Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-14 / 293. szám, hétfő
ÚJ szú 5 )87. XII. 14. Egy sportág, amely tömegeket mozgat meg Mikor alakul meg a csehszlovák karate szövetség? A karate ,,puszta kezeket“, vagyis fegyver nélküli harc művészetet jelent. Új. korszerű elemekkel bővíti az önvédelmet, s az egész világon ismerik. Kitűnő módszer az egész test edzésére, összekapcsolva az összpontosítás magas fokával nagyban segíti a szellemi képességek fejlesztését. A karate új sportág, amely Kínából Ázsián keresztül jutott Európába, s rövid idő alatt vált egyre népszerűbbé. A ma űzött karate a Kínai Csuan Fa (Kung Fu) önvédelmi rendszerből kifejlődött Okinava Te (Okinava-kezek) rendszerből ered. Ezt reformálta, és a mai Shoto- kan-karate sportágat a japán Gichim Funakoshi alapította meg Először 1911-ben mutatta be a gyakorlatát Japánban, huszonöt évvel később Tokióban megalapította a Shotokon- Dojót (Dojo-tornaterem). Majd 1951- ben kidolgozta a szabadharc első szabályait,, amelyek a sérüléstől védték a küzdőket. Addig csak az edzés egyedüli módját, a Kata- edzést (árnyékharc) ismertek. A karate alapjai nem változtak: a test érzékeny pontjaira irányuló egyforma rúgásokra, ütésekre, blokkolásra összegeződnek. Ebben a sportágban azonban a partner nem érintheti a partnerét, nehogy sérülést okozzon. A karate, az önvédelem lényege a saját biztonságunk megvédése, és a minket bántalmazni szándékozó támadó ártalmatlanná tétele.- Csehszlovákiában a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején alakultak meg az első karateszakosztályok, majd 1972-ben a cselgáncs szövetség mellett elkezdte működését a karate szakág, amely kilenc évvel később önállósult. A Csehszlovák Testnevelési Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága égisze alatt külön bizottság, de nem szövetség alakult. Ez a forma manapság már nem tudja biztosítani a sportág magasabb szintre emelését, ezért elengedhetetlenül szükséges a csehszlovák karate szövetség létrehozása - kezdi a beszélgetést Michal Lajčák, a CSSZTSZ Szlovákiai Központi Bizottsága karate bizottságának alelnöke. Szlovákia 116 karateszakosztályának több mint 7000 tagja van, közülük 1242-en rendelkeznek minősítéssel. Országos viszonylatban párját ritkító sikert mondhatnak magukénak a szlovákiai versenyzők: az októberi országos bajnokságon 9 aranyéremből nyolcat nyertek, az egy évvel ezelőtti viadalon pedig 34 éremből 28-at hódítottak el.- Évek óta a Slovšport Trnava szakosztálya a legeredményesebb Tibor Mikus edző, sokszoros országos bajnok gárdájában található a losonci (Lučenec) Garamszegi Attila, valamint több tehetséges koma-' romi (Komárno) versenyző, akik Kovács István keze alól kerültek ki. A Duna-partiak nagyszerű eredményt értek el az idén: a szomszeMichal Lajčák (Lőrincz János felvétele) dós Komáromban rendezett Kass Kupán a második helyen végeztek. Tizenkét csapat részvételével bonyolítják le az országos karate-csapatbajnokságot, s kezdettől fogva az első hat helyen végeznek a szlovákiai együttesek.- A csehszlovák versenyzők három évvel ezelőtt jelentek meg először nagy nemzetközi versenyen, a budapesti Világ Kupán, amelyen több mint 50 ország sportolója vett részt. Csapatban a negyedik helyet szerezte meg az újonc, az egyéniben sem vallottak szégyent a csehszlovák színek képviselői: Kövesdi D. (60 kg) ötödik, L. Štenček (80 kg) ötödik. K Vancák (65 kg) pedig a hatodik helyen végzett. Két évvel később ismét a magyar főváros adott otthont a Világ Kupa-viadalnak. ám a mezőny korántsem volt olyan erős. mint az előző VK-verse- nyen Jozef Kasajnak ezt sikerült kihasználnia. Üstökösként robbant be a világ élvonalába. Csak a vb- győztes tudta őt legyőzni - hosszabbítás után. Nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is az egyik legrangosabb versenynek számít Szlovákia Nagydí|a. melyre rendszeresen Bratislavában kerül sor. A 12. szeregszemlét a jövő évben rendezik. Az utóbbukózel másfél évtizedben több neves versenyzőt láthatott a bratislavai közönség a nagydíjon. Többek között megcsodálhatta a világ- és Európa-bajnok angol, holland valamint francia csapat fantasztikus teljesítményét. A csehszlovák csapat éppen a Szlovákiai Nagydíjon érte el eddigi legnagyobb nemzetközi sikerét: 1980-ban óriási meglepetésre legyőzte az elődöntőben a világbajnok holland válogatottat. A fináléban azonban vereséget szenvedett Angliától. Ennek ellenére kitett magáért az együttes, melynek Michal Lajčák országos bajnok is tagja volt.- Legutóbb a Szlovákiai Nagydíjra ellátogatott J. Delcourt, a Nemzetközi Karate Szövetség (WÜKO) francia elnöke, valamint P. Köglund, a szövetség svéd titkára. Ennél nagyobb elismerés nem is érhette a versenyt. Még egyszer hangsúlyozom: a sportág hazai illetékesei azt szorgalmazzák. hogy minél előbb megalakuljon a csehszlovák karate szövetség. Enélkül aligha tudunk előbbre lépni. Reméljük, igyekezetünket siker koronázza. Annál is inkább, hiszen egy évvel ezelőtt a WÜKO tagja lett az olimpiai mozgalomnak, s elképzelhető: a közeljövőben a karate is helyet kap az ötkarikás játékokon - fejezte be a beszélgetést Michal Lajčák ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Atlétikai világlista ’87 (férfiak) Železný, Szikora, Machura, Zvara... November közepén befejeződött az atlétikai idény. Az idei mérleg azt mutatja, hogy az egyes számokban mennyire kiegyenlítődött az élmezöhy. Ha kilenc hónap múlva az olimpián osztani fogják az aranyérmeket, minden bizonnyal azok kapják, akik az idei világranglistán a legjobbak közt szerepelnek. A csehszlovák atléták közül csak a gerelyhajító Železný ranglistavezetö, gyalogló Szikora Pál a negyedik, Zvara és Machura egyarant hatodik. A magyarokat egyedül a vágtázó Kovács Attila képviseli a legjobbak között. 100 m: Johnson (kanadai, 26 eves) 9.83, Lewis (amerikai, 26) 9,93. Christie (angol. 28) 10,03, Witherspoon (amerikai. 24) 10,04, McRae (amerikai. 21), 10,07, C. Smith (amerikai, 26) 10.07. .. Kovács (magyar, 27) 10,09. 200 m: Lewis 19,92, Heard (amerikai. 21) 19,95, Evans (amerikai, 29), 20.08, C Smith 20,10. Kovács 20,11, Queneherve (francia, 21) 20,16. 400 m: Reynolds (amerikai, 23) 44,10, Egbumke (nigériai, 26) 44,57, Schörilebe (NDK-beli, 22) 44,3, Everett (amerikai, 21) 44,47 Redmond (angol, 22) 44,50, Pierre (amerikai, 21) 44,60. 800 m: Konchellah (kenyai, 27) 1:43,06, Elliot (angol, 26) 1:43,41, Barbosa (brazil, 27) 1:43,76, Collard (francia, 28) 1:43,95, Gray (amerikai, 28) 1:44,09, McKean (amerikai, 25) 1:44,45. 1500 m: Aouita (marokkói, 28) 3:30,69, Cram (angol, 28) 3:31,43, Bile (Szomáliái. 26) 3:31,71, Gonzalez (spanyol, 31) 3:33,01, Eliot 3:33,21, Maree (amerikai, 32) 3:33,28. 5000 m: Aouita 12:58,39, Buckner (angol, 27) 13:10,48, Gonzalez 13:12,34, Abascal (spanyol, 30) 13:12,49, O'Mara O lvasom, hogy tudós kutatók kimutatták: az ifjúság értékvilágának befolyásolására hivatott intézmények. a család, az iskola, az ifjúsági szervezet hajtóereje nagyon meggyengült az elmúlt évtizedekben. És: ..A magatartás orientálásában felerősödött a spontán hatások ereje“. Az már nem derült ki, hogy ez az értékvilág javult vagy romlott-e az utóbbi esztendőkben, igazibb értékrendhez igazítják-e a fiúk és lányok magatartásukat, vagy pedig aggodalommal kell-e figyelnünk ezt a spontaneitást. A szakemberek nyilvánvalóan bővebb és árnyaltabb magvilágitásba helyezik majd ezt a fontos kérdéscsoportot, de annyit már most megkockáztathatunk: bizony inkább aggódhatunk az ifjúság értékvilágának láttán, mintsem bizakodnánk benne, hogy ez lehet majd az alapja egy tisztábban látó és gondjait, feladatait megoldó újfajta társadalmi gondolkozásnak. A sporttal, amely így vagy úgy a fiatalok millióit érinti és orientálja, amúgy is rendkívül keveset foglalko?nak a tudósok. Világszerte így van ez: nincs még a világon más társadalmi megnyilvánulás, amely olyan sok embert érintene, mint a sport és aminek ilyen kicsiny volna a tudományos háttere. A természettudományok, különösen az orvostudomány és a biológia már felfedezte magának a sportot, mégpedig elsősorban azért, hogy a kiemelkedő versenyzőket, játékosokat egészen kivételes teljesítményekhez segítse A társadalom mozgásának kutatói, akárcsak a történészek, vajmi kevés figyelmet szentelnek annak, hogy milyen hatást gyakorol a sport azokra, akik űzik és azokra, akik az eseményeket nap mint nap csak követik, azokra, akiknek a sportélet mindennapos beszédtémájuk, akik a sport révén világhí- rüeknek csupán szurkoló kortársai vagy pedig maguk sportolnak, akik hatalmas erőfeszítések árán sem jutottak el még a csúcsok közelébe sem. A régi séma. a testedzés, a sportolás az ifjúságot önállóságra, önuralomra, állhatatosságra, határozottságra. közösségi gondolkozásra neveli. A nemzetközi sportversenyek pedig alkalmat adnak rá, hogy a különböző népek gyermekei megismerjék és megtanulják becsülni egymást. A szurkolók számára pedig a közös élmény ismét csak a közösségi érzés kikovácsolódásá- nak esélyét jelenti, a kedvencek buzdítása a beleszólási lehetőséget jelképezheti, a biztatónak győzelme örömet jelent, a vereség könnyen felejthető, s ezért hasznos kudarcot, szomorúságot okoz. Úgy is szokták mondani, hogy a sport maga egy darab összesűrített élet - erőfeszítésekkel, reményekkel. sikerekkel