Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-03-20 / 11. szám
- * • • ; • •. -. imi Wm i Y l V g^^Br _ V ] V f w / f W V ^ V * «■ a W~ i a a T EBKí Jk ▼ « / • t . j A i 9 I j * ' — B I !• l a M, A J I • i ■ • 1» 1 1* jgg t ;••«., 7 '.!■■•(-.■;■ ..sa,«>.-£. - iWfi un Janin ifi -Jki^aiBl ■I j g a Jr - H IrT&t . ^Wiim -JMs BBte. -Jmm Mk L : J&'*- % A MEZŐGAZDASÁGI VÁLLALATOK TÚLNYOMÓ TÖBBSÉGE BEKAPCSOLÓDOTT A MOZGALOMBA A Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- da) járás mezőgazdasági vállalatainak dolgozói a szocialista nagyüzemi gazdálkodás létezése óta mindig keresték a lehető legkorszerűbb módszereket a termelés növelésére Jó hírnevet szereztek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményeikkel. Az elsők között emlegetik őket országszerte. A szocialista munkaversenyt megalapozottan szervezik, hogy a kötelezettségvállalásokat teljesíthessék. Ezek lényegesen elősegítik a feladatok megvalósítását és megmutatkoznak a termelés eredményeiben is. A szocialista kötelezettségvállalási mozgalom egyik nevezetes dátuma 1985. június 14-e volt, amikor Komáromban (Komárno) egy szlovákiai értekezleten a CSKP XVII. kongresszusa és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére a Nagymegyeri (Őalovo) Efsz és a Gabcíkovói Csehszlovák-Szovjet Barátság Állami Gazdaság benevezett a héttonnások mozgalmába. Később hozzájuk csatlakozott a Nagylúcsi (Lúc na Ostrove) Efsz, a csilizradványi (Cilizská Radvan) Csilizköz Efsz és az Agrokomplex nagymegyeri gazdasága. Olyan mezőgazdasági vállalatok, amelyek mindig bátran vállalták a nagyobb és igényesebb feladatokat. A tavaszi munkák kezdetén Öllé Gyula elvtárssal, a dunaszerdahelyi járási pártbizottság titkárával arról beszélgettünk, hogy mit hozott ez a mozgalom és mit ígér a jövőben. Elmondotta, hogy nagyon megalapozott kötelezettségvállalási mozgalomról van szó, amellyel a mezőgazdasági vállalatok pártalapszervezeteinek évzáró gyűlésein, az efsz-ek zárszámadó közgyűlésein és az állami gazdaságok konferenciáin is foglalkoztak az év eleji időszakban. Ezeken a hasznos tanácskozásokon még kiegészítették vállalásaikat és megvitatták annak lehetőségét, hogy a kalászosok és a szemes kukorica hektárhozamát milyen módon növelhetnék. A gépesített csoportok vezetői beszámoltak a technológiai felkészültségről. Az agronómusok arról beszéltek, hogy milyen módon hajtják végre a gyomirtó és növényvédő munkákat. A hosszú és hideg tél után hogyan gyorsítják meg az őszi gabonafélék fejlődését. Megemlítette még, hogy az elmúlt évben elért eredmények azért alakultak jól, mert több mint 70 millió liter vizet juttattak mesterséges módon a termőföldbe. Egyes körzetekben 100 milliméternyit, máshol 300 milliméternyit is. Ennek köszönhető többek között, hogy a Légi (Lehnice) Efsz-ben a szemes kukorica hektárhozama több mint 7 tonna volt. A jó tapasztalatokat felhasználva készülnek minden mezőgazdasági vállalatnál a tavaszi munkák első szakaszára. Többször is hangsúlyozta, a bő termés szempontjából nagyon fontos, hogy minden munkát idejében elvégezzenek. A tavaszi munkák tervét már elkészítették, amely számol minden eshetőséggel, a kedvezőtlen időjárással is. A mezőgazdasági vállalatok többsége a terv szerint például a tavaszi árpát két-három nap alatt el akarja vetni. Ma már olyan gépparkkal rendelkeznek, hogy