Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-27 / 12. szám
JSZÚ '. III. 27. két és fél millióért Az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban hosszú évtizedek óta komoly figyelmet szentelnek a tudományos- műszaki haladás alapfeltételeinek megteremtésében kulcsszerepet játszó újitómozgalom szervezésének és irányításának. A mozgalom fejlődésére jelentős mértékben hatott az a tény, hogy nemcsak felkarolták, de az 1963 óta rendszeresen meghirdetett és értékelt szocialista versenymozgalommal hatékonyan ösztönözték is a jó és hasznos ötletek megvalósítására irányuló kezdeményezést. VÁNDORZÁSZLÓ A LEGJOBBAKNAK-Tudomásom szerint a páratlan hagyomány nálunk azzal vette kezdetét, hogy járásunk egymás után három alkalommal is győztesen kerül ki az újítók országos versenyéből, és ezzel végleg elnyerte az NDK-beli újítók mezőgazdasági tanácsának vándorzászlaját - mondta Imrich Alaxa mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke.- S ha már elnyertük, nem tettük üveg mögé, hanem meghirdettük az újítómozgalomban legjobb eredményeket felmutató munkakollektívák járási versenyét. A vándorzászló kilenc évig járt kézről kézre, pontosabban gazdaságról gazdaságra, míg végül a muzslai (Muzla) Béke Egységes Földműves-szövetkezet tulajdonában kötött ki.- Természetesen nem akartuk, hogy vége szakadjon az újítókat hatékonyan ösztönző hagyománynak, ezért új versenyt hirdettünk, ezúttal már a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatójának vándorzászlajáért. Részben ennek köszönhetjük, hogy járásunk mezőgazdasági vállalatai továbbra is elismerést érdemlő eredményeket érnek el a haladás szempontjából oly fontos mozgalomban. Megtudtuk, hogy a járásban tavaly mind a 190 előterjesztett újítási javaslatot elfogadták és megvalósították, amivel 2 millió 503 ezer korona társadalmi haszonra tettek szert. Az újítások nagyobb hányada- összesen 164 javaslat - a szövet^ kezetekben született, az állami gazdaságok, valamint a közös mező- gazdasági vállalatok dolgozói egyaránt 13-13 hasznos ötletet vetettek papírra.- Az újítómozgalomban járásunkban az utóbbi években az érsekújvári Fejlődés Egységes Földművesszövetkezet éri el a legjobb eredményeket - tájékoztatott Alaxa mérnök. - A szövetkezet 1980 és 1985 után a múlt évben harmadszor is elnyerte a vándorszászlót, melyet az újítók március 13-i aktívaértekezletén vehettek át a gazdaság képviselői. Jó eredményeket érnek el az újítók az udvardi (Dvory nad 2itavou) Auróra Efsz-ben, a muzslai Béke Efsz-ben és a Mikuláái Állami Gazdaságban is. Ugyanakkor vannak gazdaságok, amelyek egyetlen javaslat kidolgozására is képtelenek. Különösképpen a Bényi (Bina) és a Szálkái (Salka) Efsz-ben kellene elgondolkozniuk a vezetőknek és a dolgozóknak az újítómozgalom jelentőségén, mert ezekben a szövetkezetekben az utóbbi két évben egyetlen újítási javaslat sem született. Az is elgondolkoztató, hogy a meghirdetett tematikai feladatoknak csak egy- harmadát sikerült megoldani. Vendéglátónk elmondta még, hogy az újítómozgalomban és a tudományos-műszaki haladás vívmányainak gyakorlati átültetésében élenjáró gazdaságok tapasztalataiból okulva, a járási mezőgazdasági igazgatóságon, a Füri (Rúbaii) és a csúzi (Dubník) Efsz-ben, valamint néhány további gazdaságban még az idén megalakítják a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetét. SIKEREK ÉS TARTALÉKOK A megközelítőleg háromezernyolcszáz hektáros mezőgazdasági földterületen gazdálkodó érsekújvári Fejlődés Efsz nem véletlenül tartozik a járás legeredményesebb mező- gazdasági vállalatainak sorába. Miként azt a harmadízben elnyert vándorzászló is igazolja, ebben a gazdaságban valóban minden lehetőséget megragadnak az adottságok tökéletesebb kihasználására, a haladás tervezett ütemének biztosítására.