Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-27 / 8. szám
rü munkával, jobban mint tegnap A tudomány és az önálló elszámolás szilárd alapjaira építünk írta: Ivan Knotek, a CSKP KB osztályvezetője A pártalapszervezetek évzáró taggyűlései rendkívüli figyelmet fordítottak az elmúlt évben elért eredmények értékelésére, valamint az 1987. évi feladatok hiánytalan teljesítését biztosító intézkedések elfogadására. A kommunisták tanácskozásaihoz fontos alapul szolgált Csehszlovákia Kommunista Pártjának 4. ülése, amely nemcsak az elért eredményeket értékelte, hanem elsősorban a kongresszusi feladatok következetesebb teljesítésére hívta fel a figyelmet. Ezzel összefüggésben Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára is hangsúlyozta, hogy az elért eredményeket az idei terv és az egész ötéves tervidőszak igényes céljai szempontjából kell értékelnünk. Ez megköveteli, hogy elsősorban azokra a feladatokra fordítsuk a figyelmünket, amelyekkel eddig nem sikerült megbirkóznunk, továbbá azokra a kedvezőtlen irányzatokra, amelyek a terv teljesítésében tapasztalhatók. Pozitívan értékelhetjük, hogy a CSKP XVII. kongresszusán előirányzott feladatokat sikerült teljesíteni. Ehhez az egész csehszlovák mezőgazdasági élelmiszer- ipari komplexum-dolgozói is hozzájárultak. Több mint 100 százalékra teljesítették a bruttó mezőgazdasági termelés tervét, 101 százalékra a saját termelési érték tervét, s a nyereség is megközelítette a tervezett szintet. Az élelmiszeripar termelésigazdasági egységeiben többnyire teljesítették a mennyiségi mutatókat, a kiviteli termelés feladatait is beleértve, a fő minőségi mutatók közül azonban nem teljesítették a nyereség és a saját termelési érték tervét. Növekedett azonban a munkatermelékenység, javult a minőség is, s több mint 300 új termékkel gazdagodott a választék. Bizonyos részhiányosságok ellenére az elmúlt időszakban stabil volt az élelmiszerpiac, s jelentősen hozzájárult az életszínvonal emeléséhez. Ezek az eredmények főleg azért értékesek, mert bonyolult időjárási viszonyok között születtek, különösen a Nyugat-szlovákiai, a Dél-morvaországi és a Közép-csehországi kerületben. Habár a feladatokat egészében véve sikerült teljesíteni, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a megtermelt 10 millió 781 ezer tonna gabona 112 ezer tonnával kevesebb, mint a 7. ötéves tervidőszak évi átlagtermése, s 620 ezer tonnával maradt el a tervezett szinttől. A tervet csak a Kelet-csehországi, az Észak-morva- országi, a Közép-szlovákiai és a Keletszlovákiai kerületben teljesítették. Jelentős kiesések voltak a burgonya, a zöldségfélék, a komló, valamint Szlovákiában a cukorrépa termelésében is. Sikeres volt a feladatok teljesítése az állattenyésztésben. Kiváló eredményeket értek el a tejtermelők a Kelet-csehországi és a Dél-morvaországi kerületben, ahol túljutottak az egy tehénre számított 40000 literes évi fejési szinten. A hús-, a baromfi- és a tojástermelési feladatokat a mezőgazdasági vállalatok az abrak- és a tömegtakarmányok ésszerű hasznosításával teljesítették, habár a hús esetében összetételi problémák is adódtak. A legjobb eredményeket a Dél-csehországi és a Kelet-csehországi kerületben érték el, ahol a hízósertések egy kilogrammnyi súly- gyarapodásához 3,40 kg-nál kevesebb abrakot használtak fel. Az egyes növények hozamai, az állattenyésztési termelés eredményei, valamint a gazdasági eredmények közti jelentős különbségek arra mutatnak, hogy még nem mindegyik vállalatnál értették meg a terv komplex teljesítésének a fontosságát. Továbbra is problémákat okoz, hogy a mezőgazdasági vállalatok nem eléggé rugalmasan alkalmazkodnak a társadalmi szükségletekhez, s nem elég szoros az összefüggés a terv és a szállítói-megrendelői kapcsolatok között. Számos esetben leegyszerűsítve oldják meg a terv lebontását, sőt az is előfordul, hogy egyesek felelőtlenül viszonyulnak a terv kötelező mutatóinak az értelmezéséhez. Csak ezzel magyarázható, hogy csökken a gabonafélék szükségesnek tartott vetésterülete, még olyan vállalatoknál is, ahol például éveken át nem