Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-27 / 12. szám
Az intenzitikálás fbevezetésé- konyabb gazdasági dolgozók anyagi ben döntő szerephez i^a ^ gz évben érdekeltségének fokoM.^ ^ bérezési rendfontos szakaszához rk e hozott in szer hatékonyságának nov kísér,etl. tézkedések bev _ amikor néhány, erre nek mondható ev ut*. ség megkezdte már felkészült 9«dasag< 9Y ásodik sza. bérrendszerének ere«,tásához. .Pásztor István: nem megy máról holnapra..." A Martini Nehézgépipari Müvek komáromi (Komárno) Steiner Gábor Hajógyára 1985 októberében tette meg az első lépéseket ebben az irányban. A második szakaszt persze nem lehet különválasztani az elsőtől, hiszen sikere attól függ, hogy előtte milyen mértékben pontosították a termelési normákat, sikerült-e hatékonyan alkalmazni a bér ösztönző részét. Ugyanakkor fontos szempont az is, biztosított-e az új normák bevezetése után a bérezés eddigi színvonalának megőrzése, vagy pusztán a módszer változása nem emeli-e indokolatlanul magasra az átlagbéreket. A fő feladat a munkások és műszaki dolgozók alapbérének módosítása volt. Ez a módosítás az említett vállalatnál a keresetek 4 összetevőjéből kettőt érintett. Elsősorban megváltozott a bértarifa, amely a dolgozó által végzett munka szakmai igényességéből, bonyolultságából és társadalmi értékéből vezethető le. Ezt egészíti ki a személyi minősítési bértétel. amely az osztályon belül minősíti és pénzben kifejezi a dolgozó szakmai tudását, egyéni képességeit és a munkában hosszú távon elért eredményeit. A harmadik alkotóeleme a keresetnek a prémium, amelynek küldetése az új rendszerben is az eddigihez hasonló, az elvégzett munka mennyiségével, minőségével és gazdaságosságával függ össze. Az utolsó összetevő, a dolgozó részesedése a vállalat gazdasági eredményeiből, sem változik lényegesen. Kitérhetünk most ezek részletes ismertetésére, beleértve az egyes kategóriákban elérhető minimális és maximális értékeket is, mivel a vállalat bérosztályának vezetője Pásztor István a témáról folytatott beszélgetés során részletes tájékoztatást adott. Gondolom azok számára, akiket az új bérezési forma lényege érdekel nem sokat mondanak a számok, amelyek vállalatonként különbözőek lehetnek. Inkább az érdekel, mennyire változott meg a fizetés és elégedettek-e az emberek.- A fizetés általában nem sokat változott - hangzik a válasz -, de nem is az ugrásszerű növekedés a célunk. Van akinek kevesebb, van akinek több lett a borítékban, de az átlagbér csak kis mértékben emelkedett. A bértarifák alacsonyabbak, mint az eddigi alapbérek voltak, s ez azért van így, hogy a bér mozgó - tehát ösztönző része nagyobb legyen. A legnagyobb munka az volt, hogy külön-külön minősítettük minden dolgozónkat, és az ebből megállapított, minőségi bértétel a legalacsonyabb bérosztályban maximálisan 300, a legmagasabban akár 1800 korona lehet. Ezt a minőséget évente kell felújítani, tehát a bér mozgó részében a személyi értékelés összege éves viszonylatban stabilnak mondható. Az első időszakban átlagosan 70 koronával nőttek a havi bérek, de hangsúlyozom ez az átlagbér. Egyébként a növekedés több is lehetett, vagy éppen csökkenés is előfordulhatott. Azt mondhatná bárki, hogy ez a bérezési mód nem hozott lényeges változást. Figyelembe kell azonban venni, hogy az új rendszer a vállalat belső tartalékaira támaszkodik. Saját magunknak kell előteremtenünk azt az összeget, amellyel a béralapot emelni akarjuk, mert csak abból lehet fizetni, amit értékesítünk. Lényegesen magasabb szintet érhetünk el mondjuk öt év múlva, de nem megy ez máról holnapra. Fontos, hogy a munka termelékenysége gyorsabban növekedjen, mint a béralap, s nekünk ezt sikerült elérnünk. Egy év után újra meghatároztuk a személyi értékelések összegét és most átlagosan 39 koronás átlagbér-növekedést értünk el. Mindenkinek tudatosítania kell azt, hogy nem rövid távra szóló dolgot vezettünk be. Főleg rajtunk múlik, hogy néhány év múltán, milyen lehetőségeket teremtünk magunknak. Felvetődik a kérdés, mennyire elégedettek az emberek? Sokan vélhették úgy, hogy a bérek hatékonyságának emelésére hozott intézkedések egyértelműen béremelést jelentenek és ók most persze elégedetlenek Ezenkívül itt van még a dolgozók munkájának, pénzben is kifejezett, minősítése, a személyi értékelése. Mit szólnak azok, akiket,,leértékeltek", vagy legalábbis lejjebb mint másokat?