- Szövetkezetünkben hét főből álló szakbizottság irányítja az újítók tevékenységét - mondta Hamran Lászó mérnök, aki a műszaki szolgáltatásokon kívül az újítómozgalom fejlesztéséért is felelős. - Szervezünk, értékelünk, és a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság 1983 óta működő üzemi szervezetével együttműködve tanácsokkal és konkrét ötletekkel is serkentjük a kezdeményezést. Az igyekezet minden évben meghozza az eredményt. A szövetkezet tagjai a múlt évben például 30 javaslatot nyújtottak be, s ezek közül az értékelő bizottság egyet sem utasított el. Az újítások gyakorlati megvalósítása 491 ezer korona egyszeri társadalmi hasznot eredményezett, s az újítók összesen 33 ezer korona jutalmat kaptak ötleteikért.- A múlt évben harmincegy aktív újítónk volt - mondta egyebek között Hamran mérnök. - Közülük többen már évek óta rendszeresen jelentkeznek egy-egy hasznos ötlettel. Az utóbbi években Jozef Vavóok, Milan Brezik és Jozef Cagá/i nyújtott be legtöbb újítási javaslatot. A leghasznosabb újítás Milan Cagáh és munkatársai nevéhez fűződik, ötletes szalmaadagoló asztalt szerkesztettek a préselt takarmányt gyártó gépsorhoz. A megoldás jelentősége nem pusztán abban rejlik, hogy három helyett most egy munkaerőt kell itt foglalkoztatni, de abban is, hogy felszámoltunk egy balesetveszélyes munkahelyet. Korábban ugyanis villával adagoltuk a szalmát a zúzóberendezésbe, és gyakran komoly balesetet okozott a zúzóból kirepülő kő vagy fémdarab. Ugyanez a munka- kollektiva tett javaslatot korábban a melaszgazdálkodás (tárolás, előmelegítés, automatikus adagolás) megoldására is. A vándorzászló tehát nem véletlenül jutott újfent az érsekújvári szövetkezet tagjainak birtokába. Ami pedig a jövőt illeti, még itt is vannak tartalékok. Hogy csak a legfontosabbat említsük: ha a gépjavítók és a terményszárítóban dolgozók példáját követve a más munkaszakaszokon tevékenykedők is alkotó módon részt vállalnának a legégetőbb gondok és műszaki problémák megoldásából, akkor az újítómozgalom ebben a gazdaságban is sokkal hatékonyabban szolgálhatná a haladást. KÁDEK GÁBOR K özép-Szlovákia szakosított mezőgazdasági vállalatainak évek óta biztos jövedelmi forrást s jelentős nyereséget biztosit a dohány- termesztés. Az elmúlt esztendő aszályos időjárása Gömörben és Nóg- rádban sem kedvezett e kultúra termesztésének. Az ország egyik legnagyobb termelő vállalatát, az újbásti (Nová Basta) Medves Egységes Földműves Szövetkezetét is kedvezőtlenül érintette a jelentős termelés- kiesés, hiszen a korábbi években az árbevételeknek nem kevesebb, mint hatvan százaléka származott ennek az ipari növénynek az értékesítéséből. Huszti István elvtárs, a szövetkezet elnöke is a kedvezőtlen körülményekkel magyarázta, hogy az elmúlt évi bevételek alig érték el az 54 millió koronát, ami közel kétmillió koronával kevesebb a tervezettnél. Persze nem szabad mindezt csupán a szárazság számlájára írni. A 2500 hektáron gazdálkodó földmúvesszövetkezet közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlésén ugyanis maguk a dohánytermesztő szakcsoport dolgozói mutattak rá a hibákra. Az asszonyok már a palántaültetés alkalmával felfigyeltek a kiszolgálóágazat fogyatékosságaira. Bizony gyakran előfordult, hogy a nagy teljesítményű gépek felkészületlenül