvonó nélkül dolgoztunk, elképzelheti, mennyit cipekedtünk - idézte fel a rosszabb időket Heiser Aurél. új bevásárlóközpont - nagyobb választék Ha Gabcíkovo nevét halljuk, mindannyian a hatalmas beruházásra, a vízműre gondolunk. Az építkezés meghatározóvá vált a település életében és számtalan tennivalót is hozott magával. A fejlődéssel egyidöben szükségessé vált a kereskedelmi, illetve vendéglátóipari létesítmények korszerűsítése, bővítése. 1983-ban kezdte el építeni a Duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Építőipari Vállalat a Jednota fogyasztási szövetkezet bevásárlóközpontját. Az 1985-re tervezett átadás ugyan 1986 augusztusára tolódott el, de a község lakosait szolgálja a 13 millió korona értékű, korszerű létesítmény.- Itt végre kellemes környezetben dolgozhatunk - jelentette ki Heiser Aurél, a központ vezetője - A vásárlók is elégedettebbek, hisz az áruválasztást megkönnyíti a cikkek áttekinthetőbb elhelyezése. Nekünk, eladóknak is sokat jelent, hogy nemcsak tágas raktárak, hanem szociális helyiségek is rendelkezésünkre állnak. A korábbi kis üzletekben mindez hiányzott. Az emeleten kezdtük kőrútunkat, azokban a helyiségekben, ahová a vásárlók nem látnak be. A személyzet pihenő helyiségeiben ugyan még hiányoznak a szekrények, de Kulcsár Lajos, a Jednota kereskedelem-politikai osztályának vezetője ígéretet tett, néhány héten belül pótolják a hiányt:- Mi igazán rossz helyről költöztünk ide - mondotta Görcs Edit, a drogériái részleg vezetője. - Igen szűkös volt a boltunk, az új központban viszont tágas részt kaptunk. Azt hiszem, a bővebb árukínálattal egyre jobban kielégíthetjük a vevők igényeit. Azt nem állítom, hogy mindent megtalálnak nálunk, amit keresnek, például hiányolják az import deso- dorokat és időnként egyéb hiánycikkek is felbukkannak, de a kínálat jónak mondható. Csikmák Zsuzsanna, a papíráru részlegének vezetője elsősorban arról beszélt, ami bosszantja őket. Sajnos, hiábavaló minden igyekezetük, ha nem kapnak elegendő toalettpapírt, papírzsebkendőt, az iskolaszerek közül hiányzik például a körző, a színes ceruza. - Pedig milyen jó volna, ha soha nem kellene azt mondani: nincs - tette hozzá. A földszinten az üveg- és porcelánárut Itt a cipekedés kiküszöbölhető, felvonó is van, meg az árumozgatáshoz a kocsik sem hiányoznak. És megoldódott a dolgozók étkeztetése is, mégpedig házon belül. Ugyanis a Marica vendéglő szintén ebbe a központba költözött. Füssy Zoltán föszakácsnak dél körül nem sok ideje jut a beszélgetésre, hisz naponta általában 300 ebédet szolgálnak fel.- Minden nap kilenctől este kilencig tartunk nyitva. Egyelőre nehéz felmérni, mennyivel lesz itt nagyobb a forgalmunk, a nyári idény végén költöztünk csak ide, de annyi már bizonyos, hogy növekedni fog. Hisz a régi Maricában kilencven helyünk volt az asztaloknál, itt viszont 300 személyt tudunk egyszerre leültetni. Családi ünnepségek rendezését is jobban el tudjuk vállalni. Sajnos, a gáztűzhelyeket még nem használhatjuk, mert nincs bevezetve a gáz, pedig nagy szükségünk lenne rájuk. Átutazók, kirándulók és a helyben dolgozók egyaránt betérnek a Maricába. Az olcsóbb ételekből több fogy, ezért többségben ilyeneket főznek, alkalmazkodnak az igényekhez. Üzemi étkeztetést is vállaltak, meg a rászoruló nyugdíjasoknak is főznek ebédet. A 28 tagú kollektíva arra törekszik, hogy az Ízletes ételeket kellemes környezetben fogyaszthassák el a vendégek. S hogy teljes legyen az áttekintésünk a falu központjában levő új létesítményről. Heiser Auréltól megtudtuk, hogy a húsboltot is ide költöztették. Az eladókon és a vendéglőben alkalmazottakon kívül, a munkatársak közé tartozik Heiser Árpád karbantartó is, a bevásárlóközpont mindenese. Vele ugyan az ide betérők nem igen találkoznak, de a zavartalan üzemeltetéshez kétségkívül ö is hozzájárul.-A bevásárlóközpont átadásával Gabci- kovóban megoldottnak tekintjük az üzlethálózatot - mondott Kulcsár Lajos, a Jednota osztályvezetője. - Lényegében minden szakbolt megtalálható itt, amelyeket a lakosság igényel. A volt cipóboltot például átalakítottuk és korszerű zöldségüzletet hoztunk létre. Igény mutatkozott a leértékelt áruk boltja iránt, ilyet is létesítettünk. Az üzlethálózat bővítésével egyben a választék bővítése is célunk volt. A kereskedelem is lépést akar tartani a település fejlődésével. DEÁK TERÉZ idei téli turistaidény Közép-Szlovákiában is tovább tartott a megszokottnál, aminek a téli sportok kedvelői, a sízők és a korcsolyázók örültek elsősorban. Április eleje azonban már hagyományosan a tavaszi-nyári idegenforgalmi idény kezdetét jelenti, melyre - úgy hírlik - alaposan felkészültek az ország egyik legszebb, látnivalókban leggazdagabb vidékén - Árvában is. A pihenni vágyókat a fenyvesekkel övezett hegyi üdülök várják, a sportok kedvelőinek pedig mindenekelőtt a nagy kiterjedésű árvái vízduzzasztó kínál kedvező lehetőségeket. Rossz időjárás esetén sem kell azonban haszontalanul tölteni a napokat. Az alábbiakban a legismertebb történelmi és kulturális nevezetességekből ajánlunk olvasóink figyelmébe néhányat. MEGERŐSÍTIK A HÍRES VÁRAT Közép-Európa egyik legszebb vára a XIII. században egy kúp alakú mészköhegy csúcsán épült fel Árvában (Oravsky Podzámok) s 1267-ben már várispánságként emlegetik a feljegyzések. Birtokosai az elmúlt évszázadok során a politikai és katonai erőviszonyoktól függően változtak. Az Árpádházi királyok fennhatósága után egy időre lengyel kézre került, majd a XVI. században Mátyás király harcedzett őrségével együtt visszavásárolta. Később a várvédök fegyverforgatói is csatlakoztak az uralkodó híres fekete teeregéhez. Mátyás nemcsak az országhatár védelme szempontjából tanúsított nagy jelentőséget a végvárnak, hanem büntetés céljaira is felhasználta a székvárostól távol eső váruradalmat. Engedetlen alattvalói közül ide záratta többek között Váradi Péter kalocsai érseket is. Az uralkodó később fiának ajándékozza a várat és nagy kiterjedésű birtokát, majd a dúsgazdag Thurzók kaparintották meg, akiknek örökösei még századunk első éveiben is lakták egy részét. Birtokosai többször is megerősítették a háborúktól szenvedett, időjárástól, tűztél pusztított várat, így eredeti gótikus stílusa reneszánsz és barokk elemekkel bővült. A második világháború után a hatvanas évek elején restaurálták, majd vastag falai között múzeumot rendeztek be. A hetvenesnyolcvanas években is szükségessé vált az építmény belső állagának folyamatos karbantartása, amit nagy hozzáértéssel végeznek napjainkban az Oravská Lesná-i kömúvescsoport tagjai. Az elmúlt években emiatt a turisták csak a vármúzeum egyes részeit tekinthették meg. A honismereti, archeológiái, néprajzi és természeti részből álló expozíciónak az elmúlt évben több mint 100 ezer látogatója volt, s nemcsak hazai kirándulócsoportok jártak itt, hanem külföldiek is. A téli holtidény egyik érdekessége, hogy a 4-5 méter vastagságú falak januárig viszonylag kellemes hőmérsékletet biztosítanak, utána viszont megbomlik a klimatikai egyensúly, kihűlnek a helyiségek, s az utóbbi időben mind nagyobb mértékben tapasztalják a vakolat hullását. Mindenképpen szükségessé vált tehát egy komolyabb felújítás, a hatalmas vár statikai megerősítése. Az alapos geológiai felmérést követően ezzel a feladattal a 2ilinai Múemlékfelújitó Vállalatot bízták meg, s a tervek szerint a külső állagmegerősítési munkák - hatvanmillió koronás ráfordítással - már az idén megkezdődnek, örvendetes, hogy emiatt nem korlátozzák a látogatásokat, így a kies árvái vár az idei turistaidényben is sok kiránduló úticélja lehet. NYIT A FALUMÚZEUM IS A turisták érdeklődésére tarthat számot az árvái falumúzeum is. A letűnt századok népi építészetét már a múlt század hetvenes éveiben megrendezett bécsi világkiállítás látogatói is megcsodálhatták, amikor a vármegye híres mesterei egy épületcsoportot ácsoltak össze a kiállítás területén. A jellegzetes szlovák építészet egykori osztatlan elismerése, na és ÁRVA TURISTAÚTJAIN Barangolás a múltban persze a népi lakáskultúra ápolásának és megőrzésének igénye is közrejátszott abban, hogy száz évvel később skanzent, (falumúzeumot) létesítettek a Zuborec melletti Brestová térségében. A tizenkét éve megnyitott falumúzeum az év 9-10 hónapjában fogadja a látogatókat. Tavaly több mint hatvanezren jártak itt. Az árvái falumúzeum megálmodóinak és üzemeltetőinek nem is titkolt célja, hogy a látogatókkal megismertessék a természeti szépségekben oly gazdag, ám