Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-17 / 296. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 1987. XII. 17. Szovjet—amerikai szerződés a közepes hatótávolságú (RSD) és rövidebb hatótávolságú (RMD) rakétáik megsemmisítéséről Ezúttal közöljük a Washingtonban 1987. december 8-án Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan által aláírt, a Szovjetunió és az USA közepes és rövidebb hatótávolságú rakétáinak megsemmisítéséről szóló szerződés szövegét. A Szovjetunió és az Egyesült Államok - a továbbiakban mint a felek - tudatában annak, hogy az atomháború az egész emberiség számára pusztító következményekkel járna, szem előtt tartva a hadászati stabilitás megszilárdítását, meggyőződve arról, hogy a jelen szerződésben részletezett intézkedések hozzájárulnak a háborús veszély csökkentéséhez, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításához, s tekintettel az atomsorompó-egyez- mény VI. cikkelyéből eredő kötelezettségeikre, a következőkben állapodtak meg: I. cikkely Jelen szerződés rendelkezéseivel összhangban, amely szerződés elválaszthatatlan részként magában foglalja a megállapodásról szóló emlékeztetőt és a jegyzőkönyveket, a felek megsemmisítik közepes és rövidebb hatótávolságú rakétáikat, a jövőben nem lesznek ilyen eszközeik és teljesítik az ebben a szerződésben foglalt további kötelezettségeiket. II. cikkely E szerződés céljai számára: 1.A „ballisztikus rakéta" kifejezés olyan rakétát jelöl, amely röppá- lyájának nagy része ballisztikus. A „szárazföldi bázison telepített ballisztikus rakéta (BRNB)“ földi bázison telepített ballisztikus rakétát jelöl, amely fegyverek hordozója. 2. A „manőverező robotrepülö- gép" olyan pilóta nélküli eszközt jelöl, amely saját hajtóberendezéssel van ellátva és amely röppályájá- nak nagy része az aerodinamikus nyomóerő kihasználásával biztosított. A „földi bázison telepített manőverező robotrepülögép (KRNB)" kifejezés földi bázison telepített manőverező robotrepülőgépet jelöl, amely fegyverek hordozója. 3. A „BRNB kilövőberendezés“ földi bázison telepített, a BRNB kilövésére szolgáló stacionáris kilövőberendezést vagy mozgatható kilövőállást és kilövőberendezést jelöl. 4. A „KRNB kilövöberendezés“ földi bázison telepített KRNB kilövésére szolgáló, stacionáris kilövőberendezést vagy mozgatható kilövőállást és kilövőberendezést jelöl. 5. A „közepes hatótávolságú rakéta“ kifejezés BRNB-t vagy KRNB-t jelöl, amely hatótávolsága meghaladja az ezer kilométert, de nem hosszabb 5500 kilométernél. 6. A „rövidebb hatótávolságú rakéta" kifejezés olyan BRNB-t vagy KRNB-t jelöl, amely hatótávolsága 500 vagy több kilométer, de nem hosszabb 1000 kilométernél. 7. A „telepítési körzet“ olyan speciálisan behatárolt területet jelöl, amely határain belül mozoghatnak a közepes hatótávolságú rakéták és e rakéták kilövőberendezései és amely határain belül fekszik egy vagy néhány operatív rakétabázis. 8. Az „operatív rakétabázis" kifejezés a következőket jelöli: A) ha közepes hatótávolságú rakétákról van szó - létesítmények komplexumát a telepítési körzet határain belül, ahol általában a közepes hatótávolságú rakéták és kilövőberendezéseik mozognak és ahol rendszerint e rakétákkal és kilövőberendezéseikkel kapcsolatos kisegítő létesítmények is vannak, amelyekben e rakétákkal és kilövőberendezéseikkel összefüggő kisegítő berendezések találhatók; és B) ha rövidebb hatótávolságú rakétákról van szó - létesítmények komplexumát bármely olyan helyen, ahol rendszerint a rövidebb hatótávolságú rakéták és kilövőberendezéseik mozognak, amely létesítményeken vannak rendszerint e rakétákkal és kilövőberendezéseikkel kapcsolatos kisegítő berendezések. 