Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-13 / 10. szám

P/TPE'ir1 Mali icöíkéP- A Mikromed önálló vállalat, amelynek külkereskedelmi joga van - mondja Bádi Béla. Ez év április elsejére el kell készíteniük az első tíz mikroprocesszoros, egycsator­nás EKG-készüléket. Ez akkora lesz, mint egy kisebbfajta doboz, úgyhogy a körzeti orvosok kézben vihetik magukkal. Szovjet mérnö­kökkel, szovjet részelemekre alapít­va dolgoztuk ki. Kollektívánk vállalta, hogy a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulójára legalább kétszáz ilyen készüléket épít meg. Emellett az év végéig elkészül ötven darab kétcsatornás miográf (az izom és az idegrendszer vizsgálatának MIKROMED: magyar - szovjet közös vállalat A múlt év végén Moszkvában aláírták a megállapodást a Mik­romed nevű első magyar-szovjet közösvállalat létesítéséről. Alapítói: a magyar Medicor cég és a szovjet össz-szö vet ségi Orvosimúszer-gyártási Tudományos Kutatóintézet. A moszkvai Pravda és a Népszabadság egyidejűleg számolt be a közös vállalkozásról; az alábbiakban ezeket közöljük. Budapest: az első lépés Vörös szőnyeg, ünnepélyes sza­lagavatási ceremónia nélkül, szigo­rúan a munkára, a gazdaságosság­ra összpontosítva kezdi meg tevé­kenységét, az első szovjet-magyar vállalat.- A fejlesztésre, új üzemegysé­gek nyitására magunknak kell a pénzt megkeresnünk, nem fordul­hatunk ezért, ahogy nálunk mond­ják, az ,,állam elvtárshoz". - Martos István, a Medicor vezérigazgatója úgy véli, hogy kezdeti nagyobb be­ruházások nélkül gyorsan el lehet indítani olyan szükséges termékek gyártását, amelyek könnyen értéke­síthetők a szovjet és a magyar pia­cokon, de még harmadik országok­ban is. A közös vállalat magyar ala­pító partnerét, a Medicort jól ismerik a Szovjetunióban. Több évtizede szállít mútó-röntgenberendezése- ket, diagnosztikai műszereket, komplett kórházberendezéseket. Ez idő alatt fejlődött a szovjet partne­rekkel a szakosodás, a kooperáció, a tudományos technikai együttmű­ködés. Tavaly a Szovjetunió például megvásárolta az MMT (Medicor Mikroprocesszor Technika) rend­szer licencét. Ezzel megvetették az alapítók által Mikromednek elneve­zett új közös vállalat termelési szer­kezetének az alapját.- Nem véletlen tehát, hogy szovjet partnereinkkel éppen a gyógyászati technikában váltunk az új együttmű­ködési formák kidolgozásának az úttörőivé - állapítja meg elégedetten Martos István. A Medicor a maga részéről hárommillió transzferábilis rubel értékben technológiával, ter- melóberendezésekkel száll be a kö­zös vállalkozásba, amelyhez a szov­jet alapítók ugyancsak háromillió transzferábilis rubellel járulnak hoz­zá. Az alaptőke így hatmillió transz­ferábilis rubel, vagyis 168 millió fo­rint. Esztergomban vannak a termelő- berendezések, a közös vállalat ta­nácsa által kinevezett igazgatóval együtt, aki közvetlenül irányítja a munkálatokat. Az esztergomi elektronikai és finommechanikai vál­lalat a helyreállított egykori kolostor­épületben rendezkedett be. A Medi­cornak ez a leányvállalata nagy vo­lumenben és széles választékban bocsát ki a szívműködést, a vérke­ringést, a tudatot, az idegrendszert vizsgáló műszereket. Egy részüket, amelyet szovjet dokumentáció, li- cenc alapján gyártanak, a KGST- országokba exportálják. A gépsorok egyikén készül a gyógyászati tech­nikai mikroprocesszorok egyik alkat­része, a nyomtatólemez.