Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-13 / 10. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára 1 korona

A vállalati, járási, kerületi és az ágazati szakszervezeti konferenciákon, majd a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szlovákiai kongresszusán is sok szó esett a szocialista munkaversenyröl. A beszámolókban és a vitában felszólalók is egyaránt rámutattak, hogy kitűzött céljaink megvalósításában a munkakezdeményezés különböző formái a legtöbb tartalékot rejtő erőforrások, amelyeket óvni, erősíteni és lendületbe hozni közös érdek és feladat. „A szocialista munkaverseny az ember alkotóereje tömegméretű fejlesztésének, mindannyiunk tényleges felemelkedésének útja-módja. Kommunista pártunk ezért nagyra becsül minden önkéntes tettet, minden olyan alkotó kezdeményezést, amelyet a dolgozók tanúsítanak s amely a társadalom javára van. S éppen azért, hogy az emberek kezdeményezését nagyra becsüljük, közösen ügyelnünk kell arra, hogy ezt az élő mozgalmat ne fékezze s ne bénítsa az adminisztrálás, a formalizmus és a bürokrácia “ - hangsúlyozta Jozef Lenárt elvtárs az FSZM szlovákiai kongresszusán mondott beszédében.

A munkaverseny felelős szervezői és irányítói számára a beszéd további gondolatai is iránymutatóak. A szocialista versengés szélesítésének és fejlesztésének helyes irányát az SZKT kezdeményezése jelöli meg. E szerint a dolgozók vállalásainak elsősorban a költségek csökkentésére, a munkatermelékenység növelésére és a gyártmányok minőségének javítására kell irányulnia. Az új értékekkel gazdagodott munkaverseny következetesen segíti a kommunista párt által az egész társadalom számára meghatározott feladatok teljesítését.

Mindez a szocialista munkaverseny erkölcsi értékét bizonyítja. A társadalomért az átlagosnál többet is tenni akaró munkások mozgalma időről időre képes megújulni, miközben alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez és feltételekhez. Tény viszont, hogy ez a képesség önmagában még nem jelent változást. A vállalati és üzemi szakszervezeti és pártbizottságok megfelelő irányító és szervező munkája is kell ahhoz, hogy a munkaverseny újszerű elemekkel gazdagodjon. Ezt bizonyítja, hogy az SZKT kezdeményezése egyelőre nem váltott ki mindenütt megfelelő visszhangot. Tavaly az alapszervezeteknek és a szocialista munkabrigádoknak még negyven százaléka sem válaszolt rá, de a komplex racionalizációs brigádok tevékenységében, valamint az újító és az ésszerűsítő mozgalomban is előfordulnak hiányosságok. Sok helyen például még mindig a benyújtott újítások számát veszik alapul, figyelmen kívül hagyva, hogy a tényleges értéket a megvalósított újítások és ésszerűsítések társadalmi hasznossága fejezi ki.

A munkaverseny újszerű oldalait elemezve a prágai városi pártbizottság és néhány prágai üzem közös kezdeményezését sem hagyhatjuk figyelmen kívül,

I amely a prágai felhívás név alatt vált országos méretben közismertté. A legújabb tudományos ismeretek és a műszaki eredmények felhasználását szorgalmazza a termelésben. A kezdeményezésnek nagy a jelentősége, hiszen a tudomány és a termelés összekapcsolása nagyban elősegíti a gazdaság intenzifikálását. Előnye még az is, hogy a mozgalomhoz csatlakozó üzemek a műszaki fejlesztést hosszabb távlatokban kénytelenek megtervezni, és ennek megfelelően a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság vállalati, üzemi szervezetei is elmélyítik tevékenységüket. Tegyük hozzá, hogy ott, ahol magukévá tették a prágai felhívást. A felhívás ugyanis most áprilisban lesz két éves, és 1986 végéig mindössze négyszáz vállalat, üzem válaszolt rá.

