Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-12 / 292. szám, szombat

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1987. december 12. XL. évfolyam 292. szám ★ Ára 50 fillér A Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek berlini találkozója Mihail Gorbacsov tájékoztatott a szovjet-amerikai tárgyalásokról Szovjet—amerikai közös nyilatkozat (ČSTK) - Washingtonban csütörtökön a legfelsőbb szintű találkozó­ról közös szovjet-amerikai nyilatkozatot adtak ki. A dokumentumban a következők álltak: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára és Ronald Reagan az Egyesült Államok elnöke 1987. december 7-10 között Washingtonban találkozott. A tárgyalásokon részt vettek: Szovjet részről: Eduard Sevardna­dze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, Alekszandr Ja­kovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Anatolij Dobri­nyin, az SZKP KB titkára, Vlagyimir Kamencev, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnö­ke, a honvédelmi miniszter első helyet­tese, Anatolij Csernyajev, az SZKP KB főtitkárának tanácsadója, V. Bolgyin, az SZKP KB osztályvezetője, Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes, Jurij Dubinyin, a Szovjetunió washingto­ni nagykövete, Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium kollégiumának tagja és Alekszej Obuhov rendkívüli megbíza­tású nagykövet. Amerikai részről: George Bush alel­nök, George Shultz külügyminiszter, Frank Carlucci hadügyminiszter, Ho­ward Baker, a Fehér Ház személyzeti főnöke, Colin Powell, az elnök nemzet- biztonsági tanácsadója. Max Kampel­man nagykövet, a külügyminisztérium ta­nácsadója, Paul Nitze rendkívüli megbí­zatású nagykövet, az elnök és a külügy­miniszter fegyverzetellenőrzési különta- nácsadója, Edward Rowny, az elnök és a külügyminiszter fegyverzetellenőrzési különtanácsadója, William Crowe ten­gernagy, a vezérkari főnökök testületének elnöke, Jack Matlock, az USA moszkvai nagykövete, Rozanne Ridgway külügy­miniszter-helyettes. Mihail Gorbacsov Egyesült Államok­beli hivatalos látogatása során, amelyről a két vezető 1985 novemberi genfi talál­kozóján állapodott meg, az SZKP KB főtitkára, és az USA elnöke átfogóan és részletesen megvitatta a szovjet-ameri­kai kapcsolatok széles körét, így a fegy­verkezés korlátozásával, az emberi jo­gokkal és a humanitárius problémákkal, a regionáis konfliktusok rendezésével és a kétoldalú viszonnyal összefüggő kérdé­seket. A tárgyalások nyílt és konstruktív légkörben zajlottak le, s tükrözték a két fél között meglevő ellentéteket, valamint an­nak megértését is, hogy ezek az ellenté­tek nem képeznek áthidalhatatlan aka­dályt a haladás útjában azokon a területe­ken, amelyek mindkét felet érdeklik. A tár­gyaló felek megerősítették, következetes hívei a kölcsönös kapcsolataik egész kö­rét magában foglaló energikus párbe­szédnek. A Szovjetunió és az USA vezetői érté­kelték azt a haladást, amely a Genfben lefektetett és Reykjavíkban továbbfejlesz­tett tartalmas tárgyalási program megva­lósítása során eddig volt tapasztalható. Különös megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi két évben néhány területeken, amely e tárgyalási program részét képezték, komoly megállapodások születtek. A főtitkár és az elnök megerősítette genfi és reykjavíki találkozójának elvi je­lentőségét, rámutatva, e két találkozó a hadászati stabilitás javítására és a konf­liktus veszélyének csökkentésére irányu­ló folyamat során tett konkrét lépések alapjává vált. Továbbra is az a meggyő­ződés fogja őket vezérelni, miszerint a nukleáris háborút sosem szabad kirob­bantani és annak nem lehet győztese. Szilárd elhatározásuk, hogy elhárítanak a Szovjetunió és az USA közötti bármiféle háborút - a nukleáris és a hagyományos háborút egyaránt. Nem fognak törekedni a katonai erőfölény megszerzésére. Mindkét vezető tudatosítja, hogy