- Ezeket a lemezeket korábban kemény valutáért vásárolt elemek­ből állítottuk össze - magyarázza Bádi Béla, a vállalat igazgatója - Most, hogy megalakult a Mikro­med, átállhatunk a szocialista orszá­gokból, elsősorban a Szovjetunióból szármató részelemekre, ebben rej­lik az előnye, jelentősége a közös vállaltnak. a műszere), továbbá még három műszer prototípusát szereljük össze. Lehetővé válik majd a legkülön­bözőbb mikroprocesszoros orvosi berendezések kooperációs alapon való gyártása a magyar és szovjet üzemekben, tudományos kutatóin­tézetekben. így a következő öt év­ben körülbelül száz különféle típusú műszert tervezünk kidolgozni. A Szovjetunióban, mint ismert, előirányozták, hogy a 2000. évig megteremtik a lakosság rendszeres rendelőintézeti kezelésének a mű­szaki feltételeit. A Mikromed, amely évről évre növeli, szélesíti speciális orvosi berendezéseiből álló ter­mékskáláját, a legközvetlenebbül részt vesz ennek a programnak a megvalósításában. Hogy a közös vállalat növelhesse termelését, azt gazdasági szabályo­zókkal is ösztönzik. Ennek megfele­lően az első három évben a Mikro­med nem fizet adót, így a teljes bevételét a további fejlesztésre, új üzemrészek építésére, korszerű be­rendezések vásárlására, a kooperá­ciós kapcsolatok szélesítésére for­díthatja. Martos István és Bádi Béla a megoldandó problémákról is szólt. Ilyenek például az árképzés, az el­számoltatás. Bővülnek a kooperáci­ós szállítások, meg kell tehát álla­podni a vámszabályokban. Ezek gyakorlati problémák - mondja Mar­tos István. - A fő, hogy megkezd­hessük a versenyképes, világszín­vonalú termelést, kapjunk több meg­rendelést. Számítunk a Mikromed leányvállalatára is, amely Moszkvá­ban 1988-ban kezdi működését. Moszkva: . magasabb fokon A közös vállalat szovjet alapítója az orvosiműszer-gyártási tudomá­nyos kutatóintézet. Igazgatója, V. Viktorov, több ízben járt Buda­pesten, Esztergomban. Az intézet ugyanis már tíz éve együttműködik a Medicorral. Ennélfogva a partner­választás egyáltalán nem volt vélet­lenszerű. A Szovjetunióból az úgynevezett alapelemek, miroprocesszorok, chi- pek érkeznek Magyarországra. Az új orvosi technika kidolgozásába be­kapcsolódik a szovjet tudományos kutatóintézet moszkvai kísérleti üze­me, a Ritmus is. A Lvovban és más városokban lévő vállalatok szerző­déses, megrendeléses alapon ugyancsak megkezdik a szükséges szerkezeti részegységek Magyaror­szágra való szállítását. Olyan külön­leges együttműködési formát is ter­veznek, amelynek keretében az Esztergomban készített részeleme­ket kiegészítésre, további megmun­kálásra Moszkvába küldik, majd az ily módon meggyarapodott részegy­ség visszakerül Magyarországra, majd innen tovább a nemzetközi piacokra. A Medicor tíz külfödön mű­ködő vegyesvállalata segíti majd a Mikromed termékeinek az export­ját is.- öt-hat év múlva a Mikromednél el akarjuk érni az évi százmillió transzferábilis rubeles termelési ér­téket - tájékoztattak terveikről a szovjet részvevők. A Mikromed 1988-as indulásra tervezett moszk­vai leányvállalata amellett, hogy el­látja a „hátország“ kiépítésével járó feladatokat, felkészítő tanfolyamo­kat indít a szovjet orvosoknak. Amikor az egészen új együttmű­ködési formák szóba kerülnek, ter­mészetesen nem hallgatnak a nehézségekről sem.- A Mikromed létrehozásakor lé­nyeges problémák merültek fel a jö­vedelmezőség kiszámításánál, az árképzésnél - mondja a moszkvai tudományos kutatóintézet igazgató­ja. A közös vállalat átlagos jövedel­mezőségének el kell érnie az évi tíz százalékot, ahogy ezt a Medicornál is megkövetelik. Számításba kell venni, hogy a mikroprocesszoros technika részelemeinek, egységei­nek az ára eltérő Magyarországon és a Szovjetunióban, kölcsönösen ki kell egyensúlyozni a költségeket. Hogy a fenti problémákat könnyebb legyen megoldani, egyszerűsítettük az elszámolás módját. A