értek el 5 tonnás hektárhozamot, de a tervükben ilyen hozamot irányoztak elő. Az is nehezen érthető meg, hogy egyes zootech- nikusok anélkül dolgozzák ki a hústermelés tervét, s kötnek szállítási szerződést a húsiparral, hogy közben elegendő választott malacról gondoskodnának, s az állomány egyes súlycsoportjainak az összetétele megfelelne ennek. Egyes élelmiszeripari vállalatoknál olyan választék termelésével számolnak, amit még nem támasztottak alá szállítói-megrendelői szerződésekkel. Mivel a szállítói- megrendelői kapcsolatok területén továbbra is fennállnak az ismert fogyatékosságok, ezért a pártszervezeteknek az ilyen jelenségekre is fel kell figyelniük, s felelősségre kell vonniuk az illetékes vezetőket. Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy lényegesen javítanunk kell a tervezési folyamatok színvonalát, mert ez a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok sikeres teljesítésének egyik alapvető feltétele. Megszűnt ugyanis az utólagos tervmódosítások időszaka, s ez a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra is vonatkozik. Az irányítási színvonal javításának az igényét ezért össze kell kapcsolni a tervezett feladatok kollektiv megtárgyalásával. Mindenkinek ismernie kell saját munkahelyének a feladatait, valamint saját szerepét is ezek teljesítésében. Az elmúlt évben már gyakorlati tapasztalatokat szerezhettünk a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum módosított tervezési és irányítási rendszerének az érvényesítésében. Teljes felelősséggel megállapíthatjuk, hogy a 8. ötéves tervidőszakra kidolgozott tervezési és irányítási rendszer kedvezően hat a termelés gazdasági stabilizálására, növeli a hatékonyságot, s azok javára szolgál, akik jobban tudják hasznosítani a termelési tényezőket. A rendszer leggyengébb láncszemét a szállítói-megrendelői kapcsolatok és a gazdasági szerződések képezik. Helyesnek tartjuk ezért, hogy a gazdasági szerződések hiányos teljesítése ne maradjon büntetlenül. Az SZSZK húsipari vállalatai például a Nyugatszlovákiai kerület vállalatait 4 millió 93 ezer korona értékben, a Közép-szlovákiai kerület vállalatait pedig 1 millió 788 ezer korona értékben bírságolták a vágósertések szállítására vonatkozó szerződések hiányos teljesítéséért. Ilyen intézkedéseket azonban ellenkező irányban is foganatosítani kell, ha a mezőgazdasági vállalatokkal szerződést kötő szervezetek nem gondoskodnak a termékek teljes és idejében történő átvételéről, illetve a vállalatok szerződéses anyagellátásának a biztosításáról. Az idei terv feladatainak az igényességét az is növeli, hogy a termelés 2 százalékos növekedési üteme mellett a nemzeti jövedelem termeléséhez 3,8 százalékos arányban kell hozzájárulni. Ez azt jelenti, hogy aktívabban kell mozgósítani a tartalékokat, jelentős mértékben kell csökkenteni a termelői fogyasztást, s ugyanakkor az elmúlt évi kieséseket is pótolni kell, főleg a növénytermesztés szakaszán. A hatékonyság növelésének a feladata arra a kérdésre összpontosul, hogy mennyiért és milyen minőségben termelünk. Ez a mezőgazda- sági és az élelmiszeripari termelőkre egyaránt vonatkozik. Továbbra is kiemelt feladat lesz az átlagosság és a lemaradozás elleni harc, hiszen országos viszonylatban 359 gyengén gazdálkodó efsz-t és állami gazdaságot tartunk nyilván, amelyek a mezőgazdasági földalap 18 százalékát művelik. Tavaly több mint 4 milliárd koronát költöttünk az ilyen mezőgazdasági vállalatok gazdasági konszolidálására. Bonyolult problémáról van szó, melynek megoldására 1986 szeptemberében a CSKP KB Elnöksége is felhívta a figyelmet. A lemaradás számos oka már hosszú ideje fennáll és objektív jellegű, főleg az állami gazdaságoknál. Ez azonban nem igazolhatja a fogyatékosságokat. Ahhoz, hogy alapvető fordulatot érjünk el a lemaradozás felszámolásában, elsősorban a* intenzifikációs programok következetes teljesítésére van szükség. A járási és a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, valamint a mezőgazdasági minisztériumok részéről aktívabb segítségnyújtásban kell részesíteni az ilyen vállalatokat, arra