a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra különös felelősség hárul a konfrontáció elhárítása reális módjainak kereséséért és az országaik közötti tartósabb és stabi­labb viszony kiépítéséért. Ezért megálla­podtak abban, hogy aktívabbá teszik pár­beszédüket és támogatják a kapcsolataik valamennyi szférájára vonatkozó konst­ruktív együttműködés kirajzolódó tenden­ciáját. Meggyőződésük, hogy - más or­szágokkal és népekkel közösen - ezzel is hozzájárulnak a biztonságosabb világ megteremtéséhez abban az időszakban, amikor az emberiség a harmadik évezred küszöbén áll. I. A két vezető aláírta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok szerződé­sét közepes és rövidebb hatótávolságú rakétáik megsemmisítéséről. Ez a szer­ződés történelmi, mind célját - a Szovjet­unió és az USA nukleáris fegyverzetének egy teljes osztályát megsemmisítik mind az előirányzott ellenőrzési intézke­dések újszerűségét és méreteit illetően. Ez a közösen elért eredmény létfontossá­gú hozzájárulás a stabilitás megerősíté­séhez. A főtitkár és az elnök a tárgyalásokon megvitatta a hadászati támadófegyver­rendszerek csökkentésének kérdését is. Megállapították, hogy jelentős haladást értek el azon szerződés megkötésének az irányában, amelyben testet ölt az öt­venszázalékos csökkentés elve. Megálla­podásuk szerint megbízzák a genfi tár­gyalásokon részt vevő képviselőiket, hogy törekedjenek a hadászati támadó­fegyverek csökkentéséről és korlátozásá­ról szóló szerződés kidolgozásának a be­fejezésére. Minden ezzel kapcsolatos do­kumentumot a lehető legrövidebb időn belül készítsenek el, s az volna a kívána­tos, ha azokat a két állam vezetőinek 1988 első felében sorra kerülő következő találkozóján aláírhatnák. Elismerve, hogy a szerződés szövegtervezete kellően tag­lalja azokat a területeket, amelyeken egyetértés van, illetve amelyeken eltérő­ek a nézetek, megállapodtak, hogy a tár­gyalásokon részt vevő képviselőiket meg­bízzák a szerződés közös szövegterveze­tében szereplő kérdések tisztázásának gyorsításával, beleértve azt is, hogy mie­lőbb egyezségre jussanak a hatékony ellenőrzésre vonatkozó részekben. Ezért a tárgyalások résztvevőinek az ötvenszá­zalékos csökkentésről Reykjavíkban lét­rejött megállapodást kell alapnak tekinte­niük, hiszen ezt a megállapodást később kellően továbbfejlesztették, s ez most tük­röződik a szerződés közös szövegterve­zetének egyeztetett részeiben. Genfben ezen dolgoznak, beleértve a szerződést a felső szintekről, melyek értelmében a hadászati támadófegyver-rendszerek hordozóeszközeinek száma nem halad­hatja meg az 1600 egységet, a robbanó­töltetek száma a 6 ezret, a 154 nehézra­kétán elhelyezett robbanófejek száma az 1540-et, egyeztették a nehézbombázók és a rajtuk levő nukleáris fegyverekre vonatkozó számítási szabályokat, vala­mint azt a megállapodást is, hogy az (Folytatás a 4. oldalon) (ČSTK) - Berlinben sajtójelentést adtak ki a Varsói Szerződés tagállamai vezetőinek találkozójáról. A dokumentum megállapítja: Mihail Gorbacsovot, aki Berlinben tájékoztatta a Varsói Szerződés országainak vezetőit a szovjet-amerikai csúcstalálkozóról, tegnap dél­előtt a repülőtéren Erich Honecker üdvözölte (Telefoto - CSTK) Berlinben 1987. december 11-én megtartották a Varsói Szerződés tagállamai testvérpártjai központi bi­zottságai fő- és első titkárainak talál­kozóját. A találkozón részt vett: Todor Zsivkov, a BKP KB főtit­kára, a BNK Államtanácsának elnö­ke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke, Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az LNK Államtanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP fő­titkára, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, az RSZK külügyminisztere Új, fontos szakasz kezdete a szovjet-amerikai kapcsolatokban és a világpolitikában Mihail Gorbacsov sajtóértekezlete washingtoni látogatásának eredményeiről- Nicolae