nyeresé­gen fele-fele arányban osztozunk. Ugyanilyen arányban vállalják a fe­lek az importkiadásokat. Ezekről és más kérdésekről volt szó a tavaly decemberben Moszk­vában tartott közös konzultáción. Nem jutottak dűlőre minden kérdés­ben. Ezért úgy döntöttek, hogy a Mikromed működéséről újabb munkatalálkozót tartanak, ezúttal Budapesten. A Mikromed alapítása csak a kez­det - vallják mindkét fővárosban. Új szovjet-magyar közös vállalatok lét­rehozását tervezik a szállításban, a szerszámgépgyártásban, az elekt­ronikában, más ágzatokban. Az ilyen típusú együttműködés előnyei magától értetődőek. Többszörösen hatéknyabbá válik az egész folya­mat. Több fölösleges közvetítő lánc­szemet kikapcsolhatnak, megszűnik az „aktagyártás az akta kedvéért“, az egyeztető tárgyalások véget nem érő sorozata. A szovjet-magyar vál­lalat első lépései arról tanúskodnak, hogy új, minőségileg magasabb fokú együttműködés bontakozik ki a két testvéri szocialista ország között. A Szovjetunióban tavalyelőtt a legújabb tudományos-műszaki ismere­tek gyakorlati alkalmazásával az iparban több mint 700 ezer ember kétkezi munkáját sikerült helyettesíteni gépesítés és automatizálás révén. Ez is annak a bizonyítéka, hogy a Szovjetunióban sikerrel teljesítik a tudományos-műszaki haladás eredményeinek mielőbbi gya­korlati bevezetését előirányzó kulcsfontosságú programot. Képünkön a leningrádi Szvetlena termelési egyesülés egyik munkásnóje összeál­lítja a szerszámgépek programozásánál használatos vezérlőszámítógép modulját (ŐSTK - archívfelvétel) Számok, tények, adatok A Szovjetunióban megkezdték a 800 megawatt teljesítményű gyorsreak- toros atomerőművek építését. Andranyik Petroszjanc akadémikus, a Szovjet­unió Atomenergetikai Állami Bizottságának elnöke a TASZSZ tudósítójának nyilatkozva elmondta, hogy ezek a reaktorok lesznek az új típusú nukleáris erőművek építésének alapjai, amelyekben az egységnyi teljesítmény 1600 megawattra növelhető. A gyorsreaktorok lehetővé teszik a nukleáris fűtő­anyag hatékonyabb kihasználását. Ez annyit jelent, hogy ezentúl gazdasági­lag előnyös lesz az uránbányászat azokon a lelőhelyeken is, ahol e rendkívül fontos nyersanyag felszínre hozása eddig veszteséges vállalkozás volt. A Szovjetunióban jelenleg három gyorsreaktoros atomerőmű üzemel, közü­lük a legnagyobb 600 megawatt teljesítményűt Belojarszkban építették fel. GÁZVEZETÉK, METRÓ, ATOMERŐMŰ Ha ■ manapság szovjet-csehszlovák építőipari együttműködésről esik szó, akkor a legtöbb újságol­vasónak eszébe jut valamilyen jelenleg is folyó nagy építkezés. Ha az épitőipari együttműködés elmúlt évtizedeit vizsgáljuk, akkor is számos kiemelkedő gazdasági jelentőségű létesítményről szólhatunk. Elég, ha csak a távolsági kőolajvezetékeket vagy gázvezetékeket említjük, de folytathatnánk a sort a már működő és épülőfélben levő atomerőmüvek­kel, s nem maradhat ki a felsorolásból a prágai metró sem. Az említettek kétségtelenül a szovjet-csehszlovák építőipari együttműködés legkiemelkedőbb példái. Azonban akad még egész sor egyéb, közösen kivite­lezett építőipari létesítmény is, de az együttműködés nem korlátozódik csak az építőipari munkákra, vagy a létesítmények technológiai berendezéseinek sze­relésére. Ide tartoznak számos további nagy építke­zés közös tervezési munkálatai, az egyes építőipari folyamatok gépesítésének együttes kidolgozása, az építőipari technológiák tökéletesítése, az építőipari munkák irányításának és szervezésének javítása a kölcsönösen szerzett tapasztalatok révén. Ha a legjelentősebb építőipari létesítményeket időrendi sorrendben említjük, akkor a prágai