és vereségekkel. Mindez játékban feloldva, nagy következmények nélkül. S ráadásul tisztán: a sportban, úgymond, a jobb győz. Ott a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak. No meg sokan azt emelik ki, hogy a sport remen színtere a fiatalság fékezhetetlen energiái levezetésének. A testedzés egészséges, és távoltartja a fiatalokat a különböző bandákban rájuk leselkedő veszélyektől. lehetőségekkel élnek vissza sokszor felháborító módon. Néha az az ember érzése, hogy egy-egy sportolói közösség - csapat, szakosztály, abban egy hangadó csoport - csak azért jött létre, hogy tagjai jogot szerezzenek a randalírozásra, a követelődzésre, s megkülönböztetett helyzetükkel való visszaélésre. Arról már ritkábban értesül a nyilvánosság, hányán kerülnek zsákutcába a sportolók közül. Azok. akik mindent megtesznek azért, hogy híresek legyenek, de- éppen az a sport lényege, hogy csak egy győztes van- ez nem sikerül nekik. Őket nehéz csupán azzal vigasztalni: legalább erősek, edzettek, hiszen ezeket a tulajdonságaikat nemigen tudják kamatoztatni. A sok edzés, verseny, mérkőzés túlságosan sok idejüket vette igénybe ahhoz, hogy jól tanultak volna, elsajátítottak volna egy olyan szakmát, ami biztos támaszuk lehetne az életben. Igaz, sok olyan fiatal van, aki képes volt. és még ma is képes összeegyeztetni a tanulást a napi sokórás edzéssel, de ezek inkább a kivételek. De legalább annyira igaz, hogy senki nem tudhatja biztosan: ezek a ,,perememberek“ a sport nélkül nem kerültek volna egészen a szakadékba. Aztán az is vizsgálható, miként hat a nem sportoló fiatalokra az élsport megannyi eseménye. A pályakezdés, a családalapítás, az otthonteremtés megannyi gondjával küszködő ifjú emberek egy része - ez tény- úgy fogja fel a legjobb sportolók kiemelkedő helyzetét, mint olyan előnyöket, amelyeket munka helyett folytatott tevékenységgel sikerült elérni. És ennyiben mintává lesz számára a példa. Példa, példakép - ez sem éppen egyszerűen megítélhető kérdéscsoport a mai világban. Meddig érdemes követni egy példát, ami - a gyakorlatban - elérhetetlen? Vajon az a fiatal cselekszik-e helyesen, aki amikor (többnyire tehetség híján) nem jönnek az eredmények, csökkenti a reménytelen cél, a bajnokká válás érdekében kifejtett erőfeszítéseit és energiáit valami másra, kecsegtetőbbre fordítja, vagy pedig az, aki ,,csak- azértis“ folytatja, összeszorítja a fogát és küzd azért, hogy előrejusson? És vajon példaképül választhatja és főként választja-e ma egy ifjú ember azokat, akik elérték a csúcsot? És ha igen, mennyiben ad példát a példakép? És mi történik, ha ez a kivételes eredményességű személyiség - mert a világhírű sportolók azok - később rossz útra téved? Miben példakép például egy világbajnok? Nehéz minderre válaszolni, hiszen sem a felesleges erőfeszítések nem hasznosak sem az egyén, sem a társadalom számára, se nem helyeselhető a magát könnyen megadók, a küzdelmet feladók magatartása. Nagyon könnyű azt mondani, hogy a sportban tulajdonképpen nem mások ellen, hanem saját lehetőségeinkhez képest elért eredmény a cél. Ma azonban ez a válasz kevés Jóval tudatlanabbak voltunk akkor, amikor a jogos kérdésekre megelégedtünk ilyen feleletekkel. Ma már tudjuk: más értékrend kell. Csak azt nem tudjuk még igazán, hogy miben és főként miként elérhetően más. Az országra-világra szóló győzelmet elérő sportoló feltétlenül példakép abban, hogy miként kell egy feladatra teljes mértékben, annak mindent alárendelve összpontosítani. Nem lehet azonban minta abban az értelemben, hogy csak ki kell tűzni a célt, és ahhoz minden erőfeszítéssel, minden mást félretéve ragaszkodni. A célnak ugyanis reálisnak, megvalósíthatónak kell lennie Sajnos, sokan vannak a fiatalok között, akik sem az elengedhetetlen tehetséggel nem rendelkeznek (amiről nem tehetnek), sem a szükséges akaraterőt nem képesek magukban kifejleszteni, de úgy vélik, hogy mert a ..példaképek“ is ezt teszik, elegendő csak sportolni. A lelátók népe, pedig, sajnos, egyre gyakrabban szerveződik bandává. A bandák pedig egyre inkább átalakulnak a ,.lelátó“ népévé. Nem teljesen igaz, hogy néhány egyesület, no meg néhány hibás rendezési, rendészeti intézkedés okozza a labdarúgó-pályákon a botrányokat. Lehet, néha bizonyos mulasztások elősegítik, hogy egy torz értékvilág erőszakban nyilvánuljon meg, de ezt az értékrendet“ aligha az ottani hatások alakítják ki. Szembe kell nézni azzal, hogy a károsodott értékvilágot nem lehet kirekeszteni a sportpályákról, az a bizonyos „spontaneitás“ ott is teret nyert magának. I e éppen ezért olyan fontos, hogy a sport igyekezzen mindent megtenni eredeti értékeinek védelméért. A család, az iskola, az ifjúsági szervezet hatását aligha pótolhatja, de okos és a körülményekkel lépést tartó sportvezetéstől olyan lehetőség származhat, amely vonzó a tudósok által „spontánnak“ nevezett hatásokra egyre fogékonyabb fiatalok számára. A ma leányai és fiai sokszor végzetszerúnek érzékelik mindazt, ami velük történik és menekülni igyekeznek a maguk mikrovilágába. A sport különböző közösségei alkalmasak lehetnek rá, hogy ezeket a fiatalokat a világhoz és egy valós értékrendhez kapcsolják. Mindehhez azonban a sportnak tisztában kell jönnie azzal, hogy a szorosan vett sportteljesítményeken kívül mit adhat a világnak és a társadalomnak. Szeretném hinni, hogy nem kell lemondani a testedzés igazi emberformáló hatásáról. PINTÉR ISTVÁN D' (ír, 28), 13:13,02, Barrios (mexikói, 26) 13:13,52. 10 000 m: Panetta (olasz, 25) 27:26.95, Bulti (etiópiai, 31) 27:29,41, Prianon (francia, 28) 27:34,38, Nakajama (japán, 29) 27:35,33, Kipkoech (kenyai, 26) 27:38,63, Kunze (NDK-beli, 29) 27:39,60. Maratoni futás: Tanigucsi (japán, 28) 2:09:50, Bettiol (olasz, 27) 2:10:01, Braszlavszkij (szovjet, 29) 2:10:04, Musz- tafa (marokkói, 26) 2:10:09, Jones (angol, 33) 2:10:11, Poli (olasz, 31) 2:10:15. 3000 m akadály: Panetta 8:08,57, Melzer (NDK-beli, 29) 8:10,32, Van Dijck (belga, 27) 8:12,18, Korir (kenyai, 28) 8:12,80, Pannier (francia, 27) 8:13,88, Diemer (amerikai, 27) 8:14,46. 110 m gát: Foster (amerikai, 30) 13,17, Campbell (amerikai, 28) 13,19, McKoy (kanadai, 27) 13,23, Woodson (amerikai, 23) 13,29, Ridgeon (angol, 21) 13.29, Blake (amerikai, 22) 13,29. 