Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-19 / 298. szám, szombat
ÚJ szú 3 1987. XII. 19. A CSKP KB Elnökségének beszámolója, amelyet Miloš Jakeš elvtárs, a CSKP KB főtitkára december 17-én terjesztett elő (Folytatás az 1. oldalról) Szocialista társadalmunk komplex átalakítása kérdéseinek megoldása során döntő fontosságú a gazdaság átalakítása, hogy gyorsan növeljük teljesítőképességét. Ma rendkívül fontos dokumentumokat kell megtárgyalnunk: a gazdasági mechanizmus komplex átalakításával kapcsolatos határozati javaslatot, amelyet önök eié terjesztettünk. Továbbá az állami vállalatról. a mezőgazdasági, a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló, a nyilvános vita eredményei alapján módosított törvénytervezeteket. Mindezek a dokumentumok szerves részét képezik a társadalmi viszonyok átalakításának Nélkülözhetetlen előfeltételét társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése intenzifikálás útján történő meggyorsítása stratégiai irányvonala megvalósításának. A jelenlegi irányítási mechanizmus nem felel meg az intenzifikálás követelményeinek. Következményeiben csökkenti a vállalatok érdekeltségét az igényes feladatok vállalásában nem hat eléggé a megrendelők - és a társadalom tényleges szükségleteinek kielégítésére, és gyöngíti a dolgozók kezdeményezését Ezzel és további következményeivel magyarázható, hogy gazdasági fejlesztésünk aránytalanul eszközigényes, s nem reagálunk megfelelőképpen és rugalmasan a tudományos-technikai forradalom követelményeire. Ezért összhangban a CSKP XVII. kongresszusa határozataival arra törekszünk, hogy az új gazdasági mechanizmus eredményesen elősegítse a gazdaság intenzifikálását és a hatékonyság növelését, nagyobb teljesítményekre, a tudomány és a technika eredményeinek alkalmazására ösztönözzön, segítse a kívánatos szerkezeti változások megvalósítását és gazdaságunk nagyobb mérvű beilleszkedését a nemzetközi munkamegosztásba, főleg a szocialista gazdasági integrációba. Az új gazdasági mechanizmusnak szükséges mértékben egybe kell hangolnia az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekeket, biztosítania kell a szocialista demokrácia elmélyülését, a dolgozók cselekvő részvételét a gazdaság irányításában. Csak így hasznosíthatóak a szocializmus óriási előnyei. A szocializmus általános érvényű alapelveiből indulunk ki. A termelőeszközök társadalmi tulajdonából, a tervszerű gazdaságfejlesztésből, a munka eredményei szerinti elosztásból, az irányításban a dolgozók széles körű részvételének nélkülözhetetlenségéből, a munkásosztálynak és élcsapatának, a kommunista pártnak vezető szerepéből. A jobboldali opportunisták és revizionisták 1968-ban éppen ezekeť az alapelveket támadták. Nem kételkedünk abban, hogy ellenfeleink ma is azt szeretnék, ha a gazdasági mechanizmusnak és az egész társadalmi életnek átalakítása során elpártolnánk a szocializmus alapelveitől. Erre azonban hiába várnak. Az 1968-69-es válságos években szemléletesen meggyőződtünk arról, hogy hova vezet a meghátrálás a marxizmus-leninizmus osztálypozícióiból, s ebből levontuk a tanulságokat. A gazdasági mechanizmus komplex átalakítása alapvető változásokat idéz majd elő a népgazdaság irányításának és tervezésének módjában. A megvalósítás alatt álló gazdasági reformok hazai tapasztalatainak, a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatainak általánosítására épül. Célja a demokratikus centralizmus mindkét oldalának következetes érvényesítése és továbbfejlesztése, az irányítás túlnyomórészt adminisztratív módszereitől a gazdasági módszerekre történő átállás. Az egyik oldalon