metró kívánkozik az élre. Több mint két évtizede kezdődtek a közös csehszlovák-szovjet építőipari munkálatok és jelenleg is folynak. Az építők 1967-ben kezdték meg a föld alatti munkákat és azóta összesen mint­egy 30 kilométernyi útvonalat készítettek el. Ebben az ötéves tervidőszakban további két sza­kaszát építik meg a metróépítők, és az ún. B-2-es illetve B-3-as vonalak hossza összesen 10 kilométer körül lesz. A munkálatokat illetően a Szovjetunió szállítja a gépi berendezéseket, bizonyos, másutt nem használatos építőanyagokat és ami a legfonto­sabb: a szovjet metróépítők tapasztalatai nélkül - hi­szen valamennyi szovjet nagyvárosban épült már földalatti vasút - aligha jegyezhettek volna fel ilyen eredményeket a metróépítés krónikájába. Igaz, a ta­pasztalatcsere is kölcsönös, hiszen a prágai metró építésén szerzett tapasztalatokat kamatoztatják a szovjet építkezéseken is. A két ország építőipari együttműködésének egyik legjelentősebb területe az atomenergetikai építkezé­sek kivitelezése. Ennek köszönhetően eddig már hét energetikai blokk termeli az elektromos áramot, idén Dukovanyban beindítják a negyedik blokkot is, Mohi­ban (Mochovce) ebben az ötéves tervidőszakban ugyancsak négy VVER-440-es típusú erómúblokk épül, Temelinben pedig már folyik az első WER 1000-es eröműblokkal üzemelő atomerőmű építése. A közös együttműködésnek köszönhetően már ide­haza is megteremtődött az atomerömúépítés önálló bázisa, sőt, az együttműködés most már úgy is kölcsönös, hogy csehszlovák szakemberek dolgoz­nak szovjet atomerőművek építésén. Ilyen tekintet­ben első volt a hmetnyickj nukleáris erőmű. Ha az energetikai építkezéseknél tartunk, nem hagyhatjuk ki a sorból például a Barátság kőolajve­zetéket, de a Szövetség gázvezetéket sem. Ezek építésének tapasztalataival gazdagodva a csehszlo­vák építőipar legnagyobb eddigi feladatát kapta a Haladás gázvezeték építésén. A csaknem 5000 kilométer hosszú gázvezetékből 580 kilométer meg­építése jut a csehszlovák építőkre. Ez két szakasz­ban készül el, az első szakasz még 1988-ban, a második pedig a 8. ötéves tervidőszak utolsó évében, 1990-ben. Ezenkívül nyolc szivattyúállo­mást is fel kell építeni, valamint kibővíteni az uzsgo- rodi, illetve a kamisini karbantartó bázist. A Szovjetunióban folyó közös építőipari nagyberu­házások közé tartozik a Krivoj Rog-i Ércfeldolgozó és -dúsító Kombinát is, ahol nemcsak az ipari célú beruházások építésén dolgoznak csehszlovák szak­emberek, hanem a lakásépítésből is jelentősen kive­szik részüket. Ugyanis a fontos ukrajnai iparváros, Krivoj Rog közvetlen szomszédságában, a mai Doli­na község helyén rövidesen egy új iparváros épül fel. De ugyanez vonatkozik az Uraiban fekvő Karacsaga- nak városkára is, amely az uráli gázipari komplexum jelentős központja lesz. Az említett szovjetunióbeli beruházásokon az idei esztendő döntő jelentőségű, hiszen amíg tavaly öt dolgozó híján másfélezer volt a legnagyobb létszám ezeken az építkezéseken, úgy az idei esztendő folyamán számuk 5793-ra növekszik. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy mennyire fontos szerepe van a két ország építőipari együttműködésének, amely a 8 ötéves tervidőszak hátralevő éveiben még tovább bővül, hiszen az évtized végéig 5 milliárd 660 millió koronának megfelelő építőipari munka elvég­zése vár a Szovjetunióban a csehszlovák építőipar dolgozóira. Tovább növeli ennek az együttműködés­nek a jelentőségét az a tény, hogy a felépülő nagyberuházások a későbbi évek során az egész csehszlovák népgazdaságot szolgálják majd. ' M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents