Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-20 / 11. szám

Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A Prága közelében fekvő Őakovicei Ipari Automati- zációs Művek termékeit, a nagy és a közepes számító­gépeket sok megrendelő várja az egész országban. Az utóbbi években azonban a korszerűen felszerelt gyár gazdálkodási színvonala állandóan romlott, s így az elmúlt év őszére az elektrotechnikai ipar legrosszabbul működő vállalatai közé került. Október elsején a terv­teljesítés hiánya elérte a 127 millió koronát.- Érthető, hogy elmaradtunk a terv teljesítésében, hiszen a gyakori anyaghiány miatt a munka sem volt folyamatos - mondja Jaroslava Klusová munkásnö. Azon a bizonyos október elsején azonban alapvető változás következett be a őakovicei vállalatnál. Új, tapasztalt igazgató került az élre, azzal a feladattal, hogy megfelelő intézkedésekkel talpra állítsa a vállalat érzékeny szervezetét. Az irányítás egész mechaniz­musában gyökeres változásokra volt szükség. Az új igazgató ezeket úgy készítette elő, hogy először nyílt légkört teremtett, amelyben mindenki kifejtette a néze­tét a fogyatékosságokat előidéző okokról. Ez döntő mértékben elősegítette a hibák feltárását.- Az a körülmény, hogy az elmúlt év második felében minden figyelmünket az árutermeléssel és a terv teljesítésével kapcsolatos operatív feladatokra összpontosítottuk, oda vezetett, hogy nem foglalkoz­hattunk a vállalatfejlesztés koncepcionális kérdéseivel- mondta Milan Kotlák mérnök, gazdasági igazgatóhe­lyettes.- Sajnos, az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a határidők megtartására törekedve olyan termé­kek gyártását is bevezettük, amelyek kifejlesztése a kutatóintézetek, illetve saját fejlesztési részlegünk részéről még nem volt teljes mértékben befejezve. Ez rontotta a termelés hatékonyságát, s az utólagos fejlesztési munkálatok azokat az embereket terhelték, akiknek már új feladatokon kellett volna dolgozniuk- jelentette ki Josef Chlup mérnök, kandidátus, műsza­ki igazgatóhelyettes. A vitában a termelés anyagi-múszaki ellátásában megnyilvánuló rendetlenségekre is rámutattak. Senki­nek sem volt áttekintése arról, hogy mi van a raktáron, s mit kell idejében megrendelni. A gyártási részlegek segédraktáraiban teljes volt a zűrzavar, napirenden volt a túlórázás, rendszeressé vált a hó végi hajrá. A hibák feltárását követő intézkedésekkel sikerült folyamatossá tenni a termelést, anélkül, hogy ez továb­bi terheket rótt volna a dolgozókra. Az év hátralevő három hónapja alatt a tervteljesítésben mutatkozó 127 millió koronás hiányt sikerült legalább 59 millióra csök­kenteni. Ezzel az operatív intézkedések időszaka lé­nyegében be is fejeződött, s január elseje óta már csak a fejlesztési koncepcióról tárgyalnak az igazgatói ta­nácskozásokon.- Tovább foiytatjuk az 1986-ban elkezdett konszoli­dációs programot, de már egészen más formában. Az operatív intézkedéseket és döntéseket csupán kény­szermegoldásnak tartjuk. A döntési jogkört és a fele­lősséget úgy osztottuk el, hogy én csak a döntó kérdésekben legyek tájékoztatva, olyan mértékben, amely elegendő az egész termelési folyamat minősé­gének és zavartalanságának az elbírálásához - fejti ki véleményét Dr. Alois Zaorálek mérnök, a vállalat igazgatója. Az igazgatóhelyettesek feladatul kapták, hogy kidol­gozzák saját munkaterületük programjait a következő időszakra. Ezeket a programokat megtárgyalták, jóvá­hagyták, s a továbbiakban szinte törvényszerűen ezek­hez igazodnak. Emellett szem előtt tartják e programok nyitottságát is, hogy érzékenyen reagálhassanak a vál­lalatnál kialakuló reális helyzetekre.