a borsó, a kukorica és más növények vetése sem igényel hosszabb időt. Ily módon igyekeznek pótolni az egyes növényeknél a késést. Orbán Péter a járási pártbizottság dolgozója szintén reálisnak tartja a 7 tonnások mozgalmát, mert az elmúlt években már számos mezőgazdasági vállalat szemes kukoricából 9 tonnát is betakarított hektáronként. A járás 30 mezőgazdasági vállalata közül már 18 nevezett be ebbe a neves mozgalomba. Egyes mezőgazda- sági vállalatok csak a búza hektárhozamának növelésére, mások a szemes kukorica termésének növelésére tettek vállalásokat. Tizennégy mező- gazdasági vállalat olyan kötelezettségvállalást tett, amelyek szerint búzából és szemes kukoricából is több mint 7 tonnát termelnek hektáronként. A pártalapszervezetek és a szocialista munkabrigádokban dolgozó párttagok élen járnak a kezdeményezésben, hogy az ígéret ne maradjon papíron. A tavaszi időszakban a munkákat végző kollektívákban ideiglenes pártcsoportok is alakulnak, amelyek rövid gyűléseiken megbeszélik a teendőket és rugalmasan határozatokat hoznak, illetve javaslatokat tesznek a munkák tökéletesítésére. A párt vezető szerepe konkrétan érvényesül a gyakorlatban. A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozóinak is az a véleménye, hogy a gabonatermesztésben további kedvező fejlődést lehet elérni. Természetesen csak akkor, ha minden me« zögazdasági vállalatnál megteszik a szükséges intézkedéseket a termelés növelésére. Pupák László tápanyagellátási és növényvédelmi agro- nómus máris arról számol be, hogy megkezdték az őszi búza gondozását. A vastag hótakaró elolvadása után 5623 hektár búzát fejtrágyáztak. Mivel újabb havazás következett be, félbe kellett szakítaniuk a munkát. A jelenlegi időszakban talajmintákat vesznek, hogy megállapítsák, milyen a talaj tápanyagtartalma. Felmerültek olyan aggályok, hogy egyes körzetekben a víz kimosta a még ősszel a talajba dolgozott műtrágya egy részét. Ha elkészülnek az elemzések, ezek figyelembevételével folytatják a repülőgépekkel és vontatott szórókkal a fejtrágyázást. A gyomirtó és növényvédő szerek beszerzése elég sok gondot okoz. A tavaszi árpa alá elég a gyomirtószer, de a kukoricatáblák gyommentesítéséhez előreláthatólag nehezen szerezhetik be a szükséges mennyiséget. Pedig mint mondotta, a gyomirtás nagyon fontos tényező a termelés alakulásában, mert előfordulhat tíz-húsz százalékos, vagy még ennél több terméscsökkenés is. A Dunaszerdahelyi járásban a mezőgazdasági vállalatok teljes felkészültséggel várják a tavaszt. Ha szikkad a föld, azonnal indulnak az emberek és a gépek, hogy minél hamarább elvégezhessék a szükséges munkákat. Teljesíteni akarják a nagy évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalásaikat. _., . . BÁLLÁ JÓZSEF A szokatlanul hosszúra nyúlt télutó országszerte várakozásra kényszeritette az indulásra felkészült növénytermesztőket. Az első gépszemlék már a Nagykürtösi (Vefky KrtíS) járásban is lezajlottak, s azt bizonyították, hogy a gépjavítók lelkiismeretes munkát végeztek. A tavaszi munkák első szakaszáI hoz az ipolynyéki (Vinica) Béke Efsz-ben is minden készen áll, ahol az idei munkákról, tervekről Korcsog László mérnökkel, a növénytermesztési ágazat vezetőjével beszélgettem, aki a tájékoztatás során az elmúlt évi eredményekből és tapasztalatokból I indult ki.