Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-16 / 295. szám, szerda

A szovjet vállalatok új életet kezdenek 1988. január 1 -je - a szovjet áta­lakítás fordulópontja. Ezen a napon lep hatályba az állami vállalatról (egyesülésről) szóló új törvény. Ez megteremti az ország népgazdasá­ga reformjának jogi alapjál. Az utasí- tásos-adminisztratív irányítási mód­szereket gazdasági módszerek vált­ják fel. A gazdaság fö termelési láncsze­mének működésébe az új törvény két. nagy fontosságú újítást iktat be. Először, a vállalatokat a költségve­tésből történő finanszírozásról, amelynél az egész nyereséget az állami költségvetésbe utalják át és azután „a központ“ döntése szerint újra elosztják - a gazdasági önel- számolásra. rentabilitásra és önfi­nanszírozásra állítják át. A gazdasá­gi önállóság, amelyre a vállalatok ennek során szert tesznek, egyide­jűleg azt jelenti, hogy teljes gazda­sági felelősséggel tartoznak tevé­kenységük eredményeiért. Másodszor, a törvény az önigaz­gatást elveknek a vállalatoknál törté­nő, széles körű fejlesztését célzó intézkedések egész komplexumát irányozza elő. így például, a dolgo­zókollektívák jogot kaptak arra, hogy maguk válasszák meg mindenféle rangú vezetőiket, egészen a vezér- igazgatóig. A dolgozók közvetlen részvétele a vállalat irányításában új intézmények - a dolgozókollektívák tanácsai - és az irányítási rendszer demokratizálását célzó más intézke­dések révén fog megvalósulni. A dolgozók jövedelme a kollektíva munkájának végeredményeitől függ majd: a fogyasztókkal kötött szerző­dések teljesítésétől, a termékek mi­nőségétől, a nyereségtől. Az új irá­nyítási rendszer ily módon a tudo­mányos-műszaki haladás eredmé­nyeinek optimális felhasználását, az erőforrásokkal való takarékosságot, a munka maximális hatékonyságát tűzi ki célul. Az a tény, hogy a vállalatról szóló törvény hatályba lép, nem jelenti az új gazdasági mechanizmus kialakí­tásának befejezését. A szovjet tár­sadalomnak a következő években sok más döntő átalakító intézkedést kell végrehajtania: az árképzés és a pénzügyi-hitelmechanizmus re­formját, meg kell valósítani az erő­források vállalatok közötti központo­sított, úgyszólván szabályozott elosztásáról a velük folytatott nagy­kereskedelemre való áttérést, meg kell változtatni a minisztériumok és más vezető hatóságok funkcióit. Az átmeneti időszak, amikor mindez megvalósul majd, minimálisan né­hány évig tart, a jövő ötéves terv (1991-1995) kezdetéig. így tehát, a szovjet vállalatok szá­mára új élet kezdődik, amely tele van bonyodalommal és problémá­val. Másként nem is lehetséges, mi­vel a változások mélyreható, való­ban forradalmi jellegűek. A legutóbbi hetekben és hóna­pokban heves viták bontakoztak ki a gazdasági normatívák (a vállalatok részéről a különböző alapokért fize­tett összegek, a nyereségükből az állami költségvetésbe történő befi­zetések stb.) körül, amelyektől sok tekintetben függ a dolgozókollektí­vák életének minősége. Abel Agan- begjan értékelése szerint a minisz­tériumok a normatívák megállapítá­sa során kezdettől fogva megsértik a fő elvet - csakhogy egyforma követelményeket kell támasztani a vállalatokkal szemben. Ennek kö­vetkeztében gyakran azok a vállala­tok veszítenek, amelyek a többinél jobban dolgoznak. A gyenge, vesz­teséges vállalatok pedig nemritkán indokolatlan támogatást kapnak. A megoldások iránt tanúsított ilyen szemléletre kétségtelenül hatással van a minisztériumok irányító káde­rei lélektani átállításának befejezet- lensege, a gondolkodásmód