Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)
1987-12-16 / 295. szám, szerda
Jaromír Žák expozéja * (ČSTK) - A Cseh Kulturális Minisztérium és a Csehországi Irók Szövetsége mély megrendüléssel közli, hogy Bohumil Ŕíha nemzeti művész, akinek érdemeit a Köztársasági Érdemrenddel, a Munka Érdemrenddel, A Kiváló Munkáért kitüntetéssel, a Klement Gottwald Állami Díjjal és a Hans Christian Andersen-díjjal ismerték el, december 15-én, kedden alkotó munka közben 80 éves korában elhunyt. Személyében a csehszlovák szocialista kultúra olyan kommunista művészt veszített el, aki szoros kapcsolatban állott szocialista irodalmunk kialakulásával, valamint kiváló alkotót, valóban nemzeti írót, akinek a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek számára írt prózai műveit áthatja a mély hazaszeretet és a szocialista társadalom új erkölcse iránti odaadás. 1907 február 22-én Vyšeticében kovács'fiaként született. A čáslavi pedagógusképző intézet elvégzése után különböző csehországi helyeken egészen 1945-ig tanított. A felszabadulástól 1952- ig tanfelügyelő volt, ezután 1956-ig a Csehszlovák írók Szövetségének titkári tisztségét töltötte be, majd 1956—67-ig hivatásos író volt, és az állami gyermekkönyvkiadót vezette. Aktív tevékenységének egész ideje alatt érdeklődött a gyermekek kulturális fejlődése, valamint a gyermek- és az ifjúsági irodalom fejlesztése iránt. Több regényt írt, számos gyermekkönyvet publikált, de esszék, tanulmányok és irodalmi fejtegetések is megjelentek tollából. Külön ki kell emelni a gyermekirodalom fejlesztéséhez való hozzá)árulását. Könyvei rendkívüli közkedveltségre tettek szert a gyermekek és a fiatalok körében. Munkássága gyarapította és megerősítette a modern cseh irodalom alapelemeit, a művészi és az erkölcsi értékek kincsestárát. Személyében nagy író és kiváló ember távozott, aki jelentős mértékben hozzájárult szocialista kultúránk felvirágoztatásához. A Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a jövő évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) Egybehangzóan mutattak rá arra, hogy a jövő évi tervfeladatok igényességét az idei terv- és költségvetési feladatok teljesítésének szempontjából is vizsgálni kell. A költség- vetési gazdálkodás számos területén lemaradás tapasztalható a tervteljesítésben, s egyes ágazatok nem tettek hatékony intézkedést a lemaradás pótlása érdekében.- A tervfeladatok nem teljesítése a költségvetési gazdálkodás feszültségének a fő oka - mutatott rá Alois Hűla. A tervteljesítés hiányosságainak okát egyebek közt a gazdaságtalan alapanyag-, nyersanyag-, energia- és tüzelőanyagfogyasztásban, a tartalékgazdálkodás hiányosságaiban, a kutatási és fejlesztési feladatok lassú ütemű fejlesztésében látják a képviselők. Mivel az előterjesztett költségvetési javaslat a feltárt problémák megoldására törekszik, a Népi Kamara bizottságai javasolták annak jóváhagyását. Csémi József képviselői előadói jelentésének középpontjában a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott, a’szocialista társadalom fejlődése gyorsításával kapcsolatos képviselői tapasztalatok álltak. Felhívta a figyelmet arra, hogy gazdaságunk finanszírozásában nagy akadályt jelent egyes vállalatok fizetésképességének további csökkenése. Ennek fő oka a minőségi tervmutatók nem megfelelő teljesítése. A Nemzetek Kamarájának bizottságai nemegyszer rámutattak, hogy a gazdasági fejlődés egyik kulcsfontosságú feltétele a tudomány és a technika vívmányainak magasabb fokú alkalmazása a termelésben. A költségvetési törvényjavaslat külkereskedelmi fejezetével kapcsolatban a bizottságok arra a következtetésre jutottak, hogy számos intézkedés ellenére külkereskedelmünk hatékonysága továbbra is csökkenő irányzatú. Az elektrotechnikai ipari ágazattól a népgazdaság számára nagyon fontos elektrotechnikai alkatrészgyártás növelését sürgették. A bizottságok a Szövetségi Tüzelőanyag- és Energiaipari Minisztériumnak a téli tüzelőanyag-ellátással kapcsolatos állásfoglalását túlzottan derülátónak minősítették, mivel a választókörzeteikben szerzett tapasztalataik szerint tüzelőanyag-el- latás helyzetével mind