- A munkaszervezés területén konkrét céljaink van­nak. Ezek megvalósítása előtt tématikus értekezleteket és tanfolyamokat rendezünk az alacsonyabb szintű vezető dolgozók számára, hogy pontosan megismer­jék az egyes mutatók közti összefüggéseket, s tisztá­ban legyenek döntéseik jelentőségével és kihatásaival. Ezzel együtt olyan feltételeket kell kialakítanunk, hogy megszüntessük az ún. objektív hiányosságokat. Ez azt jelenti, hogy a terv teljesítését tökéletes anyagi­műszaki ellátással kell biztosítani, mert a dolgozók csak így teljesíthetik a reájuk háruló feladatokat - ma­gyarázza a gazdasági igazgatóhelyettes.- Minden dolgozónak tudnia kell, hogy mi a felada­ta, miért visel felelősséget. Ez a termelési folyamat minden szintjére és szakaszára vonatkozik'. Kinevez­tem például egy különleges jogkörrel felhatalmazott vezetőt az EC 1027-es számítógépek gyártásának irányítására. A gyártási folyamat operatív irányítását igazgatói szintű felelősséggel végzi, de jogköre is megfelel ennek a szintnek. Ezen az alapon teljesen átalakítjuk az igazgatás egész szerkezetét, hogy a gazdasági vezetés mentesüljön a napi ügyek intézé­sétől, s teljes mértékben a koncepcionális munkára összpontosítsa a figyelmét. Ilyen értelemben bonta­koztatjuk ki a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, valamint az önálló elszámolási rend­szer egyes elemeit a termelés minden szakaszán. Természetesen ezzel összefüggésben a teljesítmé­nyekhez igazodó differenciált bérezéstől is sokat vá­runk - folytatja a vállalati igazgató. A további beszélgetésből az is kitűnt, hogy a vállalat irányításában szóhoz jut a számítástechnika. Olyan automatizált irányítási rendszert dolgoznak ki, amely nemcsak új rendet teremt az ügyvitelben és a nyilván­tartásban, hanem a gyártási folyamatokat is ésszerűsí­ti, s ösztönszerúen hat a dolgozók kezdeményezésére. Az új irányítási stílus feltételei között a kezdeményezés is új arculatot kap.- Arra törekszünk, hogy a túlórák számát, valamint a szombati és vasárnapi műszakokat minimálisra csökkentsük. Ez főleg a nők számára jelent nagy megterhelést. Én személyesen károsnak tartom, ha a túlórában végzett munka aránya meghaladja az 5 százalékot. A túlórák kifizetésére felhasznált bért a jövőben az alapfizetések, illetve a prémiumok növe­lésére akarjuk felhasználni. Az a célunk, hogy a dolgo­zók normális munkaidő alatt ugyanannyit keressenek, mint amennyit eddig túlórával kerestek. A munkater­melékenység elért színvonalával összefüggésben az átlagbérek évi 1,5 százalékos növekedésével számo­lunk, mégpedig túlórák nélkül, normális munkaidőben - fejezi be a beszélgetést Alois Zaorálek, a vállalat igazgatója. A Őakovicei Ipari Automatizációs Müvek dolgozói a vállalat gazdasági konszolidálásának még csak a kezdeténél tartanak. Reméljük, hogy elképzeléseiket sikeresen valóra váltják. E riport megírásával és közlé­sével nem az volt a célunk, hogy valamilyen receptet adjunk az irányítás színvonalának emelésére, inkább csak