törekedve, hogy céltudatosabban használják ki a gazdasági szabályozókat. Szükség esetén a felelősségrevonást is érvényesíteni kell. A 7. ötéves tervidőszakban számos gyengén gazdálkodó vállalat emelkedett a jók színvonalára, s tapasztalataikból azt a következtetést lehet levonni, hogy ebben a rátermett vezetők által irányított kollektíváké volt a döntő szerep. A párt szerveire és szervezeteire is az a feladat hárul, hogy konkrét segítségnyújtással és rendszeres ellenőrző tevékenységgel szorgalmazzák a jobb eredmények elérését. A tervfeladatok igényessége azonban megköveteli, hogy minden munkahelyen emelkedjen a szervező, az irányítási és a tömegpolitikai munka színvonala. A feladatok teljesítése ugyanis nem lesz problémamentes, főleg az anyagi-műszaki ellátottság szempontjából, az élelmiszeriparban pedig a csomagolás- technika hiányosságai okozzák majd a legtöbb gondot. A hatékony intenzifikálás programjának az érvényesítése azt is megköveteli, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a normázásra, a célprogramok teljesítésére, különösen az üzemanyagok, az energia és az alapanyagok, közöttük a takarmányok takarékosabb hasznosítására. Nagyon igényes feladatokat tartalmaznak a terv minőségi mutatói, ami megköveteli az egész újratermelési folyamat tökéletesítését. A hatékonyság növelésében határozott fejlődést kell elérni az élelmiszeripari termelési-gazdasági egységekben. Rendkívül jelentős kérdés a termelés minőségi színvonala. A szövetségi kormány ezzel kapcsolatban kiadott alapelvei a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumra is kihatnak. A mezőgazdasági termelésben főleg arról van szó, hogy a búza, a sörárpa, a tej és a hús, valamint más termékek minősége komplex értékelés tárgyát képezze mind a termelésben, mind a feldolgozási folyamatokban, s a dolgozók anyagi érdekeltségéhez is kapcsolódjon. A terv teljesítésében kiemelt szerepe van a tudományos-műszaki haladás gyakorlati érvényesítésének. Az elmúlt időszakban a kutatási-fejlesztési alapban és számos vállalatnál nem kevés eredményt értek el ezen a téren. A legújabb ismeretek felhasználásának és elterjesztésének az üteme azonban még mindig nem kielégítő. A tudományos-műszaki haladás eredményeit jelenleg 130 vállalatnál hasznosítják kísérleti jelleggel, főleg a technológiai rendszerek keretében, valamint a speciális, nehezen beszerezhető gépek és berendezések gyártásánál. Figyelmet érdemlő tevékenységet fejtenek ki ebben az irányban a Cíferi, a Blatniőkai, a Chynéi és a Liptovská Osa- da-i Efsz, a Voticei Állami Gazdaság, a Su- mava Szakágazati Állami Gazdaság, az Agropodnik Gottwaldov és más vállalatok dolgozói. A tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatokról részletesen szólt Frantiéek Pitra elvtárs, a CSKP KB ElnökI ségének póttagja, a központi bizottság titkára Őejkovicében, a tudományos-kutatási alap dolgozóinak novemberi értekezletén. Most arról van szó, hogy az itt megfogalmazott feladatok mielőbb gyakorlati eredményekké váljanak. A pártszerveknek és a párt alapszervezeteinek saját hatáskörükben minden gazA Gemerská Poloma-i Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben jól felkészültek a téli hónapokra, így a tejtermelés a leghidegebb időszakban sem csökkent a tervezett szint alá. A korszerű MIELE fejóberendezéssel ellátott helyi tehénfarmon az elmúlt évben 265 tehéntől 3650 literes átlagos tejhozamot értek el, ami a legjobb eredménynek számított a Rozsnyói (Roirtava) járásban. A felvételen Júlia Sekeráková, a szocialista munkabrigád vezetője és Eugénia Weisová a reggeli fejést végzi. (A CSTK felvétele) dasági dolgozótól meg kell követelniük a feladatok következetes teljesítését. Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum gyorsan és aktívan bekapcsolódjon a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjába, valamint a kétoldalú megállapodásokba. Támogatjuk azoknak a vállalatoknak a kezdeményezését, amelyek szovjetunióbeli partnereikkel közvetlen kapcsolatok létesítésére törekednek. Az úttörők közé tartozik az Ostrovi Efsz, a Sluéovicei Efsz, a Brezúvkyi Efsz, a Tachovi Állami Gazdaság, a Budétskoi Efsz, az Oseva és a Slovosivo termelési-gazdasági egység, s több más gazdasági szervezet. A Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézet mellett létesített közös csehszlovák-szovjet biotechnológiai laboratórium példamutató kezdeményezés a tudományos-kutatási alap más munkahelyei és a gazdasági szervek számára. Az ilyen kapcsolatok fejlesztését a Szovjetunió és a többi KGST-ország gazdasági szervezeteivel össze kell kapcsolni a tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításával, a kölcsönös előnyök elmélyítésével, s gondoskodni kell a szerződéses kötelezettségek pontos teljesítéséről. Egyúttal sokoldalúbban kell kihasználni a baráti országokban elért tudományos-kutatási eredményeket, valamint a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányításában szerzett tapasztalatokat is. A csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó alapelvek ismertetése után új feladat elé került az egész irányítási vertikum, a vállalatoktól kezdve egészen a központi szervekig. El kell gondolkozni azon, hogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum konkrét feltételei között hogyan kellene az alapelvek fő céljait érvényesíteni. Ennek során főleg arra kell törekedni, hogy aktívabban kihasználjuk az érvényes irányítási rendszert, s azt alkotó módon fejlesszük tovább. El kell terjeszteni az önálló elszámolási rendszer érvényesítésében szerzett kedvező tapasztalatokat. Minél következetesebben járunk el ezen a területen, annál jobb eredményeket érünk el a gazdaság fejlesztésében és a javadalmazás területén. Az érdem szerinti javadalmazás elvét ugyanis feltétlenül érvényesíteni kell az összes dolgozó érdekében. A siker elsősorban attól függ, hogy a dolgozók milyen mértékben értették meg az önálló elszámolási rendszer jelentőségét. Ezért a pártszervek, a szakszervezeti és az ifjúsági szervek, valamint a gazdasági vezetés munkájában előtérbe kell helyezni az emberekkel folytatott mindennapi munka színvonalának a javítását, mert a siker kulcsa a dolgozók kezdeményezésében rejlik. Ki kell használni a szocialista munkaverseny bevált formáit, a gabonafélék termesztésében a hattonnások és a héttonnások mozgalmát, a prágai felhívást, a Szakszervezetek Központi Tanácsának a kezdeményezését, hogy teljesített kötelezettségvállalásokkal köszönthessük a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulóját és a XI. szakszervezeti kongresszust. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a bonyolult feladatok megoldásánál mindig előtérbe került az emberekkel végzett munka. Az átalakítás jelenlegi bonyolult és igényes feladata, amely a társadalom gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsításához vezet, újszerű, az eddiginél magasabb színvonalú hozzáállást követel meg. Ez elsősorban mindannyiunk gondolkodásának és viselkedésének az átalakításával függ össze. Ezt a követelményt az SZKP XXVII. kongresszusa állította föl, s a CSKP XVII. kongresszusa teljes mértékben támogatta. A csehszlovák gazdasági mechanizmus átalakítására vonatkozó alapelvek elfogadása, valamint az SZKP KB januári ülésének eredményei világosan hangsúlyozták, hogy az átalakítás mindenkire vonatkozik, aki az életét a szocializmus sorsával köti össze. Gustáv Husák elvtárs az átalakításra vonatkozó dokumentum elfogadása alkalmából a CSKP KB Elnökségében kijelentette, hogy ez lesz a legforradalmibb változás a gazdasági folyamatok irányításában 1948 februárja óta. Ebből világosan kitűnik, hogy nem valamilyen új divatú viselkedésről van szó a feladatok teljesítésében, hanem a szovjet tapasztalatok és saját tapasztalataink konkrét hasznosításáról a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött célok elérésében. Ezért jogosan elvárjuk, hogy mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumunk pártszervezetei és kommunistái aktívan hozzájárulnak a kitűzött irányvonal megvalósításához, s példamutató munkájukkal megnyerik a párton kívüli dolgozókat is a kommunista párt által kitűzött feladatok közös teljesítésére.
