Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-16 / 2. szám

ŐSZINTE SZÓ ÉS PÉLDAMUTATÁS A színüket és felöltőjüket évszakonként változtató masszív hegyek lábánál, a ka­nyargós Orava partján még az ötvenes évek elején épült fel hazánk első fémötvö- zetgyára. A Dolny Kubíntól mindössze né­hány kilométerre fekvő istebnéi üzem azon­ban nemcsak hazai viszonylatban élvez monopolhelyzetet, hanem egyfajta "világel­sőséggel is büszkélkedhet: sehol ilyen szé­les skáláját nem állítják elő az acélgyártás­hoz nélkülözhetetlen fémadalékoknak, mint az oravai nemzeti vállalatnál. Mindezt Vladimír Klocok mérnök, igazga­tóhelyettes mondotta el, aki a három évtize­des fejlődést két sokatmondó számadattal is szemléltette. Amíg a termelés első esz­tendejében, 1952-ben összesen 534 tonna vasötvözetet állítottak elő 4 millió 807 ezer korona értékben, addig 1986-ban több mint 200 ezer tonnányi kohászati terméket érté­kesítettek 2 milliárd 241 millió korona érték­ben. Igaz, időközben jelentősen bővült a gyár termelési kapacitása is. Már 1958- ban üzembe helyeztek újabb tizenkét elekt­romos ívkemencét, s tíz évvel ezután felé­pült a sirokái gyáregység is, ahol a jól exportálható fémötvözetek a ferromangán és ferroszilícium termelése is megkezdőd­hetett. A hetvenes évek közepétől napjainkig tartó időszakot joggal nevezik a minőség évtizedének, ugyanis az utolsó két tervidő­szak alatt dolgozták ki azokat a gyártási eljárásokat, amelyek világszintú ötvözet­gyártást tettek lehetővé. Hála a 2700 dolgozót számláló munka- közösségnek, mindenekelőtt pedig a kohá­szoknak és olvasztároknak, hogy a vállalat­nak nincsenek tervteljesítési gondjai. Az elmúlt esztendő sok tekintetben a legsikere­sebbek közé tartozott.-Ószintén szólva magunk sem számí­tottunk ilyen kiemelkedő teljesítményre - szögezte le az igazgatóhelyettes -, hiszen feladataink jóval igényesebbek voltak mint a korábbi esztendőkben. Mindezek ellenére már december 28-án eleget tettünk kötele­zettségeinknek, s az esztendő utolsó három napjában még 22 millió koronás értéket állítottunk elő a megszakítás nélkül üzeme­lő munkahelyeken. így - bár a miénk nem kifejezetten nyereségközpontú vállalat -, 128 millió koronás tiszta haszonnal zártuk az esztendőt, 34 millió koronával többel a tervezettnél. Külön öröm exportfeladataink túlteljesíté­se. A ferromangán, a ferrokróm, a szilikon­mangán, a ferrotitán és a többi ötvözet ugyanis nemcsak a kladnói, vítkovicei, tri- neci és a kassai (Koáice) kohászati üzemek acéltermékeit finomítja, hanem a világ acél- termelésének élvonalába tartozó NSZK-be- li, osztrák, svájci, olasz, belga és luxembur­gi acélgyárak nélkülözhetetlen alapanyaga is. A jelentős tőkés kivitelre azért van szük­ség, hogy fedezzük azokat a kiadásokat, melyeket nyersanyag vásárlásra és műszaki fejlesztésre fordítunk. A Szovjetunióból im­portált nagy mennyiségű nyersanyag mel­lett ugyanis a tőkés országokból is kényte­lenek vagyunk mangánércet, volfrámot, ti­tánt és egyéb koncentrátumokat behozni. Üzemvezetésünk már évekkel ezelőtt a technológiai fegyelem szigorú betartását határozta meg egyik legfontosabb feladat­ként, s e gazdasági szemlélet mellett követ­kezetesen kitartott mindmáig. Az elmúlt terv­időszakban ennek köszönhetően egyetlen­egy reklamációt sem kellett feljegyeznünk, annál több elismerés és dicséret érte termé­keinket a különböző szakmai bemutatókon. Döntő fontosságú volt, hogy a dolgozóink megértették a minőség fontosságát, s hogy a szakmai igényességet nemcsak a terme­lésben dolgozóktól követeltük meg, hanem mindenkitől, akinek mi fizetést folyósítot­tunk. A gazdasági vezető szavait Miroslav Ba­lek olvasztár, az üzemi pártbizottság tagja is alátámasztotta, aki az elmúlt esztendőben a Szocialista Munka Hőse kitüntetésben részesült.- Nincs meggyőzőbb érv a személyes példamutatásnál. Ez különösképpen ránk, kommunistákra vonatkozik, akik az olvasz­tókemencék mellett nap mint nap megmé­rettetünk. Hogyan is követelhetnék ón, mint az egyes számú kemence elől íunkása vál­tótársaimtól nagyobb áldozatvállalást, több és jobb munkát, ha magam nem mutatnék példát? Azt hiszem, ez a szemlélet most a nyolcvanas évek második felében már kezd meghonosodni, s hogy általánossá váljon, valóban minden kommunistának tennie kell érte valamit... A gyár vezetői elmondották, hogy az elmúlt időszakban nem csupán a minőség terén értek el látványos sikereket, hanem a környezetvédelemben is. A légteret súlyo­san szennyező Sirokái üzemet és az isteb­néi üzemrész két blokkját olyan hazai gyárt­mányú szúróberendezésekkel látták el, amelyek a korábban kiáramló szennyező­anyag 99,8 százalékát visszafogják. Koráb­ban a kéményeken keresztül évente mint­egy 26 ezer tonna mennyiségű szennyező­anyag került a levegőbe, onnan pedig a kör­nyék erdeire, mezeire, vizeire ülepedett. Nemcsak a mezőgazdasági és vízügyi szakembereket bosszantotta a szennyezés, hanem a környékbeli lakosokat és az árvái hegyeket kedvelő üdülőket és turistákat is. Eddig 210 millió koronát költöttek környe­zetvédelemre, s a jelenlegi tervidőszakban még mintegy 135 millió koronából gazdál­kodhatnak. Az évtized végére remélhetőleg teljesen megszűnik a környezet szennye­zése.- Gazdasági és szociális téren elért sike- reinlc nem kápráztatnak el bennünket- mondja mintegy összegzésképpen az igazgatóhelyettes -, hiszen a dolgok termé­szetéből ered, hogy aki egyszer megáll- lemarad! Vállalatunk vezetősége a pártbi­zottsággal közösen már az ezredfordulóig kidolgozta távlati fejlesztési koncepcióját, melynek értelmében az elkövetkező évek­ben egy sor új fémötvözet gyártását kezdjük meg, s részben már a közeljövőben módo­sítunk gyártási technológiánkon is. Nagy figyelmet fordítunk termékeink feldarabo­lására, az úgynevezett granulációra is, hi­szen a vásárlóknak ma már mind nagyobb köre kíván szélesebb választékot ilyen szempontból is. Csaknem ilyen fontos fel­adat marad számunkra a gazdaságos ter­melés, a villanyáramfogyasztás csökkenté­se. A termelés jellegéből adódóan mi ugyanis óriásfogyasztók vagyunk, évente több mint egymilliárd kwó villamosenergiát használunk fel. Tudjuk, hogy ennek akár egy százalékkal való csökkentése is jelen­tősen javítaná gazdasági eredményeinket, s a felszabaduló energiamennyiséggel nagy hasznára lennénk népgazdaságunknak is. Eredményeinkkel, de a továbblépés le­hetőségeivel, gondjaival is az elkövetkező napokban foglalkoznak a pártalapszerveze- tek évzáró taggyűlései. A kommunisták ná­lunk tudatában vannak az őszinte szó erejé­nek, ezért is számítunk nyílt, tartalmas vi­tákra, a további fejlődést előmozdító hasz­nos javaslatokra. HACSI ATTILA Igazgatóságunk a Nyugat-szlovákiai kerület I 33 ipari szövetkezetének munkáját