a mai napig nem lehetünk elégedettek. A Nemzetek Kamarájának bizottságai - abban a meggyőződésükben, hogy a szocialista demokrácia fejlesztésének és a gazdasági mechanizmus átalakításának szerves része a sajtó útján való nyílt tájékoztatás lenini elvének alkalmazása- megállapították, hogy továbbra is tart a papírhiány, ami kihat a napilapok és egyes folyóiratok példányszámára. Csémi József képviselő javasolta: Felül kellene vizsgálni egyes, nem megfelelő színvonalú időszaki kiadványok megjelentetésének indokoltságát. Végezetül ugyancsak javasolta a költségvetés jóváhagyását. A vitában tizen, Jiŕí Havlíček, Jaroslava Stránská, František Štafa, Ján Rábel, Miroslav Španiel, Terézia Andrejová, Ladislav Mráz, Vlasta Malíková, Milan Sla- vétinský és František Stütz képviselők szólaltak fel. A tanácskozást a déli szünet után Ján Janik, a Szövetségi Gyűlés elnökhelyettese, a Nemzetek Kamarájának elnöke vezette. A vitát követően a szövetségi pénzügyminiszter zárszava és a feltett kérdések megválaszolása után a Szövetségi Gyűlés jóváhagyta a csehszlovák föderáció 1988. évi állami költségvetését. A napirendnek megfelelően ezután Miloslav Boďa szövetségi munka- és szociális ügyi miniszter megindokolta a kormánynak a bányászok számára folyósítandó külön- pótlékról szóló törvényjavaslatát. A törvény jelentős szociálpolitikai intézkedés lesz, s azokra a bányászokra vonatkozik, akiket egészségi okokból áthelyeznek, illetve felmentenek a mélyművelésű bányák földalatti munkahelyeiről más, számukra megfelelőbb munkahelyre. A különpótlékot nem a nemzeti bizottságok, hanem a bányaipari szervezetek folyósítják. A kormány törvényjavaslatának jóváhagyását a Népi Kamara bizottságainak megbízásából Jaroslav Venhauer képviselő, a Nemzetek Kamarájának állandó bizottságai nevében Jozef Comba képviselő és a vitában felszólaló Bedŕich Švest- ka képviselő is javasolta. A Szövetségi Gyűlés kamarái azután jóváhagyták a bányászoknak folyósítandó különpótlékról szóló törvényjavaslatot. Ezt követően Jaromír Žák szövetségi pénzügyminiszter jóváhagyás végett a képviselők elé terjesztette a CSSZSZK és a Kínai Népköztársaság közt 1987. június 11-én Prágában aláírt adóügyi szerződést. A kormány javaslatával kapcsolatban támogatását fejezte ki a Nemzetek Kamarájának bizottságai nevében Anna Marešová képviselő, a Népi Kamara bizottságainak megbízásából Pavol Bagin képviselő. A Szövetségi Gyűlés ezután jóváhagyólag tudomásul vette a kormány javaslatát. A következőkben Bohuslav Chňoupek külügyminiszter indokolása alapján, illetve Josef Bartončík képviselő a Népi Kamara s Alena Požgaiová képviselő, a Nemzetek Kamarája bizottságai előadóinak jelentése alapján a két kamara tagjai jóváhagyták - a 16. cikkely 1. bekezdésének kivételével - a túszszedés elleni nemzetközi egyezményt. Ezután a Népi kamara és a Nemzetek Kamarájának 7. együttes ülése Tomáš Trávničeknek, a Csehszlovák Nemzeti Front KB alelnökének javaslatára hivatásos katonai bírákat mentett fel, illetve választott meg, majd jóváhagyólag tudomásul vette a Szövetségi Gyűlés és a két kamara elnökségének, valamint állandó bizottságainak a parlament utolsó ülése óta kifejtett tevékenységéről szóló jelentést. Ezzel a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 7. együttes ülése befejeződ0tt SOMOGYI MÁTYÁS (Folytatás az 1. oldalról) szonyított relativ csökkenése 12,7 milliárd koronát tesz ki. Ahhoz, hogy ezt a feladatot teljesíthessük, az összköltségeket a teljesítményekhez viszonyítva egy százalékkal, az anyagi ráfordításokat pedig 1,4 százalékkal kell csökkenteni. A korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet kell fordítani az állami költségvetés második legjelentősebb forrására, a forgalmi adóra. Azzal számolunk, hogy 1988-ban a forgalmi adó eléri a 92,6 milliárd koronát. Lényeges, hogy már több éve csökken a forgalmi adó, s így az állami költségvetés bevételeiben is kisebb részt képvisel. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy több vállalat nem teljesíti a hazai piacra történő tervezett szállítások meny- nyiségét, választékát, s a termékek műszaki színvonala és minősége elmarad a várakozásoktól. A problémák ellenére az állami költségvetések jövőre a költség- vetési bevételek képzésével pénzügyi szempontból alapot nyújtanak a gazdaságunk fejlesztésére vonatkozó feladatokhoz, a lakosság életszínvonalának emeléséhez és szocialista hazánk védelmi képességének biztosításához. Az állami költségvetés kiadásai a népgazdaság fejlesztésére 61,6 milliárd koronát tesznek ki. Ebből a tudomány és technika fejlesztésére a nem beruházási jellegű kiadások 1988-ban 8,9 milliárd koronát érnek el, vagyis az 1987-es költségvetéshez viszonyítva 3,7 százalékkal növekednek. A tudomány és a technika fejlesztésére fordított kiadások a gazdasági szféra saját forrásaival együtt 4 százalékkal növekednek, és csaknem 21 milliárd koronát tesznek ki. Az állami költség- vetések pénzeszközei biztosítják a tudomány és technika fejlesztése állami tervéből következő feladatok részfinanszírozását, s a költségvetési javaslatban azokkal a szükségletekkel is számolnak, amelyek az év folyamán a KGST-tagországok tudományos-technikai haladása 2000-ig szóló komplex programjának megvalósításával kapcsolatban merülnek fel. A kutatásra és fejlesztésre fordított eszközök megtérülését kedvezőtlenül befolyásolja a megoldott feladatok eredményeinek a termelésbe való lassú bevezetése. Bár a 8. ötéves tervidőszak kezdetétől 1987 végéig a kutatási és fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazására szánt összeget több mint 4 milliárd koronával túlléptük, az 1988. évi tervjavaslat erre a célra 1 milliárd koronával kevesebbet határoz meg, mivel néhány tekintetben az eredmények alkalmazása a következő évekre tolódik át. A beruházásokra fordítandó költség- vetési dotáció tervezett 10,4 milliárd koronás összegéből, amely ehhez az évhez viszonyítva 1,7 milliárd koronával kisebb, a legtöbb pénzeszközt vízerőművek építésére, az ivóvízellátást szolgáló berendezésekre, a nemzeti bizottságok által irányított szervezetek célberuházásaira s a közlekedés gépparkjának bővítésére és felújítására használják fel. Ami a gazdasági és szövetkezeti szervezeteknek nyújtott nem beruházási jellegű dotációkat illeti, jövőre az ideihez viszonyítva csupán 0,2 milliárd koronás növekedéssel számolunk. A tervezett 42,3 milliárd koronának csaknem kétharmadát az árdotációk és intervenciók teszik ki. A célkitűzésekkel összhangban a költségvetési tervezettel összehasonlí- va a nem beruházási jellegű dotációk csökkentésére kerül sor, miközben kisebb mértékben változik irányuk. Némely esetben csökkentik a dotációkat, a másik oldalon viszont a társadalmi szempontból fontos tevékenységek finanszírozása során a dotációk növekedését fedezni kell. Ez mindenekelőtt a városi tömegközlekedés veszteségeinek megtérítését érinti, amikoris a dotációk összege 2,1 százalékkal növekszik, s 4,4 milliárd koronáttesz ki. A gazdasági szféra forrásainak hatékony kihasználása szocialista társadalmunk sokoldalú fejlődésének egyik alapfeltétele. Az 1988. évi feladatok teljesítése minden gazdálkodó szervezet számára nagyon igényes lesz, s a gazdaságirányítás valamennyi eleme - a központ, a váll- latok és az egyes dolgozókollektívák - maximális igyekezetét követeli meg. Az állami terv és költségvetés feladatainak aktívabb teljesítésére a kormány intézkedéseket tett, ennek ellenére sok helyütt következetlenül, felelőtlenül, formálisan és bürokratikusan állnak a feladaíok teljesítéséhez. Ezt bizonyítják az ez évi feladatok teljesítésének eredményei, főként a költségek csökkentése terén és a készletek alakulásában. A költségek kedvezőtlen alakulása mindenekelőtt az általános gépipari minisztérium, illetve az egyes köztársaságok ipari minisztériumainak hatáskörébe tartozó vállalatok kevésbé jó eredményeinek tudható be. A készletek alakulása ugyancsak eltért a tervezett cékitüzésektól. Az iparban és az építőiparban az év végéig várhatóan körülbelül 15 milliárd koronával lépik túl a készletek tervezett mennyiségét. A készletek ilyen alakulása mindenekelőtt az általános gépipari minisztérium, a kohó-és nehézgépipar, az elektrotechnikai ipar és a CSSZK ipari vállalatai kedvezőtlen eredményeinek tudható be. A készletek növekedése nehezíti a szállítói-megrendelői kapcsolatokat, s a vállalatok fizetésképtelenségének egyik alapvető oka. A CSSZSZK kormánya a második félév folyamán értékelte a készletek alakulását, s az egyes reszortoknak konkrét feladatokat adott. 1988. december 31-ig összesen 24-25 milliárd koronával kell csökkenteni a készleteket. Egyidejűleg további intézkedéseket készítenek elő a készletek tervezésére és finanszírozására vonatkozóan. A költségek és a készletek kedvezőtlen alakulását főként a termékek minőségének és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodásnak a fogyatékosságai okozzák. A népi ellenőrzési bizottságok és más ellenőrzési szervek elemzései azt bizonyítják, hogy az ilyen negatív jelenségek okai leginkább szubjektív jellegűek. Mindez az új gazdasági mechanizmus szabályozóinak fokozatos bevezetésével együtt megköveteli, hogy az irányítás minden szintjén javítsuk az irányító- és szervezőmunka minőségét, kompromisz- szumok nélkül harcoljunk a gazdaságta- lanság, a laza pénzügyi fegyelem és a közös eszközökkel való nem becsületes gazdálkodás ellen. 1988-ban a szociális és kulturális fejlesztésre fordított nem beruházási jellegű költségvetési kiadások 178,3 milliárd koronát érnek el, ami 4,1 százalékos növekedést jelent. Ez a növekedés a már ebben az évben megvalósított szociális intézkedéseknek, az iskolaügyben és a kultúra területén dolgozók bérrendezésének tudható be, és magában foglalja a nyugdíjbiztosításra vonatkozó azon intézkedések tartalékait is, amelyeket 1988. október elsejéig kell megvalósítani. Az egészségügy nem beruházási jellegű kiadásai 5,4 százalékkal növekednek, s igy 30,5 milliárd koronát érnek el. A költségek növekedését minden évben főként a gyógyszerekre és a speciális egészség- ügyi anyagokra fordított költségek emelkedése okozza. A költségvetés számol a kórházi fekvőhelyek számának növelésével, és 343-mal nő a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosok száma. A lakásépítésre és a lakásgazdálkodásra fordított kiadások túllépik a 29 milliárd koronát. Annak ellenére, hogy jövőre 1987-hez viszonyítva több lakást építenek, s várhatóan 97 647-nek az építését fejezik be, csökkennek az erre a területre fordított költségvetési kiadások. Ennek az az oka, hogy növekszik a szövetkezeti lakásépítés részaránya, amikor is az állami költségvetésből a hozzájárulás az összköltségeknek csupán egy részét teszi ki. Ezzel ellentétben az állami költségRÖVIDEN ★ Ülést tartott tegnap Bratislavában Krocsány Dezsőnek, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének jelenlétében a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság. A résztvevők megállapították, hogy a kerület nemzeti bizottságainak sikerült a Nemzeti Front választási programjaival és a XVII. pártkongresszus határozataival összhangban fejleszteni a szociális ellátást. ★ Dušan Ulčák külügyminiszter-helyettes tegnap Prágában fogadta Ricardo Valero mexikói külügyminiszter-helyettest. A találkozón szóltak a csehszlovák -mexikói kapcsolatokról, és áttekintették az együttmüködés fejlesztésének lehetőségeit. ★ Megkezdődött tegnap Prágában a KGST-tagországok munka- és szociálisügyi szervei szakértőinek munkaülése. A résztvevők elsősorban a nyugdíj- és a járadékellátás fejlesztésének és tökéletesítésének kérdését tekintik át. Tájékoztatják egymást a nyugdíj- és a járadékellátás különböző formái érvényesítésének tapasztalatairól, különös tekintettel a gazdasági helyzet alakulására. ★ A Szlovák Ipari Minisztérium 1987. évi állami végrehajtási tervének teljesítéséről és a KGST-tagországok szervezeteivel való együttműködés fejlesztéséről tanácskoztak tegnap Bratislavában a reszort vezetői. ★ Bezárta kapuit tegnap a prágai Julius Fučík Művelődési és Pihenőparkban a Szovjet-Oroszország ma című bemutató. A nagy érdeklődést kiváltó kiállítási tárgyak közül néhány hazánkban mavetésből finanszírozott állami lakásépítés részaránya csökken. Az 1988-ra szóló állami költségvetés javaslatának kidolgozása a gazdasági fejlődés kisebb dinamikájára való tekintettel nem volt egyszerű. Mindenekelőtt az okozott gondot, hogy a pénzalapok képzése eltért a tervezettől. Főként a nyereség és a forgalmi adó esetében maradtunk el a célkitűzésektől. Ez mindenekelőtt a beruházásokra fordítható pénzeszközök több mint 7 milliárdos csökkentését tette szükségessé. Természetesen nemcsak a költségvetési kiadások korlátozásáról van szó, hanem a gazdaságosabb kihasználásukra való törekvésekről is. A kieszközölt változások ellenére a jövő év költségvetési gazdálkodására a bevételek és kiadások közti feszültség lesz jellemző. Amennyiben a pénzügyi és költségvetési gazdálkodás során nem teljesítik a költségek csökkentésére vonatkozó feladatokat, ez veszélyeztetni fogja a nyereség előirányzót! tervének teljesítését. Az állami terv és költségvetés előkészítéséből arra következtethetünk, hogy a kitűzött feladatok nagyon igényesek. Ez a tény megköveteli, hogy a központi szervek, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok mindenekelőtt a fogyatékosságok kiküszöbölésére összpontosítsanak, tartalékaikat a lehető legnagyobb mértékben használják ki, és megszilárdítsák a fegyelmet s a rendet. Ezzel egyidejűleg azonban alkotó módon kell hozzájárulnunk a gazdasági mechanizmus átalakításához, amelynek megvalósítása szocialista társadalmunk szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításának alapfeltétele. A gazdasági mechanizmus átalakításának keretében egész sor komplex intézkedést dolgoztunk ki a pénzügy területén, vagyis az állami költségvetés es a vállalati pénzügyek szakaszán. Több intézkedést, főként ami az állami költségvetésbe történő elvonásokat és a fejlesztés finanszírozását illeti, a komplex gazdasági kísérlet keretében próbálunk ki. Jelenleg a kísérletben 13 termelési-gazdasági egység és 9 vállalat vesz részt, számuk azonban egyre növekszik. 1988. január esejétöl további 19 szervezet lép be a kísérletbe. A szövetségi kormány a termékek minőségének javítására vonatkozó intézkedéseinek keretében az állami költségvetésbe történő utólagos elvonásokat vezetjük be, amelyeknek összege a rossz minőségű termeléssel okozott károk összegének felel meg. Azok a változások, amelyeket a pénz- politikában fokozatosan megvalósítunk, semmiképpen nem csökkentik felelősségünket a költségvetési gazdálkodás alakulását illetően A költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyának alapelvét új tartalommal akarjuk megtölteni - az egyik oldalon szorosabb kapcsolatba hozni az állami költségvetést a gazdaság fejlődésével, a másik oldalon viszont csökkenteni a költségvetési bevételek során alkalmazott korlátozásokból, illetve azok következetes megvalósításából adódó kockázatot. rád. Ilyen például Lenin Kremlben levő dolgozószobájának modellje, amelyet a prágai Lenin Múzeumban helyeznek el. ★ Bratislavában tanácskozott a szlovák közlekedésbiztonsági kormánybizottság. Az útkarbantartó és a közlekedési vállalatoknak a téli időszakra való felkészültségével foglalkoztak. A résztvevők megállapították, hogy az év elején bekövetkezett bonyolult helyzet szükségessé tette a sokoldalú felkészülést. A Szlovák Belügyminisztérium új irányelvei módosítják az útkarbantartó vállalatok más reszortokkal való együttműködésének lehetőségeit, és új feladatokat rónak a nemzeti bizottságokra. ★ Jaroslav Tlapák cseh miniszterel- nök-helyettes tegnap Prágában fogadta Kondrat Tyerehet, a Szovjetunió kereskedelmi miniszterét és kíséretét. Jelen volt Josef Ráb cseh kereskedelmi miniszter és Roald Piszkoppel, a Szovjetunió csehszlovákiai kereskedelmi képviseletének vezetője. ★ Prágában ülést tartott a Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének Központi Bizottsága. Megtárgyalta a szövetségnek 3. kongresszusa óta kifejtett tevékenységéről szóló tájékoztatót, 1988. évi fő feladatait és külkapcsolatainak tervét. ★ Tegnap Bratislavában a Szlovák Népművészeti Együttes bemutatta új kon- certmüsorát, amelyet karácsonyi és újévi énekekből, valamint Paulin Bajan szlovák zeneszerző műveiből állított össze. Az előadást a Csehszlovák Rádió hangversenytermében Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Rudolf Jurík, az SZLKP KB osztályvezetője is megtekintette. ÚJ szí 2 1987. XII.