érkeztek a földekre, s javításuk órákat vett igénybe. A szervezetlenségért, egyesek figyelmetlenségéért a köz súlyos árat fizetett. Szerencsére a nyílt kritika nem maradt válasz nélkül. Az ágazat vezetői megígérték, hohy az idei munkálatok megkezdése előtt alaposan felülvizsgálják a gépeket, s a folyamatos munka érdekében mindig a helyszínen tartózkodik majd egy szervizkocsi. Persze, nem csupán a növénytermesztési ágazat tervezett bevételei hiányoztak a közös kasszájából az esztendő végén. A fagykárok miatt érzékeny veszteség érte a szőlészetet is, sajnos nem is először az elmúlt évek során. A tervezett 200 tonna helyett tavaly csak 18 tonna borszőlőt értékesítettek, s ami még szomorúbb: az idei januári és márciusi fagyok miatt a következő termés kilátásai sem kecsegtetnek sok jóval. Okulnak a tavalyi tapasztalatokból A két ágazat jelentős termeléskiesését a gabonatermesztés tisztes eredményei sem kárpótolták. A búzából elért 4,2 tonnás átlagtermés az itteni körülmények között jó eredménynek számít, csakúgy mint a négy tonnán felüli zabtermésé. A növénytermesztés terén keletkezett közel négymillió koronás veszteség, a kevés, minőségileg sem kifogástalan szálastakarmány, kedvezőtlenül hatottak az állattartásra is. Részben ezzel magyarázható, hogy az állomány összlétszáma 234 darabbal volt kevesebb a tervezettnél, s hogy a tejeladás tervét sem sikerült teljesíteni. A 48 ezer liternyi hiány mellett gondot okozott a minőségi követelmények teljesítése is. Sajnos, az eladott tej mennyiségének még a hatvan százalékát sem értékesítették első árkategóriában, s emiatt is jelentős veszteség érte a gazdaságot. A szarvasmarhatenyésztés ezzel együtt is eredményesebb volt a sertéshizlalásnál, hiszen a tervezett 152 tonna helyett 192 tonna húst értékesítettek, míg a sertéstenyészet nem tudott eleget tenni a kötelezettségeknek. Évek óta nem hozza a remélt nyereséget a juhtenyésztés sem, amiben közrejátszanak ugyan a külső, kedvezőtlen körülmények is, ugyanakkor a gazdaság elnöke önkritikusan elismerte, hogy a jó juhászok hiányzanak leginkább... Az állattartás fogyatékosságait három pontba foglalták: az elhangzott vélemények szerint a gyengébb takarmánytermés mellett az új telep átépítése és az anyakocák tömeges vetélése okozta a legtöbb problémát. Mindezeken már az idén lehet, sőt kell javítani. Birálóan értékelték a gépesítési ágazat teljesítményét is. Nem ok nélkül, hiszen az elmúlt évben több mint 3 millió koronát költöttek gépekre, most mégis másfél millió koronát mutat a kiadások tétele javításokra és alkatrészvásárlásokra. Nem volt igazán sikeres a melléküzemági tevékenység sem, noha a kockázatvállalás, a kezdeményezés hiányával nemigen vádolhatók a vezetők. Az elmúlt esztendőben nem kevesebb, mint ötféle ipari tevékenységgel, illetve szolgáltatással próbálkoztak. Mint ahogyan azt Mede László elvtárs, a „második gazdaság" vezetője elmondotta, tervezett feladataiknak a partnerüzemek fegyelmezetlensége miatt nem tudtak eleget tenni. A Slovenkával kooperáló varrodában gyakran előfordult, hogy alapanyag és fazonok híján félnapos semmittevés után haza kellett küldeni az asszonyokat. Hasonló problémák merültek fel a számítástechnikai kisüzemben, sőt a lakatosmúhelyben is. Talán még a két füleki (Firakovo) nagyüzemmel, a Kovosmalttal és a Béke Bútorgyárral való termelési együttműködés minősíthető a leggyümölcsözőbbnek. Okulva a tavalyi tapasztalatokon az idén csak olyan vállalkozásba kezdenek, melyben biztosított a folyamatos alapanyag- és alkatrészellátás, s kedvezőek az