Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-12 / 292. szám, szombat
Szovjet-amerikai közös nyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) interkontinentális ballisztikus rakéták és tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéták által célba juttatható hasznos teher összsúlya az ilyen csökkentések eredményeként a Szovjetunióban jelenleg meglevő szintnek megközelítőleg a felére csökken, s ezt a szintet egyik fél sem fogja túllépni. Ilyen megállapodást fognak rögzíteni kölcsönösen elfogadható formában A tárgyaló küldötteknek elsőrendű feladatként a következő kérdésekre kell összpontosítaniuk figyelmüket: A) Kiegészítő lépések, amelyekre annak biztosításához van szükség, hogy a csökkentés a hadászati stabilitás megszilárdulásához vezessen. Ezek magukban foglalják azt, hogy megszabják a felső szintet 4900 egységben az IBR és a TIBR robbanófejei összmennyiségének tekintetében, a 6000 egységből álló robbanótöltet-mennyiség együttes szintjének keretén belül. B) A számítás szabályai, hogy meghatározzák a nagy hatótávolságú, levegőből indítható, nukleáris töltettel felszerelt manőverező robotrepúlögépek számát, amelyeket minden típusú nehézbombázónál beszámítanak. A küldöttségek konkrét szabályokat dolgoznak ki erre a területre. C) A meglevő ballisztikus rakéták számbavételének szabályai. Ebben a vonatkozásban a felek abból indulnak ki, hogy a mindkét félnél meglevő ballisztikus rakéták típusait a következő menyiségü robbanótöltettel látták el: Az Egyesült Államoknál - MX: tíz robbanófej, Minuteman-111: három robbanófej, Minuteman-11: egy robbanófej, Trident—1: nyolc robbanófej, Trident 11: nyolc robbanófej, Poseidon: tíz robbanófej, a Szovjetuniónál - SS-11: egy robbanófej, SS-13: egy robbanófej, SS-17: négy robbanófej, SS-18: tíz robbanófej, SS-19: hat robbanófej, SS-24: tíz robbanófej, SS-25: egy robbanófej. SS-N-6: egy robbanófej. SS-N-8: egy robbanófej. SS-N-17: egy robbanófej, SS-N-18: hét robbanófej, SS-N-23: négy robbanófej, SS-N-20: tíz robbanófej. A felek kidolgozzák azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé tennék a rendszerbe állított ballisztikus rakéták valamennyi konkrét típusán felszerelt robbanófejek számának ellenőrzését. Ha a felek egyike megváltoztatja a rendszerbe állított rakéták egyes típusain felszerelt robbanófejek előzőleg bejelentett számát, a felek erről előre kölcsönösen tájékoztatják egymást. Ugyancsak megállapodnak abban, miként számítsák be azoknak az új típusú ballisztikus rakétáknak a robbanófejeit, amelyekre a hadászati támadó fegyverrendszerek korlátozásáról és csökkentéséről szóló megállapodás vonatkozni fog. D) A felek kölcsönösen elfogadható megoldást találnak a tengeralattjáróról kilőhető, nagy hatótávolságú, nukleáris robbanótöltettel felszerelt manőverező ro- botrepülógépek (KRMB) rendszerbe állí1 tása korlátozásának kérdésére. Ezek a korlátozások nem lesznek összefüggésben a nukleáris robbanófejjel ellátott, nagy hatótávolságú KRMB rakétáknak a beszámításával a robbanótöltetek 6000 egységét és a hadászati támadófegyverhordozók 1600 egységét meghatározó szint keretében. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy meghatározzák e rakéták alszintjeit és keresni fogják e korlátozások megtartása ellenőrzésének kölcsönösen elfogadható és hatékony módszereit, ami magában foglalhatná a nemzeti műszaki eszközök kihasználását, valamint a helyszíni együttműködés és ellenőrzés alapján hozott intézkedéseket. E) A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött szerződés rendelkezéseit továbbfejlesztő intézkedések, amelyek segítségével ellenőrizni lehet a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról és csökkentéséről szóló megállapodás rendelkezéseinek teljesítését, minimum a következőkre terjednek ki: 1. Az adatcserére - ezen belül mindkét fél bejelenti azon eszközök számát és elhelyezésük helyszínét, amelyekre a szerződés korlátozásai vonatkoznak, illetve azon létesítményekét, amelyeken ezeket az eszközöket elhelyezték; továbbá az erre vonatkozó bejelentésekre. Ezek a létesítmények magukban foglalják a szerződésben említett eszközök végső összeszerelésére, raktározására, kísérleteire és rendszerbe állítására szolgáló helyeket és objektumokat. A felek a szerződés aláírása előtt minderről tájékoztatják egymást és a tájékoztatást a szerződés érvénybe lépése után rendszeresen felújítják. 2. A lényeges adatok ellenőrzésére, hogy a szerződés hatályba lépése után nem sokkal felülvizsgálják a közölt adatok pontosságát. 3. A helyszíni felügyeletre, hogy miként semmisítik meg a hadászati fegyvereket, ami elkerülhetetlen a megállapodott szintek eléréséhez. 4. A legfontosabb termelési és kisegítő létesítmények szüntelen figyelemmel kísérésére. hogy igazolják ezek termelésének nagyságát. 5. A helyszíni ellenőrzések megvalósítására, ezeket röviddel korábban kell bejelenteni- a csökkentés folyamán bejelentett helyszíneken;- ott, ahol e szerződésben megvalósított csökkentés után megmaradnak az eszközök;- ott, ahol korábban ezek az eszközök telepítve voltak (az annak idején bejelentett objektumok). 6. Az arra való jogra, hogy ellenőrzést tartsanak - a megállapodott eljárással összhangban - azokon a helyszíneken, amelyekről bármely fél feltételezi, hogy ott titokban hadászati támadófegyvereket telepíthetnek, gyárthatnak vagy tárolhatnak. 7 Rendelkezésekre van szükség, amelyek tiltják, hogy a nemzeti műszaki eszközökkel végzett ellenőrzést valamilyen burkolt vagy más tevékenységgel nehezítsék. Ezek a rendelkezések tiltanák a telemetrikus adatok kódolását, a rakéta repülése során közölt telemetrikus adatokat teljes mértékben hozzáférhetővé kell tenni. 8. Intézkedések szükségesek a stratégiai támadófegyverek csökkentésének nemzeti műszaki eszközökkel való megfigyelésének a bővítésére. Ezek magukban foglalnák a megsemmisítendő eszközök bemutatását a rakétatámaszpontokon, a hadászati bombázók támaszpotjain és a tengeralattjárók kikötőiben a szabad ég alatt; s emellett a bemutatás idejét és helyét az ellenőrzést végző fél szabná meg. A hadászati támadófegyverzetről szóló szerződés előkészítésére tekintettel a két ország vezetői megbízták Genfben tárgyaló küldöttségeiket, hogy dolgozzanak ki olyan megegyezést is, amely rögzíti, hogy a felek kötelesek abban az értelemben megtartani az ABM-szerződést, amilyen formában azt 1972-ben aláírták, rögzíti továbbá, hogy az ABM-szerződés értelmében milyen kutatásokat, fejlesztéseket és kísérleteket engedélyeznek, s rögzíti végül azt is, hogy a felek egy közösen meghatározott időszakon belül nem térnek el az ABM-szerződéstól. A hadászati stabilitásról az intenzív tárgyalásokat a szerződés megtartására kölcsönösen vállalt időszak lejárta előtt három évvel meg kell kezdeni és ugyanakkor ezt az időszakot követően - amennyiben a felek nem állapodnak meg másként - mind a két félnek joga lesz arra, hogy saját maga határozza meg, miként cselekszik. Ennek a megállapodásnak ugyanolyan jogi státussal kell rendelkeznie, mint a hadászati támadófegyverzetről kötött szerződés, az ABM-szerződés és más ugyanilyen jogi megkötöttséget jelentő megállapodások. Ezt a megegyezést a felek számára kölcsönösen elfogadható formában rögzítik. Éppen ezért utasítják küldöttségeiket, hogy elsősorban ezeket a kérdéseket tekintsék át. Mindkét fél megvitatja azokat a módokat, amelyekkel biztosítani lehetne a szovjet-amerikai hadászati viszony alakulásának előre jelezhetőségét a hadászati stabilitás feltételei mellett, annak érdekében, hogy csökkentsék az atomháború kirobbanásának kockázatát. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdéseinek széles körét is megvizsgálta. Fontosnak ítélték meg, hogy a biztonsági kérdésekről eredményesek legyenek a tárgyalások, és előre lehessen lépni a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés fő irányaiban a biztonságot és a stabilitást megszilárdító igazságos és az ellenőrizhető megállapodások kialakításával. Mindkét vezető üdvözölte az 1987. november 9-én kezdődött nagyszabású és átfogó szakaszos tárgyalásokat, amelyekre a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 1987. szeptember 17-én Washingtonban elfogadott közös nyilatkozata értelmében került sor. A szovjet és az amerikai fél megállapodása értelmében 1987. december 1-ig kellett megkezdeni a nagyszabású és átfogó szakaszos tárgyalásokat, amelyeket egy közös fórum keretében tartanak majd. E tárgyalásokon a felek első lépésként egyeztetik azokat a hatékony ellenőrzési intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a föld alatti nukleáris fegyverkísérletek korlátozásáról szóló 1974-es szovjetamerikai szerződést, valamintabékéscélú