arra a nyílt eszmecserére akartuk felhívni a figyel­met, amely a szóban forgó vállalatnál a helyzet javítá­sára irányuló intézkedéseket megelőzte. Ami pedig az ügyben közvetlenül érdekelt személyeket, a munkáso­kat illeti, az ő véleményüket Jaroslava Klausová így összegezi:- Most már nyugodtabbak vagyunk, a munkát folya­matosan, zavartalanul végezhetjük, s ha valami prob­léma mégis akad, azt az illetékesek gyorsan meg­oldják. Az anyagellátással elégedettek vagyunk. Lé­nyegesen jobban halad a munka, mint mondjuk tavaly ilyenkor. MILAN ADÁMEK A bratislavai Slov- naft szakágazati vál­lalat Középfokú Ké­miai Szakmunkás- képző Intézetének nemrég átadott szá­mítástechnikai labo­ratóriumában tizen­hét PMD-85-ös sze­mélyi számítógép, egy darab, négy ter­minállal felszerelt SM 50/50-es kisszá- mítógép, valamint két, színes képer­nyővel ellátott vi- deorekorder áll a szakoktatók ren­delkezésére. E be­rendezések segítsé­gével a tanulók el­sajátíthatják a szá­mítástechnikai programozást. A tervek szerint az iskolai laboratóriu­mot bekötik a Slov- naft kialakítandó számítástechnikai hálózatába. (A ŐSTK felvétele) A podbrezovái Sverma Vasmű dolgozói az elmúlt évben 235 tonná­val túlteljesítették a precíziós és a varrat nélküli csövek Szovjet­unióba irányuló kiviteli tervét. A szállítási feladatokat kiváló minő­ségben valósították meg, amit az is bizonyít, hogy a megrendelőktől egyetlen reklamáció sem érkezett. A felvételen Slavomir Bérei a II. számú csőhúzó üzemben az egyik csőhúzó gépet kezeli. (A ŐSTK felvétele) A gyorsítás a robottechnikára is vonatkozik A műszaki fejlesztés, s ezen belül a robottechnika programszerű alkalmazásának egyik jelentős „fellegvárává“ vált hazánkban PreSov városa, ahol a VUKOV fémipari kutatóintézet, s ennek nemrég létrehozott konszernvállalata, élén az ágazat egyik kiváló szakemberével, Vladimír Cop vezérigazgatóval arra hivatott, hogy az eddiginél még gyorsabb ütemben segítse elő nemcsak a Kelet-szlovákiai kerület, hanem az egész ország robottechnikai fejlesztési programjának a megvalósítását. E fontos feladat folyamatos teljesítése érdekében rendezték meg a minap Presovban azt az aktívaértekezletet, amelyen értékelték a komp­lex automatizálás és a robottechnikai fejlesztés jelenlegi helyzetét, s meghatározták a jövőbeni tennivalókat a Kelet-szlovákiai kerületben. A nehézgépipari, általános gépipari, elektrotechnikai, valamint az építő- anyaggyártó és mezőgazdasági vállalatok vezetőinek, valamint a párt- alapszervezetek elnökeinek tanácskozásán részt vett Ján Piré, a CSKP KB tágja, az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottságának vezető titkára. A komplex automatizálás és a robottechnikai fejlesztés jelenlegi feladatairól, valamint a fejlesztés irányzatairól Vladimir Cop mérnök, a VUKOV konszernvállalatának vezérigazgatója számolt be, aki három alapvető kérdésre összpontosította a figyelmet. Elsősorban azokról a lehetőségekről beszélt, amelyekkel a kerület rendelkezik, továbbá arról, hogy mit tesz az intézet és a vállalat a szakágazat fejlesztési programjá­nak megvalósításában, majd pedig rámutatott a kerület fontosabb ipari üzemeivel, tudományos intézményeivel folytatott együttműködés egyes formáira, módozataira. Őop elvtárs hangsúlyozta, hogy a hazánkban évente üzembe helye­zett ezernyi robot