Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-17 / 296. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1987. XII. 17. Szovjet—amerikai szerződés a közepes hatótávolságú (RSD) és rövidebb hatótávolságú (RMD) rakétáik megsemmisítéséről Ezúttal közöljük a Washingtonban 1987. december 8-án Mihail Gorba­csov és Ronald Reagan által aláírt, a Szovjetunió és az USA közepes és rövidebb hatótávolságú rakétáinak megsemmisítéséről szóló szerző­dés szövegét. A Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok - a továbbiakban mint a felek - tudatában annak, hogy az atom­háború az egész emberiség számá­ra pusztító következményekkel jár­na, szem előtt tartva a hadászati stabilitás megszilárdítását, meggyő­ződve arról, hogy a jelen szerződés­ben részletezett intézkedések hoz­zájárulnak a háborús veszély csök­kentéséhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, s te­kintettel az atomsorompó-egyez- mény VI. cikkelyéből eredő kötele­zettségeikre, a következőkben álla­podtak meg: I. cikkely Jelen szerződés rendelkezéseivel összhangban, amely szerződés el­választhatatlan részként magában foglalja a megállapodásról szóló emlékeztetőt és a jegyzőkönyveket, a felek megsemmisítik közepes és rövidebb hatótávolságú rakétáikat, a jövőben nem lesznek ilyen eszkö­zeik és teljesítik az ebben a szerző­désben foglalt további kötelezettsé­geiket. II. cikkely E szerződés céljai számára: 1.A „ballisztikus rakéta" kifeje­zés olyan rakétát jelöl, amely röppá- lyájának nagy része ballisztikus. A „szárazföldi bázison telepített bal­lisztikus rakéta (BRNB)“ földi bázi­son telepített ballisztikus rakétát je­löl, amely fegyverek hordozója. 2. A „manőverező robotrepülö- gép" olyan pilóta nélküli eszközt jelöl, amely saját hajtóberendezés­sel van ellátva és amely röppályájá- nak nagy része az aerodinamikus nyomóerő kihasználásával biztosí­tott. A „földi bázison telepített manő­verező robotrepülögép (KRNB)" ki­fejezés földi bázison telepített ma­nőverező robotrepülőgépet jelöl, amely fegyverek hordozója. 3. A „BRNB kilövőberendezés“ földi bázison telepített, a BRNB kilö­vésére szolgáló stacionáris kilövő­berendezést vagy mozgatható kilö­vőállást és kilövőberendezést jelöl. 4. A „KRNB kilövöberendezés“ földi bázison telepített KRNB kilövé­sére szolgáló, stacionáris kilövőbe­rendezést vagy mozgatható kilövő­állást és kilövőberendezést jelöl. 5. A „közepes hatótávolságú ra­kéta“ kifejezés BRNB-t vagy KRNB-t jelöl, amely hatótávolsága megha­ladja az ezer kilométert, de nem hosszabb 5500 kilométernél. 6. A „rövidebb hatótávolságú ra­kéta" kifejezés olyan BRNB-t vagy KRNB-t jelöl, amely hatótávolsága 500 vagy több kilométer, de nem hosszabb 1000 kilométernél. 7. A „telepítési körzet“ olyan speciálisan behatárolt területet jelöl, amely határain belül mozoghatnak a közepes hatótávolságú rakéták és e rakéták kilövőberendezései és amely határain belül fekszik egy vagy néhány operatív rakétabázis. 8. Az „operatív rakétabázis" kife­jezés a következőket jelöli: A) ha közepes hatótávolságú ra­kétákról van szó - létesítmények komplexumát a telepítési körzet ha­tárain belül, ahol általában a köze­pes hatótávolságú rakéták és kilövő­berendezéseik mozognak és ahol rendszerint e rakétákkal és kilövő­berendezéseikkel kapcsolatos kise­gítő létesítmények is vannak, ame­lyekben e rakétákkal és kilövőberen­dezéseikkel összefüggő kisegítő be­rendezések találhatók; és B) ha rövidebb hatótávolságú ra­kétákról van szó - létesítmények komplexumát bármely olyan helyen, ahol rendszerint a rövidebb hatótá­volságú rakéták és kilövőberende­zéseik mozognak, amely létesítmé­nyeken vannak rendszerint e raké­tákkal és kilövőberendezéseikkel kapcsolatos kisegítő berendezések. 9. A „kisegítő rakétaobjektum“ kifejezés a közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták és kilövőberen­dezéseik viszonylatában jelöli a ra­kéták gyártására vagy kilövőberen­dezéseik gyártására szolgáló léte­sítményt, azt a helyet, ahol a rakétá­kat javítják vagy ahol a kilövőberen­dezéseket javítják, a rakétákkal vég­zett gyakorlatok és a rakéták raktá­rozásának helyét vagy a kilövőbe­rendezések raktározásának helyét, a kísérleti lőtereket, a megsemmisí­tés helyét, ahogy ezen kifejezések definícióját a megállapodásról szóló emlékeztető adja meg. 10. A „szállítás" kifejezés jelöli a közepes hatótávolságú rakéta vagy kilövőberendezése áthelyezé­sét a kisegítő rakétalétesítmények között, e létesítmények és a telepí­tési körzet között vagy a telepítési körzetek között, vagy a rövidebb hatótávolságú rakéta vagy kilövőbe­rendezése áthelyezését a kisegítő rakétalétesítményről vagy az opera­tív rakétabázisról a megsemmisítés e szerződés IX. cikkelye 5.(F) pont­jával összhangban bejelentett he­lyére. 11. A „telepített rakéta" kifejezés a telepítési körzet határain belül ta­lálható közepes hatótávolságú raké­tát vagy az operatív rakétabázison levő rövidebb hatótávolságú rakétát jelent. 12. A „nem telepített rakéta“ kife­jezés a telepítési körzeten kívül ta­lálható közepes hatótávolságú raké­tát vagy az operatív rakétabázison kívül található rövidebb hatótávolsá­gú rakétát jelöli. 13. A „telepített kilövőberende­zés“ kifejezés a közepes hatótávol­ságú rakétának a telepítési körzet­ben található kilövőberendezését vagy a rövidebb hatótávolságú raké­tának az operatív rakétabázison ta­lálható kilövőberendezését jelöli. 14. A „nem telepített kilövőberen­dezés“ kifejezés jelöli a közepes hatótávolságú rakéta kilövőberen­dezését, amely a telepítési körzeten kívül található vagy a rövidebb ható- távolságú rakéta kilövőberendezé­sét, amely az operatív rakétabázi­son kívül található. 15. A „telepítés helyéül szolgáló állam“ kifejezés bármely olyan or­szágot jelöl a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül, amely te­rületén az 1987. november 1 -ét kö­vető bármely pillanatban közepes vagy rövidebb hatótávolságú raké­ták, ezek kilövőberendezései, vagy e rakétákkal és kilövőberendezése­ikkel kapcsolatos kisegítő létesítmé­nyek voltak elhelyezve. Az éppen szállított rakéták vagy kilövőberen­dezések nem minősülnek „telepi- tettnek“. , III. cikkely 1. Jelen szerződés céljaira a kö­zepes hatótávolságú rakéta megle­vő típusának minősül: A) a Szovjetunió számára azok a rakétatípusok, amelyeket a Szov­jetunióban RSD-10-esnek, R-12- esnek és R-14-esnek neveznek, és amelyek az Egyesült Államokban SS-20-asként, SS-4-esként és SS-5-ösként ismertek; és B) az Egyesült Államok számára azok a rakétatípusok, amelyeket az Egyesült Államokban Pershing 2- nek és BGM 109G-nek neveznek, és amelyek a Szovjetunióban ha­sonló megnevezésen ismertek. 2. Jelen szerződés céljaira a rövi­debb hatótávolságú rakéta meglevő típusának minősül: A) a Szovjetunió számára azok a rakétatípusok, amelyeket a Szov­jetunióban OTR-22-esnek és OTR-23-asnak neveznek és ame­lyek az Egyesült Államokban SS-12-esként és SS-23-asként is­mertek, és B) az Egyesült Államok számára a rakétáknak azt a típusát, amelyet az Egyesült Államokban Pershing 1A-nak neveznek és amely a Szov­jetunióban ugyanilyen néven ismert. IV. cikkely 1. A felek megsemmisítik összes közepes hatótávolságú rakétájukat és e rakéták kilövőberendezéseit és úgyszintén az ezekkel a rakétákkal és kilövőberendezéseikkel kapcso­latos valamennyi kisegítő létesít­ményt és berendezést, ami a létesít­mények és berendezések azon ka­tegóriáira vonatkozik, amelyek a megállapodásról szóló emlékezte­tőben vannak felsorolva, mégpedig úgy, hogy jelen szerződés érvénybe lépésétől számítva legkésőbb há­rom éven belül és a jövőben se legyenek egyik félnek sem ilyen ra­kétái, kilövőberendezései, kisegítő létesítményei és berendezései. 2. E cikkely 1. pontjában rögzített rendelkezések megvalósítása céljá­ból jelen szerződés érvénybe lépése után mindkét fél hozzálát telepített és nem telepített valamennyi köze­pes hatótávolságú rakétájának, e ra­kéták telepített és nem telepített ki- lövöberendezéseinek és ezekkel a rakétákkal és kilövöberendezése- ikkel kapcsolatos kisegítő létesítmé­nyeknek és berendezéseknek a kor­látozásához, és ezt a korlátozást jelen szerződés rendelkezéseivel - összhangban minden szakasz egész időtartama alatt folytatják. A korlátozások két szakaszban való­sulnak meg, úgy, hogy: A) az első szakasz végén, vagyis jelen szerződés érvénybe lépése után legkésőbb 29 hónappal: I. a közepes hatótávolságú raké­ták telepített kilövőberendezéseinek száma mindkét félnél ne haladja meg azt a mennyiséget, amely- mint a felek feltételezik - egyidő- ben 171 robbanótöltet hordozására képes rakétákat foglal magában; II. a telepített közepes hatótávol­ságú rakéták száma mindkét félnél ne haladja meg azt a mennyiséget, amely - mint a felek feltételezik- 180 robbanótöltetet hordoz; III. a közepes hatótávolságú ra­kéták telepített és nem telepített ki- lövöberendezéseinek száma együt­tesen egyik félnél sem haladja meg a kilövőberendezéseknek azt a mennyiségét, amely egyidőben- mint a felek feltételezik - 200 robbanótöltettel felszerelt rakétákat képes magában foglalni; IV. a telepített és nem telepített közepes hatótávolságú rakéták szá­ma együttesen egyik félnél sem ha­ladja meg azt a mennyiséget, amely- mint a felek feltételezik - 200 robbanótöltet hordozására képes; és V. mindkét fél megfelelő típusú telepített és nem telepített közepes hatótávolságú BRNB-inek együttes számaránya az adott fél megfelelő típusú telepített és nem telepített közepes hatótávolságú rakétáinak összlétszámához képest ne haladja meg e közepes hatótávolságú BRNB-k arányát az adott félnek ezekhez a közepes hatótávolságú rakétáihoz képest az 1987. novem­ber 1-i állapot szerint, ahogy az a megállapodásról szóló emlékezte­tőben van meghatározva; B) a második szakasz végéig, vagy­is jelen szerződés érvénybe lépé­se után legkésőbb három éven belül legyen megsemmisítve mindkét fél valamennyi közepes hatótávolságú rakétája, e rakéták kilövőberendezé­sei és az ezekkel a rakétákkal és kilövőberendezésekkel kapcsolatos kisegítő létesítmények és berende­zések, mégpedig azon kategóriák­hoz tartozók, amelyek a megállapo­dásról szóló emlékeztetőben vannak meghatározva. V. cikkely 1. Mindkét fél felszámolja összes rövidebb hatótávolságú rakétáját és e rakéták kilövőberendezéseit, vala­mint az e rakétákkal és kilövőberen­dezésekkel kapcsolatos összes ki­segítő berendezést, mégpedig azon kategóriákba tartozókat, amelyek a megállapodásról szóló emlékezte­tőben vannak meghatározva, hogy jelen szerződés érvénybe lépésétől számítva legkésőbb 18 hónapon be­lül és a jövőben egyik fél sem ren­delkezzen ilyen rakétákkal, kilövő­berendezésekkel és kisegítő beren­dezésekkel. 2. Jelen szerződés érvénybe lé­pése után legkésőbb 90 napon belül mindkét fél befejezi valamennyi tele­pített rövidebb hatótávolságú raké­tájának, e rakéták összes telepített és nem telepített kilövőberendezésé­nek az áthelyezését a megsemmisí­tés helyszínére, és addig hagyja őket ezeken a helyeken, amíg a megsemmisítést szabályozó jegy­zőkönyvvel összhangban nem lesz­nek megsemmisítve. Jelen szerző­dés érvénybe lépése után legké­sőbb 12 hónapon belül mindkét fél befejezi valamennyi nem telepített rövidebb hatótávolságú rakétájának áthelyezését megsemmisítésük he­lyére és addig hagyja őket ezeken a helyeken, amíg a megsemmisítést szabályozó jegyzőkönyvvel össz­hangban nem lesznek megsemmi­sítve. 3. A rövidebb hatótávolságú raké­ták és kilövóberendezéseik nem lesznek a megsemmisítés egyazon helyén. Ezek a helyek legkevesebb 1000 kilométer távolságra lesznek egymástól VI. cikkely 1. Jelen szerződés érvénybe lé­pése után és tovább a jövőben egyik fél sem: A) fog gyártani semmilyen köze­pes hatótávolságú rakétát, nem hajt végre velük repülési kísérleteket és nem fogja gyártani e rakéták semmi­lyen fokozatát és e rakéták semmi­lyen kilövőberendezéseit; B) nem fog gyártani semmilyen rövidebb hatótávolságú rakétát, nem hajt végre velük repülési kísérlete­ket, nem fogja kilőni ezeket a rakétá­kat és nem fogja gyártani e rakéták egyetlen fokozatát és e rakéták kilö­vőberendezéseit sem. 2. Tekintet nélkül e cikkely 1. pontjának rendelkezéseire, a felek mindegyikének jogában áll gyártani a jelen szerződés által nem korláto­zott BRNB-típust, amelynél a több mint egyfokozatú meglevő BRNB- típus fokozatával külsőre azonos, de vele fel nem cserélhető fokozatot használnak, azzal a feltétellel, hogy az adott fél nem gyárt semmilyen más fokozatot, amely a közepes hatótávolságú BRNB meglevő típu­sának bármelyik fokozatával külsőre azonos, de vele fel nem cserélhető. VII. cikkely Jelen szerződés céljai számára érvényes: 1. Ha a ballisztikus rakéta vagy a manőverező robotrepülőgép át­ment a repülési kísérleteken vagy fegyverek szállítása céljából volt te­lepítve, akkor minden ilyen típusú ra­kéta fegyverhordozónak minősül. ­2. Ha a BRNB vagy KRNB köze­pes hatótávolságú rakéta, akkor minden ilyen típusú BRNB vagy KRNB közepes hatótávolságú raké­tának minősül. Ha a BRNB vagy KRNB rövidebb hatótávolságú raké­ta, akkor minden ilyen típusú BRNB vagy KRNB rövidebb hatótávolságú rakétának minősül. 3. Ha a BRNB kizárólag a föld fel­színén kívül levő objektumok felfo­gására és az ellenük folytatott harc­ra kifejlesztett és kipróbált balliszti­kus rakéta, akkor az ilyen BRNB nem minősül olyan rakétának, amelyre vonatkoznak a jelen szerző­dés korlátozásai. 4. A jelen szerződés III. cikkelyé­ben nem említett BRNB hatótávol­ságának az a maximális hatótávol­ság minősül, amelyen a rakétát ki­próbálták. E szerződés III. cikkelyé­ben nem említett KRNB hatótávol­ságának az a maximális távolság minősül, amelyet a rakéta összes üzemanyag elfogyasztásával nor­mális tervezett üzemben megtesz, és amelyet a földi szférára vonatko­zóan a start pontjától a becsapódás pontjáig a rakétapálya tervében ha­tároztak meg. Az BRNB vagy KRNB, amely hatótávolsága 500 kilométer vagy ennél több, de nem haladja meg az 1000 kilométert, rövidebb hatótávolságú rakétának minősül. Az a BRNB vagy KRNB, amely ható- távolsága meghaladja az 1000 kilo­métert, de az 5500 kilométert nem, közepes hatótávolságú rakétának minősül. 5. A meglevő típusú közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéta által hordozott robbanótöltetek maxi­mális számának minősül a megálla­podásról szóló emlékeztetőben e ra­kétatípus számára meghatározott mennyiség. 6. Valamennyi BRNB vagy KRNB a megállapodásról szóló emlékezte­tőben meghatározott BRNB- vagy KRNB-típushoz tartozó maximális robbanótöJtettel felszerelt rakétának minősül. 7. Ha a kilövőberendezést a BRNB vagy KRNB kilövésére pró­bálták ki, akkor minden ilyen típusú kilövőberendezés a BRNB vagy KRNB kilövésére kipróbált kilövöbe- rendezésnek minősül. 8. Ha a kilövöberendezés bármi­lyen meghatározott típusú BRNB-t vagy KRNB-t tartalmazott, vagy ha ezek kilövésére használták, akkor minden ilyen típusú kilövőberende­zés a BRNB és KRNB adott típusa kilövőberendezésének minősül. 9. A közepes vagy rövidebb ható- távolságú rakéta valamely típusának kilövőberendezése által egyidőben szállítani vagy tartalmazni képesnek tartott rakéták számának az a meny- nyiség minősül, amely a megállapo­dásról szóló emlékeztetőben e típu­sú rakéták kilövőberendezései szá­mára van meghatározva. 10. Kivéve azt az esetet, amikor a megsemmisítés a megsemmisí­tést szabályozó jegyzőkönyvnek megfelelően történik, a következő­képp kell eljárni: A) az olyan BRNB esetében, amely fokozatait külön-külön raktá­rozzák vagy helyezik át, akkor a kö­zepes vagy rövidebb hatótávolságú BRNB leghosszabb fokozata egész rakétának számít; B) ha olyan BRNB-ről van szó, amely fokozatait nem külön-külön raktározzák vagy helyezik át, akkor a kö­zepes hatótávolságú BRNB kilövé­sekor használatos konténertípus egész rakétának számít, feltéve, ha az egyik fél nem bizonyítja be a má­siknak megnyugtató módon, hogy a konténer nem tartalmazza ezt a rakétát vagy közepes vagy rövi­debb hatótávolságú BRNB-t össze­szerelt formában; C) ami a KRNB-t illeti, a közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéta teste egész rakétának számít. 11. Az a ballisztikus rakéta, amely nem földi bázisról történő alkalma­zás változatában készült, nem minő­sül BRNB-nek, ha e rakéta kísérleti kilövése a kísérleti lőtéren olyan földi bázisú stacionáris kilövóberendezés- ből történik, amely kizárólag kí­sérleti célokra használatos, és amely megkülönböztethető a BRNB kilövőberendezésétől. Az a manőve­rező robotrepülőgép, amely nem a földi bázisú alkalmazás változatá­ban készült, nem minősül KRNB- nek, ha e rakéta kísérleti kilövése a kísérleti lőtéren olyan földi bázisú stacionáris kilövőberendezésből tör­ténik, amely kizárólag kísérleti cé­lokra használatos és amely megkü­lönböztethető a KRNB kilövőberen­dezésétől. 12. A felek a hajtórendszerek számára csak a meglevő típusú haj­tófokozatokat gyárthatják és alkal­mazhatják, ellenkező esetben eze­ket közepes vagy rövidebb hatótá­volságú rakétáknak lehetne minősí­teni. E hajtórendszerek kilövése nem minősül közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéta repülési kísér­letének, ha: A) e hajtórendszereknél használt fokozatok különböznek a jelen szer­ződés III. cikkelyében a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták meglevő típusaiként feltüntetett ra­kétákon használatos fokozatoktól; B) e hajtórendszereket csak a ku­tatásra és fejlesztésre használják a létesítmények, de nem maguk a hajtórendszerek kísérletei során; C) e hajtórendszerek kilövőbe­rendezéseinek száma együttesen bármelyik adott pillanatban egyik fél­nél sem haladja meg a 35 egységet; és D) e hajtórendszerek kilövőbe­rendezései stacionárisak, a föld fel­színén és a megállapodásról szóló emlékeztetőben meghatározott ku­tatás és fejlesztés céljából csak az indítóállomásokon vannak elhe­lyezve. A kutatás és fejlesztés céljait szolgáló indítóállásokra nem vonat­koznak a jelen szerződés XI. cikke­lye szerinti ellenőrzések. VIII. cikkely 1 Minden közepes hatótávolságú rakéta és e rakéták kilövőberende­zései a telepítési körzetekben van­nak a kisegítő rakétaobjektumokon, vagy pedig szállítják őket. Közepes hatótávolságú rakéták és e rakéták indítóberendezései sehol másutt nincsenek. 2. A közepes hatótávolságú raké­ták fokozatai a telepítési körzetek­ben, a kisegítő rakétaobjektumokon vannak, esetleg szállítják őket a te­lepítési körzetek között, a kisegítő rakétaobjektumok között, vagy a ki­segítő rakétaobjektumok és a telepí­tési körzetek között. 3. A megsemmisítés helyszínére való szállításig - amint e szerződés (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents