Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-19 / 298. szám, szombat
A CSKP KB Elnökségének beszámolója, amelyet Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára december 17-én terjesztett elő (Folytatás a 3 oldalról) dolgozók választhatóságáról hozott intézkedések. Olyan alapvető intézkedésről van szó, amely a társadalom meghatározó területén a termelésben jelenti a demokrácia kiszélesítését. A központi bizottság elnöksége megvitatta a Nemzeti Front aktivizálását és a benne tömörülő szervezeteknek a politika kidolgozásában, megvalósításában és ellenőrzésében való részvételének növelését célzó javaslatokat. Arra törekszünk, hogy politikai és közéletünkben növekedjen a Nemzeti Front szerepe, hogy minden szinten a kommunisták közösen a pártonkívüliekkel és a többi politikai párt, valamint a társadalmi szervezetek tagjaival keressék és megtalálják a fejlődés legjobb útjának megvalósítását és az emberek szükségleteinek kielégítését a városokban, járásokban és kerületekben, az egész államban, hogy közös erővel törekedjünk megvalósításukra. Amint azt a XVII. pártkongresszus hangsúlyozta: „a Nemzeti Front még hatékonyabban járult hozzá az embereknek a szocialista építésben, az irányításban és igazgatásban való alkotó részvételük növekedéséhez, a szocialista életmód megteremtéséhez“. Szükségesnek tartjuk, hogy minél több állampolgár kapcsolódjon be a társadalmi élet meghatározó területein végzett társadalmi ellenőrzésbe. Minél jobban és pontosabban megismerik az emberek, hogy hogyan dolgoznak a vállalati szervek, a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, minél tájékozottabbak lesznek ezekről a kérdésekről, annál nagyobb érdekük lesz a munka és a rend javítása az üzemekben és a lakhelyeken. Számos jogos panasz hangzik el a különböző hiányosságokkal kapcsolatban, a protekcióra, a tisztségekkel való visszaélésre és más visszaélésekre. A politikai élet demokratizálásához tartozik, hogy következetesen érvényesüljön minden szinten a választott dolgozók és szervek kötelessége, amely arra vonatkozik, hogy rendszeresen számot adjanak a választóknak tevékenységükről. Az átalakítás és a demokratizálás feladatai mélyen érintik a szocialista államok képviseleti és végrehajtó szerveit is. Szükséges, hogy az államigazgatás valamennyi szerve, minden foka, hatáskörének megfelelően teljesítse feladatait. Szükséges továbbá, hogy a kormányok teljesítsék alkotmányos kötelességeiket és érvényesítsék hatáskörüket, s teljes felelősséget vállaljanak a gazdasági és szociális fejlődésért. A szocializmus lényegéből eredő mély demokratizmus elválaszthatatlanul kötődik a felelősség megszilárdításához, a társadalmi rend és fegyelem megerősítéséhez. A társadalom és az önigazgatás demokratizálása eddigi útjainak fejlesztésében és az új utak keresésében szilárdan a szocialista elveken állunk. Nincs jogalapjuk a politikai ellenzék legalizálásával kapcsolatos reményeknek, mert ez az ellenzék nem lehetne más, mint szocialistaellenes. Társadalmunk döntő többsége a szocializmust támogatja. Ebben rejlik a nép erkölcsi-politikai egységének alapja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy társadalmunkban uniformitás uralkodik. Létezik a nézetek, vélemények különbözősége, a vélemények sokrétűsége, s vannak köztük ellentétek is. Politikai rendszerünk lehetővé teszi mindenki számára, hogy részt vegyen minden területen a politika kidolgozásában és megvalósításában. Ez a politikai rendszer a szocialista pluralizmus megnyilvánulása. A különböző nézetekről folytatott nyílt viták, az álláspontok konfrontációja, a szocialista demokrácia elmélyítését