- Szövetkezetünk 1660 hektár szántón gazdálkodik, ennek jelentős része, mintegy 350 hektár hegyaljai körzetben, Hrusov és Őelovce határában található. Apró parcellák ezek, meredek lejtőkön elterülő, nehezen művelhető, gyenge termést adó földek, amelyek bizony lerontják szövetkezetünkben az átlagos hozamokat. Tavaly ennek a hatását igencsak megéreztük, mivel a rendkívüli szárazság sok növénynél egyébként is keresztülhúzta a számításainkat. A gyengébb eredmények ellenére az elmúlt gazdasági évet kielégítőnek minősíthetjük, a növénytermesztés egészében véve mintegy 280 ezer koronával túlteljesítette a tervezett bruttó termelés értékét. Ez főleg a kalászos gabonaféléknek ! köszönhető, cukorrépából viszont az utóbbi évek leggyengébb eredményét értük el: a tervezett mennyiségnek mindössze 40 • százalékát takarítottuk be. Veszteséggel zárt a szőlészet is, Indulás előtt a hiány megközelíti a 2 millió koronát, ami a tervezett mennyiségnek a felével egyenlő.-Az idei munkáknál bizonyára kihasználják majd az elmúlt kedvezőtlen év tapasztalatait is. Lesz-e jelentősebb változás a növénytermesztés szerkezetében?- Jelentősebb változásra nem kerül sor, továbbra is a hagyományos növények termesztésével foglalkozunk, de a termelési értéket legalább egymillió koronával növelni szeretnénk. Az előző évekhez viszonyúvá annyi lesz a különbség, hogy az idén több hüvelyest vetünk, a napraforgó termesztését viszont mellőzni fogjuk.- Milyen elképzeléseik vannak a növénytermesztés hatékonyságának említett növelésében?- Az eddig már bevált módszereinket igyekszünk tovább fejleszteni. Főleg a cukorrépa termesztésére fordítunk nagyobb figyelmet. Az őszi talajelókészitést idejében és jó minőségben sikerült elvégezni. Az ősziek vetése is tervszerűen haladt, bár a megfelelő magágy elkészítése jelentős munkatöbblettel járt Az ősziek vetését 750 hektáron végeztük el, tavaszi árpából csak 50 hektárt kell vetnünk. Takarmányborsó 185 hektáron kerül a földbe, ugyanennyi területet készítettünk elő a szemes kukorica számára, silókukoricát viszont lényegesen nagyobb területen, 282 hektáron vetünk. Nem kis feladat vár a szőlészet dolgozóira is, hiszen tíz hektáron új szőlőt is telepitünk az idén.- Habár a növénytermesztés eredményessége az időjárástól is függ, a legfőbb tényező mégiscsak az ember. Miben található még tartalék a termelés eredményességének fokozására?- Bármilyen jó és eredményes munkát végeznek ágazatunk dolgozói, mindenütt akadnak még tartalékok. Sok lehetőség van még a tudományos-műszaki haladás eredményeinek kihasználásában, a termelési folyamatok gépesítésében, s a munkaszervezésben is. Sokat várunk a differenciált javadalmazás kiszélesítésétől, ami egyes munkafolyamatoknál már az elmúlt évben is bevált, a termelési költségek csökkenéséhez vezetett. Az ipolynyéki szövetkezet növénytermesztői tehát jól felkészülve, bizakodva várják a tavasz érkezését, hogy lelkiismeretes munkával, az előző évek tapasztalatainak felhasználásával minél eredményesebb munkát végezhessenek. BÖJTÖS JÁNOS SZÚ II. 20. Jöhet a tavasz A Szinai (Sena) Efsz gépei üzemképes állapotban várják a mezei munkák rajtját Az elmúlt aszályos esztendő alaposan próbára tette a mezőgazdasági gépeket. Közülük * igen sok - főleg a talajművelő szerszámok - majdnem belerokkant a szokásosnál jóval nehezebb munkába. Igen gyakori volt a meghibásodás, a törés és a legerősebb alkatrészek is jobban koptak, mint máskor. A tavalyi száraz őszt a Szinai Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz gépparkja is megsínylette, ezért az elmúlt három hónapban a gépjavítóknak itt is rengeteg dolguk akadt. Több mint máskor, de aki tavaszvárás idején jár ott, annak fogalma sincs a hónapokkal ezelőtti állapotról. Nincs, mert már csak azt látja és tapasztalja, hogy az ekék, a talajlazí- tók, a vetögépek, a vegyszeradagolók, a mü- trágyaszórók, a traktorok, valamint a nagyüzemi mezőgazdaság további nélkülözhetetlen műszaki eszközei üzemképes állapotban sorakoznak a hatalmas udvaron és a gépszínekben. A helyi gépjavítók most elégedettek, pedig az elmúlt hetekben aligha voltak nyugodtak, hiszen a tél nekik sem kedvezett. Főleg a január eleji ítéletidő zavarta meg, borította fel a javítási ütemtervüket. Akkoriban ugyanis a műhelyekben a megszokottnál jóval hűvösebb volt, a nagy hó és hideg miatt kint lehetetlenné vált a javítás, ugyanakkor pedig néhány napon át azért nem nyúlhattak a szétszerelt gépekhez, illetve műszaki berendezésekhez, mert az istállók karbantartóinak segítettek. Csirip Jánost, Babacsi Józsefet és társaikat azonban nem puha fából faragták. Felvették a harcot a mostoha időjárással, s már január végére pótolták a lemaradást. Sót, még többre is képesek lettek volna, ha minden pótalkatrészt idejében megkapnak. De ezekre sem vártak ölbe tett kézzel, mert amit tudtak, azt a műhelyükben legyártották, vagy felújították. A legtöbb gondot a 180-as Skoda traktor és a jugoszláv gyártmányú Pneumasem vetögép néhány alkatrészének hiánya, késői leszállítása okozta. Oneröbőt azt már nem voltak képesek megoldani. Szerencsére, a pótalkatrészek többségével ezúttal kevesebb bajuk volt, mint máskor. A tizennégy fős javítócsoport munkájával Ficzere Gyula fógépesítő igen elégedett.- Egy kicsit megijesztett minket a tél- mondta a minap ám bennem fel sem merül a gondolat, hogy február végéig nem tudjuk majd rendbeszedni a javításra szoruló gépeinket. Bíztam szakembereinkben, tudtam, értik mesterségüket és abban is hittem, hogy szükség esetén hajlandók minden erejüket és idejüket latba vetni. Nos, nem csalatkoztam bennük. íme, itt a bizonyítványuk!- mutatott a megjavított és szakszerűen lekent gépekre. - Sajnos, egyelőre nem fér mind tető alá, de a közeljövőben ezt a kérdést is szeretnénk megoldani - nyilatkozta tovább a szabadban álló gépekről. Ezekben a napokban a szinai, kenyheci (Kechnec) és migléci (Milhoáf) karbantartók már azokat a gépeket javítják, amelyek a tavasz második felében vonulnak majd ki a határba, valamint a nyári mezőgazdasági munkáknál használatosakat. Egyelőre a régi, szűkös műhelyben és az udvaron dolgoznak, de talán már nem sokáig. Tervben van ugyanis egy új, korszerű és tágas szerelőcsarnok építése. Egy olyan, amelybe a nagyobb gépek egészében is beférnek, s ahol a legnagyobb tél sem zavarja majd a szerelőket, illetve javítókat munka közben. GAZDAG JÓZSEF Ficzere Gyula fögépesítö (jobbról) és Csirip János műhelyvezető elégedettek a gépek műszaki állapotával Amelyik gép nem fér be a műhelybe, azt a Javítók az udvaron szedik rendbe. Felvételünkön Hornyák Bertalan (balról), Pusztay László, Albert László és Mikó János egy hidraulikus talajslmítót Javítanak. (A szerző felvételei)