gépies tehetetlensége. Mindenképpen meg kell említeni, sok vállalat irányító személyzeté­nek elégtelen vállalkozó szellemét is. Ezen a téren hatással vannak még azok az évtizedek, amikor a vállalatok a teljes gyámság jegyé­ben éltek, s ez az idő rányomta bélyegét az emberek tudatára. Nyilván sok időre lesz szükség a gondolkodásmód átalakításához. Az irányítás gazdasági módszereit, a gazdasági szemléletet minden ember a munkahelyén fogja elsajátí­tani, a mindennapos, hétköznapi munka során. Ugyanakkor a gazdasági reform végrehajtása - nem holmi „porosz- kálás“. Az élet már most határozott cselekedeteket követel, a gazdasági reform kidolgozott programjával összhangban. A szociológiai kutatá­sok adatai szerint a társadalomban a fokozott igényesség légköre ala­kult ki. Az emberek, miközben egyre aktívabban kapcsolódnak be a refor­mok folyamatába, élesen bírálják a hiányosságokat, fogyatékosságo­kat, mulasztásokat, már most akar­ják látni a változások eredményeit. A szociológusok értékelései szerint, az ilyen kritikai érzékből világosan kitűnik, hogy a dolgozók érdekeltek az átalakítás sikerében. ALEKSZEJ DUMOV, az APN szemleírója Leningrád távlati fejlesztési terve A védőgátrendszer építésének gondjai A Szovjetunió második legna­gyobb városa fejlődésének távlatait az SZKP KB Politikai Bizottsága ál­tal novemberben jóváhagyott, Le- ningrádra és a Leningrádi kerületre vonatkozó 2005-ig szóló fejlesztési terv foglalja magába. A jövő évszázad elején már 5,5 millió lakosa lesz Leningrádnak, a Leningrádi kerületnek pedig továb­bi 2 millió. Az 5 milliomodik leningrá­di lakos születését az elkövetkezen­dő hónapokban várják. A Néva tor­kolatában kb. 600 négyzetkilométe­ren fekvő város a Finn-öböl partvi­dékén terjeszkedik tovább, erre a védögátrendszer ad lehetőséget. Leningrádban gyártják a Szovjet­unió ipari termékeinek három száza­lékát és az energetikai berendezé­sek felét, itt összpontosul a tudomá­nyos kutatóintézetek egytizede is. A terv feltételezi, hogy a termelés volumene két és félszeresére nö­vekszik, mégpedig új üzemek létesí­tése nélkül. Ez az ipari rekonstrukció és a munka termelékenységének háromszoros növekedése eredmé­nyeként fog bekövetkezni. Csak a szolgáltatások terén dolgozók lét­számát emelik majd. A szociális szférában - az egész­ségügyben, a közlekedésben, a ke­reskedelemben és a szolgáltatások terén is jelentős változások várha­tók. 1990-ben kielégítenek minden igényt, ami a gyermekek bölcsődé­ben és óvodában való elhelyezését illeti. 2000-ig minden család lakást kap. Az egész területet, a várost és a kerületet most először egy komp­lexumként kezelik. A kerület kijelölt városai a közeljövőben Északnyu­A nem feketeföldi övezet jövője A jelenlegi ötéves tervidőszakban az Orosz Föderáció nem feketeföldi övezete a Szovjetunió legdinamikusabban fejlődő területeihez tartozik. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára nemrégiben megbe­széléseket folytatott az OSZSZSZK nem feketeföldi övezete területeinek és auto­nom köztársaságainak vezető pártfunk­cionáriusaival. Megállapították, hogy e te­rület fontos szerepet játszik a szovjet társadalom életében. Óriási ipari központok és jelentős me­zőgazdasági területek vannak a nem fe­keteföldi övezetben, amely körülbelül az 53. szélességi körnél kezdődik és egé­szen az Északi-tengerig húzódik, sok tu­dós, kutató számára akad itt munka. Az elmúlt években az övezet mezőgazdasá- gi-ipari komplexumának fejlesztésére for­dítottak a legnagyobb figyelmet. A mező­gazdasági