Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-27 / 8. szám

• A vezetőség beszámolóját Kapri­nay Imre, az efsz elnöke ismertette. kaszervezést fogunk alkalmazni. Ilyen feltételek mellett azok számára, akik a munkában inkább csak nézőként akarnak szerepelni, illetve a feladatokról hangzatosán beszélnek, miközben egy szóval sem említik, hogy azok teljesíté­séért mit tesznek, nem marad hely. ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS A vezetőség beszámolója, amit Kap- rinay Imre mérnök, kandidátus, az efsz elnöke ismertetett, teljes egészében a megnyitóban elhangzott gondolatokat igazolta, összehasonlító elemzésével, a tényekből levont tanulságokkal és kör­vonalazott feladatokkal minden tagot egyéni számvetésre is késztetett, hogy a jobb eredményekért jó gazda módjára mit tehet a saját munkahelyén. Pozitívumként emelhető ki, hogy a bruttó tervét 79 százalékra teljesítő TARTALÉKOKAT FELTÁRÓ ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉS A nagyfödémesi (Veiké Úrany) Béke Efsz 1986-os gazdálkodási eredményeit összegező kimutatás figyelemre méltó pozitívumokat tartalmaz. A fő gazdasági mutatók táblázatából például kitűnik, hogy a teljesítmények, a bevételek és a nyereség éves tervét is egyaránt százszázalék felett telejsitették, s a ter­vezettnél valamivel nagyobb volt a mun­katermelékenység. Az elért eredmé­nyek még kiemelkedőbbek, ha azokat a két-három évvel ezelőttiekkel hason­lítjuk össze. Mindennek köszönhetően tavaly a szövetkezetben az egy aktiv dolgozóra jutó havi átlagos kereset 2979 korona volt, a járási átlagnál 330 koronával több. ÖNELSZÁMOLÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK Mindezek alapján akár mindvégig di­csérő hangnem, eredményeket méltató beszámoló és vita jellemezhette volna a szövetkezet közgyűlését. Az ünneplő­be öltözött tagság azonban a járási párt­ós gazdasági szervek képviselőinek je­lenlétében az elért eredmények felesle­ges túlértékelése helyett tartalékokat kereső és feltáró elemzést végzett. Ha kellett, bátran rámutattak a problémákra és megvitatták megoldásuk lehetősége­it. Már Czadró Károlynak, a pártalap- szervezet elnökének megnyitó szavai is arra utaltak, hogy az aznapi tanácsko­zást a kritikus és önkritikus szellem hatja át.- Mai számvetésünk lényegét nem az elért eredmények és teljesített muta­tók, hanem a CSKP KB 4. ülésének határozatai, valamint a gazdasági és a szociális fejlődés meggyorsításának programja határozzák meg - mondta a pártelnök. - Már az idén több újszerű­séggel kell megbarátkoznunk, amelyek a hatékonyság további növelését és a meglevő alapok jobb kihasználását célozzák. így például a szövetkezet egészében önelszámoló szervezeti egységeket alakítunk ki, s ezeken belül több helyen már brigádrendszerú mun­növénytermesztő ágazat eredményei­nek részletezésekor az időjárásról úgy­szólván nem is esett szó. Annál részle­tesebben elemezték viszont a technoló­giai kérdéseket és az intenzifikáló té­nyezőket. Közöttük az ember szerepét, s ilyen értelemben kiemelték Czinege Miklós csoportját, melynek tagjai a spe­ciális növények termesztésében példás munkát végeztek. • A kitüntetettek egy csoportja Az állattenyésztő ágazat bruttó tervét 103 százalékra teljesítette, de az ered­mények még számottevőbbek lennének ha például a 4760 literes fejési átlagot elérő Budai Ferenc kollektívájával szemben Benkovszky István csoportjá­nak tagjai nem fejtek volna csak 3197 litert. Az összehasonlitásból a telepve­zetők sem maradtak ki. Amíg Pasztorik Gáspár és Bíró Jenő telepén 106, illetve 101,2 százalékra teljesítették a fejési tervet, addig Ambróz Safárik telepén mindössze 97 százalékra. Ugyancsak a telepvezetők munkájával kapcsolato­san szóltak arról, hogy amíg a nagyfö­démesi telepen a borjúelhullás 11,5 százalékos volt, addig a két jókai (Jelka) telepen 3,3, illetve 2,5 százalék. Malac­elválasztásban elért eredmény első­sorban Makó Ferenc, Ravasz Vilmos és Rajcsányi Bálint érdeme. Tőlük mások is sokat tanulhatnának. A nagyobb em­beri felelősségérzet