Ceausescu, az RKP főtit­kára, államfő különmegbízottja, Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára. A találkozón részt vett továbbá: A Bolgár Népköztársaság képvi­seletében Dobri Ozsurov, a BKP KB PB tagja, nemzetvédelmi minisz­ter, Petr Mladenov, a BKP KB PB tagja, külügyminiszter; a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság képvi­seletében Bohuslav Chňoupek, a CSKP KB tagja, külügyminiszter, Karéi Rusov, a CSKP KB tagja, a nemzetvédelmi miniszter első he­lyettese; a Lengyel Népköztársaság képviseletében Marian Orze- chowski, a LEMP KB PB tagja, külügyminiszter, Florian Siwicki, a LEMP KB PB tagja, honvédelmi miniszter; a Magyar Népköztársa­ság képviseletében Várkonyi Péter, az MSZMP KB tagja, külügyminisz­ter, Kárpáti Ferenc, az MSZMP KB tagja, honvédelmi miniszter; a Né­met Demokratikus Köztársaság kép­viseletében Vilii Stoph, az NSZEP KB PB tagja, az NDK Minisztertaná­csának elnöke, Heinz Kessler, az NSZEP KB PB tagja, nemzetvédel­mi miniszter, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter; a Román Szocialista Köztársaság képviseletében Vasile Milea, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, nemzetvédelmi miniszter; a Szovjetunió képvisele­tében Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Dmitrij Ja- zov, az SZKP KB PB póttagja, hon­védelmi miniszter, Anatolij Dobri­nyin, az SZKP KB titkára, Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. A találkozón részt vett Viktor Ku­likov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői­nek főparancsnoka is. Mihail Gorbacsov részletesen tá­jékoztatta a találkozó résztvevőit egyesült államokbeli látogatásáról és Ronald Reagan elnökkel folyta­tott tárgyalásainak eredményeiről. A szövetséges államok vezetői tel­jes támogatásukról biztosították a washingtoni tárgyalások eredmé­nyeit és azokat nagyra értékelték. (Folytatás a 7. oldalon) (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára csütörtökön az esti órákban (közép-európai idő szerint tegnap hajnalban) befejezte hivata­los látogatását az Amerikai Egyesült Államokban és elutazott Washing­tonból. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok lobogóival feldíszített And­rews légitámaszponton Mihail Gor­bacsov búcsúztatására díszegység sorakozott fel, s 21 ágyúlövés hang­zott el. A repülőgépnél az SZKP KB főtitkárától és •feleségétől George Bush alelnök és felesége, valamint a Fehér Ház és a külügyminiszté­rium képviselői vettek búcsút. Az SZKP KB főtitkárával elutaztak kísérete tagjai is. A búcsúztatáson jelen volt Jurij Dubinyin, a Szovjet­unió washingtoni és Jack Matlock, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete. Washingtoni tartózkodása utolsó napján Mihail Gorbacsov a Szovjet­unió nagykövetségén találkozott az USA vállalkozó köreinek képviselői­vel. A találkozón részt vett William Verity, az USA kereskedelmi mi­nisztere, a szovjet delegáció tagjai, valamint több szovjet akadémiai in­tézet vezető képviselői és Közgaz­dászai. Mihail Gorbacsov beszédet mondott a találkozón, ezután nyílt és konstruktív véleménycsere folyt a szovjet-amerikai kapcsolatok fej­lesztéséről, a kereskedelmi és gaz­dasági csere normalizálásáról. Az SZKP KB főtitkára és felesé­ge, Raisza Gorbacsova ugyancsak a nagykövetségen találkozott a diá­kok és tanulók egy csoportjával, a Közvetlen Kapcsolatok nevű szer­vezet tagjaival. A szervezet az USA és a Szovjetunió közti kapcsolatok fejlesztésére, a kölcsönös megértés elmélyítésére és a két ország ifjúsá­ga közti kontaktusok bővítésére tö­rekszik. Mihail Gorbacsov közvetlenül el­utazása előtt a szovjet nagykövetsé­gen rendezett nemzetközi sajtóérte­kezletén értékelte látogatásának eredményeit. (A sajtóértekezletet la­punk 2. oldalán ismertetjük.) A csehszlovák küldöttség a berlini találkozón (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents