Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-16 / 2. szám
ŐSZINTE SZÓ ÉS PÉLDAMUTATÁS A színüket és felöltőjüket évszakonként változtató masszív hegyek lábánál, a kanyargós Orava partján még az ötvenes évek elején épült fel hazánk első fémötvö- zetgyára. A Dolny Kubíntól mindössze néhány kilométerre fekvő istebnéi üzem azonban nemcsak hazai viszonylatban élvez monopolhelyzetet, hanem egyfajta "világelsőséggel is büszkélkedhet: sehol ilyen széles skáláját nem állítják elő az acélgyártáshoz nélkülözhetetlen fémadalékoknak, mint az oravai nemzeti vállalatnál. Mindezt Vladimír Klocok mérnök, igazgatóhelyettes mondotta el, aki a három évtizedes fejlődést két sokatmondó számadattal is szemléltette. Amíg a termelés első esztendejében, 1952-ben összesen 534 tonna vasötvözetet állítottak elő 4 millió 807 ezer korona értékben, addig 1986-ban több mint 200 ezer tonnányi kohászati terméket értékesítettek 2 milliárd 241 millió korona értékben. Igaz, időközben jelentősen bővült a gyár termelési kapacitása is. Már 1958- ban üzembe helyeztek újabb tizenkét elektromos ívkemencét, s tíz évvel ezután felépült a sirokái gyáregység is, ahol a jól exportálható fémötvözetek a ferromangán és ferroszilícium termelése is megkezdődhetett. A hetvenes évek közepétől napjainkig tartó időszakot joggal nevezik a minőség évtizedének, ugyanis az utolsó két tervidőszak alatt dolgozták ki azokat a gyártási eljárásokat, amelyek világszintú ötvözetgyártást tettek lehetővé. Hála a 2700 dolgozót számláló munka- közösségnek, mindenekelőtt pedig a kohászoknak és olvasztároknak, hogy a vállalatnak nincsenek tervteljesítési gondjai. Az elmúlt esztendő sok tekintetben a legsikeresebbek közé tartozott.-Ószintén szólva magunk sem számítottunk ilyen kiemelkedő teljesítményre - szögezte le az igazgatóhelyettes -, hiszen feladataink jóval igényesebbek voltak mint a korábbi esztendőkben. Mindezek ellenére már december 28-án eleget tettünk kötelezettségeinknek, s az esztendő utolsó három napjában még 22 millió koronás értéket állítottunk elő a megszakítás nélkül üzemelő munkahelyeken. így - bár a miénk nem kifejezetten nyereségközpontú vállalat -, 128 millió koronás tiszta haszonnal zártuk az esztendőt, 34 millió koronával többel a tervezettnél. Külön öröm exportfeladataink túlteljesítése. A ferromangán, a ferrokróm, a szilikonmangán, a ferrotitán és a többi ötvözet ugyanis nemcsak a kladnói, vítkovicei, tri- neci és a kassai (Koáice) kohászati üzemek acéltermékeit finomítja, hanem a világ acél- termelésének élvonalába tartozó NSZK-be- li, osztrák, svájci, olasz, belga és luxemburgi acélgyárak nélkülözhetetlen alapanyaga is. A jelentős tőkés kivitelre azért van szükség, hogy fedezzük azokat a kiadásokat, melyeket nyersanyag vásárlásra és műszaki fejlesztésre fordítunk. A Szovjetunióból importált nagy mennyiségű nyersanyag mellett ugyanis a tőkés országokból is kénytelenek vagyunk mangánércet, volfrámot, titánt és egyéb koncentrátumokat behozni. Üzemvezetésünk már évekkel ezelőtt a technológiai fegyelem szigorú betartását határozta meg egyik legfontosabb feladatként, s e gazdasági szemlélet mellett következetesen kitartott mindmáig. Az elmúlt tervidőszakban ennek köszönhetően egyetlenegy reklamációt sem kellett feljegyeznünk, annál több elismerés és dicséret érte termékeinket a különböző szakmai bemutatókon. Döntő fontosságú volt, hogy a dolgozóink megértették a minőség fontosságát, s hogy a szakmai igényességet nemcsak a termelésben dolgozóktól követeltük meg, hanem mindenkitől, akinek mi fizetést folyósítottunk. A gazdasági vezető szavait Miroslav Balek olvasztár, az üzemi pártbizottság tagja is alátámasztotta, aki az elmúlt esztendőben a Szocialista Munka Hőse kitüntetésben részesült.- Nincs meggyőzőbb érv a személyes példamutatásnál. Ez különösképpen ránk, kommunistákra vonatkozik, akik az olvasztókemencék mellett nap mint nap megmérettetünk. Hogyan is követelhetnék ón, mint az egyes számú kemence elől íunkása váltótársaimtól nagyobb áldozatvállalást, több és jobb munkát, ha magam nem mutatnék példát? Azt hiszem, ez a szemlélet most a nyolcvanas évek második felében már kezd meghonosodni, s hogy általánossá váljon, valóban minden kommunistának tennie kell érte valamit... A gyár vezetői elmondották, hogy az elmúlt időszakban nem csupán a minőség terén értek el látványos sikereket, hanem a környezetvédelemben is. A légteret súlyosan szennyező Sirokái üzemet és az istebnéi üzemrész két blokkját olyan hazai gyártmányú szúróberendezésekkel látták el, amelyek a korábban kiáramló szennyezőanyag 99,8 százalékát visszafogják. Korábban a kéményeken keresztül évente mintegy 26 ezer tonna mennyiségű szennyezőanyag került a levegőbe, onnan pedig a környék erdeire, mezeire, vizeire ülepedett. Nemcsak a mezőgazdasági és vízügyi szakembereket bosszantotta a szennyezés, hanem a környékbeli lakosokat és az árvái hegyeket kedvelő üdülőket és turistákat is. Eddig 210 millió koronát költöttek környezetvédelemre, s a jelenlegi tervidőszakban még mintegy 135 millió koronából gazdálkodhatnak. Az évtized végére remélhetőleg teljesen megszűnik a környezet szennyezése.- Gazdasági és szociális téren elért sike- reinlc nem kápráztatnak el bennünket- mondja mintegy összegzésképpen az igazgatóhelyettes -, hiszen a dolgok természetéből ered, hogy aki egyszer megáll- lemarad! Vállalatunk vezetősége a pártbizottsággal közösen már az ezredfordulóig kidolgozta távlati fejlesztési koncepcióját, melynek értelmében az elkövetkező években egy sor új fémötvözet gyártását kezdjük meg, s részben már a közeljövőben módosítunk gyártási technológiánkon is. Nagy figyelmet fordítunk termékeink feldarabolására, az úgynevezett granulációra is, hiszen a vásárlóknak ma már mind nagyobb köre kíván szélesebb választékot ilyen szempontból is. Csaknem ilyen fontos feladat marad számunkra a gazdaságos termelés, a villanyáramfogyasztás csökkentése. A termelés jellegéből adódóan mi ugyanis óriásfogyasztók vagyunk, évente több mint egymilliárd kwó villamosenergiát használunk fel. Tudjuk, hogy ennek akár egy százalékkal való csökkentése is jelentősen javítaná gazdasági eredményeinket, s a felszabaduló energiamennyiséggel nagy hasznára lennénk népgazdaságunknak is. Eredményeinkkel, de a továbblépés lehetőségeivel, gondjaival is az elkövetkező napokban foglalkoznak a pártalapszerveze- tek évzáró taggyűlései. A kommunisták nálunk tudatában vannak az őszinte szó erejének, ezért is számítunk nyílt, tartalmas vitákra, a további fejlődést előmozdító hasznos javaslatokra. HACSI ATTILA Igazgatóságunk a Nyugat-szlovákiai kerület I 33 ipari szövetkezetének munkáját irányítja. Az egy heti termelési érték is milliós nagyságrendű, nem beszélve a raktári készletekről. A megtermelt áru tűzvédelmi szempontból biztonságos raktárba kerül. Az igazgatóság közösen a pártbizottsággal mindent megtesz azért, hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedéseket mindenütt szigorúan megtartsák. Az ellenőrzés folyamatos. Ma már mind a 33 üzemben létezik a megelőző intézkedésekért felelős bizottság. A bizottságnak egy-egy a termelésért felelős műszaki és politikai vezető is tagja. Legutóbb két ipari szövetkezetben végeztünk ellenőrzést. Mégpedig a piesfanyi Tvorba és az érsekújvári (Nővé Zámky) Brasna ipari szövetkezetek egy-egy üzemében. Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzésnek három fő célja volt: Egyik: próbariadóval megállapítani a műhelyekben dolgozók és a készenléti túzoltórajok felkészültségét. A másik: megállapítani, hogy milyen kiegészítő felszerelésre van szükség a hatékony tűzvédelem érdekében. A harmadik: megállapítani, hogy a műszaki vezetők és a mesterek eleget tettek-e saját hatáskörükben a kötelező megelőző intézkedéseknek. Tanulságul érdemes megemlíteni, hogy az ellenőrzés után néhány műszaki vezető és mester nem kapott prémiumot, mivel elmulasztotta a kötelező tűzvédelmi intézkedéseket. Meg kell említenem azt is, hogy a pártbizottság a hatékonyabb tűzvédelem érdekében két új javaslatot terjesztett az igazgatóság elé. A javaslatokat kisebb módosítással elfogadták. Megvalósításukra az idén kerül sor. Ennek értelmében minden évben legalább 15-17 készenléti tüzoltóraj működését ellenőrzik majd a tűzvédelmi technikusok. Az ellenőrzésnek feltétlenül része lesz a próbariadó is, valamint a rajok rendelkezésére álló tűzvédelmi anyagok, túzoltókészülékek, - berendezések állapotának minősége. Az idén tehát a műszaki vezetők kötelezően vizsgát tesznek a megfelelő tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretekről. Természetesen, a tudnivalók elsajátításához az év folyamán szakirodalmat is kapnak, előadásokat, tanfolyamokat szervezünk számukra. Egyébként a pártbizottság ezeknek a javasolt intézkedéseknek a megvalósítását is ellenőrizni és értékelni fogja. DANIEL JÓZSEF az ipari szövetkezetek kerületi igazgatósága pártbizottságának tagja Közelebb a termeléshez Molnár Tibor mérnök harmincegy éves kora ellenére már hat éve vezeti a Felsópa- tonyi (Horná Potöri) Efsz gyümölcskertészetét. Alig száradt meg a tinta az agrár- mérnöki oklevélen, amelyet a brnói mező- gazdasági főiskolán szerzett, amikor rábízták e fontos munkaszakasz irányítását. Annak idején az ágazatvezető beültette a Trabantjába, kivitte a határba, kitette egy öreg épület előtt, és azt mondta neki: „Ez a munkahelye“. Ma már nevetve meséli a furcsa munkahelyi beilleszkedés történetét, akkor azonban - mint mondja - alaposan meglepődött a fogadtatástól. Kétségek gyötörték, hogy elfogadják-e a munkamódszereit, elvégre évek során minden közösségben kialakulnak bizonyos beidegzödött szokások, amelyeket nehéz megváltoztatni. Az emberek amúgy is bizalmatlanok minden idegennel szemben. Befogadták. S ezt nemcsak az bizonyítja, hogy hat éve áll a gyümölcskertészet élén, hanem az is, hogy időközben társadalmi és párttisztséggel is megbízták. Több éve ö a SZISZ alapszervezet elnöke, és egy éve a pártbizottságnak is tagja, az ellenőrző bizottság