a hazai szükségletekhez, illetve a nemzetközi viszony­latban elért fejlődéshez viszonyítva nem elegendő. Ennek tízszeresére lenne szükség, amit a jelenleg rendelkezésre álló műszaki alappal - képtelenség biztosítani. A robottechnika rugalmas fejlesztésére kedvezőt­lenül hat az a körülmény is, hogy az ipari vállalatok, üzemek nem használják ki kellően az adott lehetőségeket, nem gondoskodnak időben a robotok és manipulátorok alkalmazásával összefüggő előkészületek elvégzéséről. így már az indulásnál mulasztásokat követnek el.- Feltétlenül szükséges - hangsúlyozta Őop vezérigazgató - hogy az illetékes vállalatok, üzemek vezetői szigorúan felülvizsgálják eddigi tevékenységüket a műszaki fejlesztésben, őszintén feltárják saját mulasztásaik okát, s minél gyorsabban gondoskodjanak a megállapodá­sok szerinti feladatok teljesítésében érzékelhető lemaradások pótlásáról. Az értekezleten felszólalt a Kassai (Kosice) Műszaki Főiskola két professzora; Ján Buda, a gépészeti kar, és Milan Jelsina, az elektrotech­nikai kar dékánja, akik az ifjú szakembernemzedék neveléséről, előkészí­téséről, az ipari vállalatokkal folytatott együttműködés eredményeiről s további lehetőségeiről számoltak be. A meghívott vállalatok, üzemek vezetői eddigi saját tapasztalataikról, a robotok és a manipulátorok alkalmazási lehetőségeiről, valamint a felmerült problémákról adtak tájékoztatást. A sninai Vihorlat gépgyár és Krompachyi Elektrotechnikai Művek konszernvállalat képviselői a robo- tizált munkahelyek létesítése terén elért kedvező eredményeikről szá­moltak be. Stefan Tarhaj mérnök, a Krompachyi Elektrotechnikai Művek kon­szernvállalat igazgatója többek között elmondta, hogy az elmúlt évtől kezdve 20 manipulátort alkalmaznak az egypólusú biztosítékokat gyártó gépsornál, amelyet SM 4/20 típusú számítógép irányít. Ezzel 134 dol­gozó munkáját takarítják meg. További munkahelyeket készítenek elő a robotok és manipulátorok alkalmazására. Újabb üzemek létesítésénél kizárólag robotizált munkahelyekkel számolnak már a közeljövőben. Az aktívaértekezlet befejező részében felszólalt Ján Pirő elvtárs, aki felhívta a figyelmet, hogy nem elegendő csupán beszélni, lelkendezni az automatizált munkahelyekről, a műszaki fejlesztés szükségességéről, hanem cselekedni kell a megvalósítás érdekében, mindent pontosan és rugalmasan kell elvégezni. Nagyra értékelte a VUKOV fémipari kutatóin­tézet és a Kassai Műszaki Főiskola szakembereinek kezdeményezését, segítöszándékát, amit az ipari vállalatok, termelő üzemek vezetőinek a jövőben még jobban ki kell használniuk. Végre tudatosítanunk kell, hogy a műszaki fejlesztés nélkül elképzelhetetlen előirányzott céljaink elérése. A közeljövőben 420 robotizált munkahelyet kell létesíteni a Kelet­szlovákiai kerületben, ami 10 százaléka az országban előkészítendő munkahelyeknek. - A kerület helyzetéből, szükségleteiből kiindulva indokolt, hogy ennél még több automatizált munkahelyet létesítsünk - mondta Pirc elvtárs. Az aktívaértekezlet teljesítette küldetését, szorosabbra fűzte a műszaki fejlesztésben illetékes szervező erők kapcsolatát, meghatá­rozta a tervezett munkafolyamatok komplex automatizálásában érdekelt felek jobb együttműködési feltételeinek az útját. KULIK GELLÉRT ÚJS 6 1987. Ili |^NYÍLrÉSÖS^JTEBÍR^^^

Next

/
Thumbnails
Contents