Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-03-06 / 9. szám

A pályakezdő fiatalok gyakran pana­szolják, hogy a munkahelyeken szinte csak leltári tárgyakként kezelik őket, s általában csak amolyan „tedd ide, tedd oda“ jellegű munkát kapnak. A kolárovói motorkerékpárgyárban tett látogatásunk al­kalmával azonban * arról győződhettünk meg, hogy itt számolnak a fiatalok alkotó- készségével. Mindenkinek megadják a le­hetőséget, hogy megmutassa „oroszlán- körmeit“, hogy bizonyítsa képességeit és szakmai hozzáértését. A kolárovói motorkerékpárgyár eredeti­leg a Povazská Bystrica-i Gördülócsapágy- gyár egyik alkatrészgyártó üzeme volt. Ma a bejárat fölötti, piros szinú Babetta kismo­torkerékpár adja tudtul a látogatónak, hogy itt készülnek ezek a közkedvelt járművek. Máig több mint félmillió darab hagyta el a gyár kapuját, s talált vevőre itthon vagy külföldön. Az Egyesült Államok, Kanada, Svédország, Anglia, Hollandia, Finnország, Franciaország, Svájc, az NSZK, Magyaror­szág, Mali és még számos további ország tartozik az állandó vásárlók közé. A múlt év januárjától önálló vállalatként működő motorkerékpárgyár több mint 1200 dolgozót foglalkoztat, főleg fiatalokat - az átlagos életkor 32 év - akik nemrég hagyták el az iskolapadokat, tele vannak elképzelé­sekkel, vágyakkal, akik alkotni és bizonyíta­ni akarnak. Többnyire ez az első munkahe­lyük, itt szeretnék megtalálni szakmai, anyagi és egyéb számításukat. Izsák Attila mérnök, a vállalat technoló­gusa egyike azoknak, akik néhány éve fejezték be főiskolai tanulmányaikat, és ma vezető beosztásban dolgoznak.- Sokak számára szépen hangzik ez a tisztség, de csak kevesen tudják, hogy mennyire felelősségteljes munkával jár, s milyen gondokat kell megoldanunk - ma­gyarázza a fiatal gyártásszervezö. Négy éve lépett a motorkerékpárgyár dolgozóinak a sorába. A katonai szolgálat letöltése után az anyavállalathoz küldték, hogy sajátítsa el a gyártásszervezés forté­lyait. Attila lelkesen beszél a tanulással eltöltött 14 hónapról, mert ma ezekre az ismeretekre bátran építhet. Ez a munkakör Varga Gyula (A szerző felvételei) Izsák Attila a téren sokat várnak a szervezet kétlépcsős irányításától. xxx- Én nem most és nem itt kezdtem, hanem korábbi munkahelyemről hazajöttem- vette át a szót Szépe István mérnök, aki hő- és atomenergetikai szakon végzett a Brnói Gépészeti Főiskolán. Ezután részt vett egy számítástechnikai tanfolyamon, majd pedig a tlmaőei Szlovák Energetikai Művek fejlesztési osztályára került. Nyolc év után változtatta meg a munkahelyét. — A kollektíva jó volt, most is sok üdvözlőla­pot kapok tőlük, a munka is érdekelt. Meg­felelő beosztásom, fizetésem és lakásom is volt, mégis haza akartam jönni. Annak elle­nére, hogy régi vágyam beteljesülése, hogy MEBTflUlM (keresik) R nMffiUuui eddig csak a Povazská Bystrica-i vállalatnál létezett, miközben a kolárovói üzemben a Babetták gyártásának a kezdete, vagyis 1973 óta számos kérdés, megoldatlan probléma halmozódott fel. A legelhanyagol­tabb területek egyike az anyagmozgatás és a raktárgazdálkodás volt, az itteni fogyaté­kosságokat kell ma villámgyorsan orvosolni. Arra, hogy rajzoljon, műszaki terveket ké­szítsen, s egy kicsit a jövőbe is tekintsen, már csak a munkaidő után, otthon kerülhet sor.- A problémák zömét talán nem is ne­kem kellene megoldanom - folytatja. - Egy befutott vállalatnál ezek a mesterek hatás­körébe tartoznak. A mindennapi teendők ugyanis rendszerint csak egy bizonyos munkaterületre szűkülnek, nálunk viszont a szomszédos, összefüggő területekről is pontos ismeretekre van szükség. Nekem például nemcsak azt kell tudnom, hogy az egyes gépekkel hol és mit termelnek, hogy milyen a munkafolyamat, hanem ismernem kell az anyagok tulajdonságait is, értenem kell az anyagmozgatáshoz és többek között a csomagolás-technikához is. Csak ilyen ismeretek birtokában foglalkozhatok a gé­pek és berendezések célszerű elhelyezésé­vel, hogy a technológiai és munkavédelmi előírások megtartása mellett minél jobban kihasználjuk ezeket, valamint az egyes mű­helyek alapterületét. A fiatal gyártásszervezö a SZISZ alap­szervezetének az elnöke. Mint mondja, a fiatalok aktivitása ennél a vállalatnál sok­kal nagyobb és gazdagabb is lehetne. Ezen egyszer majd korszerű számítógéppel dol­gozhatok, már csak egy karnyújtásnyira volt. A vállalat ugyanis éppen akkor kapott egy nagy teljesítményű számítógépet, amely elsősorban a fejlesztők munkáját se­gítette. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a biz­tosból a bizonytalanba mentem. Jelenlegi munkahelyemen csak zsebszámológép, lo­garléc és vonalzók állnak a fejlesztési rész­leg rendelkezésére. Természetesen nem akarok újabb 8-10 évig várni, amíg kialakulnak a feltételek, ezért igyekszem átadni a fiatalabb munka­társaimnak a tapasztalataimat, megszeret­tetni velük a számítástechnikát, mert azé a jövő. Szeretnék érdekes és hasznos dol­gokat csinálni olyan számítógéppel, amely megbízhatóan és gyorsan működik, s mű­szaki rajzok készítésére is szolgál. Van egy kétéves kisfiam. Amikor hazamegyek, meg­kérdezi, hogy mit csináltam. Ma még meg­elégszik azzal a válasszal, hogy dolgoztam. De néhány év múlva már arra is kíváncsi lesz, hogy milyen munkát végzek, s szeret­nék neki akkor egy korszerű, számítógépes munkahelyet bemutatni. Ha nem is ért meg mindent, de legalább egy igazi kép alakul ki előtte az apja munkájáról. Azt is szeretném, hogy soha ne kelljen úgy az órára nézni, hogy mikor is telik le már a műszak. Kell ennél több? xxx- Hármunk közül talán én dédelgettem legtovább az álmaimat, mert a Bratislavai Műszaki Főiskolán öt évig tanársegédként "V dolgoztam, s adva voltak a feltételek az eredményes kutatómunkához - válaszolta Varga Gyula mérnök arra a kérdésre, hogy megtalálta-e számítását a motorkerékpár­gyárban. - Olyan ember vagyok, akit erő­sen vonz a szakma, tehát nemcsak azért mondtam le a főiskolai szakoktatásról, mert lakásra volt szükségem. Ezt egy kis idő után a fővárosban is megkaptam volna. Azért jöttem el, mert lehetőséget láttam az új gépipari vállalatban, ahol egyszer majd megvalósíthatom szakmai vonatkozású el­képzeléseimet. A beosztásom egyelőre csak névleg azonos azzal, amit tanultam. A technológiai folyamatok automatizálásá­val foglalkozom, de jelenleg még csak az alapozásnál tartunk. Az, hogy a robottech­nika nálunk még gyermekcipőben jár, csak erősíti az elhatározásomat, hogy gyakorlat­tá változtassam az elméleti ismereteket. Tudom, hogy ezen az úton még sok csaló­dásban lesz részem, hogy mindez jelentős kockázattal jár, de megindult egy folyamat, amely hasznosítani fogja mindazt, ami az emberben rejlik. Emellett az is nagyon fon­tos, hogy elismerik-e a munkámat, hogy Szépe István miként viszonyul ezekhez a törekvésekhez a vállalat vezetősége. Az első lecke tehát fel van adva, előttünk a lehetőség, csak meg kell ragadni az alkalmat. Szabad időmben a kandidátusi munkámat írom. Van egy kis lemaradásom, azt szeretném pótolni. Egy beruházási tervrajzon a gyár elő­irányzott fejlődését tanulmányozom. Fehér­rel vannak jelölve a már meglevő épületek, az eredeti részleg, amelynek alapkövét 1969-ben tették le, valamint a volt bútor­gyár, ahol mindig ráfizetéses volt a terme­lés. A tervek között szerepel egy kutatási­fejlesztési részleg kiépítése is, amely a fo­lyamatos gyártmányfejlesztés alapját fogja képezni. Az új irodaház ott épül majd, ahol ma egy szaküzletben pótalkatrészeket áru­sítanak a Babetta típusú kismotorkerékpá­rokhoz, sőt postával is elküldik a megren­del,ámt GÁGYOR ALIZ *> A hetvenes évek végén gazdálkodásának mélypont­jára jutott a nagybalogi (Veíky Blh) Szlovák Nem­zeti Felkelés 20. Évfordulója Egységes Földműves-szö­vetkezet. A járási mezőgazdasági igazgatóság hosszú távú célprogramot dolgozott ki a jelentős hitelállomány csökkentésére, a mezőgazdasági termelés hatékonyságá­nak növelésére. Az új gazdasági vezetés - élén Tömösvári György mérnökkel - az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett a program megvalósítására, s a fejlődés jelei a gazdálko­dás számos területén