Azt, hogy milyen értékek mennek veszendőbe azokban az üzemekben, ahol megfeledkeznek a szocialista munkaverseny megújításáról, néhány találomra kiragadott pozitív példával is érzékeltethetjük. A Holíöi Len- és Kendergyárak sládkoviőovói üzemében 310 egyéni vállalás értéke 1,4 millió korona. Ezt az értéket elsősorban a megtakarított anyag és energia ára, a munkaidő jobb kihasználásával nyert többletbevétel és az újítások társadalmi haszna teszi ki. Példaként említhetjük a helyi Csehszlovák-Szovjet Barátság Magtermesztő Állami Gazdaságot is, ahol a munkaverseny keretében a dolgozók évente már hosszabb ideje jelentős többietértéket hoznak létre, elsősorban a termelés minőségi mutatóinak állandó javításával. Hasonló bizonyítékokat kínálnak egyes kollektívák teljesítményei. A felsőpatonyi (Horná Potőn) Vörös Csillag Efsz gyümölcskertészetében versenyző 29 tagú szocialista munkabrigád 136 ezer korona többletbevételhez juttatta a közöst. Gondosan megszervezett és plusz munkával a tervezett felére csökkentették a másodosztályú alma részarányát. És még egy bizonyíték a Tesla Holeáovice érsekújvári (Nővé Zámky) üzeméből. A higanygözös ívlámpákat gyártó szocialista munkabrigád milliókat érő kezdeményezései önmaguk helyett beszélnek.

A példák további sorolása helyett inkább szóljunk arról, hogy az említett üzemekben és sok más vállalatban mitől hatékony és eredményes a szocialista munkaverseny? Válaszként általánosan ismert tényeket kell felsorakoztatni, így a részletezéstől akár el is tekinthetünk. Aligha van szakszervezeti vagy pártbizottság, amelynek tagjai ne tudnák, hogy a munkaversenynek szorosan kell kötődnie az adott üzem, munkahely termelési és gazdálkodási céljaihoz és tervéhez. Ez azonban csak ott van így, ahol a dolgozókat még a vállalások megtétele előtt megismertetik a tervfeladatokkal, hogy ezek és munkahelyük lehetőségeinek összevetésével megkeressék a létező tartalékokat. A dolgozók kezdeményezésére alapozott vállalások ösztönzőek és hatékonyak, de csak akkor, ha a vállalások teljesítésére megfelelő erkölcsi és anyagi tényezők késztetnek, nincsenek visszatartóan ható elemek a munkaszervezésben és -díjazásban, és a szállítói-megrendelői szerződések sem formálisak. A folyamatos termelést nem nehezíti gép-, anyag- és alkatrészhiány.

Az ösztönző és hatékony munkaversenynek valamennyi feltételét még ezzel sem soroltuk fel, de annak bizonyítására, hogy a hatékony munkaverseny megfelelő szervezési, irányítási és termelési feltételeket követel, ennyi is elég. Ott, ahol a gazdasági vezetés a vállalások teljesítésének feltételeit képtelen megteremteni, vagy a pluszmunka csak arra szolgál, hogy a munka szervezésének és irányításának zökkenőit fedezze, eltüntesse - a szocialista munkaverseny formálissá és hatástalanná válik.

Mindezt most tudatosítani, amikor - Lenárt elvtársnak az FSZM szlovákiai kongresszusán elhangzott beszédéből vett gondolattal élve - „a termelésben és egész életünkben a gyorsabb előrehaladás érdekében ki kell tárnunk a kapukat az emberek ezreinek kezdeményezése, alkotókészsége, feltaláló és újító törekvései előtt“ - az üzemi szakszervezeti és pártbizottságok valamennyi tagjának és gazdasági vezetőnek alapvető feladata. EGRI FERENC

A átúrovói Juhcelpap üzemben a jelenlegi ötéves tervidőszakban a terv szerint 15 manipulátort vonnak be a gyártási folyamatba, ebből 9 az üzemben kifejlesztett célmanipulátor. Már megtették az első lépést e feladat teljesítésére: a mikroelektronikai és robotikai műhelyben kifejlesztettek és elkészítettek egy paletták forgatására alkalmas célmanipulátort és az aszfaltszigeteló szalagok palettáinak áthelyezését végző két további gépet. A fenti képen: Varga László mechanikus, a mikroelektronikai és robotikai műhely dolgozója az adatokat a DAN-E mikroszámítógépbe táplálja be. A lenti képen az említett áthelyező gép szerelésének zárómunkái.

(Peter Simonőik és Vladimír Benko felv. - ÖSTK)

v^iniiv-Hnn nuiHNKm