elnöke. Lakhelyén, Nagyabony- ban (Verké Blahovo) a nemzeti bizottság képviselője és ó vezeti a növénytermesztési ágazatban a párt részlegszervezetét. Erről beszélgettünk. A részlegszervezetek megalakulásával gyökeres változás állt be a felsópatonyi pártalapszervezet életében. A mintegy száztagú pártszervezetben három részlegszervezet működik. A növénytermesztés, az állattenyésztés és a műszaki ágazat külön-külön alakított részlegszervezetet. Hogy miért szánták el magukat a felsöpato- nyi kommunisták erre a lépésre?- Röviden úgy fogalmazhatnám meg a lépés lényegét, hogy a pártmunkát közelebb szeretnénk vinni a termeléshez - mondja a fiatal részlegvezető. - Egy pártalapszervezet legfontosabb feladata, hogy erősítse a kommunisták és a pártonkí- vüliek egységét, ösztönözze őket a termelési feladatok sikeres teljesítésére, és hogy hatékonyabbá tegye az ellenőrzést. Egy ilyen nagy létszámú alapszervezetben, mint a mienk, ez korábban nem kis nehézségekbe ütközött. Az embernek időnként az volt az érzése, hogy a taggyűlésen olyan dolgokról tárgyalunk, amelyekhez semmi közünk. Legalábbis ezt a látszatot keltette, ha a növénytermesztésben dolgozó kommunisták előtt az állattenyésztés kérdéseit taglaltuk vagy fordítva. A szúkebb értelemben vett ágazati problémákat a tagok nagyobb része nem értette és nem is tudott érdemben hozzászólni a kérdésekhez. A taggyűlések hosszadalmasak voltak, holott az egyes kérdéseket az érintett párttagokkal rövidebb idő alatt sokkal tüzetesebben, mélyrehatóbban megtárgyalhattuk volna. Sokat törtük a fejünket, hogyan lehetne a dolgot dűlőre vinni, végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy részlegszervezeteket kell alakítani az ágazatokon belül. A módosított pártalapszabályzat 64. cikkelye ezt lehetővé teszi.- Bár a változás óta csak rövid idő telt el, lehet-e már eredményekről beszélni?- Már tartottunk egy részleggyúlést, és annak alapján elmondhatom, hogy a tanácskozás tárgyilagosabb, tartalmasabb volt. A tagok túlnyomó többsége sokkal nyíltabban, konkrétabban szólt hozzá a felmerült kérdésekhez, mint korábban. A gyűlés kimondottan munkajellegé volt, ami érthető, mert csakis olyasmivel foglalkoztunk, ami közvetlenül minket érint. Tehát a pártmunka valóban közelebb került a termelési kérdésekhez, az élethez. Az emberben természetesen, óhatatlanul felmerül a kérdés: hogyan hangolják össze a részlegszervezetek tevékenységét az egész szövetkezetét érintő kérdések megoldásában. Felsópatonyban alaposan megfontoltak mindent, mielőtt döntöttek volna a változásokról.- A részlegvezetők megfelelően tájékoztatják a pártbizottságot mindenről, ami a részleggyúléseken elhangzik. Ezenkívül negyedévenként pártalapszervezeti taggyűlést tartunk, amelyen az egész szövetkezet, illetve a pártalapszervezet életét érintő kérdések kerülnek napirendre. Számomra már most egyértelmű, hogy a mi 39- tagú részlegszervezetünk sokkal hatékonyabban végezheti majd munkáját a maga területén, mint eddig. Köztudott, hogy a felsópatonyi szövetkezet a Csallóköz jól gazdálkodó szövetkezetei közé tartozik. Ez egyrészt a jó irányításnak és a hozzáértő szakmai munkának, másrészt a pártalapszervezet körültekintő tömegpolitikai munkájának köszönhető. Nagy reményeket fűznek az új munkastílushoz is. És joggal. PALÁGYI LAJOS (A szerző felvétele) ÚJ SZÍ 1987.1.1€