megmutatkoztak. Mindez kifejezésre jutott a zárszámadó közgyűlésen elhangzott beszámoló­ban is. Hasonló idő után ismét pozitív volt a gazdálkodás mérlege, 421 ezer koronás nyereséggel zárták az esz­tendőt. Még mindig a növénytermesztés a gyengébb oldala a 3269 hektáron gazdálkodó szövetkezetnek, a bevételek több mint egymillió koronával maradtak el a tervezett színvonaltól. Különösen a hüvelyesek hozamában volt nagy a lemaradás, de a takarmánynövények hozama sem felelt meg a várakozásnak. Ezzel szemben az 1150 hektáron termesztett gabonafélék 4,4 tonnás átlagos hek­tárhozama a terv teljesítését eredményezte. A gabonater­mesztésben azonban lényegesen jobbak is lehetnének az eredmények, ha nagyobb gondot fordítanának az őszi munkák végzésére. Sajnos, a ritkán kelő növényzetet a tavaszi utánvetésekkel már nem lehet megfelelően feljavítani. A szemes kukorica 4,7 tonnás hozamával sem lehetnek meradéktalanul elégedettek, hiszen a járási átlag 1,1 tonnával magasabb volt az elmúlt esztendőben. Évek óta gondot okoz a cukorrépa termesztése is. Az elmúlt évi fokozott gondoskodás eredményeként azonban az aszályos időjárás ellenére 30 tonnás hozamot értek el, ami a 16,8 százalékos cukortartalom mellett a pénzbevé­telekre is kedvezően hatott. Nem okoztak csalódást a dohánytermesztők sem, hi­szen a kedvezőtlen körülmények ellenére 5,4 tonnával értékesítettek többet a tervezettnél, ami 140 ezer koronás többletjövedelmet jelentett. A napraforgó termesztésével A fellendülés útján első ízben kísérleteztek, s mindjárt jó eredménnyel. E fon­tos olajnövényből 2,25 tonnás hozamot értek el, ami járási viszonylatban a legjobb eredménynek számított. Az eredmények javulásában része volt a 630 hektáros öntözőrendszernek is, bár az elnök azt is elismerte, hogy kihasználásával még korántsem lehetnek elégedettek. Az állattenyésztésben még kifejezőbben nyilvánultak meg a fejlődés jelei. A tejtermelés tervét 40 ezer literrel túlteljesítette a gazdaság, s az sem lényegtelen, hogy a kifejt tej 86,3 százalékát értékesítették első osztályban. Az egy tehénre jutó évi fejési átlag meghaladta a 3600 litert, ám a négyezer literes szintet meghaladó farm mellett olyan is akad, ahol csak 2675 litert értek el. Ez a különbség a termelésben rejlő tartalékokra is utal. Javult a helyzet a sertéshizlalásban, s a juhászok is teljesítették a termelési tervet. Az elnök elismerően szólt a gépesítők munkájáról, akik megfelelően előkészítették a gépeket a tavaszi idénymun­kák elvégzésére. A terveknek megfelelően halad a beruházási program megvalósítása. Hat hektárnyi szőlőt telepítettek, s számos régi gazdasági épületet is felújítottak. Hat család számára lakóházat is építettek. Az idei feladatokkal kapcsolatban az elnök elmondta, hogy feltétlenül számítanak a növénytermesztés további fellendülésére. Az állattenyésztésben 2 millió 320 ezer liter tejet és 452 tonna húst kell előállítani, az elmúlt évinél jobb minőségben, s lehetőleg a ráfordítási költségek csökken­tésével. Tárgyszerű és bíráló volt az ellenőrző bizottság beszá­molója. Személy szerint is megemlítették azokat, akik hanyagságukkal, munkaidőben történő alkoholfogyasztás­sal, s törvénybe ütköző cselekedeteikkel megkárosították a közös gazdaságot. Mindemellett az is kitűnt a beszámo­lóból, hogy a fokozott és következetes ellenőrzésnek nem kis szerepe volt a szövetkezet talpraállásában. A vitában többek között felszólalt Ibos Attila, a dohány­termesztési részleg vezetője, aki bírálóan elemezte a rész­leg munkáját, s további kedvező fejlődést helyezett kilá­tásba. Elismeréssel szólt a szövetkezet gazdasági helyzeté­nek javulásáról Ján Durmis mérnök, a kerületi mezőgazda­sági igazgatóság dolgozója, aki azonban a termelés egyes fogyatékosságaira is rámutatott. Többek között arra, hogy a kerület 198 gabonatermesztő gazdasága közül a nagy- balogiak a 4,4 tonnás hozamukkal csupán a 90. helyet foglalják el a ranglistán, bár meggyőződése szerint ennél lényegesen jobbak az adottságaik. HACSI ATTILA ÚJI 6 1987.

Next

/
Thumbnails
Contents