a központi irányítás tökéletesítése és ésszerűsítése a cél, a másikon pedig az irányításban a dolgozók közvetlen részvétele lehetőségeinek bővítése, a vállalatok önállóságának, jogkörének, s munkájuk eredményeiért felelősségüknek fokozása, alkalmazva a teljes önelszámolásnak, az önfinanszírozásnak és az önellátásnak elveit. Ezzel kapcsolatban átfogalmazzuk a központi és a vállalati szféra feladatait, jogkörét és felelősségét. A központ új feladata, hogy tevékenységét összpontosítsa a gazdaság alapvető kérdéseinek megoldására, lényegesen csökkentve a vállalati tevékenységbe való operatív, diszpécseri beavatkozásokat. A vállalati tevékenység tartalmává kell válnia főleg annak, hogy meghatározza a népgazdaság fejlesztésének fő arányait, ügyel ennek a fejlődésnek kiegyensúlyozottságára, a lakossági pénzjövedelem s az árumennyiség, valamint a szolgáltatások összhangjára. Biztosítja a népgazdasági szempontból legjelentősebb szerkezeti és innovációs változásokat és Csehszlovákia részvételét a szocialista gazdasági integrációban. Alapvetően, minőségileg változik az állami terv kidolgozásának és a gazdasági szféra központi irányításának módja. A volumenmutatók tervezésétől áttérünk annak tervezésére, hogy minden koronát milyen hatékonyan fektetünk be, radikálisan csökkentve a kötelező tervmutatók és limitek számát, és érvényesítve a lényegében egységes hosszú távú normatívumok rendszerét. Széleskörűen kibontakoztatjuk a szerződéses kapcsolatokat, növeljük a megrendelő és a fogyasztó szerepét. A gazdasági mechanizmus alapvető minőségi változását hozza meg az áru- és pénzviszonyok szélesebb körű, tervszerű érvényesítése annak alapján, hogy jelentősen növekedni fog a szabályozó eszközöd főleg a nyereség, az ár, a kamat, a devizális árfolyam, a hitel, a nyereségelvonás és az adó szerepe. Ezzel kapcsolatban döntő fontosságú lépés a nagykereskedelmi és a felvásárló árak objektivizálása, a nyereségelvonási és az adórendszer átalakítása. Ez nélkülözhetetlen előfeltétele annak, hogy alkalmazzuk a vállalatok önfinanszírozásának alapelvét, fokozatosan megszüntessük a nemkívánatos állami támogatást, a gazdaságilag indokolatlan újrafelosztási folyamatokat, mindazt, ami elkendőzi a nem gazdaságos munkát, s lehetővé teszi, hogy a rosszul gazdálkodó vállalatok a valóban szocialista módon, jól gazdálkodó vállalatok számlájára éljenek. Ebben a vonatkozásban jóval nagyobb követelményeket támasztunk, főleg az egész pénz- és hitelnyújtási rendszer munkájának hatékonyságával szemben. Ennek a rendszernek szerepe az új feltételek között jelentősen növekszik. A központ, amint azt hangsúlyozták a XVII. kongresszuson, ellenőrizni fogja a kiskereskedelmi árakat is. A hatékony irányító munka megkívánja a központi szervek szervezeti felépítésének ésszerűsítését, kölcsönös kapcsolataiknak és hatáskörüknek következetes megállapítását, az egymást fedő tevékenységnek és az elburjánzott adminiszt- ratívának kiküszöbölését. A gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatos előterjesztett határozati javaslat szellemében csökkenteni fogjuk az államigazgatási szervek számát, hozzáfogunk irányító és igazgatási apparátusuk jelentős csökkentéséhez, egyidejűleg jóval nagyobb követelményeket támasztva felkészültségével és teljesítőképességével szemben. Az új gazdasági mechanizmus követelményeivel, a gazdaságfejlesztés tárgyi feladataival és feltételeivel össze kell hangolnunk a termelési-műszaki és a forgalmi bázis szervezeti felépítését is. Célunk az, hogy a kétfokozatú irányítás bevezetésével egyidejűleg lehetővé tegyük a nagyságukat, tevékenységüket