dolgozók mintegy 42 millió hektáros földterületen gazdálkodnak, de a körülmények itt sokkal igényesebbek, mint az ország déli területein levő szovho- zokban és kolhozokban. Ennek ellenére az övezetben jók a feltételek és óriásiak a lehetőségek a mezőgazdaság fejleszté­sére. Az előző ötéves tervidőszak végén az övezet mezőgazdasági termelésének to­vábbi fejlesztését és javítását célzó intéz­kedéseket fogadtak el. Feltételezhető, hógy e területen a növénytermesztés és az állattenyésztes jelentős fejlődésnek in­dult A jelenlegi ötéves tervidőszakban 46 milliárd rubelt irányoznak elő a mezőgaz­dasági-ipari komplexum fejlesztésére. A mezőgazdasági termelés várhatóan 17-20 százalékkal fog emelkedni, a mun­ka termelékenysége pedig 22 százalék­kal. Mindemellett a bruttó mezőgazdasági termelésnek 14-16 százalékkal kell emel­kednie. Az övezet mezőgazdasági dolgozói a gazdálkodás új módszereit igyekeznek bevezetni, a meliorált földterületek, a me­zőgazdasági technika, a tudományos­műszaki ismeretek, a takarmánybázis ha­tékonyabb kihasználására, a mütrágyael- látás javítására törekednek. Közös céljuk, hogy kiküszöböljék az eddigi hiányossá­gokat, és a talajgazdálkodásban kihasz­náljanak minden tartalékot, hogy az Oroszországi Föderáció nem feketeföldi övezete az ország stabil gabonatermő vidékévé váljon. Ezt a területet iparának gyors fejlődése és a szovjet mezőgazda­ság szükségletei egyaránt megkövete­lik. (ČSTK) gat-Oroszország tudományos és ipari központjaivá válnak. A kutatási és számítási eredmé­nyek bebizonyították, nincs környe­zetkárosító hatása a leningrádi vé­dőgátrendszernek. A közvélemény a Néva deltájá­ban fekvő várost az árvizektől védő gátak építési terveinek módosítását követelte, a lakosság kérésére a tu­dósok ökológiai felmérést végeztek. A Finn-öböl keleti részén, a gátak és Leningrád között ugyanis tavaly egyes helyeken állóvizet és vizinö- vényzetet figyeltek meg. Olyan né­zet alakult ki, hogy a bajt a gátépítés okozza. Foglalkozni kezdtek a tudósok a problémával. Megállapították, hogy e negatív jelenségnek két oka van. Először is az építőmunkások a munkálatok meggyorsítására töre­kedve megszegték a tervben meg­szabott technológiai előírásokat, és ott alakítottak ki holtágat, ahol nem kellett volna. Ezzel korlátozták a víz átfolyását. A hiányosságokat már kiküszöbölték. A második ok az elő­zővel függ össze: mégpedig a Névá- ba ömlő szennyvizek nem kielégítő tisztításával. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának leningrádi tudományos központja szakemberek által gondo­san ellenőrzött ajánlásokat adott az építészeknek. Céljuk az, hogy az építkezés folyamán se legyen aka­dályozva a normális vízcsere. Meg­állapították, hogy sürgősen üzembe kell helyezni az új víztisztítókat is. (é-f) Tömegközlekedés gondokkal A tömegközlekedésnek fontos szerepe van a városok, telepü­lések életében. Jelentősen befolyásolja a lakosság hangulatát, a települések gazdasági életét. Szakemberek szerint a rossz utazási körülmények a teljesítményre is kihatással vannak. Szlovákiában hatvanegy településen van városi, illetve helyi tömegközlekedés, illetve 58 településen ezt a feladatot a Cseh­szlovák Autóközlekedési Vállalat látja el. Nem kis gonddal, számos fogyatékossággal. Ebben az adott terület nemzeti bizott­ságai is hibásak. A kilenc elsöosztályú kategóriába tartozó város közül ugyanis csupán Trenčínben és Kassán (Košice) dolgozták ki körültekintően a városi tömegközlekedés fejlesztésének ter­vét. Másutt csupán rögtönöztek, ami megbosszulta magát és kiváltja a lakosság elégedetlenségét. Az említett fogyatékossá­gok már korábbi keletűek. A szövetségi kormány és az SZSZK kormánya az utóbbi években többször is foglalkozott a városi tömegközlekedés helyzetével. Mindeddig azonban nem sikerült megszüntetni a hiányosságokat. Egyrészt azért, mert a felelős irányító szervek, gazdasági vezetők megelégedtek a részered­ményekkel. Másrészt nem sikerült a közlekedési eszközök szá­mát növelni, megoldani a pótalkatrésszel, a gumiabronccsal való zavartalan ellátást, sót a fejlesztésben fékező tényező az üzem­anyag is. A városi tömegközlekedés nem jövedelmező fenntartá­sához a nemzeti bizottságok évente több millió - Bratislavában mintegy félmilliárd - koronával járulnak hozzá, s ez nem kevés. Jobb munkaszervezéssel, a járatok jobb útvezetésével, a dolgo­zók nagyobb anyagi érdekeltségével lehetne és kellene ezen a helyzeten változtatni. A közelmúltban a tömegközlekedés helyzetével foglalkozott az SZLKP KB és az SZSZK kormánya is. Az utóbbi ezzel kapcsolatban elfogadott 132/87 számú határozatában leszögezi, hogy a városi tömegközlekedést a települések közlekedési rendszerének húzóágazataként előnyben részesítve kell fejlesz­teni. Mindenütt, ahol megvannak ennek a feltételei, alkalmazni kell a személyi forgalom integrált közlekedési rendszerét, és fejleszteni a közúti hálózatot. Szlovákia-szerte az említettek mel­lett gondoskodni kell a tömegközlekedésben dolgozók jobb szociális ellátásáról, munkafeltételeik javításáról, s mindent meg kell tenni a kulturáltabb utazásért. A legjobb határozat is annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Nos, a szlovák fővárosban már megtették az első lépése­ket, többek között bevezették a stabilizációs prémiumot és számos szociális előnyt is biztosítanak dolgozóiknak. Ám csak nehezen birkóznak meg a feladatokkal, hiszen nem kielégítő jármúparkukkal naponta egymillió embert szállítanak. A város rohamosan fejlődik, s ez megköveteli a személyszállítás irányítá­sának központosítását, de erre csak néhány év múlva kerülhet sor. Évekkel ezelőtt sok szó esett a megosztott munkakezdésről és annak közlekedési vonatkozásairól, de sajnos ez feledésbe merült. Pedig számos ország példája bizonyítja, hogy ez az egyik feltétele a városi tömegközlekedés gondjai enyhítésének, és ezt kívánja meg a népgazdasági érdek is. A jelenlegi gazdasági helyzet ugyanis nem engedi meg a tömegközlekedési járműpark jelentős bővítését. Különben a nemzeti bizottságok feladata, hogy a helyi feltételeknek megfelelően keressék az ésszerű, gazdaságos megoldásokat. Kétségtelen, hogy Szlovákiában gond van a városi, illetve a helyi tömegközlekedéssel. Az emberek, az utazók a legtöbb esetben jogosan elégedetlenek, de maguk is többet tehetnének a kulturáltabb utazás érdekében. A már említett kormányhatáro­zat alapján megvannak annak feltételei, hogy a nemzeti bizottsá­gok és a közlekedési vállalatok a tömegközlekedés terén foko­zott javulást érjenek el, szolgáltatásaik színvonala emelkedjen. NÉMETH JÁNOS Ilyen egyszerű jól dolgozni? Viborg a Leningrádi kerület ősi városa, az ország északi szárazföldi és tengeri kapuja, elsősorban a Finnországgal folytatott kereskedelem szempontjából jelentős. A felvételen a város látképe. (ČSTK-felvétel) A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az egyik legjobban működő CSSZBSZ-szervezetként tartják számon a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák -Szovjet Barátság nevet viselő egységes földműves-szövetkezet üzemi szerveze­tét. Bogyai Ferenc, az üzemi bizottság elnöke már akkor tevékenykedett a szö­vetségben, mielőtt a három falu szövetke­zete - Vásárút, Nyárasd (Topol'níky), Csallóközkürt (Ohrady) egyesült. A falusi szervezetek aktivitása jól tudjuk, változó. Bogyai Ferenc, a vásárúti falusi szervezet instruktoraként elmondta, hogy miután a szervezet kivált a szövetkezet alapszer- vezetéböl, nemigen volt életképes, s idén, a barátsági hónap megnyitásával újra­szervezték, s jelenleg mintegy kilencven tagot tartanak nyilván. A szövetkezetben három alapszerve­zet működik - összesen 836 taggal. Nehezen képzelhető el, hogy ilyen nagylétszámú szervezet tagjai mind aktí­vak legyenek - vetem fel, mire a válasz:- Ilyen nagy tömegtől azt nem is lehet elvárni, de az ünnepségekre, rendezvé­nyekre eljönnek az emberek. Az aktivitásra a Mit tudsz a Szovjetuni­óról elnevezésű levelezőverseny a példa. Amikor első Ízben szervezték meg, 400- an jelentkeztek, tavaly már 580-an, s az idén 682-en. Ennyi embert bekapcsolni, azt hihetnénk, szinte lehetetlen, pedig milyen egyszerűen csinálják. íme:- Kidolgozzuk a kérdéseket, lesokszo- rositjuk, mellékeljük a pontos utasítást, és a novemberi fizetéskor mindenkinek beletesszük a borítékjába. A pénzért ugye mindenki eljön, s a kérdések így automa­tikusan eljutnak a családba. Az idén az októberi forradalom 70. évfordulójával kapcsolatos kérdésekre összpontosított a vezetőség. Elek Miklós. a vásárúti szervezet elnöke vállalta ebben az oroszlánrészt. De mindenki segít, a gépelésben, a sokszorosításban, senki sem hárítja el az ilyen kérést azzal, hogy nem ér rá.- Tíz kérdésre kell válaszolni, írásban. A bírálóbizottság értékeli a helyes válaszo­kat, s a barátsági hónap végén nyilváno­san sorsolják. Olyankor mindig nagyobb ünnepséget tartunk. Tizenhárom díjat sorsolunk ki, a dijakat néhány nappal korábban kiállítjuk a szövetkezet székhá­zában. hogy mindenki megtekinthesse. A tizenharmadik, vagyis az elsó dij a szö­vetkezet vezetőségének az ajándéka: egy-, illetve ha a nyertes házas, kétsze­mélyes szovjetunióbeli társasutazás. Tavaly 900-an mentek el a sportcsar­nokba, az ünnepélyes sorsolásra. A kö­zönséget nyilván a prešovi Ukrán Népi Együttes műsora is vonzotta, de nem utolsósorban az, hogy ha valakinek kihúz­zák a nevét, jelen legyen. Az a törvény ugyanis, hogy a díjat csak az kaphatja meg, aki ott ül a nézőtéren.- Mind a három falut megmozgatjuk a versennyel-mondja Bogyai Ferenc. De tegyük hozzá: nemcsak ezzel a verseny­nyel, mert nem kisebb sikere van a barát­ságkupának is, amelyet már 13-szor ren­deztek meg. Három falu labdarúgói ver­senyeznek a vándorkupáért, s amelyik csapat háromszor megnyeri, véglegesen a birtokába kerül. Ám a vesztes csapat is nyer, mert minden részvevő kap díjat - felszerelést. A szövetség nemcsak vetélkedőket szervez - ahol az értékes nyeremény a vonzó -, hanem előadásokat is, a fiata­loknak például a helyes viselkedésről, a csehszlovák és szovjet alkotmányról, ez utóbbit a járásbíróság egyik bírója tartot­ta. s a Szocialista Akadémia dunaszerda­helyi lektorai mindig szívesen mennek előadást tartani. A CSSZBSZ tizenhárom tagú üzemi bizottságának elnöki tisztségét Bogyai Ferenc a munkaköri feladata mellett tölti be A szövetkezetben a műszaki szolgál­tatások vezetője, s többet kell vállalnia mint másnak, hiszen mint mondta: - Ah­hoz, hogy egy szervezet működjön, sokat kell tenni, s ez sok szabadidőt vesz igény­be KOPASZ CSILLA ÚJ SZÚ 4 1987. XII. 16.

Next

/
Thumbnails
Contents