9. A „kisegítő rakétaobjektum“ kifejezés a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták és kilövőberendezéseik viszonylatában jelöli a rakéták gyártására vagy kilövőberendezéseik gyártására szolgáló létesítményt, azt a helyet, ahol a rakétákat javítják vagy ahol a kilövőberendezéseket javítják, a rakétákkal végzett gyakorlatok és a rakéták raktározásának helyét vagy a kilövőberendezések raktározásának helyét, a kísérleti lőtereket, a megsemmisítés helyét, ahogy ezen kifejezések definícióját a megállapodásról szóló emlékeztető adja meg. 10. A „szállítás" kifejezés jelöli a közepes hatótávolságú rakéta vagy kilövőberendezése áthelyezését a kisegítő rakétalétesítmények között, e létesítmények és a telepítési körzet között vagy a telepítési körzetek között, vagy a rövidebb hatótávolságú rakéta vagy kilövőberendezése áthelyezését a kisegítő rakétalétesítményről vagy az operatív rakétabázisról a megsemmisítés e szerződés IX. cikkelye 5.(F) pontjával összhangban bejelentett helyére. 11. A „telepített rakéta" kifejezés a telepítési körzet határain belül található közepes hatótávolságú rakétát vagy az operatív rakétabázison levő rövidebb hatótávolságú rakétát jelent. 12. A „nem telepített rakéta“ kifejezés a telepítési körzeten kívül található közepes hatótávolságú rakétát vagy az operatív rakétabázison kívül található rövidebb hatótávolságú rakétát jelöli. 13. A „telepített kilövőberendezés“ kifejezés a közepes hatótávolságú rakétának a telepítési körzetben található kilövőberendezését vagy a rövidebb hatótávolságú rakétának az operatív rakétabázison található kilövőberendezését jelöli. 14. A „nem telepített kilövőberendezés“ kifejezés jelöli a közepes hatótávolságú rakéta kilövőberendezését, amely a telepítési körzeten kívül található vagy a rövidebb ható- távolságú rakéta kilövőberendezését, amely az operatív rakétabázison kívül található. 15. A „telepítés helyéül szolgáló állam“ kifejezés bármely olyan országot jelöl a Szovjetunión és az Egyesült Államokon kívül, amely területén az 1987. november 1 -ét követő bármely pillanatban közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéták, ezek kilövőberendezései, vagy e rakétákkal és kilövőberendezéseikkel kapcsolatos kisegítő létesítmények voltak elhelyezve. Az éppen szállított rakéták vagy kilövőberendezések nem minősülnek „telepi- tettnek“. , III. cikkely 1. Jelen szerződés céljaira a közepes hatótávolságú rakéta meglevő típusának minősül: A) a Szovjetunió számára azok a rakétatípusok, amelyeket a Szovjetunióban RSD-10-esnek, R-12- esnek és R-14-esnek neveznek, és amelyek az Egyesült Államokban SS-20-asként, SS-4-esként és SS-5-ösként ismertek; és B) az Egyesült Államok számára azok a rakétatípusok, amelyeket az Egyesült Államokban Pershing 2- nek és BGM 109G-nek neveznek, és amelyek a Szovjetunióban hasonló megnevezésen ismertek. 2. Jelen szerződés céljaira a rövidebb hatótávolságú rakéta meglevő típusának minősül: A) a Szovjetunió számára azok a rakétatípusok, amelyeket a Szovjetunióban OTR-22-esnek és OTR-23-asnak neveznek és amelyek az Egyesült Államokban SS-12-esként és SS-23-asként ismertek, és B) az Egyesült Államok számára a rakétáknak azt a típusát, amelyet az Egyesült Államokban Pershing 1A-nak neveznek és amely a Szovjetunióban ugyanilyen néven ismert. IV. cikkely 1. A felek megsemmisítik összes közepes hatótávolságú rakétájukat és e rakéták kilövőberendezéseit és úgyszintén az ezekkel a rakétákkal és kilövőberendezéseikkel kapcsolatos valamennyi kisegítő létesítményt és berendezést, ami a létesítmények és berendezések azon kategóriáira vonatkozik, amelyek a megállapodásról szóló emlékeztetőben vannak felsorolva, mégpedig úgy, hogy jelen szerződés érvénybe lépésétől számítva legkésőbb három éven belül és a jövőben se legyenek egyik félnek sem ilyen rakétái, kilövőberendezései, kisegítő létesítményei és berendezései. 2. E cikkely 1. pontjában rögzített rendelkezések megvalósítása céljából jelen szerződés érvénybe lépése után mindkét fél hozzálát telepített és nem telepített valamennyi közepes hatótávolságú rakétájának, e rakéták telepített és nem telepített ki- lövöberendezéseinek és ezekkel a rakétákkal és kilövöberendezése- ikkel kapcsolatos kisegítő létesítményeknek és berendezéseknek a korlátozásához, és ezt a korlátozást jelen szerződés rendelkezéseivel - összhangban minden szakasz egész időtartama alatt folytatják. A korlátozások két szakaszban valósulnak meg, úgy, hogy: A) az első szakasz végén, vagyis jelen szerződés érvénybe lépése után legkésőbb 29 hónappal: I. a közepes hatótávolságú rakéták telepített kilövőberendezéseinek száma mindkét félnél ne haladja meg azt a mennyiséget, amely- mint a felek feltételezik - egyidő- ben 171 robbanótöltet hordozására képes rakétákat foglal magában; II. a telepített közepes hatótávolságú rakéták száma mindkét félnél ne haladja meg azt a mennyiséget, amely - mint a felek feltételezik- 180 robbanótöltetet hordoz; III. a közepes hatótávolságú rakéták telepített és nem telepített ki- lövöberendezéseinek száma együttesen egyik félnél sem haladja meg a kilövőberendezéseknek azt a mennyiségét, amely egyidőben- mint a felek feltételezik - 200 robbanótöltettel felszerelt rakétákat képes magában foglalni; IV. a telepített és nem telepített közepes hatótávolságú rakéták száma együttesen egyik félnél sem haladja meg azt a mennyiséget, amely- mint a felek feltételezik - 200 robbanótöltet hordozására képes; és V. mindkét fél megfelelő típusú telepített és nem telepített közepes hatótávolságú BRNB-inek együttes számaránya az adott fél megfelelő típusú telepített és nem telepített közepes hatótávolságú rakétáinak összlétszámához képest ne haladja meg e közepes hatótávolságú BRNB-k arányát az adott félnek ezekhez a közepes hatótávolságú rakétáihoz képest az 1987. november 1-i állapot szerint, ahogy az a megállapodásról szóló emlékeztetőben van meghatározva; B) a második szakasz végéig, vagyis jelen szerződés érvénybe lépése után legkésőbb három éven belül legyen megsemmisítve mindkét fél valamennyi közepes hatótávolságú rakétája, e rakéták kilövőberendezései és az ezekkel a rakétákkal és kilövőberendezésekkel kapcsolatos kisegítő létesítmények és berendezések, mégpedig azon kategóriákhoz tartozók, amelyek a megállapodásról szóló emlékeztetőben vannak meghatározva. V. cikkely 1. Mindkét fél felszámolja összes rövidebb hatótávolságú rakétáját és e rakéták kilövőberendezéseit, valamint az e rakétákkal és kilövőberendezésekkel kapcsolatos összes kisegítő berendezést, mégpedig azon kategóriákba tartozókat, amelyek a megállapodásról szóló emlékeztetőben vannak meghatározva, hogy jelen szerződés érvénybe lépésétől számítva legkésőbb 18 hónapon belül és a jövőben egyik fél sem rendelkezzen ilyen rakétákkal, kilövőberendezésekkel és kisegítő berendezésekkel. 2. Jelen szerződés érvénybe lépése után legkésőbb 90 napon belül mindkét fél befejezi valamennyi telepített rövidebb hatótávolságú rakétájának, e rakéták összes telepített és nem telepített kilövőberendezésének az áthelyezését a megsemmisítés helyszínére, és addig hagyja őket ezeken a helyeken, amíg a megsemmisítést szabályozó jegyzőkönyvvel összhangban nem lesznek megsemmisítve. Jelen szerződés érvénybe lépése után legkésőbb 12 hónapon belül mindkét fél befejezi valamennyi nem telepített rövidebb hatótávolságú rakétájának áthelyezését megsemmisítésük helyére és addig hagyja őket ezeken a helyeken, amíg a megsemmisítést szabályozó jegyzőkönyvvel összhangban nem lesznek megsemmisítve. 3. A rövidebb hatótávolságú rakéták és kilövóberendezéseik nem lesznek a megsemmisítés egyazon helyén. Ezek a helyek legkevesebb 1000 kilométer távolságra lesznek egymástól VI. cikkely 1. Jelen szerződés érvénybe lépése után és tovább a jövőben egyik fél sem: A) fog gyártani semmilyen közepes hatótávolságú rakétát, nem hajt végre velük repülési kísérleteket és nem fogja gyártani e rakéták semmilyen fokozatát és e rakéták semmilyen kilövőberendezéseit; B) nem fog gyártani semmilyen rövidebb hatótávolságú rakétát, nem hajt végre velük repülési kísérleteket, nem fogja kilőni ezeket a rakétákat és nem fogja gyártani e rakéták egyetlen fokozatát és e rakéták kilövőberendezéseit sem. 2. Tekintet nélkül e cikkely 1. pontjának rendelkezéseire, a felek mindegyikének jogában áll gyártani a jelen szerződés által nem korlátozott BRNB-típust, amelynél a több mint egyfokozatú meglevő BRNB- típus fokozatával külsőre azonos, de vele fel nem cserélhető fokozatot használnak, azzal a feltétellel, hogy az adott fél nem gyárt semmilyen más fokozatot, amely a közepes hatótávolságú BRNB meglevő típusának bármelyik fokozatával külsőre azonos, de vele fel nem cserélhető. VII. cikkely Jelen szerződés céljai számára érvényes: 1. Ha a ballisztikus rakéta vagy a manőverező robotrepülőgép átment a repülési kísérleteken vagy fegyverek szállítása céljából volt telepítve, akkor minden ilyen típusú rakéta fegyverhordozónak minősül. 2. Ha a BRNB vagy KRNB közepes hatótávolságú rakéta, akkor minden ilyen típusú BRNB vagy KRNB közepes hatótávolságú rakétának minősül. Ha a BRNB vagy KRNB rövidebb hatótávolságú rakéta, akkor minden ilyen típusú BRNB vagy KRNB rövidebb hatótávolságú rakétának minősül. 3. Ha a BRNB kizárólag a föld felszínén kívül levő objektumok felfogására és az ellenük folytatott harcra kifejlesztett és kipróbált ballisztikus rakéta, akkor az ilyen BRNB nem minősül olyan rakétának, amelyre vonatkoznak a jelen szerződés korlátozásai. 4. A jelen szerződés III. cikkelyében nem említett BRNB hatótávolságának az a maximális hatótávolság minősül, amelyen a rakétát kipróbálták. E szerződés III. cikkelyében nem említett KRNB hatótávolságának az a maximális távolság minősül, amelyet a rakéta összes üzemanyag elfogyasztásával normális tervezett üzemben megtesz, és amelyet a földi szférára vonatkozóan a start pontjától a becsapódás pontjáig a rakétapálya tervében határoztak meg. Az BRNB vagy KRNB, amely hatótávolsága 500 kilométer vagy ennél több, de nem haladja meg az 1000 kilométert, rövidebb hatótávolságú rakétának minősül. Az a BRNB vagy KRNB, amely ható- távolsága meghaladja az 1000 kilométert, de az 5500 kilométert nem, közepes hatótávolságú rakétának minősül. 5. A meglevő típusú közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéta által hordozott robbanótöltetek maximális számának minősül a megállapodásról szóló emlékeztetőben e rakétatípus számára meghatározott mennyiség. 6. Valamennyi BRNB vagy KRNB a megállapodásról szóló emlékeztetőben meghatározott BRNB- vagy KRNB-típushoz tartozó maximális robbanótöJtettel felszerelt rakétának minősül. 7. Ha a kilövőberendezést a BRNB vagy KRNB kilövésére próbálták ki, akkor minden ilyen típusú kilövőberendezés a BRNB vagy KRNB kilövésére kipróbált kilövöbe- rendezésnek minősül. 8. Ha a kilövöberendezés bármilyen meghatározott típusú BRNB-t vagy KRNB-t tartalmazott, vagy ha ezek kilövésére használták, akkor minden ilyen típusú kilövőberendezés a BRNB és KRNB adott típusa kilövőberendezésének minősül. 