Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-20 / 7. szám
H árom hónappal ezelőtt, a nemzetközi diáknap alkalmából adták át Bratislavában a serdülök új rendelőintézetét. A 3. városkerületi rendelőintézetet három hónap alatt újították fel, s Szlovákiában elsőként ebben az épületben rendeztek be külön rendelőket a serdülők számára. A negyedév tapasztalatairól, a nem könnyű, ám mindig is örömteljes kezdésről határtalan optimizmussal dr. Alojzia Buchtová igazgatónő számolt be.- Nagy lelkesedéssel vetettük magunkat az átalakítási munkálatokba, ahol, s amikor kellett segítettünk a szakembereknek. És nemcsak mi, egészségügyiek, hanem a majdani pácienseink is, szakmunkástanulók, középiskolások és egyetemisták takarították az átadás előtt a rendelőket, várótermeket. A serdülő ifjúság 96 százaléka tőlünk kapja az alap- és szakellátást, a fennmaradó 4 százalék jelenleg még az üzemi illetve körzeti orvosokhoz tartozik. Azt akarjuk, hogy amint lehet ők is hozzánk fordulhassanak panaszaikkal. Ha ez ÚJ RENDELŐINTÉZET — SERDÜLŐKNEK megvalósul, 60 ezer fiatal orvosi ellátása lesz a feladatunk. A Vajnoryi utcai rendelőintézetben három körzeti orvos rendel, 30 rendelőjük pedig közvetlenül az iskolákban, főiskolákban, főiskolai kollégiumokban található. Ugyanez érvényes a fogászati rendelőkre, 21 rendelőből 5 szakrendelő található a rendelőintézet épületében. Egy tető alá került a többi szakrendelő, s ezáltal - s ez nem kis előny — megszűnt a kivizsgálások előjegyeztetése. Informátorunk elmondta, a rendelőintézet 190 alkalmazottjából 146 az egészségügyi dolgozó. Természetesen kíváncsiak voltunk a három emeleten található rendelőkre, a helyszűke miatt a folyosókon kialakított várótermekre. Azonnal feltűnt a falakon levő ízléses dekoráció. - Az iparművészeti szakközépiskolások ajándéka ez, meg a néhány feiliújság is - közölte az igazgatónő elégedetten. Megfigyeltük, a rendelők előtt sokan várakoztak, de szemmel láthatóan jól érezték magukat. - Panaszával a beteg először a körzeti orvosához fordul, az küldi tovább szakorvoshoz. Dr. Beata Figlárová rendelőjében például naponta nyolc- vanan fordulnak meg, ami nagyon sok - kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Janka Compelová igazgatóhelyettes. - Meg kell viszont jegyeznem, ha többen kihasználnák a délutáni rendelést, nem kellene itt várakozniuk. Orvosaink sem lennének kimerülve, s több idő jutna egy-egy betég meghallgatására. Mindhárom nőgyógyászati rendelő előtt ültek néhányan. A közgazdasági egyetem diáklányai nem győzték dicsérni az új létesítményt, szavaikat dr. Miroslava Záhradníková nőgyógyász is alátámasztotta. Naponta 50 beteget vizsgál meg, s ami egyformán fontos, lát el tanáccsal. - Sajnos, a serdülők szexuális felvilágosítása alacsony szintű, ritka az a szülő, aki gyermekével megbeszéli a felnőtté válás problémáit. S valljuk be, sok iskola tabuként kezeli a kényes témát. Ezért aztán Dr. Beata Figlárovánál naponta nyotcvanan fordulnak meg ■4--------------------------------------------------------------------------------a lányok tájékozatlansága elkeserítő. Most hogy munkafeltételeink jók lettek, nagyobb mértékben foglalkozhatunk egészségnevelési felvilágosító munkával. Ennek egyik bizonyítéka a máris működő tanácsadó, ahol a fogamzásgátlással kapcsolatos tudnivalókkal ismertetjük meg a fiatalokat. A sebészeti rendelőben még csempézik a falakat, ám az ideiglenesei mégis könnyen megtaláltuk, hisz a váróteremben ülök csakúgy fehérlettek a sok kötéstől. Dr. Anna Jakubcová miután felsegítette törött lábú betegét a vizsgálóasztalra, nyíltan szólt tapasztalatairól.- Télen mindig több a baleset, a törés. De amíg még néhány évvel ezelőtt ritka volt a térdsérülés, ínhúzódás, ma, amikor divat lett a síelés, legnagyobb gondunkat a térdek orvoslása jelenti. Azok a serdülők, akik tíz egynéhány évig nem is tudták (nem is tudják!), mi az a sítalp, a divatnak megfelelő márkás szerelésben, minden bemelegítés, felkészülés nélkül felvonóval eljutnak a dombok tetejére, s lesikla- nak. Bokájukat a magas cipó tartja, de a gyenge térdüket? Persze, nem azt mondom ne sportoljanak, sót. De alapozás nélkül tönkreteszik magukat. Szeretném megérni, hogy divattá váljon az úszás, s ekkor nekünk is kevesebb lesz a dolgunk. Visszatérve az igazgatónő irodájába, szóba került a fiatalok dohányzása, az alkoholizmus és egyéb káros szenvedély,- Szembe kell néznünk a valósággal, harcolni a fiatalok testi és lelki egészségéért. Elkeserítő, hogy egyre több lány gyújt rá- közölte dr. Janka Compelová igazgatóhelyettes. - Külön rendelőkben pszichiáterek foglalkoznak az alkoholizáló illetve kábítószerező fiatalokkal, a munkába bevonják az intézeti pszichológusunkat és szociológusunkat is. Sajnos, nem rendelkezünk kórházi ágyakkal, s a járóbeteg kezelés nem hozhatja meg a kívánt eredményt. Szóba került a mai fiatalok állóképessége is, s a kép, amit alkothattunk, nem valami szívderítő. Sok a neurotikus, gyenge alkatú, fizikumú fiatal. Nem hatott újdonságként a megállapítás, miszerint a gyerekek, hiszen azok még, túlterheltek, nem használják ki aktívan azt a kevés szabadidőt, amijük marad.-A rendelőintézet másik fontos feladata a sorköteles ifjúság egészségvédelme. Ebből ered orvosaink kötelessége, részt venni a sorozóbizottságok munkájában. A rendelőintézet 73 orvosának s ugyanannyi egészségügyi dolgozójának nem elsősorban a bajok orvoslása a célja, hanem fontosnak tartják a betegségek megelőzését is. Jövőjüket illetően pontos elképzeléseik vannak. Az újdonságnak számító rendelőintézet, kigyógyulva „gyermekbetegségeiből“, egyre szívonalasabb egészségügyi ellátásban részesíti a rászorulókat. Természetesen ehhez nélkülözhetetlen a színvonalas műszerellátottság, és újabb szakrendelők, például rehabilitáció, traumatológia, ortopédia létesítése. - Elárulom titkos vágyunkat is - közölte búcsúzáskor dr. Alojzia Buchtová igazgatónő. - Egyelőre örülünk ennek az épületnek is, annak, hogy egy fedél alá kerültünk, de mi már egy új, nagyobb rendelőintézet léptékben gondolkozunk... PÉTERFI SZONYA ^«ak az ország két fővárosában van vb ilyen szolgáltatás. Megrendelésre lakástakarítás. Bratislavában elég kitárcsázni a Lakáshigiéniai Szolgáltatóüzem NeSpor utcai központja diszpécseri szolgálatának 316 262-es számát, megmondani hol, milyen munkára és mikor várják emberüket és nyugodtak lehetnek, nem várnak rá hiába.- No azért nem ilyen egyszerű a dolog. Viszonylag kevesen vállalnak lakástakarítást s van vagy 140 állandó megrendelőnk, akiknél a már többnyire évek óta megszokott és bevált takarítónk egy-két -, vagy háromhetes időközökben rendszeresen megjelenik, így azután az alkalmi érdeklődőknek ajánlatos igényükkel egy-két héttel korábban jelentkezni, esetleg elfogadni egy általunk javasolt eltérő időpontot. Sót, karácsony és húsvét előtt, amikor nálunk nagyüzem van, egy hónapot is kitesz a várakozási idő s nagy ritkán nem is tudunk megfelelni minden kérésnek- terel szabályozottabb mederbe Schmidt Gyula üzemvezető. Csaknem három évtizede dolgozik itt, vezetői beosztásban 1961 óta. így nem csoda, hogy úgy ismeri a szolgáltatásoknak eirt a terepét, mint a saját tenyerét s ennek alapján biztosan, hozzáértéssel „dirigálja“ a három és félszáz alkalmazottat. Nemcsak a takarítókat, hanem a város kéményseprőit és féreg- mentesítö szolgálatának dolgozóit is.- Maradjunk csak a takarítószolgálatnál. Tulajdonképpen mit is vállalnak?- Kis- és nagytakarítást, ablak és rögzített szőnyeg tisztítását, csökkenő mértékben parkettcsiszolást, magánlakásokban. És természetesen közületi helyiségek takarítását is.- Milyen ebből a lakossági szolgáltatás hányada?- Sajnos kicsi, tizenöt százalékos. A lakások takarítására csak negyven kipróbált, többnyire törzsgárdatagnak számító dolgozónk van - egynegyedük különben férfi- s munkaszerződés alapján foglalkoztatunk négy-öt, néha tizenöt alkalmi dolgozót is, főleg fóiskotást. Márpedig ez édeskevés, annál is inkább, mivel tapasztalataink szerint ennél nagyobb a lakossági igény...- Mit tesznek e helyzet jobbítására? Hiszen a lakossági szolgáltatások bővítésére hangsúlyozottan ösztönzött pártunk központi bizottságának 6. ülése.