és belső elrendezésüket illetően különféle típusú vállalatok létrehozását, amelyek rugalmasan képesek reagálni a gazdasági körülményeknek s a megrendelők követelményeinek változásaira. Ez nem jelenti azt, hogy felszámolunk minden nagy gazdasági egységet, azokat is, amelyeknek léte gazdaságilag indokolt és társadalmilag hasznos. A gazdasági mechanizmus átalakításának néhány alapelve A gazdasági mechanizmus átalakításának néhány alapelvét kipróbáljuk annak a komplex kísérletnek keretében, amelyben a jövő évtől részt vesznek az ipari termelésnek csaknem egyharmadát produkáló gazdálkodó szervezetek. Ilyen kísérlettel számolunk az építőiparban és a kereskedelemben is. 1988. január elsejétől az irányítás és a gazdálkodás ú| szabályai lépnek hatályba a közétkeztetési és a szolgáltató szervezetekben, 1989- től pedig a mezőgazdasági-élelmezési komplexumban is. Kísérletileg kipróbáljuk a szocialista önigazgatás alapelveit is. Ez a gazdasági mechanizmus komplex átalakításáról szóló, önök elé terjesztett határozati javaslat alapvető gazdaságpolitikai kerete. Jóváhagyását követően nyilvánosságra hozzuk. Tudatosítanunk kell azonban, hogy ez az útnak csak a kezdete. Előttünk áll az a harc, amelyet az átalakításért, de egyben az új irányítási rendszer automatikus hatásával kapcsolatos ábrándok ellen is folytatnunk kell. Tudatosítanunk kell, hogy olyan szakaszhoz értünk, amelyben nagyon szigorúak lesznek a gazdasági feltételek. Egyben abból indulunk ki, hogy nem minden volt rossz az eddigi irányítási rendszerben. S nem kell belőle mindent elvetnünk. Most azonban új minőségi szint elérésére törekszünk, a fejlődés új irányaiban. Minden fejlődik, beérik és sok területen feltáratlan utakra térünk rá. Az élet egyes elképzeléseinket kiigazítja és új megoldásokat hoz majd. Ebben a vonatkozásban az előterjesztett dokumentumot is nyitottnak tekintjük. Fel kell készülnünk arra is, hogy nem minden felel meg majd feltételezéseinknek, van bizonyos kockázat is. Meggyőződésünk azonban, hogy helyes útra tértünk, eddigi eljárásunk a munkásosztály és az összes dolgozó megértésére és támogatására talál. Úgy vélem, a legnagyobb kockázat az lenne, ha nem tennénk semmit sem. Az új gazdasági mechanizmus teljes megvalósításához 1991. január 1-től fogunk hozzá. Ezért a közeljövő kategorikus követelménye kidolgozni a jelenlegi irányítási rendszertől az új gazdasági mechanizmusra való átállás programját és haladéktalanul hozzáfogni megvalósításához. Valósan kell megítélnünk gazdaságunk kiindulási helyzetét, nem szabad túlbecsülni annak lehetőségét, hogy rövid időn belül jelentősen javítható, s nagyon felelősségteljesen kell mérlegelnünk a gazdasági mechanizmus egyes elemei reális alkalmazásának lehetőségeit. Csak igy kerülhetjük el a csalódást, valamint az adminisztratív irányítási rendszer megújítására esetleg kifejtett nyomást. Az önelszámolási szférában nem habozhatunk az új gazdasági mechanizmus bevezetése feltételeinek megteremtésében. A vállalatoknak már ma át kell gondolniuk, elő kell készíteniük és ki kell dolgozniuk fejlesztési stratégiájukat, érvényesítve a vállalaton belüli önelszámolást, rendet teremtve a normákban, a kalkulációban, a költségvetésben, érvényesítve a munka és a javadalmazás brigádrendszerű formáját, szilárdítva a rendet és a fegyelmet. Az állami vállalatról, a mezőgazdasági, az ipari, a fogyasztási s a lakásszövetkezetekről szóló törvénytervezetek rögzítik az új gazdasági mechanizmus alapelveit, a dolgozó kollektívák széles jogkörét és nagy felelősségét a gazdálkodás tényleges eredményeiért. Ezeket a törvény- tervezeteket a nyilvános vita eredményei alapján módosították és kiegészítésüket követően a jövő év elején megtárgyalásra a tövényhozás szervei elé terjesztik őket, A vita, amelynek lefolyását nagyra értékeljük, bizonyította, hogy helyes volt megválasztanunk a megtárgyalásnak ezt a formáját. Ez lehetővé tette nemcsak azt, hogy a dolgozók széles rétegei megismerkedtek a törvénytervezetekkel, hanem főleg azt, hogy hasznosíthatjuk a kollektívák és az egyének több mint 100 ezer javaslatába és észrevételébe foglalt kollektív bölcsességet. Ezek a javaslatok és észrevételek értékes módon ösztönöztek a törvénytervezetek végső formájának kidolgozására és általában a gazdasági mechanizmus átalakítására is. A vita résztvevőinek túlnyomó többsége fenntartás nélkül támogatta Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikáját, hangsúlyozta a gazdasági mechanizmus átalakításának és a társadalmi élet valamennyi területe demokratizálásának nélkülözhetetlenségét és fontosságát. Nagyra kell becsülni azt a döntő fontosságú szerepet, amelyet a törvénytervezetekkel kapcsolatos vita szervezése és lebonyolítása során főleg a CSKP, a Nemzeti Front szervei és szervezetei, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és egyéb társadalmi szervezetek töltöttek be. Külön ki kell emelnünk a tömeges hírközlő eszközök aktív részvételét. Nagyra becsüljük a többi politikai párt pozitív állásfoglalását. Meggyőződésünk, hogy hasonló aktivitás nyilvánul meg a törvények gyakorlati megvalósítása során is. A vita részletes jellemzését, az egyes törvénytervezetekkel kapcsolatos észrevételek és módosítási javaslatok kiértékelését írásban önök elé terjesztettük. A nyilvános vita pártolta az állami vállalatról szóló törvénytervezet alapvető céljait. A vita résztvevői támogatták azokat az elkerülhetetlen változásokat, amelyek a népgazdaság intenzív fejlődését, s az irányításban a dolgozók részvételének növelését szolgálják. Hangsúlyozták annak feltétlen szükségét, hogy a törvényben megfogalmazott szándékot a megvalósítás idején ne lazítsák fel további előírásokkal és rendeletekkel. A felszólalók a törvénytervezetek minden részével foglalkoztak. A vitára hatást gyakorolt résztvevőinek eltérő megismerési szintje, szakmai orientációja, érdekeiknek megfelelően a problémák iránti hozzáállása, de egyben a még hatását éreztető régi gondolkodásmód is. Az észrevételek jelentős hányada összefüggött a párt vezető szerepének biztosításával az új feltételek között, elsősorban a kádermunka területén, továbbá a gazdasági vezetés és az önigazgatási szervek fölötti pártellenórzés jogának gyakorlásával. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy az átalakítás sikere éppen a párt általi vezetésétől függ. Sok észrevétel érintette az FSZM helyzetét és szerepét az állami vállalatokban az önigazgatási szervek létrejöttét követően A vitában tisztázták az ezzel kapcsolatos alapvető kérdéseket. Széleskörűen megvitatták az irányításnak, a vállalatok gazdasági és szociális tevékenységének kérdéseit. Súlyt helyeztek a vállalatok önelszámolásra és önfinanszírozásra épülő irányításának érvényesítésére, a szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítésére, népgazdaságunk kétfokozatú irányítási rendszerének bevezetésére. Sok szó esett az egyenlőtlen feltételekről, s ennek a kérdésnek rendezéséről az átmeneti időszakban. A vita észrevételei alapján a törvénytervezetet módosították. A nyilvánosság nagy érdeklődésére talált a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet is, amelynek módosításánál több mint 14 ezer észrevételt és javaslatot vettek tekintetbe. A szövetkezeti földművesek és a közös mezőgazda- sági vállalatok dolgozói pozitívan értékelték a törvénytervezetet. A vitában hangsúlyozták a szövetkezetek elsőrendű kötelességét, gondoskodni a nép ellátásáról, s kielégíteni főleg a fogyasztók minőséggel szemben támasztott növekvő igényeit. Több javaslat és álláspont érintette az olyan hiányosságokat is, amelyeknek megoldatlansága kedvezőtlenül hat a mezőgazdaság hatékony intenzifikálásának folyamatára. Szóba kerültek azok a kérdések is, amelyek összefüggnek a gazdasági mechanizmus átalakításának a mezőgazdaság feltételeire történő konkretizálásával. A szövetkezeti tagok és a nyilvánosság pozitívan fogadta a lakás-, a fogyasztási és az ipari szövetkezetekről szóló törvénytervezetet is s azt egyértelműen támogatta. Elismeréssel nyugtázták, hogy a szövetkezeti tagságban az egységes csehszlovák gazdaság fontos alkotó elemét látják. Az észrevételek nagy hányada vonatkozott magára a törvénytervezetre s mintegy 40 százalékukat tették ki azok az észrevételek, amelyek összefüggtek a szövetkezetek tevékenysége külső feltételeinek megteremtésével és a gazdasági mechanizmus átalakításával. Javaslatokat tettek a szövetkezetek helyzetének és tevékenységének pontosítására, főleg a szövetkezeti demokrácia fejlesztésére, a szövetkezeti szövetségek és a nemzeti bizottságok iránti viszonyra vonatkozóan. Egyértelműen támogatták a szövetkezeti mozgalomban a kétfokozatú rendszer megteremtését. Az ilyen észrevételek többségét belefoglalták a törvénytervezetbe. A nyilvános vita, a széles körű részvétel, a hozzászólók javaslatai és észrevételei a tényleges demokrácia iskolájának, szocialista társadalmunk további fejlődése útjainak és irányításainak megválasztása iránt az állampolgárok tényleges érdeklődése megnyilvánulásának minósít- hetőek. Tisztelt elvtársak, a gazdasági mechanizmus átalakítása nem lesz rövid és problémamentes folyamat. Ellenkezőleg, megkívánja új utak keresését, a koncepciók átértékelését, számos akadály elhárítását és konfliktusok megoldását. Nem szabad a szubjektivizmus hibájába esnünk, hanem következetesen elemeznünk, tárgyilagosan, az önbírálat szellemében értékelnünk kell munkánk eredményeit, s ennek alapján le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. Ezt azért hangsúlyozzuk, nehogy az esetleges kudarcok, hibák és tévedések ahhoz vezessenek, hogy kétségbe vonják ezt az egész rendszert. Az átalakítás ugyanis önmagában objektíve elkerülhetetlen, visszafordíthatatlan folyamat, s következetesen, meg nem alkuvóan harcolni kell megvalósításáért. A következetesség és az elvszerűség korparancs. Nem szabad, hogy a nehézségek és a részleges sikertelenségek eltanácsoljanak bennünket, hanem szükséges az, hogy még nagyobb igyekezetre, aktivitásra és kezdeményezésre ösztönözzenek bennünket. A gazdasági mechanizmus átalakítását társadalmunk átalakításának, egész életünk pozitív minőségi átalakítása új kilátásai megnyitásának összefüggéseiben értelmezzük. Célunk érvényt szerezni a szocializmus nemes értékeinek, a szociális igazságosságnak és a tényleges humanizmusnak, célunk az, hogy nemzeteink és nemzetiségeink méltóképpen gazdagítsák legújabbkori történetünket. A leninizmus úgy jellemzi a szocializmust, mint a tömegek alkotókészségének eredményét. Ez napjainkban annyit jelent, hogy az emberek részvétele az aktív alkotó tevékenységben a fejlődés jelen szakaszában megkívánja a magasfokúan kulturált politikai munkát, amely pártunk demokratikus hagyományaira, az emberek, az értelmi képességeik és a kritikus gondolkodásmódjuk, valamint a szocialista erkölcsük iránti bizalomra s