föld alatti nukleáris robbantásokról szóló 1976-os szerződés ratifikálását, és megkezdik a nukleáris kísérletekre vonatkozó további köztes korlátozások egyeztetését, amelyeknek végül a nukleáris kísérletek teljes beszüntetéséhez kell vezetniük, szerves részét képezve a hatékony leszerelési folyamatnak Ez a folyamat - egyebek között - elsődleges célként a nukleáris fegyverzet csökkentését, végeredményben pedig azok megsemmisítését tűzné ki. Az 1974-es és 1976-os szovjet -amerikai szerződések ellenőrzéséhez szükséges hatékonyabb intézkedések kidolgozása érdekében a feleknek szándéka közös ellenőrzési kísérleteket kidolgozni és elvégezni egymás kísérleti telepein. Ezeket - annak mértékében, amennyire alkalmazhatók - fel fogják használni a nukleáris kísérletek további korlátozását célzó szerződésekben, amelyeket a továbbiakban lehetne kidolgozni. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan üdvözölte ugyanakkor azt a felek által már elért megállapodást, amelynek értelmében 1988. januárjában a szakértők kölcsönös látogatásokat tesznek mindkét fél kísérleti telepein, és ezután közös, ellenőrzési célú kísérleteket dolgoznak ki és valósítanak meg mindkét fél kísérleti telepein. E kísérlet végrehajtásának lényegét és feltételeit a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek 1987. december 9-i közös nyilatkozata tartalmazza. Mindkét vezető kiemelte, hogy ezek a megállapodások nagy jelentőségűek az 1974-es és 1976-os szerződések előírásai megtartásának ellenőrzését szolgáló intézkedések további tökéletesítése szempontjából. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok változatlanul híven tartja magát a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásához és egyebek között az atomso- rompó-szerzödés megszilárdításához. A felek elégedetten szóltak arról, hogy legutóbbi találkozójuk óta újabb államok csatlakoztak e szerződéshez. Megerősítették szándékukat, hogy további erőfeszítéseket tesznek, más államokkal együtt, a szerződés egyetemessé tételéért. Gorbacsov és Reagan kifejtette, hogy támogatja a nukleáris energetikai biztonság terén a nemzetközi együttműködést. Támogatja azokat az erőfeszítéseket is, amelyek célja az együttműködés bővítése a nukleáris energia békés felhasználásában, tovább erősítve annak garanciáit, megfelelően ellenőrizve a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportját. A két vezető egyetértett abban, hogy a kétoldalú konzultációk az atomso- rompó-egyezmény kérdéséről konstruktívak, hasznosak, s folytatni kell őket. A két vezető üdvözölte a Washingtonban 1987. szeptember 15-én aláírt megállapodást, amelynek értelmében a nukleáris veszély csökkentésére központokat hoznak létre a Szovjetunió és az Egyesült Államok fővárosaiban. Ez a megállapodás a közeljövőben lép érvénybe. Mindkét vezető kifejezte elkötelezettségét a vegyi fegyverek betiltásáról és . megsemmisítéséről rendelkező átfogó és hatékony nemzetközi megállapodás kidolgozására. Üdvözölte az eddig elért haladást, és megerősítette az intenzív tárgyalások folytatásának szükségességét a valóban átfogó és ellenőrzött, a vegyi fegyverek birtoklására képes minden országra kiterjedő megállapodás megkötése érdekében. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a vegyi fegyverek kérdésében sikraszáll a bizalomerősítő intézkedések nyitottságának erősítéséért és aktivizálásáért, mind kétoldalú, mind többoldalú alapon. Megállapodott abban, hogy időről időre szakértői szinten folytatják a vegyi fegyverek elterjedése és alkalmazása növekvő problémájának vizsgálatát. A két vezető megvitatta az európai katonai szembenállás csökkentésével összefüggő feladatok fontosságát a fegyveres erők és a hagyományos fegyverek terén. Állást foglalt az erről folytatandó tárgyalások mandátumát meghatározó bécsi munka mielőbbi befejezése mellett, hogy mielőbb megkezdődhessenek a konkrét intézkedések kidolgozását célzó tárgyalások. Ennek kapcsán megjegyezték, hogy a stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési értekezlet ajánlásainak megvalósítása fontos tényezője a kölcsönös megértés megszilárdításának, a stabilitás fokozásának és síkra- szálltak e folyamat továbbviteléért és elmélyítéséért. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke megállapodott abban, hogy utasítást ad képviselőinek: fokozzák az erőfeszítéseket a még megoldatlan kérdések tisztázására. A felek megvitatták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások kérdését is. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kifejezte eltökéltségét, hogy az európai biztonsági és együttmüködési értekezlet több mint 33 résztvevő országával együtt biztosítsák a bécsi utótalálkozó sikeres befejezését, a helsinki Záróokmányban és a madridi dokumentumban meghatározott területeken való kiegyensúlyozott előrelépés alapján. II. Mindketten kimerítően és nyíltan megvitatták az emberi jogok és humanitárius kérdések témáját is. azt, hogy ezek milyen helyet foglalnak el a szovjet-amerikai párbeszédben. III. A főtitkár és az elnök széles körű, nyílt és tárgyszerű eszmecserét folytatott a regionális problémákról, így az afganisztáni kérdésről, az iraki-iráni háborúról, a közel-keleti helyzetről, Kambodzsáról. Afrika déli részéről, Közép-Amerikáról és más kérdésekről. Megállapították, hogy e téren komoly eltérések mutatkoznak, ugyanakkor egyetértettek a felek közötti rendszeres véleménycsere fontosságában. Mindkét vezető rámutatott a regionális konfliktusok rendezésének növekvő jelentőségére a nemzetközi feszültség csökkentése, a kelet-nyugati kapcsolatok szempontjából. Egyetértettek abban, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok e témákban folytatott párbeszédének a regionális problémákban érdekelt felek segítésére, békés megoldások keresésére, függetlenségük, szabadságuk és biztonságuk elősegítésére kell irányulnia. Mindkét vezető hangsúlyozta, milyen fontos az Egyesült Nemzetek Szervezete és más nemzetközi intézmények lehetőségeinek növelése a regionális konfliktusok rendezésében. IV. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke részletesen áttekintette a szovjet-amerikai kétoldalú kapcsolatok állapotát. Elismerték, hogy hasznos lenne szélesíteni és elmélyíteni a kétoldalú érintkezéseket, cseréket és együttműködést. A legfontosabb, a konkrét kétoldalú kérdések egész sorát érintő szovjet-amerikai tárgyalások helyzetét megvizsgálva Gorbacsov és Reagan felszólította képviselőit, hogy tegyenek aktívabb erőfeszítéseket a kölcsönösen elfogadható megállapodások kialakításáért a tengerhajózásban, a halászatban, a balesetek áldozatainak tengeri felkutatásában és mentésében, a rádiónavigációs rendszerek együttműködésében, a tengeri övezetek elhatárolására a Csukcs-tengeren és a Bering-tengeren, a Jeges-tengeren és a Csendes-óceán vizein, a közlekedésben és más területeken. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői elégedetten vették tudomásul, hogy megállapodás született a közvetlen légijáratok számának növelésében. Ebbe beletartozik a Moszkva és New York közötti légijáratoknak az Aeroflot és a Pan American légitársaságok által való közös üzemeltetése, a légi összeköttetésről szóló megállapodás keretén belül, valamint a világóceán kutatása terén folytatott együttműködésről szóló szovjet-amerikai megállapodás érvényének meghosszabbítása. Gorbacsov és Reagan megállapította, hogy sikeresen halad az oktatás, a tudomány, a kultúra és a sport terén való cserékről kötött szovjet-amerikai általános megállapodás megvalósítása, amelyet 1985 novemberében írtak alá. Megállapodtak abban, hogy további erőfeszítéseket tesznek az akadályok leküzdésére és a haladás biztosítására e területeken. Megelégedéssel fogadták az 1988 januári közös rendezvények terveit, amelyekre a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkötött első csereegyezmény aláírásának 30. évfordulója alkalmából kerül sor. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette, hogy a kapcsolatoknak és cseréknek fontos szerepük van a két nép kölcsönös megértésének elmélyítésében. Nagy megelégedéssel állapították meg, hogy haladás történt az emberek közötti kapcsolatok fejlesztésében, azzal a kezdeményezéssel összhangban, amelyet az 1985-ös genfi találkozójukon terjesztettek elő. Ebbe a folyamatba az elmúlt két év során több tízezer szovjet és az amerikai állampolgárt vontak be. Mindkét vezető megerősítette, hogy szilárdan hű marad az ilyen - egyebek között az ifjúságot érintő - kapcsolatok további kibővítésének ügyéhez. Az SZKP KB főtitkára és az USA elnöke utalt a környezetvédelmi együttműködésről szóló megállapodásra - amelyet az 1985-ös genfi csúcstalálkozón alakítottak ki -, és ezzel összefüggésben jóváhagyták azt a szovjet-amerikai kezdeményezést, amelynek értelmében közösen kutatják a Föld klímájában és a környezetben bekövetkező változásokat. Mindennek alapja az olyan, kölcsönösen nyugtalanságot keltő kérdésekben kialakított együttműködés, mint a légköri ózon védelme és megóvása, valamint az. hogy szelesebb körű adatcserét valósítsanak meg a környezetvédelmi együttműködésről, illetve a világűr békés célú kutatása és hasznosítása érdekében megvalósuló együttműködésről kötött szovjetamerikai megállapodások keretén belül. Ennek megfelelően részletekbe menő kutatásokat készítenek elő a jövő klímájáról. Mindkét fél a továbbiakban is elő fogja segíteni a széles körű nemzetközi és kétoldalú együttműködést a Föld klímáját és a környezetet érintő változások terén, amelyek jelentősége egyre inkább növekszik. Gorbacsov és Reagan síkraszállt azért, hogy a jövőben is támogatni kell a Szovjetunió, az Egyesült Államok és más országok tudósainak további együttműködését az irányított termonukleáris szintézis békés célú hasznosításában. A két vezető megerősítette a Szovjetunió és az USA szándékát, hogy együttműködjenek Japánnal és az Európai Atom- energiai Közösséggel (EURATOM), a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség égisze alatt a termonukleáris kísérleti reaktor négyoldalú koncepcionális tervezetének kidolgozásában. A főtitkár és az elnök elégedetten szólt arról a haladásról, amelyet az atomenergia békés célú felhasználásában való együttműködésről kötött kétoldalú megállapodás keretei között az atomreaktorok biztonsági kérdéseivel foglalkozó állandó munkacsoport munkájában értek el. Kifejezték országaik készségét az együttműködés fejlesztésére ezen a területen. A Szovjetunió és az USA vezetői megállapodtak abban, hogy kialakítják az illegális kábítószer-kereskedelem elleni harcban való együttműködést. Előirányozták, hogy e célból 1988-ban előzetes konzultációkat tartanak. Kifejezték törekvésüket a légi és tengeri közlekedés biztonságának szavatolása érdekében az utóbbi időben kialakult kapcsolatok fejlesztésére, az együttműködés még hatékonyabbá tételére. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan véleményt cserélt az Északi-sark problémáinak kutatásában kiépült kapcsolatok és együttműködés kiszélesítéséről. Támogatásukról biztosították a kétoldalú és a környező országok regionális együttműködésének megteremtését, beleértve ebbe a térség tudományos kutatásának és a környezet védelmének összehangolását is. A főtitkár és az elnök üdvözölte a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Kanada által használt COSPAS-SARSAT nemzetközi műholdas kutató-mentőrendszer szervezeti kiépítéséről folytatott tárgyalások befejezését. A felek határozott támogatásukról biztosították a kölcsönösen előnyös kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kibővítését. A főtitkár és az elnök megbízták az illetékes minisztériumokat egy közös szovjet-amerikai kereskedelmi bizottság létrehozásával és olyan konkrét javaslatok kidolgozásával, amelyek e cél elérését célozzák többek között a hosszú távú gazdasági, ipari és műszaki együttmüködési megállapodás keretein belül. A Szovjetunió és az USA vezetői egyetértettek abban, hogy a kereskedelmi viszonyban az életképes, a két ország törvényeinek és normáinak megfelelő közös vállalatok a maguk részéről ugyancsak hozzájárulhatnának a kereskedelmi kapcsolatok további fejlesztéséhez. A felek egyetértettek megfelelő diplomáciai és konzuli képviseleteik szükséges és megbízható munkafeltételeinek biztosításában, hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a nagykövetségek és főkonzulátusok problémáit építő szellemben és a kölcsönösség alapján közelítsék meg. V. A főtitkár és az elnök egyetértett abban, hogy minden szinten tovább kell fejleszteni és intenzívebbé kell tenni a hivatalos kapcsolatokat azzal a céllal, hogy gyakorlati és konkrét eredményeket érjenek el a szovjet-amerikai viszony minden területén. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősítette Ronald Reagan amerikai elnöknek szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívását, amelyet a genfi csúcstalálkozón adtak át. Az elnök ezt köszönettel elfogadta. A látogatásra 1988 első felében kerül sor. ÚJ SZÚ 4 1987. XII. 12