bizony kissé zord éghajlatú, s mostohán termő vidék lakosainak életét és történetét. A múzeum az árvái települések minden sajátosságát felvonultatja. A középületeket, lakóházakat és gazdasági épületeket jól egészíti ki a vízimalom, a fűrésztelep, a sulykoló- és ványolómühely. A falu közterén piac (vásárhely) található, nem hiányzik a kiskút, a fészer, a templom és a temető sem. A falu egy részében - az Alsó-árvai piactéren - a középületek dominálnak, melyek többségét Veliőnáról, az egykori megyeszékhelyről telepitették át, ezt egészítik ki a Vysny Kubín-i iparosok egykori műhelyei és lakóhelyei. Ebben a falurészben helyezték el többek között egy malatinái középparaszt portáját, a zaskalái harangláb másolatát és a VySny Kubín-i Mesko-kúriát. Veliőná községből származik a XVII. és a XVIII. század fordulóján épült iparosház, mángorlóhelyiséggel és kékfestőműhellyel. Az udvar része az Istebnéből való, 1726-ban épült csűr is. A műszaki építmények külön egységet alkotnak. Az úgynevezett Malomtelepen egy táplálócsatorna mellett helyezték el a felül csapós vízimalmot és egy zsindelyfaragó-műhelyt. A falut ketté választó Hideg-patak faragott hídján vezet az út a Zamagurská utcába, ahol egy kovácsmühely, a stafanovi Palider család vászonszövő műhelye és egy soltészház kínál látnivalót. Érdekes egy „amerikás“ középparaszt teljes portája, melytől nem esik távol egy trstenái fazekaskemence másolata. A tájékoztató szerint egészen 1950-ig égettek benne cserépedényeket. A kemencét szellős gerendaépítmény védi, melyhez nyitott, féltetös szín tartozik, ahol alkalmasint megfért egy lovasszekér is. További épületcsoportot alkotnak egy goral település kétte- rű, pitvaros házai, melyeket közös tető köt össze a pajtával és az istállóval. Közvetlenül az erdő alatt szénatartókat és idénylakásként szolgáló kunyhót találunk. A falu legmagasabb pontján áll a zábrezi fatemplom, amely a XV. században épült, körülötte van a kőfallal kerített árvái temető. TISZTELET A NAGY KÖLTŐNEK Az Árvába látogatók figyelmét nem kerülik el a kulturális emlékek, melyek többsége így vagy úgy, összekapcsolódik az egyik legnagyobb szlovák költő, Pavol Országh Hviezdoslav nevével. A Dolny Kubín-i múzeumot eredetileg a város főterén, a Őaplovic könyvtárban helyezték el. A nagy költő születésének századik évfordulója alkalmából merült fel egy Hviezdos- lav-múzeum létesítésének gondolata, melyet végül 1954 novemberében nyitottak meg. A múzeumi látogatás elvezet a fennmaradt eredeti dokumentumok, fényképek és családi ereklyék segítségével a szülői házba, a költő életútjának legfontosabb állomáshelyeire. Az első helyiségben többek között a családi ház makettje és épségben maradt berendezési tárgyai láthatók. A másik szobában a megsárgult képek mellett mesterien faragott falóca és rokka varázsolja elő a családi milliót. A gyermekkort, a miskolci és a kezmaroki líceumban eltöltött éveket is nyomon követhetjük egy-egy levél és irodalmi próbálkozás segítségével. Az 1872-ben keletkezett kéziratai már teljes politikai felvilágosultságáról tanúskodnak. Nem hiányoznak a költőnek Ilonka Novákovához küldött levelei, líraian szép szerelmi vallomásai sem. A szerelemből házasság lett, mely az okmány szerint 1876. május 15-én köttetett. A Dolny Kubinban, Námestovóban eltöltött éveket is sok fénykép, dokumentum őrzi, csakúgy mint az erősödő szlovák sajtóval és az irodalmi lapokkal fenntartott jó kapcsolatát. EMLÉK A CSŐSZ FELESÉGÉNEK A költő emlékét nemcsak a járási székhely, Dolny Kubín őrzi és ápolja, hanem mondhatni az egész árvái nép. A közelmúltban múzeum létesült abban a Babia Hóra alatti erdészlakban is, melynek egykori lakói ihlették a költőt A csősz felesége című legismertebb alkotásának megírására. Az erdészház előszobájában az árvái favágók és erdészek öltözéke és vadászati kellékek láthatók. A szoba fő látványossága az erdész saját kezűleg készített bútora. A konyhában az edényeket a jellegzetes árvái népi motívumok díszítik. A ház legnagyobb szobájában felelevenednek A csősz feleségének színházi előadásairól készített felvételek. HACSI ATTILA Nagy Judit elárusító tanácsokat ad a vevőknek Inkább ezt a szájrúzst ajánlom - mondja Má téi Edit (Lőrinc János felv ételei)