9. A közepes vagy rövidebb ható- távolságú rakéta valamely típusának kilövőberendezése által egyidőben szállítani vagy tartalmazni képesnek tartott rakéták számának az a meny- nyiség minősül, amely a megállapodásról szóló emlékeztetőben e típusú rakéták kilövőberendezései számára van meghatározva. 10. Kivéve azt az esetet, amikor a megsemmisítés a megsemmisítést szabályozó jegyzőkönyvnek megfelelően történik, a következőképp kell eljárni: A) az olyan BRNB esetében, amely fokozatait külön-külön raktározzák vagy helyezik át, akkor a közepes vagy rövidebb hatótávolságú BRNB leghosszabb fokozata egész rakétának számít; B) ha olyan BRNB-ről van szó, amely fokozatait nem külön-külön raktározzák vagy helyezik át, akkor a közepes hatótávolságú BRNB kilövésekor használatos konténertípus egész rakétának számít, feltéve, ha az egyik fél nem bizonyítja be a másiknak megnyugtató módon, hogy a konténer nem tartalmazza ezt a rakétát vagy közepes vagy rövidebb hatótávolságú BRNB-t összeszerelt formában; C) ami a KRNB-t illeti, a közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéta teste egész rakétának számít. 11. Az a ballisztikus rakéta, amely nem földi bázisról történő alkalmazás változatában készült, nem minősül BRNB-nek, ha e rakéta kísérleti kilövése a kísérleti lőtéren olyan földi bázisú stacionáris kilövóberendezés- ből történik, amely kizárólag kísérleti célokra használatos, és amely megkülönböztethető a BRNB kilövőberendezésétől. Az a manőverező robotrepülőgép, amely nem a földi bázisú alkalmazás változatában készült, nem minősül KRNB- nek, ha e rakéta kísérleti kilövése a kísérleti lőtéren olyan földi bázisú stacionáris kilövőberendezésből történik, amely kizárólag kísérleti célokra használatos és amely megkülönböztethető a KRNB kilövőberendezésétől. 12. A felek a hajtórendszerek számára csak a meglevő típusú hajtófokozatokat gyárthatják és alkalmazhatják, ellenkező esetben ezeket közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakétáknak lehetne minősíteni. E hajtórendszerek kilövése nem minősül közepes vagy rövidebb hatótávolságú rakéta repülési kísérletének, ha: A) e hajtórendszereknél használt fokozatok különböznek a jelen szerződés III. cikkelyében a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták meglevő típusaiként feltüntetett rakétákon használatos fokozatoktól; B) e hajtórendszereket csak a kutatásra és fejlesztésre használják a létesítmények, de nem maguk a hajtórendszerek kísérletei során; C) e hajtórendszerek kilövőberendezéseinek száma együttesen bármelyik adott pillanatban egyik félnél sem haladja meg a 35 egységet; és D) e hajtórendszerek kilövőberendezései stacionárisak, a föld felszínén és a megállapodásról szóló emlékeztetőben meghatározott kutatás és fejlesztés céljából csak az indítóállomásokon vannak elhelyezve. A kutatás és fejlesztés céljait szolgáló indítóállásokra nem vonatkoznak a jelen szerződés XI. cikkelye szerinti ellenőrzések. VIII. cikkely 1 Minden közepes hatótávolságú rakéta és e rakéták kilövőberendezései a telepítési körzetekben vannak a kisegítő rakétaobjektumokon, vagy pedig szállítják őket. Közepes hatótávolságú rakéták és e rakéták indítóberendezései sehol másutt nincsenek. 2. A közepes hatótávolságú rakéták fokozatai a telepítési körzetekben, a kisegítő rakétaobjektumokon vannak, esetleg szállítják őket a telepítési körzetek között, a kisegítő rakétaobjektumok között, vagy a kisegítő rakétaobjektumok és a telepítési körzetek között. 3. A megsemmisítés helyszínére való szállításig - amint e szerződés (Folytatás a 4. oldalon)