irá­nyítja. Az egy heti termelési érték is milliós nagyságrendű, nem beszélve a raktári készle­tekről. A megtermelt áru tűzvédelmi szempont­ból biztonságos raktárba kerül. Az igazgatóság közösen a pártbizottsággal mindent megtesz azért, hogy a tűzvédelemmel kapcsolatos megelőző intézkedéseket minde­nütt szigorúan megtartsák. Az ellenőrzés folya­matos. Ma már mind a 33 üzemben létezik a megelőző intézkedésekért felelős bizottság. A bizottságnak egy-egy a termelésért felelős műszaki és politikai vezető is tagja. Legutóbb két ipari szövetkezetben végez­tünk ellenőrzést. Mégpedig a piesfanyi Tvorba és az érsekújvári (Nővé Zámky) Brasna ipari szövetkezetek egy-egy üzemében. Ellenőrzés és értékelés Az ellenőrzésnek három fő célja volt: Egyik: próbariadóval megállapítani a műhelyekben dolgozók és a készenléti túzoltórajok felkészült­ségét. A másik: megállapítani, hogy milyen kiegészítő felszerelésre van szükség a haté­kony tűzvédelem érdekében. A harmadik: meg­állapítani, hogy a műszaki vezetők és a meste­rek eleget tettek-e saját hatáskörükben a köte­lező megelőző intézkedéseknek. Tanulságul érdemes megemlíteni, hogy az ellenőrzés után néhány műszaki vezető és mester nem kapott prémiumot, mivel elmulasz­totta a kötelező tűzvédelmi intézkedéseket. Meg kell említenem azt is, hogy a pártbizott­ság a hatékonyabb tűzvédelem érdekében két új javaslatot terjesztett az igazgatóság elé. A javaslatokat kisebb módosítással elfogadták. Megvalósításukra az idén kerül sor. Ennek értelmében minden évben legalább 15-17 készenléti tüzoltóraj működését ellenőr­zik majd a tűzvédelmi technikusok. Az ellenőr­zésnek feltétlenül része lesz a próbariadó is, valamint a rajok rendelkezésére álló tűzvédelmi anyagok, túzoltókészülékek, - berendezések állapotának minősége. Az idén tehát a műszaki vezetők kötelezően vizsgát tesznek a megfelelő tűzvédelemmel kapcsolatos ismeretekről. Természetesen, a tudnivalók elsajátításához az év folyamán szakirodalmat is kapnak, előadásokat, tanfolya­mokat szervezünk számukra. Egyébként a pártbizottság ezeknek a java­solt intézkedéseknek a megvalósítását is ellen­őrizni és értékelni fogja. DANIEL JÓZSEF az ipari szövetkezetek kerületi igazgatósága pártbizottságának tagja Közelebb a termeléshez Molnár Tibor mérnök harmincegy éves kora ellenére már hat éve vezeti a Felsópa- tonyi (Horná Potöri) Efsz gyümölcskerté­szetét. Alig száradt meg a tinta az agrár- mérnöki oklevélen, amelyet a brnói mező- gazdasági főiskolán szerzett, amikor rábíz­ták e fontos munkaszakasz irányítását. An­nak idején az ágazatvezető beültette a Tra­bantjába, kivitte a határba, kitette egy öreg épület előtt, és azt mondta neki: „Ez a mun­kahelye“. Ma már nevetve meséli a furcsa munka­helyi beilleszkedés történetét, akkor azon­ban - mint mondja - alaposan meglepődött a fogadtatástól. Kétségek gyötörték, hogy elfogadják-e a munkamódszereit, elvégre évek során minden közösségben kialakul­nak bizonyos beidegzödött szokások, ame­lyeket nehéz megváltoztatni. Az emberek amúgy is bizalmatlanok minden idegennel szemben. Befogadták. S ezt nemcsak az bizonyítja, hogy hat éve áll a gyümölcskertészet élén, hanem az is, hogy időközben társadalmi és párttisztséggel is megbízták. Több éve ö a SZISZ alapszervezet elnöke, és egy éve a pártbizottságnak is tagja, az ellenőrző bizottság elnöke. Lakhelyén, Nagyabony- ban (Verké Blahovo) a nemzeti bizottság képviselője és ó vezeti a növénytermesztési ágazatban a párt részlegszervezetét. Erről beszélgettünk. A részlegszervezetek megalakulásával gyökeres változás állt be a felsópatonyi pártalapszervezet életében. A mintegy száztagú pártszervezetben három részleg­szervezet működik. A növénytermesztés, az állattenyésztés és a műszaki ágazat külön-külön alakított részlegszervezetet. Hogy miért szánták el magukat a felsöpato- nyi kommunisták erre a lépésre?- Röviden úgy fogalmazhatnám meg a lépés lényegét, hogy a pártmunkát köze­lebb szeretnénk vinni a termeléshez - mondja a fiatal részlegvezető. - Egy pártalapszervezet legfontosabb feladata, hogy erősítse a kommunisták és a pártonkí- vüliek egységét, ösztönözze őket a termelé­si feladatok sikeres teljesítésére, és hogy hatékonyabbá tegye az ellenőrzést. Egy ilyen nagy létszámú alapszervezetben, mint a mienk, ez korábban nem kis nehézségek­be ütközött. Az embernek időnként az volt az érzése, hogy a taggyűlésen olyan dol­gokról tárgyalunk, amelyekhez semmi kö­zünk. Legalábbis ezt a látszatot keltette, ha a növénytermesztésben dolgozó kommu­nisták előtt az állattenyésztés kérdéseit tag­laltuk vagy fordítva. A szúkebb értelemben vett ágazati problémákat a tagok nagyobb része nem értette és nem is tudott érdem­ben hozzászólni a kérdésekhez. A taggyű­lések hosszadalmasak voltak, holott az egyes kérdéseket az érintett párttagokkal rövidebb idő alatt sokkal tüzetesebben, mélyrehatóbban megtárgyalhattuk volna. Sokat törtük a fejünket, hogyan lehetne a dolgot dűlőre vinni, végül arra az elhatáro­zásra jutottunk, hogy részlegszervezeteket kell alakítani az ágazatokon belül. A módo­sított pártalapszabályzat 64. cikkelye ezt lehetővé teszi.- Bár a változás óta csak rövid idő telt el, lehet-e már eredményekről beszélni?- Már tartottunk egy részleggyúlést, és annak alapján elmondhatom, hogy a ta­nácskozás tárgyilagosabb, tartalmasabb volt. A tagok túlnyomó többsége sokkal nyíltabban, konkrétabban szólt hozzá a fel­merült kérdésekhez, mint korábban. A gyű­lés kimondottan munkajellegé volt, ami ért­hető, mert csakis olyasmivel foglalkoztunk, ami közvetlenül minket érint. Tehát a párt­munka valóban közelebb került a termelési kérdésekhez, az élethez. Az emberben természetesen, óhatatla­nul felmerül a kérdés: hogyan hangolják össze a részlegszervezetek tevékenységét az egész szövetkezetét érintő kérdések megoldásában. Felsópatonyban alaposan megfontoltak mindent, mielőtt döntöttek vol­na a változásokról.- A részlegvezetők megfelelően tájékoz­tatják a pártbizottságot mindenről, ami a részleggyúléseken elhangzik. Ezenkívül negyedévenként pártalapszervezeti tag­gyűlést tartunk, amelyen az egész szövet­kezet, illetve a pártalapszervezet életét érintő kérdések kerülnek napirendre. Szá­momra már most egyértelmű, hogy a mi 39- tagú részlegszervezetünk sokkal hatéko­nyabban végezheti majd munkáját a maga területén, mint eddig. Köztudott, hogy a felsópatonyi szövetke­zet a Csallóköz jól gazdálkodó szövetkeze­tei közé tartozik. Ez egyrészt a jó irányítás­nak és a hozzáértő szakmai munkának, másrészt a pártalapszervezet körültekintő tömegpolitikai munkájának köszönhető. Nagy reményeket fűznek az új munkastílus­hoz is. És joggal. PALÁGYI LAJOS (A szerző felvétele) ÚJ SZÍ 1987.1.1€

Next

/
Thumbnails
Contents