-Az üzemi szakszervezeti bizottságra csak egy ilyen panasz érkezett - veszi át a szót Simon Ferenc, a beszélgetés másik résztvevője, aki a tavalyi év végéig a szakszervezet keretében működő bérbizottság elnöke volt-, amellyel érdemben foglalkozni kellett. A második szakasz bevezetése előtt ugyanis - úgy, mint az intézkedések kezdeti szakaszában - kiterjedt felvilágosító tevékenységet folytattunk. Cikkek jelentek meg a témával kapcsolatban az üzemi lap hasábjain, a szakemberek a munkahelyeken magyarázták el a dolgozóknak a változás lényegét. Senki sem táplált tehát hamis illúziókat a bérek változásával kapcsolatban, hiszen éppen azt próbálták mindenkivel megértetni, hogy e növekedéshez ezentúl nem érkezik majd dotáció a központi forrásokból, tehát csak annyival többet oszthatunk szét, amennyivel többet a vállalat termel, és a többtermelés vagy a magasabb bevételek feltételeit nekünk keik megteremtenünk. A másik dolog az, hogy gyorsabban javulhatnának a vállalat gazdasági eredményei és ezzel együtt a fizetések is, ha nem akadozna az anyagellátás. Tehát nemcsak attól függenek a lehetőségeink, hogy mi hogyan és mennyit dolgozunk, hanem attól is, Simon Ferenc: „... az érdekeltségi rendszer már megvan..." milyenek a kapcsolataink a szállítókkal. Persze, a helyzet javítása, a pontosan és időben tervezett megrendelések kidolgozása tőlünk sem független. A bérezési rendszert tehát a vállalatot az ilyen problémák határozottabb megoldására is kényszeríti. Ezenkívül a jövőben munkánkban főszerepet kap minden olyan tényező, amely a termelés intenzitását, hatékonyságát, gazdaságosságát, tehát végeredményben a jövedelmezőségét és a nyereségét növeli. Ezek a lehetőségek azonban, a szakemberek szerint, egy-egy befutott hajótípusnál már nem jelentősek. Annál több lehetőséget ad viszont az új típusok tervezése és gyártása, illetve az ötéves innovációs ciklus. Itt akár magasabb árra js törekedni lehet a megtakarítások mellett - persze vállalva azt, ami ezzel jár, a jobb minőség szabta magasabb követelményeket.- Az említetteken kívül más tartalékok is vannak - teszi hozzá Pásztor István - a munkaidő jobb kihasználásában, a munka jobb megszervezésében. Nálunk az új bérezési forma megszilárdult. 1986-ban például 3 százalékkal nőtt a béralapunk, az egész ötéves tervre 10 százalékos növekedést tervezünk, de messze vagyunk még lehetőségeink felső határától. Most már azonban, az elvégzett munka alapján, valamivel nagyobb a megkülönböztetés lehetősége, de még nem eléggé. Meg kell tanulnunk - vagy talán újratanulnunk - az eddigi gazdasági gyakorlattal ellentétben megkülönböztetni a jól dolgozókat a gyengébbektől, ám ez nem megy azonnal. Túl sokáig értelmeztük helytelenül az egyenlőség elvét a munkában, és az ösztönzés ilyen formáját újra meg kell szoknunk.- Ebben az önálló elszámolásban dolgozó brigádok járnak az élen - veszi át a szót újra Simon Ferenc. - Itt sem akarunk „hurrá“ módszerrel, minden áron ilyen brigádokat szervezni, de amelyik már így működik, az jó példával jár elöl. Elsőként keresték meg munkájukban a saját tartalékaikat, például csökkentették a brigád létszámát. A dolgozó és a brigádve- zetö már kalkulál, számol és ha van valami, ami akadályozza vagy késlelteti a hatékony munkában, akkor kritizál is. Hogy több brigád legyen - ez a vállalat érdeke - ahhoz meg kell teremteni a feltételeket. Az érdekeltségi rendszer már megvan, csak a termelést kell folyamatosabbá tenni és a gyártás- szervezésben kell javítani. Az új körülmények között a hajógyárban nem lett könnyebb a mesterek és művezetők dolga. Ók azok, akik döntően beleszólnak a dolgozók értékelésébe, de az ö feladatuk a munka folyamatosságának biztosítása, és ók felelnek saját részlegük vagy csoportjuk gazdasági eredményeiért is. Urban Miklós a mesterek fiatalabb nemzedékéhez tartozik a hajók gépészeti rendszereinek szerelését végző üzemrészlegen. Az ó véleménye szerint nem a munkások differenciálása a legnagyobb probléma.