Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-27 / 8. szám
Körkép Számok, tények adatok • A szerszámgépeket gyártó moszkvai Vörös Proletár üzemben a közelmúltban indították be azt a rugalmas, automatizált gépsort, amely lehetővé teszi az egységnyi termelésre fordított kiadások lényeges csökkentését és a gyártmányok korábbinál sokkal jobb minőségének az elérését. Az új automatizált üzemrészleg most olyan mennyiségű terméket állít elő, amelynek gyártásához korábban háromszor ennyi egyszerű esztergagépre és a jelenleginél négyszer több munkaerőre lett volna szükség. A Vörös Proletárban előállított ipari robotok és számjegyvezérlésű berendezések nemcsak a szovjet megrendelők, hanem a külföldi vásárlók körében is egyre nagyobb érdeklődésnek örvendenek, beleértve a csehszlovák partnereket is. • Bulgária jövőre kapja meg a szovjet partnertől az újtípusú Moszkvics 2141 személygépkocsi összeszereléséhez szükséges első részegységeket és alkatrészeket. A két ország között tavaly létrejött megállapodás értelmében a bolgár vállalatok fokozatosan az említett típusú Moszkvicsokhoz szükséges elektrotechnikai berendezések mintegy 80 százalékát állítják majd elő. Ez az együttműködés nem egészen új keletű, hiszen a Lovecsben működő Balkan gépipari kombinát már jelenleg évente mintegy 20 ezer Moszkvics márkájú személyautót szerel össze a Szovjetunióból származó alkotóelemekből. Atogliat- ti Volgái Autógyár viszont a La- da-tipusú személygépkocsik gyártásához vásárol bolgár partnerektől egyes alkatrészeket és berendezéseket. A két ország között tárgyalások folynak arról, hogy az elsőkerék-meghajtású ZAZ 1102-típusú szovjet gépkocsik összeszerelésére esetleg bulgáriai üzemben kerüljön sor. Bulgária egyébként januártól új típusú VÁZ 2108-as gépkocsikat kap a Volgái Autógyártól. • Kuba mind ez idáig meglehetősen szerényen vett részt a KGST robotgyártási programjainak a megvalósításában. A karibi szigetországban is azonban egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a robotoknak a népgazdaság különböző ágazataiban való alkalmazása iránt. Ezért a szakemberek egyre inkább tanulmányozzák annak lehetőségeit, hogy Kuba hogyan kapcsolódhatna be a robotikai együttműködésbe. Az országban a robotika fejlesztésével kapcsolatos feladatokkal a matematikai, kibernetikai és számítástechnikai kutatásokkal foglalkozó intézetet bízták meg. Jelenleg arra történnek előkészületek, hogy a kubai egyetemeken önálló tantárgyként bevezessék a robotika oktatását, hogy ily módon szakképzett tudományos és műszaki kádereket neveljenek, akik később a gyakorlatban alkalmazzák majd elméleti ismereteiket. A kubai szakemberek ezen a területen együttműködnek a Bolgár Tudományos Akadémiával. Bulgáriától egy próbarobotot kaptak, amelyen a diákok kipróbálhatják szerzett ismereteiket. Kuba más szocialista országoktól is kapott több ipari robototAtomenergetikai együttműködésünk fejezetei A csehszlovák-szovjet program nem szorítkozik csupán atomerőművek építésére Ha a csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés területeit vizsgáljuk, akkor meg kell állapítanunk, hogy ennek legmarkánsabb területe az atomenergetikai együttműködés. Már csak azért is, mert két éve, hogy történetének negyedik évtizedébe lépett, ennek ugyanis az a kétoldalú szerződés képezte alapját, amelyet 1955-ben írtak alá. A szerződés első konkrét eredménye az volt, hogy létrehozták a Prága melletti Rezben az atomenergetikai kutatóintézetet. Ehhez a szerződéshez közvetlenül kötődik a következő év márciusában aláírt további együttműködési szerződés, s abban a Jaslovské Bo- hunicén épített A 1-es atomerőmű tervdokumentációjáról és építésének megkezdéséről állapodott meg a két fél. Ez az atomerőmű ún. nehézvizes reaktorral működött volna, és széndioxidhűtéssel tervezték. Építése végül abbamaradt, azonban döntő mértékben befolyásolta a KGST-országok atomenergetikai fejlődésének jövőjét. Építésével egyidejűleg ugyanis Csehszlovákiában létrehozták a szükséges kutatási és fejlesztési bázist, s ez valamennyi tagország atomenergetikai programjára vonatkozóan alapvető tudományos ismereteket dolgozott ki. Tulajdonképpen ez a kutató-fejlesztő bázis teremtette meg annak lehetőségét, hogy később, 1970- ben a szovjet és a csehszlovák kormány megköthesse kormányközi egyezményét a hazai atomerőművek építéséről, mely atomerőművekben WER—440-es típusú blokkok termelik az elektromos energiát. A kormányközi egyezményt