segíti, s megkönnyíti a helyes döntést, s az erők egyesítését e döntések végrehajtásához. Ebben rejlik az alapvető különbség a mi szocialista pluralizmusunk és a kapitalista pluralizmus között. Az átalakítás, de főleg a vállalatok szerepének új értelmezése és a kollektívák önigazgatási jogkörének új értelmezése sok helyütt felveti a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepének kérdését. Szeretném hangsúlyozni: szerepe nem hogy csökken, hanem tovább növekszik, bár néhány új irányban érvényesül. A szakszervezeti szervek és szervezetek alapvető feladata az lesz, hogy gondoskodjanak a dolgozók szociális érdekeiről és jogairól, elősegítsék kezdeményezésük fejlesztését és egyesítsék a kollektívák törekvéseit a feladatok teljesítésében. A szakszervezetek is felelősek azért, * hogy a szocialista önigazgatási szervekben a dolgozók akarata és érdekei érvényesüljenek. így valósul meg az a szerepük, hogy az irányítás, a gazdálkodás és az önigazgatás iskolájává váljanak. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom feladatának sikeres teljesítése feltételezi, hogy a szakszervezeti munkát is átalakítsuk, s keressük a szakszervezeti rendszer ésszerűsítésének útjait. A társadalom érdeke, hogy a jelenlegi társadalmi változások aktív részese legyen az ifjúság. A fiatalokkal szemben nem szabad elfogultaknak lennünk, de ,.felülről" sem szabad őket kezelni. Mindkét szélsőség káros. Fontosnak tartjuk, hogy nagyobb felelősséget bízzunk rájuk, nagyobb bizalmat kapjanak, így jobban felkészítsük őket az életre, és a szocialista társadalomban végzett munkára. A SZISZ közelmúltban megtartott kongresszusa helyes lépést tett ebben az irányban. A társadalmi és érdekszervezetek szerepének teljes kibontakoztatása szempontjából elvi jelentőségű, hogy munkájukat megfosszuk a bürokratikus módszerektől, formalizmustól, adminisztrálástól és külső csillogástól, hogy ezekben a szervezetekben a választott szervek döntsenek, és szigorúan betartsa* a tisztségviselők kiválasztásának és - a szocialista önigazgatás érvényesítésének demokratikus elveit. E tekintetben sokkal nagyobb teret kell biztosítanunk a pártonkívüliek és a többi politikai párt tagjainak részvételéhez. Amikor a Nemzeti Frontról beszélünk, a többi politikai párt szerepét is értékelni akarjuk. Nagyra értékeljük azt a tényt, hogy elismerik a kommunista párt vezető szerepét és feladatuknak tartják, hogy aktívan hozzájáruljanak szocialista társadalmunk fejlesztéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja szövetségeseinek tartja ezeket a pártokat. Új feladatok előtt a nemzeti bizottságok is Igényes feladatok előtt állnak a nemzeti bizottságok, amelyeknek mind a gazdasági átalakításban, mind pedig a demokratizálásban jelentős szerepet kell játszaniuk. A központi bizottság az elmúlt évek során számos intézkedést hozott szerepük növelésére, főleg a városokban és a falvakban. Jogkörüket, hatóterületüket és a rendelkezésükre álló eszközöket tekintve a szocialista önigazgatás jelentős jegyeit viselik magukon. Kétségtelen, hogy az államhatalom és igazgatás ezen alapvető láncszemei nagy munkát végeztek és végeznek a városok és falvak fejlesztésében, a Nemzeti Front választási programjainak teljesítése során. Ugyanakkor tudatosítjuk, hogy ezen a területen is az átalakítás nagyon előtérbe helyez számos olyan kérdést, amelyet meg kell oldani ahhoz, hogy a nemzeti bizottságok szerepe teljes mértékben megnövekedhessen, hogy jobban teljesíthessék feladatukat a lakosság szükségleteinek kielégítésében. Ezért az átalakítás fontos részének tartjuk a nemzeti bizottságok szerepének, de felelősségének is további megerősítését. Lényegesen kibővültek lehetőségeik, megnövekedett jogkörük a terület gazdasági és szociális fejlesztéséért, az állampolgárok jobb élet- körülményeinek megteremtéséért olyan területeken, mint a kereskedelem, egészségügy, közlekedés, környezetvédelem, lakáskultúra, szolgáltatások Célszerű legz talán megfontolni: nem kellene e a nemzeti bizottságok irányítása alá vonni néhány olyan szervezetet, amely közvetlenül az állampolgárok szükségleteinek kielégítését szolgálja az adott helységben. Ilyenek például a kis élelmi- szeripari üzemegységek, az építőipari anyagok bányászásával és gyártásával foglalkozó helyi üzemek. A nemzeti bizottságok önigazgató gazdasági szerepének lényeges megerősítése megköveteli, megfelelő pénzügyi bevételi bázisok létrehozását. A kiutalásos finanszírozás eddigi rendszerétől eltérően - amelyben nemegyszer szubjektív befolyások és érdekek is megnyilvánultak - a nemzeti bizottságokban a gazdálkodást stabil pénzügyi forrásokra kell alapozni, ilyenek a részesedés a területükön működő vállalatok befizetéseiből a bevételek saját vállalataiktól és a céltudatos dotációt az állami költségvetésből. Mindez növelni fogja a nemzeti bizottságok felelősségét a gazdálkodásért, fokozza a nemzeti bizottságok és a vállalatok közös érdekeltségét a terület fejlesztésében, az egészséges élet- és munkafeltételek kialakításában, új lehetőségeket teremt ahhoz, hogy az állampolgárok részt vegyenek a döntésekben és az elért eredmények értékelésében. Éppen a nemzeti bizottságokban, melyek közvetítésével az állampolgárok részt vesznek a községek és városok vezetésében és irányításában, alakulnak ki a szocialista önigazgatás és a közvetlen demokrácia elemei. Ezért a nemzeti bizottságok egész tevékenységében energikusabban kell fejleszteni a demokratikus módszereket, gondoskodni kell arról, hogy a fontos kérdéseket megvitatásra a nyilvánosság az állampolgárok gyűlései és a gyárakban a dolgozókollektívák elé terjesszék. így az emberek rendszeresen tájékoztatva lesznek a nemzeti bizottságok döntéseiről, egész tevékenységük szó szerint az állampolgárok szeme láttára fog lezajlani. Egy percre sem szabad szem elől téveszteni az emberek mindennapi gondjait Tudjuk, hogy a mindennapi életben találkoznak a bürokratikus huzavonákkal, ügyeik intézése során akadályokkal és körülményeskedéssel. Ehhez hozzájárul a különböző utasítások, irányelvek és előírások túltengése is, melyek végeredményben az emberekkel való manipuláláshoz vezetnek, fékezik kezdeményezésüket. A helyzet javítása érdekében már történtek lépések, de határozottabban tovább kell haladnunk. Mérlegelni kell annak lehetőségét, hogy minden állampolgárnak joga legyen felkérnie a bíróságot az igazgatási szervek döntésének felülbírálatára. Mérlegelni kell a szigorúbb eljárásokat a hatósági személyek ellen, akik megsértették a törvényt az állampolgárral szemben és károkat okoztak neki. Az állampolgárok és közigazgatási szervek kapcsolatainak eavszerűsítéséhez nagymértékben hozzájárulna, ha különböző igazolásokat és bizonylatokat helyettesíteni lehetne az állampolgár becsületbeli nyilatkozatával. Az átalakítás folyamatában jelentős helyet foglalnak el a törvényhozó testületek. Az előttük álló fontos feladat, hogy megvitassák és jóváhagyják azokat a törvényeket, amelyek rögzítik a társadalmunk átalakításával összefüggő változásokat, s mindenekelőtt létrehozzák a gazdasági reform jogi alapját. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a biztonsági szervek, az ügyészség és az igazságszolgáltatás tevékenysége tökéletesítésének, hogy következetesen teljesítsék az állampolgárok és a társadalom érdekei védelmével összefüggő feladataikat és tevékenységükben teljes mértékben tiszteletben tartsák a szocialista törvényességet. Ezt célozza a vétségekről szóló törvény tervezett hatályon kívül helyezése és a kihágásokról szóló törvény novelizálása. A lehető legszigorúbban kell büntetni a szocialista tulajdon és a személyek biztonsága elleni bűncselekményeket, közzé kell tenni azok igazságos megbüntetésének tényét, akik durván megsértették a szocialista élet normáit. A XVII. pártkongresszus határozataival összhangban megkezdődött a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozása. Azt akarjuk, hogy az alkotmány az állam föderatív elrendezéséből kiindulva rögzítse az átalakítással kapcsolatos változásokat. A párt XVII. kongresszusa határozataival összhangban, az állam szövetségi rendszeréből kiindulva megkezdődött a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozása. Azt szeretnénk, ha az alkotmány rögzítené az átalakítással összefüggő elvi változásokat, hogy, mint a szocialista demokrácia a szabadságjogok, az állampolgárok jogai és kötelességei a nemzeteink és nemzetiségeink egyenjogúságának legfelsőbb kódexe megfeleljen társadalmunk helyzetének az ezredfordulón. Párbeszédet kell folytatni a dolgozókkal Elvtársak, a társadalom átalakítása, új, forradalmi és szokatlanul bonyolult folyamat. A gondolkodásmódban, az emberek pszichológiájában való változások anélkül, hogy mélyen megértenénk szükségességét, a különböző sztereotípiák és beidegződések áthidalásának szükségességét, az átalakítást nehezen valósíthatnánk meg. Mint minden forradalmi tettnek, ennek is vannak aktív hívei. De vannak emberek, akik nem értik meg mindjárt a lényegét és hatását, s csak bizonyos szakasz után, menet közben azonosulnak vele. A folyamat azonban azokba is beleütközik, akik legalábbis belsőleg nem értenek vele egyet, mivel kiszakítja őket a kényelemből, és érzik, hogy az átalakítás veszélyezteti őket. És nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy vannak olyan emberek, akik arra spekulálnak, hogy az átalakítás a szocializmus ellen fordulhat. Az átalakításhoz való különböző hozzáállásoknak objektív okai vannak, az új és a régi bonyolult küzdelméből erednek. Maga az átalakítás koncepciója - mint azt Mihail Gorbacsov elvtárs hangsúlyozta - az emberi tényezők aktivizálására támaszkodik, az állampolgárok, a dolgozókollektívák kezdeményezése és alkotó- képessége fejlesztését és érvényesítését szolgáló lehető legkedvezőbb feltételek létrehozásának szükségességére. Ezzel megbonthatatlanul összefügg az ideológiai munka, a tömegpolitikai munka, a propaganda és agitáció, mindenekelőtt a tömegtájékoztató eszközök szerepének növekedése. Hogy milyen feladatok állnak előttünk ezen a téren, az nyilvánvaló a dokumentumból, amelyet megvitatott az elnökség és megkapták a központi bizottság tagjai és póttagjai. Ezek a feladatok a közeljövőre vonatkoznak. Azzal számolunk, hogy az évfordulókban gazdag jövő évben ezt a problémát teljes szélességében napirendre tűzi a CSKP KB egyik ülése. Hiszen az előttünk álló fejlődés sok olyan kérdést vet fel, melyekre világos választ kell adni, és ami különösen fontos, a kor szülte feladatok megoldásához feltétlenül egységesíteni kell a pártot, fokozni az emberek meggyőződését, hogy helyes úton haladunk, amely országunk további fejlődéséhez és a szocializmus megszilárdításához vezet. Az átalakítást nem lehet prancsba adni, nem lehet elrendelni, nem jelent egyirányú utcát. A dolgozók döntenek róla- kezdeményezésükkel felelős hozzállá- saikkal, tetteikkel. Az irányítási rendszer, nem az utasítások és az adminisztratív intézkedések erejében bízik, hanem az egyén és a kollektíva érdekeinek azonosulásában az állam, a szocialista társadalom érdekeivel. Az új utak keresése a társadalom dinamikus fejlesztésének biztosításához, a tér biztosítása az emberek széles körű kezdeményezőkészségének és aktivitásához, konstruktív alkotó tevékenységükhöz, a megfelelő erkölcsi légkör kialakítása - mindez feltételezi az ideológiai munka intenzívebbé tételét és minőségének javítását, sőt magát az átalakítást is. Az ideológiai munkának szoros összefüggésben kell lennie a gyakorlattal, a valóságból kell kiindulnia, kompetensnek kell lennie, szolid elméleti tevékenység eredményeire, az objektív elemzésekre és kutatásokra kell támaszkodnia. Ki kell pellengéreznünk mindent, ami idegen a szocializmustól, bátorságra kell ösztönöznünk a küzdelemben a szocializmus fejlesztéséért, segíteni kell a párt és a nép erejének mozgósítását politikánk következetes megvalósítására. Sokat kell változtatni e munka formáin és módszerein. Ami azonban tatósan érvényes, az emberekkel való mindennapos kapcsolat bevált módszere. Ismerni kell az emberek nézeteit, meg kell hallgatni észerevételei- ket, érveiket és türelmesnek kell lenni a meggyőző munkában. A dolgozókkal állandó párbeszédet kell folytatni Főleg a tömegtájékoztató eszközöknek kell ebben az irányban tevékenykedniük. A dolgozók demokratikus vélemény- és tapasztalatcseréjének a fóruma, képezik, a „glasznoszty" elvének platformját. Ez az elv megfelel pártunk politikája nyitott jellegének. Az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy közvéleményünket széles körben tájékoztassák a párt, a szocialista állami szervek, a Nemzeti Front, a törvényhozó testületek és a nemzeti bizottságok tevékenységéről. A nép, a közvélemény hangjának - amelyet a tömegtájékoztató eszközök tükröznek - erősebbnek kell, lenni. Nem kell félnünk a bírálattól. Természetesen a tömegtájékoztató eszközkben megjelenő bírálatra reagálni kell. Nemcsak vitázni kell a problémákról, hanem a bíráló észrevételekből le kell vonni a szükséges következtetéseket a felvetett kérdések megoldását segíteni kell, nem szabad megengedni a pesszimista hangulatok terjedését. Van elég erőnk ahhoz, hogy a felmerülő hehézsé- geket, amelyekre az emberek rámutatnak- legyenek bármilyen súlyosak - megtudjuk oldani. Igaz, ebben a dologzókollektívákra és az állampolgárokra kell támaszkodnunk. öntudatukra, felelősségükre és készségükre, hogy előrehaladjanak, becsületes munkájukkal hozzájáruljanak a társadalom feljesztéséhez. A propaganda címére általában el kell mondani, hogy minden bíráló megjegyzés a kölönböző hiányosságok leleplezése során tanúsított bátorság ellenére jobban kell összpontosítania a jó tapasztalatokra, a minőségi munka példáinak támogatására, népszerűsítésére és szorgalmazására, rá kell mutatnia a szocialista rendszer mérhetetlen lehetőségeire. A sajtónak, a rádiónak és a televíziónak nagy figyelmet kell szentelnie a nemzetközi kérdéseknek is, igazsághűen, objektív módon tájékoztatnia a világ eseményeiről, arról, ami a Szovjetunióban és más szocialista országokban történik, milyen folyamatok valósulnak meg a kapitalista világban és a fejlődő országokban. Segítenie kell állampolgáraink új politikai gondolkodásmódjának kialakítását, arra kell őket vezetniük, hogy mélyen megértsék korunk ellentmondásait és bonyolultságát, azokat a törvényszerűségeket és követelményeket, amelyeket ez a kor támaszt az emberiséggel szemben a túlélésért, a szociális haladásért és békéért folytatott küzdelmében. Rugalmasan és elvszerüen kell reagálniuk az ellenség támadásaira, melyek az 1968 januárját követő események huszadik évfordulójával összefüggésben kétség kívül erősödnek. Nincs semmi okunk visszavonulásra, az oly nehezén szerzett tapsztalataink azt bizonyítják, hogy az igazság a szocializmus, a leghaladóbb társadalmi rendszer oldalán áll, melynek alapja a nép hatalma és akarata. Pártunk ezzel összhangban jár el. A pártsajtónak elsősorban a Rudé prá- vonak kell megadnia a hangot a tömegtájékoztató eszközök tevékenységében. A Rudé právónak nagy jelentősége van közvéleményünk irányításában az emberek megnyerésében poltikánk számára. Ez szerkesztőségével szemben magas követelményeket támaszt. Örömmel tölt el bennünket az érdeklődés a Rudé párvo és más újságok és folyóiratok iránt. Igaz, olyan intézkedéseket kell elfogadni, hogy a lapok mindig és mindenütt kaphatók legyenek. Nagy figyelmet kell szentelnünk továbbra is az olyan jelentős és hatásos tömegtájékoztató eszközöknek, mint a rádió és a televízió. Húsz hónap mérlege Elvtársak! Amikor hangsúlyt helyezünk a gazdaság irányítási mechanizmusának átalakítására, s annak fokozatos megvalósítására már ebben az ötéves tervidőszakban, abból indulunk ki, hogy ennek a hosszú távú célok elérésének biztosítása mellett a nyolcadik ötéves terv sikeres teljesítését is elő kell segítenie, főleg annak záró időszakában. Húsz hónap telt el a kongresszus óta és két év a 8 ötéves tervidőszakból Felmérhetjük tehát, hogy miként teljesítjük a kongresszus irányvonalát, mit igazolt az idő, mit kell pontosítani, mire kell összpontosítani a figyelmet és az erőket. Ha összegezzük a terv teljesítésében elért eredményeket, számos jó eredményt emelhetünk ki. A gazdasági szervezetek többsége teljesíti az előirányzott feladatokat, s jelentős mértékben vesz részt a források képzésében. Hibát követnénk el azonban, ha túlbecsülnénk az elért eredményeket. Nem kevés az olyan szervezet, ahol a feladatokat nem teljesítik, ami azok munkáját is megnehezíti, s gyakran le is rontja, akik lelkiismeretesen dolgoznak. Megváltoztak a külső és a belső feltételek is, amelyeket szintén figyelembe kell venni. A központi bizottság elnöksége értékelte az elért eredményeket. Kötelesek vagyunk nyíltan kijelenteni, hogy ezekkel nem lehetünk elégedettek. Habár a 7. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva jobbak az eredmények, s alapjában véve sikeresen teljesítjük a szociális programot, a gazdasági fejlődést számos szubjektív és objektív jellegű probléma és fogyatékosság kíséri. Lényeges körülmény, hogy a nemzeti jövedelem termelésében nem teljesítjük az előirányzott feladatokat. A nemzeti jövedelem növekedésének az ötéves tervben feltételezett üteme főleg azért maradt el, mert nem valósítottuk meg teljes mértékben az intenzifikálás folyamatát, amelynek a termelési források és a gazdasági teljesítőképesség jobb kihasználására kellett irányulnia. Nem érjük el a társadalmi munkatermelékenység tervezett növekedési ütemét, s azt a feladatot, hogy a nemzeti jövedelem növekményének több mint 90 százalékát általa érjük el, csak kétharmad részben teljesítjük. Kifejező mértékben lemaradunk a nyers- és az alapanyagok és az energia- források fogyasztásának előirányzott csökkentésében. A CSKP XVII. kongresszusán előirányzott feladatot, mely szerint a fajlagos anyag ráfordítási költségeket évi átlagban 1,5 százalékkal, a termelés energiaigényességét pedig 2,9 százalékkal kell csökkenteni, mindeddig nem sikerült teljesíteni. Több anyagot fogyasztunk, mint amennyi a tervben szerepel, s emellett egyesek állandóan anyaghiányra panasz- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1987. XII. 19