ennek tiszteletére épül. Egyszóval helyes útra tértünk rá, de a célok még előttünk állnak. A Nemzeti Front politikai rendszerünk gerince Elvtársak! A gazdasági reform megvalósítása felé irányuló valamennyi lépésünk a nép érdekét szolgálja. Az átalakítás a nép ügye. Az egész társadalmat meg kell nyernünk az átalakításnak Az embereknek tudniuk kell, miről van szó, mi vár rájuk, s mit hoz ez számukra. Erre irányulnak a demokrácia tökéletesítésével és a szocialista önigazgatás fejlesztésével kapcsolatos intézkedések. A demokrácia tökéletesítése és a szocialista önigazgatás fejlesztése társadalmunk sikeres átalakításának alapfeltétele. A demokratikus hagyományok mélyen gyökereznek népünkben. A szocializmus megteremtette a feltételeket elmélyítésükhöz és széles körű érvényesítésükhöz. A CSKP politikája abból indul ki, hogy a szocialista rendszer fejlődésének legsajátabb, kiapadhatatlan forrását a dolgozók alkotó energiája, bölcsessége és tapasztalata képezi. Politikai rendszerünk gerincét a Nemzeti Front alkotja, amely népünk nemzeti felszabadító harcában született és a szocializmus építésének szakaszában reális erővé vált. Politikai rendszerünk, amelyben az elismert vezető erő a kommunista párt, megbízhatóan biztosítja a dolgozó nép hatalmát, az állampolgárok politikai és szociális-gazdasági jogait. Rendszerével és sokrétűségével megteremti az alapot a nép különféle érdekeinek és szükségleteinek kielégítéséhez, az állampolgárok széles körű társadalmi elkötelezettségéhez, politikai hovatartozásra, nemzetiségre vagy világnézetre való tekintet nélkül. A szocialista demokrácia működésének és fejlődésének nagy akadályai közé tartoznak a bürokratizmus különböző formái. Ezek forrását a direktív irányítás és a tülzott centralizáció képezi, amely nagy számú apparátusok létrehozásához vezet. A bürokratizmus személyhez kötött s úgy kell rá tekinteni, mint bizonyos emberek megnyilvánulására, néha a szervek megnyilvánulására, amelyek parancsokkal, tilalmakkal és adminisztrálással nehezítik az emberek életét, megbénítják kezdeményezésüket és azt az érzést váltják ki, hogy az emberek tehetetlenek ,,a hivatalokkal szemben“. Mindez ellentétben áll a párt politikájával és nem jellemző a szocializmusra. A bürokratizmus ellen elsősorban a demokrácia fejlesztésével, az állami és gazdasági apparátus ésszerű elrendezésével, a jogkör és felelősség pontos meghatározásával és következetes ellenőrzéssel kell harcolni, amely ellenőrzés nemcsak megállapítja a hiányosságokat, hanem névre- szólóan levonja a következtetéseket. A CSKP azt a célt tűzte ki, hogy politikai téren változások történjenek, s leküzdjék azokat a mechanizmusokat, amelyek gátolják és fékezik a társadalom aktivitását. Meg kell teremteni a feltételeket az emberek kezdeményezésének teljes kibontakoztatásához, hogy a munkahelyeken, üzemekben, városokban és falvakban valóban felelős gazdákká váljanak és részt vegyenek az őket érintő kérdések megoldásában. A CSKP KB márciusi ülésén számos határozatot fogadtunk el a rendszerünk nyújtotta létező formák és lehetőségek teljesebb kihasználására, a szocialista demokrácia új elemeinek fejlesztésére és kipróbálására. Gyakorlati megvalósításuk során fellendül a közélet, időszerű problémák merülnek fel, vita kerekedik a sürgető kérdésekről, amelyek az emberek életét és munkáját érintik. A szocialista demokrácia elmélyítése és területének kibővítése felé vezető úton alapvető jelentőségű lépésnek számítanak a dolgozókollektívák önigazgatási helyzetének és a vállalatok jogainak bővítéséről, szerveik szerepéről és a vezető (Folytatás a 4. oldalon)