- Az emberek ismerik egymást - mondja - és tudják, kinek a munkája mennyit ér. Ha igazságos a differenciálás, akkor nincs probléma. Nagyobb baj az, hogy a mester, hogy úgy mondjam, két malomkő között őrlődik, nála csapódik le a munkások elégedetlensége a nem egyenletes anyagszállítás, emiatt a gyakori leállások és az ebből eredő túlórakényszer miatt. Ez nem tesz jót a minőségnek sem. Másrészt a mester felelős a terv teljesítéséért is. Ennyi gonddal nincs arányban a mesterek fizetése. De türelmünk - a többiek nevében is mondom - még van, hiszen bízunl< abban, hogy a bérrendszer hatékonyságának növelése ezen a téren is változásokat hoz majd. Az is igaz, hogy az utóbbi időben javult a gyár egyes részlegeinek az együttműködése, tehát az ösztönzés a szervezésre is hat. Három vélemény hangzott el a bérrendszer hatékonyságának növelésére hozott intézkedések bevezetésével kapcsolatban. A témában érdekelt emberek tudják, hogy a változások nem máról holnapra érlelnek gyümölcsöt. Am a komáromi hajógyárban előre néznek, és eddigi eredményeik már azt bizonyítják, hogy jó úton járnak. SZÉNASI GYÖRGY Az elmúlt év december elsejétől a tejüzemekben szigorúbb előírások szerint állapítják meg a mezőgazdasági vállalatoktól felvásárolt tej minőségét. Ennek ellenére a Komáromi (Komárno) járás több mező- gazdasági vállalatából, köztük a vágfüzesi (Vrbová nad Váhom), a naszvadi (Nes- vady), az alsópéteri (Dolny Peter) és az újgyallai (Dulovce) szövetkezetből csakis első osztályú tejet szállítottak. Arról, hogy miként alakult a helyzet ezen a téren a 8. ötéves tervidőszak második évének kezdetén, Mikuláá Lehotsksy mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság fózootechnikusától kértünk tájékoztatást. A fözootechnikus szerint a januári tapasztalatok azt bizonyították, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben nagy figyelmet fordítanak a tej jó minőségének biztosítására, megőrzésére. Járási viszonylatban az év első hónapjában eladott tej 77 százalékát első minőségi osztályba sorolták. Érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt év első hónapjában csak 62 százalékos volt ez az arány. A javuló minőségről az a tény is tanúskodik, hogy az elmúlt év januárjában 14, az idén pedig már 16 mezőgazdasági üzem teje volt száz százalékban első osztályú. Ez a járás mezőgazdasági üzemeinek már a nagyobbik felét képezi. Több üzemben javult a helyzet, de az igazsághoz tartozik az is, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben az elmúlt évi szinthez viszonyítva romlott a tej minősége. Ez év januárjában csakis első osztályú tej került felvásárlásra a vágfüzesi, a naszvadi, az újgyallai, a srobárovái, a nemesócsai (Zemianska Oléa), acsallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove), a martosi (Martovce), a hetényi (Chotin), a búcsi (Búc); a hurba- novói, a perbetei (Pribeta) és a marcelházi (Marcelová) szövetkezetből, valamint a Gyulamajori (Öulov Dvor) és a Karvai (Kravany nad Dunajom) Állami Gazdaságból. A tej minőségének javítása érdekében a járási szervek is sokat tettek. A járási mezőgazdasági igazgatóság szakemberei rendszeresen ellenőrzik a higiéniai és a technológiai előírások megtartását, főleg fejés idején. Minden mezőgazdasági üzemben a tej minősége szerint javadalmazzák a tehéngondozókat. Az egyes fejőktől vett mintákat a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola mellett működő laboratóriumban vizsgálják. A mezőgazdasági igazgatóság dolgozói az állatorvosokkal együttműködve nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a mezőgazdasági üzemeknél ne hiányozzanak a szükséges higiéniai segédeszközök, s a tehenészetekben pontosan végezzék el a fejöberendezések fejés utáni tisztítását. Szaktanácsokban részesítik a tehénfarmok dolgozóit a tej minőségével kapcsolatos feladatok teljesítésében, segítséget nyújtanak a mezőgazdasági üzemeknek az etetők és a fejők jó felkészítéséhez. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tej minősége attól is függ, hogy milyen munkát végeznek az állattenyésztésben dolgozó pártcsoportok. Ott érik el a legjobb eredményeket, ahol a kommunisták ezen a téren is példát mutatnak. KOLOZSI ERNŐ JAVUL A TEJ MINŐSÉGE---- < n Urb an Miklós: türelmünk még van.p Gyökeres György felvételei ö