értékesítési lehetőségek is. H. A. • Klímák Mária a cirok formába öntését végzi L ányok, asszonyok népes csoportja száll le a reggeli buszról. A megálló közvetlenül az üzem kapuja előtt van, így az utasoknak annyi idejük sincs, hogy a buszban megkezdett mondatot befejezzék, máris az öltözőben vannak. Gyors ruhaváltás következik, aztán beindulnak a motorok, koppan a kalapács, csikordul a targonca: megkezdődik a munka a losonci (Luőenec) CIRKO ipari szövetkezet üzemében. Ján Kamensky mérnök, a szövetkezet alel- nöke, a termelési-műszaki ősztály vezetője „terített“ íróasztal előtt ül, félig kész kimutatások, intézésre váró levelek vannak előtte. Mielőtt még elmélyülne ezek intézésében, készségesen tájékoztat az üzem munkájáról eredményeiről.- Ipari szövetkezetünk többféle tevékenységet folytat, különböző szolgáltatásokat is végez - mondja. - Ebben az épületben csak az egyik részlegünk üzemel, de a járás egyes községeiben is vannak üzemeink. Itt különböző méretű cirok- és kefesöprök készülnek. Az előbbiből évente 600 ezer korona értékben gyártunk, további 400 ezer korona értékben a hrinovái üzemben készítenek seprőket.- Nem okoz gondot az előirányzott terv teljesítése?- A seprőkészítés bizony egyre több gonddal jár, főleg az alapanyag, a cirok beszerzése nehezíti a munkánkat. A cirok mintegy 80 százalékát Jugoszláviából kapjuk, mégpedig devizáért, ami bizonyos korlátozásokat is jelent. Hazai termelőktől tehát csak a maradék 20 százalékot kapjuk, főleg a Lukanényei (Nenince), a Palásti (Plááfovce) és a Veiké Basta-i Efsz-ből. Nálunk a cirok termelésével nem szívesen foglalkoznak, ami gyakran a minőségben is visszatükröződik. Ilyen körülmények között gyakran előfordul, hogy a seprők gyártását anyaghiány miatt átmenetileg le kell állítani, s a dolgozók számára más munkáról kell gondoskodnunk. Ez természetesen veszteségekkel is jár. Megnyugtató, hogy dolgozóink megértik az ilyen kényszer- helyzetet, s a más munkára való átállást szinte már természetesnek veszik. Minderről a műhelyekben is meggyőződhettem. Az egyik tágas helyiségben kész seprőből rakott kazlak vártak elszállításra. A műhelyekben aránylag csendes munka folyik, csupán a „seprövarrógép" csattogását hallani, illetve a kalapácsok kopogását, amikor a nyélre erősítik a megformált cirokkö- teget. A szomszéd helyiségben Balázs István keretléceket fűrészel, amelyeket a „cirokfogytán“ a seprökészítő részleg dolgozói használnak fel. A folyosó végén Mária Kajbo- vá és társai kefesepröket és súrolókeféket készítenek. Az üzemszemle után Ján Kamensky újabb adatokat említett. Elmondta, hogy a szövetkezetnek a városban egy könyvkötészete is van. Asztalosüzemünkben nem tipizált ablakokat, ajtókat gyártanak, s a nyílászáró szerkezetek szigetelését is vállalják. A szövetkezetnek mintegy 200 dolgozója van, a létszámnak körülbelül a fele nő. A legtöbbjük a seprő- és a kefekészítő részlegen dolgozik, mint például Mária Klimáková, Meli- cher Anna, Németh Júlia, Várady Eszter, Botos Szabina és mások. Átlagkeresetük 1600 korona körül mozog, s az üzemben kedvezményes áron étkezhetnek. Az üzem vezetősége belföldi társas kirándulásokat is szervez az érdeklődők részére. A tíz szocialista munkabrigád tagjai vállalásaikkal jelentősen segítik a termelési eredmények alakulását, az anyagokkal és az energiával való takarékosabb gazdálkodást. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a megrendelők elégedettek legyenek termékeik minőségével BOJTOSJÁNOS OfllTlk • Készülnek a kefék és a ke- fesöprük. (A szerző felvétele)