és igyekezet mellett sok szó esett az állattenyésztési feltéte­lek javításáról. Az épületek átépítésével kapcsolatosan a beszámoló az építő csoport munkáját is pozitívan értékelte. Az építők Ravasz Józseffel az élen tavaly valamennyi feladatukat teljesí­tették. • A beszámoló legkritikusabb szavai a műszaki szolgáltató ágazatot érintet­ték. Kár, hogy a felsorolt problémák és negatívumok hátterében egyelőre név­telenek maradtak azok, akiknek mind­ebben elsődleges „érdemeik“ vannak. MEGVÁLNAK A ROSSZUL DOLGOZÓKTÓL A beszámolót követő vitában tizen­egyen szólaltak fel. Kilenc felszólaló a jobb munka és eredményesebb ter­melés feltételeit elemezte. A szövetke­zet ágazat- és telepvezetői, valamint a beosztott dolgozók arról beszéltek, hogy saját szakaszukon milyen újdon­ságokat terveznek, amelyekkel hatéko­nyabbá teszik munkájukat. Estélyi Káz- mér mérnök, főagronómus ilyen össze­függésekben elsősorban a talajműve­lésben és a növényvédelemben levő tartalékokat részletezte. Kollégája, Nagy Béla mérnök a gépek javításában, karbantartásában és az ezekkel szoro­san összefüggő üzemanyag-fogyasz­tásban lát javítási lehetőséget. Ambróz Safárik, a nagyfödémesi telep zootech- nikusa is szót kért, hogy részletesebben foglalkozhasson a beszámolóban emlí­tett hiányosságok hátterével. Elmondta, hogy mit várnak az épületek átalakítá­sától és a berendezések korszerűsíté­sétől, de mindez kevés lesz, ha tovább­ra is akadnak, akik munkájukat elhanya­golják, például keveset törődnek a gondjaikra bízott tehenek tisztasá­gával. A legkritikusabb hangnemben Gul- dan Magdolna beszélt. A melléküzemág rádióelektronikai részegységeket gyártó részlegén dolgozik. A részlegen beve­zetett brigádrendszerú munkaszerve­zésnek és -díjazásnak számos előnye van. Jól dolgoznak és pontos munkát végeznek, így a Tesla bratislavai üze­métől egyre nagyobb hozzáértést igény­lő feladatokat kapnak. Ezek a magas fokú technológiai fegyelmet és a mun­kaidő maximális kihasználását is meg­követelik, és azoktól, akik az elvárások­nak nem tudnak, mert nem is igyekez­nek eleget tenni, megválnak. Ezt a kol­lektíva és a szövetkezet érdeke is egy­aránt így kívánja meg. • A tagok népes családja Jurás Dániel felvételei Tárgyilagos és hibákat elemző volt valamennyi felszólalás, némi hiányérze­tünk mégis támadt. Erre Csömör Lajos elvtárs, a járási pártbizottság titkára is rámutatott. Elismerően szólt a szövetke­zet tagjainak munkasikereiról, a tanács­kozás kritikus hangneméről, de jogosan kifogásolta, hogy a hiányosságok emberi hátterénél egyelőre az általános tényék­nél maradtak. Nem nevezték meg név szerint a rosszul dolgozókat, azokat, akik nehezítik a még jobb eredmények elérését. > A jövőben ehhez is el kell jutni. A ve­zető dolgozóknak határozottaknak kell lenniük. Felelősségteljes munkájukat csak úgy tudják ellátni, ha szigorúak és következetesek. A közgyűlést követő ágazati és munkahelyi termelési érte­kezleteken már mindenképpen sze­mélyre szóló bírálatokra van szükség. EGRI FERENC A Felsőszeli (Horné Saliby) Egységes Földműves- szövetkezet zárszámadó közgyűlésen a résztvevők sokat foglalkoztak szervezési és munkafegyelmi problémákkal. A jó eredmények ellenére élénk vita bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy milyen módon lehetne még kedvezőbb feltételeket teremteni a termelés fokozására. Szabó Dáni­el mérnök, az efsz elnöke beszámolójában részletesen elemezte a különböző szervek tevékenységét. Még azt is kimutatta, hogy a bizottságok ülésein hány százalékos volt a részvétel. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben mindenki tartsa kötelességének a tanácskozáson való részvételt. A termelési eredményekkel kapcsolatban megállapította, hogy általában jól gazdálkodtak. Jelentős nyereséget értek el. Ennek ellenére a növénytermesztésben egyes szaka­szokon lemaradás volt. A tervezettnél például 3443 tonna gabonával termeltek kevesebbet. Bár az öntözőberende­zéseket 224 százalékra kihasználták, mégsem sikerült teljesen mérsékelni a száraz időjárás kedvezőtlen hatását, őszi búzából 4,8, őszi árpából 5,02, tavaszi árpából 4,51, szemes kukoricából 4,60, napraforgóból 3,31, cukorrépá­ból 36,64, silókukoricából 53,48 tonna termést takarítottak be hektáronként. Az állattenyésztésben magas szintű volt a termelés. A hizómarhák átlagos napi súlygyarapodása 784 gramm, a hízósertéseké 578 gramm volt. Egy kocától 17,44 malacot választottak el. A tehenek átlagos évi tejhozama 3873 literre emelkedett. A marhahúseladás tervét 100,7, a sertéshúsét 93, a baromfihúsét 96,7, a tejét 106,2 százalékra teljesítették. A takarmányalapot gazdaságosan használják feli Egy liter tej előállításához csak 22 deka­gramm abraktakarmányra volt szükség. A legjobb áron a sertéshúst értékesítették. Az elnök konkrét adatokra hivatkozva bírálta a termelésben és a bevételben mutatko­zó lemaradásokat és rámutatott arra, hogy a jövőben A középmezőnyből az élre kell törni rendszeresebben kell ellenőrizni a termelési költségek alakulását. Úgyszintén nagyobb erőfeszítéseket kell kifej­teniük a beruházási tervek megvalósítására. A felszólalók az elnök beszámolójára alapozva szintén nyíltan és tárgyilagosan mutattak rá azokra a hibákra, amelyek miatt nem teljesen úgy sikerült a termelési és a pénzügyi mérleg, ahogyan az előző zárszámadó köz­gyűlésen elképzelték és jóváhagyták. Andrlkovlcs Jó­zsef, az ellenőrző bizottság elnöke birálta, hogy az alsó­szeli (Dőlné Saliby) részlegen nem fordítottak kellő gondot a cukorrépa vetésére és ápolására. Felsorolta, hogy a szövetkezetben hányán végeztek rossz munkát a mér­téktelen alkoholfogyasztás és más okok miatt. Beán Zoltán a munkavédelmi bizottság elnöke elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a tagok közül elég sokan nem tartották be a munkavédelmi előírásokat és ennek követ­keztében balesetet szenvedtek. Különböző betegségek miatt a tagok egy része elég hosszú ideig nem vette ki részét a termelő munkából. Szabó Dezső mérnök, zootechnikus szintén azt fejte­gette, hogy a tagoknak nagyobb felelősséggel kell dolgoz­niuk. A növénytermesztési ágazat például az állattenyész­tés számára csak másodosztályú tömegtakarmányt tárolt. Ennek kevés a tápanyagtartalma, és máris kedvezőtlenül mutatkozik meg a hízómarhák gyarapodásában. Részlete­sen elemezte az egyes munkacsoportok eredményei kö­zött levő indokolatlan különbségek okait. Néhány kollektí­va nem használta ki eléggé a lehetőségeket az állatok termelékenységének növelésére. Egyes gondozók csak 14,6, más gondozók viszont 19,87 malacot választottak el kocánként. Az egyforma feltételek között dolgozó munka- csoportok által gondozott állatok termelékenységében 25 százalékos különbség is volt. Mlchal Farkas főzootechni- kus is ezt hangoztatta és utalt arra, hogy az élenjárók példáit jobban kell népszerűsíteni. A szarvasmarha-te­nyésztésben már kialakult a legtöbb tejet fejő dolgozók klubja. Kozmér Tibor, Ladlslav Moravsky, Takács Zslg- mond, Kalocsai Kálmán és Papp Lajos már több mint ötezer liter tejet fejt tehenenként egy laktáció alatt. A köz­gyűlésen többen is hangoztatták, hogy a tejtermelésben nagyon fegyelmezett munkát kell végezni, mert a Milex galántai (Gaianta) üzeme jó termékek gyártásához csakis elsöosztályú tejet vásárol fel a szövetkezettől. Az előlege­zett bizalomra jó munkával kell válaszolni. Nagyon hasznos tanácskozáson vitatták meg a szövet­kezet tagjai az elmúlt évről szóló termelési és pénzügyi mérleget. A felszólalók kiemelték az eredményeket és nyíltan bírálták a hiányosságokat. Juraj Zelenák üzem­gazdász elmondotta, hogy a kiesések ellenére nagy erőfe­szítésekkel sikerült teljesíteniük a bevételi tervet. 15 millió 602 ezer korona nyereséget értek el. Ez kevesebb a terve­zettnél. Véleménye szerint az új gázdasági évben minden szakaszon alaposabb munkát kell végezniük, hogy kiala­kuljanak az egyenletes termelés feltételei. Ezt tükrözte a tárgyilagos vita is. Tehát sok még a teendő, hogy á szövetkezet az átlagosak közül az élre kerüljön. BÁLLÁ JÓZSEF

Next

/
Thumbnails
Contents