400 m gát: Moses (amerikai, 33), 47,46, Harris (amerikai, 23) 47,48, Schmid (NSZK-beli, 31) 47,48, Dia Ba (szenegáli, 30) 48,03, Young (amerikai, 22) 48,15, Nylander (svéd, 26) 48,37. Magasugrás: Sjöberg (svéd, 23) 242, Thránhardt (NSZK-beli, 30) 240 - fedett pályán, Paklin (szovjet, 25) 238 - f. p., Avgyejenko (szovjet, 25) 238 - f. p., Sotomayor (kubai, 21) 236 - f. p., Zvara (csehszlovák, 25) 236 - f. p. Rúdugrás: Sz. Bubka (szovjet, 25) 603, Diai (amerikai, 26) 596, Salbert (francia, 28) 590 -f. p., Gataullin (szovjet, 23) 590, Bell (amerikai, 33) 586 - f. p., Vigneron (francia, 28) 585 - f. p.. Távolugrás: Emmijan (szovjet, 23) 886, Lewis 875, Myricks (amerikai, 32) 866, Jefferson (kubai, 26) 851, Conley (amerikai, 26) 832, Lajevszkij (szovjet, 29) 832. Hármasugrás: Markov (bolgár, 23) 17.92, Conley 17,87, Kovaljenko (szovjet, 25) 17,77, Procenko (szovjet, 25) 17,67, Jakovlev (szovjet, 31) 17,65, A. Joyner (amerikai, 28) 17,53. Súlylökés: Andrei (olasz, 29) 22,91, Brenner (amerikai, 27) 22,52, Günthör (svájci, 27) 22,47, Beyer (NDK-beli, 33) 22,31, Timmermann (NDK-beli, 26) 22,24, Machura (csehszlovák, 28) 21,93. Diszkoszvetés: J. Powell (amerikai, 41) 72,08, Fernholm (svéd, 29) 69,80, Schult (NDK-beli, 28) 69,52, Buncic (amerikai, 26) 68,98, Delis (kubai, 31) 67.92, Wagner (NSZK-beli, 38) 67,80... Bugár (csehszlovák, 33) 67,22. Kalapácsvetés: Litvinov (szovjet, 30) 83,48, Asztapkovics (szovjet, 25) 82,96, Korovin (szovjet, 26) 82,24, Tamm (szovjet, 31) 82,02, Nyikulin (szovjet, 28) 82,00, Haber (NDK-beli, 26) 81,84. Gerelyhajítás: Železný (csehszlovák, 22) 87,66, Tafelmeier (NSZK-beli, 30) 86,64, Hill (angol, 24) 85,24, Jevszjukov (szovjet, 32) 85,16, Satilo (szovjet, 26) 84.30, Mizogucsi (japán, 26) 84,16. Tízpróba: Voss (NDK-beli, 25) 8680, Wentz (NSZK-beli, 28) 8645, Tarnoveckij (szovjet, 27) 8375, Poelman (új-zélandi, 24) 8359, Bright (amerikai, 28) 8340, Külvet (szovjet, 24) 8332. 4x100 m: USA 37,90, Szovjetunió 38,02, Jamaica 38,41, Kanada 38,47, Kuba 38,55, NSZK 38,55. 4x400 m: USA 2:57,29, Anglia 2:58,86, Kuba 2:59,16, Nigéria 3:00,55, Kenya 3:00,73. 50 km gyaloglás: Perlov (szovjet, 27) 3:40:07, Gander (NDK-beli, 30) 3:40:53, Weigel (NDK-beli, 29) 3:41:30, Szikora (csehszlovák, 35) 3:42:20, Meisch (NDK- beli, 29) 3:43:14, Ivanyenko (szovjet. 27) 3:44:02. A világ leggyorsabb embere. Ben Johnson (jobbról) 9,83 másodperc alatt futotta az idén a 100 métert. (ČSTK-felvétel) Értékvilág Aki rendszeresen sportol, az jó társaságban tölti az időt. Nevelik, de legalábbis felügyelik. A sportember fogalma csaknem rokonértékű a teljes emberével. Azokkal, akik erősek, egészségesek, és tudják, hogy mindent csak erőfeszítések, kitartó szorgalom árán lehet elérni és képesek is ilyenekre. Igenám, csakhogy az ország és a világ időről időre arról is értesül, hogy a sportemberek nem viselkednek mindig „sportember módjára". Ami alatt nem egyszerűen az értendő, hogy átlépik a sport által megszabott normákat, hanem azt is: éppen a sport által nyújtott