követően rövidesen megkezdődött Jaslovské Bohunicében a V-1 -es majd pedig a V-2-es atomerőmű építése, amelyeknek ma már valamennyi blokkja elektromos áramot termel, és azóta már Dukovanyból is három erömúblokkból kap energiát az országos hálózat. Ezeknek az atomerőműveknek valamennyi blokkja tökéletesen és megbízhatóan működik, s ebben az évben megkezdi az áramszolgáltatást Dukovanyban a negyedik blokk is. Mint arról lapunkban több ízben beszámoltunk. Mohiban (Mochovce) is javában folyik m^r az utolsó hazai, még WER 440-es típusú reaktorokkal működő atomerőmű építése. Ha itt befejeződik az erőműépítés, Kassa (KoSice) és Presov között Kecetovce község közelében készül majd Szlovákiában új atomerőmű, azonban ott már ezer megawattos blokkok fogják termelni az elektromos áramot. Ezek az atomerőművek majd a közelükben levő városok távfűtésének gondjait is megoldják. Egyébként a csehszlovák-szovjet atomenergetikai program egyelőre 1990-ig szól, hét évvel ezelőtt írták alá, és 12 WER 440-es típusú energetikai blokk felépítését tartalmazza. A már említett WER 1000- es típusú reaktorral működő első hazai atomerőmüvet a dél-csehországi Temelin közelében építik. Ez nem csupán azt jelenti, hogy a reaktorok teljesítménye 560 megawattal nagyobb, hanem jelentős megtakarítást eredményez. Például 27 százalékkal kevesebb a fémfelhasználás, és felépítéséhez egynegyedével kevesebb beton- és vasbeton kell. A szakemberek - a szovjetunióbeli tapasztalatok alapján - azt is elmondták, hogy ezekben az atomerőművekben a nukleáris fűtőanyag sokkal inkább felhasználódik, mint a WER 440-es típusúakban, és az atomerőművek hatásfoka is nagyobb mint kisebb teljesítményű „testvéreiké“. Már említettük az atomerőművekből származó hőszolgáltatást - távfűtés formájában. A WER 1000-es típusúak még alkalmasabbak hőszolgáltatásra, mint a WER 440-esek. Ami az atomenergetikai programot illeti, a két ország esetében ez nem szorítkozik csak atomerőművek építésére. Közösen történik a kiégett nukleáris fűtőanyag tárolása és a két ország együttműködése magában foglalja az atomerőmüvek részére készülő technológiai berendezések gyártását is. Az utóbbiról szóló szerződést még 1974-ben írták alá, és ennek köszönhetően Csehszlovákia azon kevés országok sorába téphetett, amelyek atomerőművekhez berendezéseket gyártanak. A két ország együttműködése ily módon tulajdonképpen alapját képezte a KGST-országok atomenergetikai rendszere kiépítésének is. -MéJMagyarország legnagyobb kereskedelmi partnere a Szovjetunió. A kétoldalú árucsere-forgalom a jelenlegi ötéves tervidőszakban 15 százalékkal bővül és meghaladja az 50 milliárd rubelt. A szovjet exportra termelő egyik legnagyobb magyar vállalat a székesfehérvári Ikarus, ahol felvételünk is készült. Világméretekben is az egyik legnagyobb autóbuszgyártó üzem, s évente 13-14 ezer Ikarust állít elő, ezek 90 százalékát 51 országba exportálják, legnagyobb hányadukat a Szovjetunióba és a többi KGST-tagországba. (Telefoto - ÖSTK) A kubai Sancti Spiritus tartományban levő „Panchito Gómez Toro“ papírgyárat újabb üzemrészleggel bővítik. A részleg lengyel segítséggel készül és évente mintegy 10 ezer tonna rendkívül jó minőségű papirt állítanak majd itt elő. (Telefoto - ÖSTK) EltSC LEHETŐSÉGEK ÉS TÁVLATOK A Szovjetunióban társadalmi vitára bocsátották a vállalati törvény tervezetét A Szovjetunióban folyó, a társadalom minden területét érintő radiká/"» lis átalakítás folyamatának szerves részét alkotja az állami szocialista vállalatra (egyesülésre) vonatkozó új törvény tervezete, amelyet ezekben a napokban országszerte széles körben vitatnak meg a szovjet dolgozók. A dokümentumot a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsítását célzó stratégiai irányvonallal összhangban dolgozták ki. Ha életbe lép, új szakasz kezdetét jelenti nemcsak a vállalatok és egyesülések gazdasági tevékenységében, hanem az ország népgazdaságában is. A vállalati törvény vitája és a végleges változat elfogadása - amelyre a szovjet parlament legközelebbi ülésszakán kerül sor - azon fontos minőségi változások egyike, amelyek célja a társadalmi munka hatékonyságának a fokozása és a szocialista gazdálkodás tökéletesítése, előnyeinek az eddigieknél lényegesen jobb kihasználása. A törvényjavaslat részletesen meghatározza a vállalatok tevékenységének gazdasági és jogi alapjait, s ugyanakkor szilárdítja a termelőeszközök társadalmi tulajdonát, lehetőséget biztosit a dolgozók széles körű bevonására az egyes vállalatokban az irányítási és döntéshozatali folyamatokba, és nem utolsósorban az irányítás közgazdasági módszereinek az erősítésére helyezi a hangsúlyt. Más szóval: a törvény életbe lépése után jelentős mértékben fokozódik a vállalatok gazdasági önállósága, de ugyanakkor az elért eredményekért viselt felelőssége is. A törvénytervezet abból indul ki, hogy az állami vállalatok és egyesülések a szövetkezeti szervezetekkel együtt a népgazdasági komplexum legalapvetőbb elemei, s ezeknek kulcsfontosságú szerepük van az ország gazdasági potenciáljának az erősítésében és a legelsőbbrendü cél elérésében - az emberek egyre növekvő anyagi és szellemi igényeinek a teljes mértékű kielégítésében. Az átalakítás körülményei között ez ugyanakkor annyit jelent a szovjet társadalomban, hogy teljesen új típusú vállalatokat kell létrehozni, gazdaságosan termelő és jövedelmező vállalatokat, amelyek a leghaladóbb gazdálkodási formákat alkalmazzák, köztük az önfinanszírozást és a teljes önelszámolást. A szovjet gazdaság következetesen arra törekszik, hogy lényegesen emelkedjen a termelővállalatok hatékonysága, s hogy felszámolják a veszteségesen termelő vállalatokat, tehát azokat, amelyek termékeik értékesítéséből származó nyereségükből nem tudják finanszírozni a termelés költségeit, s ezeket a veszteségeket eddig az államnak kellett megtérítenie. Egyre inkább teret hódít az a szemlélet, s az új vállalati törvény is arra ösztönzi a vállalatokat, hogy ne csupán a termelési költségek fedezését biztositó nyereség elérésére törekedjenek, hanem mindenekelőtt olyan nyereségek elérésére, amelyből finanszírozhatják a termelés bővítését és korszerűsítését, a béremelést és szociális létesítmények építését. Az új törvény azzal számol, hogy minden vállalat és egyesülés tényleges gazdaként fog tevékenykedni, képes lesz önerőből saját szükségleteinek, így az egész ország szükségleteinek a biztosítására. Ennek eléréséhez a törvény széles körű jogokat biztosít a vállalatoknak, másrészt viszont nagyobb kötelességeket is ró rájuk. A vállalatok nagyobb önállósága ebben az esetben egyúttal a népgazdasági feladatok teljetisétéséért viselt nagyobb felelősséget jelenti, tehát végsősoron a szovjet gazdaság és az egész társadalom további fejlesztéséért való nagyobb felelősséget is. (ÖSTK) Bulgária Bulgáriában ez év januárjától léptek életbe a gazdasági tevékenység új szabályai, amelyek fő célja, hogy minőségileg új gazdasági növekedést érjenek el a BKP XIII. kongresszusán kitűzött feladatoknak megfelelően. Változtattak a gazdaságirányítás módszerein, s meghatározták az önigazgatású gazdasági szervezetek és az illetékes állami szervek jogait, kötelességeit és felelősségét, mégpedig úgy, hogy a tervszerű irányítás keretében erősödjön a termelők önállósága, ami a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításának elengedhetetlen Változó gazdasági rendszabályok feltétele. A szabályok meghatározzák, hogy az állami szervek e gazdasági tevékenységet mindenekelőtt gazdasági eszközökkel irányítsák és teljes felelősséget viselnek az állami terv teljesítéséért. A dolgozókollektívák önállóan oldják meg a munkájukkal kapcsolatos kérdéseket és felelősek a feladatok teljesítéséért. Az alapvető önigazgatási gazdasági szervezet a vállalat. A vállalat önigazgatását a dolgozókollektívák szervei végzik. A vállalat igazgatója felelős a kollektív irányító szervek határozatainak teljesítéséért. Az önigazgatású gazdasági szervezetek magasabb szervezeti egységekbe tömörülhetnek, közös gazdasági tevékenységet folytathatnak odahaza és külföldön is, s kapcsolatba léphetnek más országok jogi személyeivel vagy felelős vezetőivel. Az állami tervet nem bontják le az egyes önigazgatású gazdasági szervezetekre, hanem a terv kulcs- fontosságú tájékoztatásul szolgál. Csak teljesítésének gazdasági feltételei a kötelezőek. A vállalatok és egyesülések ötéves terveiket az állami tervbizottság elé terjesztik, amely megtárgyalja a szervezetekkel javaslataikat, és az állami terv közötti esetleges eltéréseket. Az alapvető árucikkek és szolgáltatások árait a központi szervek határozzák meg a társadalmi szervezetek részvételével. A vállalatok béralapjának képzési módszerében is változás történik: először fedezik az összes többi kötelezettséget, vagyis a béralap a szervezet jövedelmétől függ. A bérszabályozókat a vállalat keretében a dolgozók közgyűlése hagyja jóvá. (ÖSTK)