- E munka iránt nagyon megcsappant az érdeklődés. Ezért is foglalkoztatunk zömében olyan embereket, akik már évekkel ezelőtt vállalták. S ezt is csak úgy sikerül elérnünk, hogy nap nap után üzemi autóbuszunkkal hozzuk és visszük dolgozóinkat a Dunaszer- dahelyi (Dunajská Streda) és a Galántai (Ga- lanta) járásból, illetve járásba. Szerepe van annak is, hogy ez a munka nehéz, nem teljesítménybérezésben végzik, hanem le kell dolgozni a megegyezett óraszámot, hiszen a megrendelők ehhez joggal ragaszkodnak. S ha ehhez hozzászámítjuk az utazással eltöltött órákat is, akkor nyilvánvaló, miért oly kevés e területen a munkavállaló. Pedig havi fizetésük 1800-2000 korona, betegbiztosításuk van s ezen felül többségük - bár erre igényük nincs - számolhat koszttal, esetleg ennek az ellenértékével s feltehetően némi jól megszolgált „borravalóval“ is. S hadd tegyem hozzá, hogy a privát lakásokba igen gondosan kell megválogatnunk az esetleges LAKÁSTAKARfTÁS MEGRENDELÉSRE jelentkezőket, mert nem kockáztathatjuk a megrendelők bizalmát. A hivatalok takarítására könnyebben szerezhetünk itt helyben munkaerőt. Ezen a területen mintegy kétszáz dolgozónk működik, huszonkét cégnél. A kö- zületek ugyanis inkább nézik a teljesítményt, mint a munkaidőt, s a takarító jobban megválaszthatja a munkavégzés számára előnyös időpontját. Ennek ellenére itt igen magas, havonta mintegy tízszázalékos a munkaerő- elvándorlás.- Eltekintve az autóbusztól, miképp próbálkoznak még munkaerőt toborozni a lakossági takarítószolgáltatásuk bővítésére?- Igényünkkel rendszeresen felkeressük a helyi nemzeti bizottságokat. Különféle propagandaanyagot helyezünk el a falusi boltokban, a buszmegállókon stb. A hangosan beszélőket is felhasználjuk erre a célra, de az eredmény vajmi kevés. Ennek egyik magyarázata, hogy az utóbbi években az említett járásokban is növekedett a munkaalkalmak száma s így mi semmiképpen sem lehetünk ajánlatunkkal túlságosan vonzóak. További próbálkozásunk az, hogy áprilistól havonta háromszáz koronával emeljük takarítóink bérét. Egyelőre azonban évek óta az említett arány változatlan. Azzal, hogy a lakossági takarítást bővíteni szeretnénk, igaz sikertelenül, a hivatali takarítást pedig lényegében visszafogjuk, mert nem ez a fő feladatunk. Végeredményben összességében ez a szolgáltatásunk ráfizetéses. Hiszen a lakossági takarításnál 16 koronás órabért számlázunk — ebből tizenhármat kap a takarító - s mi adjuk az alapvető tisztítószereket is. A különben nem jelentős veszteséget a számunkra legelőnyösebb ablaktisztítással egyenlítjük ki.- Milyen a megrendelők összetétele?- Többnyire régi „kuncsaftok", főleg értelmiségi körökből. Orvosok, művészek,'tisztségviselők, de akadnak köztük az ilyen munkát már vállalni vagy másképp elvégeztetni képtelen, az ellenértékét viszont kigazdálkodni képes nyugdíjasok is.- Megbíznak dolgozóikban?- Feltétlenül. Ennek bizonyítására csak két tényt említek meg. Az első, hogy csaknem harminc éve dolgozom itt, de például lopás nem fordult elő. Sőt, még a hanyagul végzett munkára is elenyészően kevés a panasz. A másik pedig talán még többet mond. A szolgálatunkat rendszeresen igénybe vevőknek csaknem a fele nyugodtan magára hagyja lakásában a takarítót.- Kit emelne ki dolgozóik közül?- Közülük jónéhány megérdemelné ezt becsületes munkájáért. Megemlíthetem közülük elsősorban a hetvenöt éves Matyi bácsit, vagyis a bratislavai Tolnay Mátyást, aki ebben a szakmában már jóval a háború előtt kezdett dolgozni s üzemünknek „alapító tagja“. Munkáját ma is végzi, nemcsak hozzáértéssel, hanem szeretettel is. S többek között kitűnő dolgozóként tartjuk számon immár egy évtizede a nádasdi (Trstice) Bugár Máriát és több mint huszonkét éve a bratislavai Alzbeta Valáskovát is.- Mindent egybevetve - van jövője ennek a szolgáltatásuknak?- Meggyőződésem szerint lehetne jövője. Csakhogy egyelőre nincs a jövőjét szavatoló munkaerő háttere... GÁLY IVÁN Tükörfényes lesz a bútor Az alapvető műveletek egyike - porszívó zás Or. Alo/zla Buchtová Igazgatónő (Lórincz János felvételei)
