Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-11 / 265. szám, szerda

A bel- és külpolitika szerves egysége (Folytatás a 3. oldalról) gokat, hogy tárgyaljunk a két tömb katonai doktrínái­ról. Ami a miénket illeti, az kizárólag védelmi jellegű. Az, ésszerűen elégséges szint elvét érvényesítjük. Reméljük, hogy belátható időn belül sor kerül az elsó kontaktusokra. Közösen az NDK-val javasoltuk az NSZK kormá­nyának, hogy ne csak atómfegyvermentes folyosót hozzunk létre a NATO és a Varsói Szerződés érintkezési vonalán, hanem vegyi fegyverektől men­tes övezetet is Közép-Európában. Támogatjuk Lengyelország javaslatát a fegyver­kezés korlátozására és a bizalom erősítésére Kö- zép-Európában. Fölöttébb időszerűnek tartjuk Miha­il Gorbacsov murmanszki javaslatát, hogy Észak- Európában és a sarkvidéken radikálisan csökkent­sék a katonai konfrontációt, a térséget változtassák a béke és a békés együttműködés övezetévé. Mi ezt támogatjuk. Jelentős előrelépést értünk el a KGST és a Kö­zös Piac közötti kapcsolatok felvételéről szóló tár­gyalásokon. Ez mindkét csoportosulás tagországai rugalmas hozzáállásának az eredménye. Kedvező feltételeket teremt a mi kapcsolatainkhoz is az európai közösségekkel. Aktív tevékenységünk az ENSZ-ben abból indul ki, hogy ez a szervezet semmivel sem helyettesíthe­tő, univerzális és kiemelt felelősség hárul rá a nem­zetközi biztonság megszilárdítása és az emberiség globális problémáinak megoldása során. A Közgyűlés 42. ülésszakának eddigi lefolyása az előző évektől eltérően arról tanúskodik, hogy az ENSZ talaján ösztönzőbb légkör uralkodik. Ez két­ségkívül a Szovjetunió, a szocialista országok offen­zív politikájának, a fejlődő világ konstruktív állásfog­lalásainak, a sokoldalú diplomácia lehetőségébe vetett bizalom elmélyítésének, a Nyugaton a növek: vő realizmusnak és a nukleáris leszerelésről folyó, reménytkeltó szpvjet-amerikai párbeszédnek a tük­röződése. Ezeket' a,folyamatokat |elentősen befo­lyásolták Mihail Gorbacsov gondolatai, melyek szeptember 17-én jelentek meg a Pravdában. Szövetségeseinkkel az ENSZ-ben több kezde­ményező javaslatot terjesztettünk elő. Ezek jelentős nemzetközi visszhangot keltettek. Külön rá kell mu­tatni aktív hozzájárulásunkra a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszere gondolatainak elfogad­tatásához. Több jelentős határozatot terjesztettünk elő a nemzetközi együttműködésről a leszerelés céljainak elérésére, a leszerelési megállapodások ellenőrzésének és megtartásának kérdésköréről, valamint a fiatalok jogairól. Tevékenységünk más nemzetközi szervezetek­ben is hasonlóan aktív. A szocialista közösség országaival és a fejlődő országok többségével együtt indokoltan állást fogla­lunk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok javítását célzó széles körű program kidolgozása mellett. A konstruktív párbeszéd hívei vagyunk. Elutasítjuk a gazdasági felsőbbrendűség és konfrontáció politi­káját, amely nem teszi lehetővé a kulcsfontosságú problémák megnyugtató és racionális megoldását. Célunk a nemzetközi gazdasági kapcsolatok alap­vető átépítése az új gazdasági rend bevezetése által. Ez egyenlő gazdasági biztonságot garantálna minden ország számára a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének keretében. Különösen nyugtalanít minket a világgazdaság kedvezőtlen fejlődése, amit elsősorban az idézett elő, hogy a fejlett kapitalista országok többsége nem hajlandó hozzálátni a felgyülemlett globális problé­mák és a fejlődés ezekkel összefüggő szociális kérdéseinek megoldásához. A fejlődő világ csillagá­szati összegű eladósodottsága, a kereskedelemben erősödő protekcionizmus, a gazdasági embargók és a politikai motivációjú diszkriminációs praktikák leg­különbözőbb formái, bolygónk egyes részein a nyo­mor, az éhség, az égbe kiáltó elszegényedés és számos fejlődő ország fokozódó elmaradottsága- mindez túlnő a gazdasági kereteken, a politikai feszültség forrásává válik. Ezeknek a problémáknak a mielőbbi megoldását szorgalmaztuk a leszerelés és a fejlődés közti összefüggésekről tartott idei ENSZ-konferencián is. Szövetségeseinkkel együtt javasoltuk a „leszerelés­sel a fejlődésért" nemzetközi alap létrehozását és a hadiipar békés célú termelésre való átállítását. Mindez jelentős eszközöket szabadítana fel a fej­lesztés céljaira. A nemzetközi közösségben fokoza­tosan teret hódít az a nézet, hogy a leszerelés és a fejlődés között megbonthatatlan összefüggés van. Egyre nagyobb mértékben függ a környezet minőségétől civilizációnk sorsa. A levegő tisztasá­gától, amelyet belélegzünk, a víz tisztaságától, ame­lyet iszunk. Sajnos, a természeti feltételek egyre rosszabbodnak. Sót, időnként az ökológiai kataszt­rófa méreteit öltik. Ezt főleg Közép-Európában érez­zük. Itt fokozott mértékben halmozódnak azok a ne­gatív következmények is, melyeket kontinensünk más területein a természeti környezetbe való meg­gondolatlan emberi beavatkozások idéznek elő. Ez pedig arra kényszerít minket, hogy - amíg nem késő- kidolgozzuk a kulcsfontosságú ökológiai problé­mák megoldásának átfogó stratégiáját. Megfelelő környezetet azonban csak széles körű nemzetközi együttműködéssel biztosíthatunk. Ez legjobban az ENSZ, valamint szakosított szervei és szervezetei talaján érhető el. Nem zárkózunk el azonban a kétoldalú együttműködés elől sem. Re­méljük, hogy a környezetvédelem világméretű kon­cepciójának kialakítása során jelentős szerepet ját­szik majd kezdeményezésünk, melyet az ENSZ- közgyűlés most folyó 42. ülésszakán terjesztettünk elő. Ebben hangsúlyozzuk az ökológiai terület jelen­tőségét a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerében. Aktivitásunk meghatározó jele volt fáradhatatlan törekvésünk a kétoldalú kapcsolatok széles körű fejlesztésére. A CSKP XVII. kongresszusa ennek a tevékeny­ségnek a középpontjába állította a testvéri szocialis­ta országokkal való együttműködés felelősségteljes fejlesztését és állandó mélyítését. A béke biztosítá­sa, a társadalmi haladás, a szocializmus hatása a világméretű fejlődésre szorosan összefügg a szo­cialista országok politikai, gazdasági és szellemi fejlődésével. A szocialista országok szerves mozga­tóerejét képezik külpolitikai tevékenységünknek, amely legmélyebb létérdekeinkből fakad. Teljes mértékben vállaljuk felelősségünket a szocialista közösség egységének és összeforrottságának meg­szilárdításáért, a kapitalizmussal folytatott békés versengésének sikereiért. Külön ki kell emelni, hogy ezekben a kapcsola­tokban előtérbe kerül az együttmüködés egyre igé­nyesebb, magasabb formája. Szélesebb történelmi összefüggésekben tekintve ez a kölcsönös bizalom és megértés legszorosabb összefüggéseiből, a nö­vekvő felelősséggel párosuló egyenjogúságból ered. A kölcsönös együttmüködés hatékonyságának elmélyítéséből, a valódi kollektivizmusból, elvtársi- asságból és internacionalista szolidaritásból, a köl­csönös tiszteletből és odafigyelésből mások állás- foglalásaira és igényeire. A célok egységéből ered, ami a mi fegyverünk. A hozzáállások sokrétűségé­ből, ami a mi gazdagságunk. A bizalomnak, az egységnek ez a próbája, az életképesség bizonyítása a jövőben a kapcsolatok további demokratizálásán, az átalakítás során szer­zett tapasztalatok és ismeretek széles körű cseréjén alapulva fog fejlődni. Az igényes, még hatékonyabb formák és módszerek keresése lesz a jellemző. Ebből a szempontból. döntő hatással vannak a további eredményes fejlődésre testvérpártjaink legfelsőbb képviselőinek tanácskozásai A tanács­kozásokon született döntések megvalósítása a min­dennapi gyakorlatban az együttműködés új formáit eredményezi a Varsói Szerződésben és a KGST- ben. E kapcsolatok alapkövét jelentik a Szovjetunióval való testvéri kapcsolatok, melyeket a sokoldalú együttműködés valamennyi kérdésében a teljes né­zetazonosság jellemez. A fejlődés elért foka- amelyre korábban nem volt példa - napjainkban hatással van minden döntő területre: a politikára, ideológiára, gazdaságra, tudományra, technikára és kultúrára. Minőségi növekedésük alkotó folyamatot jelent, konkrét, kézzelfogható tartalommal. Óriási távlatokat nyitott az SZKP KB főtitkárának hazánkban tett, idei jelentős látogatása. Ezeket a múlt héten ismét megerősítette Gustáv Husák találkozója Mihail Gorbacsovval. Igen, kommunista pártunk, népünk a Szovjetunióban folyó forradalmi átalakítást az ösztönzések mérhetetlenül értékes forrásának tekinti, elsajátítja alapvető fogalmait- peresztrojka, demokratizálás, glasznoszty. Az áta­lakításban példát lát, ösztönzést és támogatást napjaink feladatainak megoldásához. Ami a gazdasági kapcsolatokat illeti, ezekben mérföldkővé vált a tavaly aláírt, 20Q0-ig szóló hosz- szú távú gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működési program, melyet lebontottak a két ország népgazdaságának egyes területeire. Rendszeresen növekszik az árucsereforgalom. Még 15 évvel eze­lőtt az egész ötéves tervidőszak alatt közel 15 milliárd rubelt ért el, ezt az összeget egyetlen év alatt, a tavalyi rekordévben sikerült elérni. Növekszik a szervezetek és gazdasági üzemek közti közvetlen kapcsolatok aránya és mértéke. Kitartóan arra törekszünk, hogy a célokat dinami­kusan, hosszú távra, komplex módon tűzzük ki, az átalakítás objektív szükségleteiből kiindulva az anyagi bázis és a felépítmény terén is. Folytatjuk a közvetlen együttműködést az iparban, a mezőgaz­daságban és a kereskedelemben. Ugyanilyen fi­gyelmet szentelünk a közvetlen együttműködésnek a tudományos-műszaki kutatás, a kultúra, az okta­tásügy és az egészségügy szakaszán. Közös kor­mányközi bizottságot akarunk létrehozni a kulturális együttműködésre, s kulturális és tájékoztató köz­pontot megnyitni Moszkvában. Tehát azt a következtetést lehet levonni, hogy a hatékony programmal ösztönzött csehszlovák -szovjet kapcsolatok a jövőben még magasabb szintet érnek el, új tettekkel telítődnek, ami gazda­gítja szövetségünk dicső hagyományait. Új, gazdagabb tartalommal töltöttük meg szilárd, megbonthatatlan és kiegyensúlyozott kapcsolatain­kat a testvéri szocialista országokkal a Varsói Szer­ződésben és a KGST-ben: Lengyelországgal, az NDK-val, Magyarországgal, Bulgáriával és Románi­ával. Szorgalmasan kerestük a kétoldalú és sok­oldalú együttműködésben előttünk álló számos kö­zös feladat megoldásának nem hagyományos, ész­szerű módjait. Közösen próbáltuk ki a gazdasági együttműködést, eddigi módszerei tökéletesítésé­nek lehetőségeit és az úttörő módszerek alkalmazá­sát. Hozzáláttunk az együttműködés mechanizmusá­nak átalakításához. Nemcsak a népgazdasági tervek szervesebb összehangolásáról van szó, hanem a vállalatok közti közvetlen kapcsolatok teljes kibon­takoztatásáról is. .A gazdasági kapcsolatok terén tapasztalható ilyen gondolkodásmód konkrét megnyilvánulását je­lentik a KGST nemrég befejeződött 43. (rendkívüli) ülésszakának határozatai. Értékeljük az ülésszak tárgyszerűségét és bíráló igényességét, különösen azt a törekvését, hogy kereste az ésszerű hozzáál­lásokat a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának sokoldalú növelé­séhez. Üdvözöljük a kölcsönös együttműködést és a szocialista gazdasági integráció mechanizmusa átalakításáról hozott döntést. Kulcsfontosságúnak tartjuk a megállapodást a nemzetközi szocialista munkamegosztás 1991-2005-re szóló kollektív koncepciójának kidolgozásáról. Ugyanígy jelentős­nek tartjuk a gazdasági szabályozók érvényesítését az integrációs folyamatok céltudatos meggyorsítása és az új. nem hagyományos együttműködési formák széles körű bevezetése terén. Fejlesztjük együttműködésünket a kultúra, az oktatásügy, a tudomány, az egészségügy és a sport terén. Ezen a téren is kipróbáljuk a nem hagyomá­nyos formákat. Bővítjük a társadalmi szervezetek közti kapcsolatokat. Nagyobb hangsúlyt helyezünk a baráti kapcsolatokra. Vizsgáljuk annak lehetősé­geit, hogyan lehetne tökéletesíteni a turistacsere formáit. Vagyis támogatjuk mindazt, ami elősegíti az anyagi és szellemi szféra felvirágoztatását, az or­szágaink állampolgárai közti kölcsönös kapcsola­toknak és egymás megismerésének az elmélyítését. Bohuslav Chňoupek a továbbiakban rámutatott a Mongóliával, Kubával, Vietnammal, Laosszal, Kambodzsával, a Koreai NDK-val és Albániával való viszony pozitív fejlődésére. Kiemelte Gustáv Husák Jugoszláviában tett látogatásának jelentőségét a csehszlovák-jugoszláv együttműködés további el­mélyítése szempontjából és emlékeztetett a cseh­szlovák-kínai kapcsolatok fejlődésében elért jelen­tős előrelépésre. Külpolitikai tevékenységünk fontos részét képe­zik kapcsolataink a fejlődő országokkal - mondotta a továbbiakban Bohuslav Chňoupek. Érdekünk, hogy növekedjék a fejlődők súlya és jelentősége a világméretű ügyekben. Mérlegeljük annak lehetőségeit, hogy a fejlődő országok regionális, politikai és gazdasági csoport­jaival is intenzívebbé tegyük vagy felvegyük a kap­csolatokat. Figyelmünk előterében állt és áll a baráti kapcso­latok elmélyítése azokkal az országokkal, amelyek a szocialista fejlődés útját választották. Elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk együttmű­ködésünk bővítésének Etiópiával, melynek elnöke, Mengisztu Haile Mariam tárgyalásokat folytat Prágá­ban. Rendkívüli figyelmet szentelünk kapcsolataink fejlesztésének Angolával és Mozambikkal. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal minden téren megnyílnak az együttműködés magasabb formáinak távlatai. Teljes politikai támogatást nyújtunk a baráti Nica­raguának és részt veszünk gazdasági fejlesztésé­ben. Nagyra értékeljük aktív, konstruktív törekvéseit a közép-amerikai helyzet békés megoldására. Sikeresen fejlődnek hagyományos baráti kap­csolataink az Afgán Demokratikus Köztársasággal. Támogatjuk az új afgán vezetés által folytatott nemzeti megbékélési politikát. Ebben nemcsak a sokoldalú kapcsolatok elmélyítésének lehetősége­it látjuk, hanem mindenekelőtt a térség stabilitása szilárdításának és a fennálló feszültség felszámolá­sának lehetőségeit is. Jelentős helyet foglalnak el kapcsolataink az antiimperialista beállítottságú arab országokkal, Szíriával, Líbiával, Algériával és Irakkal. Rendsze­res kapcsolatokat tartunk fenn a PFSZ-szel, a pa­lesztin nép egyedüli törvényes képviselőjével. Üdvö­zöltük a Palesztinái Nemzeti Tanács 18. ülésszakán nak határozatait, melyek nagy előrelépést jelente­nek a palesztin ellenállási mozgalom egységének helyreállítása felé. Az arab országok körében egyébként is sok jó hagyományos partnerünk van. Kapcsolataink Ku- vaittal, a Jemeni Arab Köztársasággal, Tunéziával és Egyiptommal jó alapot teremtenek a kölcsönösen előnyös együttmüködés elmélyítéséhez. Kifejezzük rokonszenvünket a libanoni nép iránt, harcával az izraeli megszállás ellen, országa szuverenitásának és függetlenségének megszilárdításáért. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben hagyo­mányos barátaink sorában India jelentős helyet foglal el. Realisztikus és békeszerető politikájának köszönhetően, s úgy is mint jelentőd partner minden területen a sikeresen fejlődő együttműködésben. Hasznos politikai párbeszédet bontakoztattunk ki Iránnal és mélyítjük hagyományos gazdasági együttműködésünket. Továbbra is tarlós figyelmet fogunk szentelni kapcsolataink fejlesztésének Burmával, Indonéziá­val, Thaifölddel, Malaysiával és a többi ASEAN- tagországgal. Támogatjuk Gorbacsov elvtárs realisztikus és konstruktív vlagyivosztoki javaslatait a kollektív biz­tonsági rendszer létrehozására a rendkívül fontos ázsiai és csendes-óceáni térségben. Továbbra is sokoldalú támogatást nyújtunk az afrikai frontországoknak. Dinamikus fejlődést értünk el kapcsolatainkban Tanzániával, Zambiával és Zimbabwévé!. A dél-afrikai fajüldözők agresszív po­litikája által fenyegetett más frontországoknak is sokoldalú támogatást fogunk nyújtani. Ugyanígy a dél-afrikai nemzeti felszabadító mozgalmaknak, konkrétan az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak és a SWAPO-nak. Bővítjük együttműködésünket Afrika további ba­ráti országaival. Külpolitikánkban egyre jelentősebb helyet kap­nak Latin-Amerika országai. Támogatjuk a közép­amerikai helyzet megoldását a contadorai folyamat szellemében, az öt közép-amerikai ország elnökei guatemalai megállapodása alapján. Állandóan növekszik a nemzetközi kapcsolatok­ban az el nem kötelezett országok mozgalmának, korunk e jelentős politikai erejének a szerepe. Hoz­zájárul a nemzetközi kapcsolatokban az új gondol­kodásmód kialakításához és érvényesítéséhez. A közös eljárás kiindulópontját az erőszaktól mentes és atomfegyverek nélküli világ elveiről szóló delhi nyilatkozatban látjuk. A fejlett kapitalista országokkal folytatott nyílt párbeszédet az eltérő társadalmi rendszerű orszá­gok közti békés egymás mellett élés kapcsolatrend­szerének alapvető részeként kezeljük. Változatlanul törekszünk arra, hogy szilárdabbra szőjük kapcsola­tainkat az egyenjogúság és a kölcsönösség alapján. Ezen a téren fontos pozitívumokat értünk el. Növel­tük politikai kapcsolataink szintjét és intenzitását több semleges országgal és a NATO-tagországok- kal is. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk szom­szédainknak. A Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolataink rendezettek, szinte valamennyi terü­leten magasabb szintet értek el és nagyobb mérete­ket öltöttek. Azt várjuk, hogy Helmut Kohl szövet­ségi kancellár januári látogatása ezt az irányvonalat megerősíti Kapcsolataink Ausztriával a jószomszédság és a kölcsönösen előnyös, távlati együttműködés szel­lemében fejlődnek. Állandó hangsúlyt helyezünk kapcsolataink fej­lesztésére az európai semleges és el nem kötelezett országokkal. Egyetértünk álláspontjukkal, ami a lá­zas fegyverkezés beszüntetését, a leszerelést és az együttműködés fejlesztését illeti. Példásnak tartjuk stabil és kiszámítható kapcso­latainkat Finnországgal, ezt ismét megerősítette Koivisto elnök idei látogatása. Hasonlóan fejlődnek kapcsolataink a Ciprusi Köztársasággal. További előrelépést értünk el együttműködésünkben Svájc­cal. Azt szeretnénk, ha a kívánt fellendülés bekövet­kezne hűvösebbre vált kapcsolatainkban Svédor­szággal. Reményt keltő fejlődés érvényesül kapcsolataink fejlesztésében egy sor nyugat-európai országgal, főleg azokkal, melyek fokozatosan realisztikusabb álláspontra helyezkednek korunk legfontosabb kér­déseit illetően. Értékeljük kapcsolataink fejlődését Spanyolor­szággal, ezeket megerősítette a spanyol királyi pár idei látogatása. Kedvezően fejlődnek kapcsolataink Francia- országgal is. Értékeljük, hogy képviselői pozitívan reagálnak a mi érdeklődésünkre e kapcsolatok to­vábbi elmélyítése iránt. A fellendülés és a kétoldalú aktivitás jellemzi együttműködésünk fejlődését Nagy-Britanniával és Kanadával. Jelentősnek tartjuk politikai kapcsolataink inten­zívebbé tételét, gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködésünk fejlesztését Olaszországgal, Tö­rökországgal, Belgiummal, Dániával, Hollandiával, Norvégiával, Luxemburggal. Érdeklődünk a Portu­gáliával és Izlanddal való kapcsolatok bővítése iránt. Bizonyos haladást értünk el az Amerikai Egyesült Államokkal való viszonyban. Azt a nézetet valljuk, hogy a politikai párbeszéd fejlődésének pozitívan kellene tükröződnie más területeken is, főleg a gaz­dasági együttmüködésben. Történelmünk során elsó ízben következett be a kapcsolatok megélénkülése Ausztráliával és Új- Zélanddal. Japán viszonylatában a politikai párbeszéd to­vábbi bővítésére, a gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés fejlesztésére törekszünk. Külpolitikánk hatását és aktivitását egyes statisz­tikai adatok is szemléltetik. Csehszlovákia jelenleg 133 országgal és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezettel tart fenn diplo­máciai kapcsolatokat. Nyolcvannyolc nagykövetsé­günk, hat állandó missziónk és tizenhárom főkonzu­látusunk van külföldön. Kultúránk terjesztését szol­gálja nyolc kulturális és tájékoztató központ. Csehszlovákiában hetven nagykövetség, tizen­két főkonzulátus, valamint hat kulturális és tájékoz­tató központ működik. Csehszlovákia 60 nemzetközi kormányszintű szervezetnek tagja, ezenkívül 1026 kormányon kí­vüli szervezet tevékenységében vesz részt. Az elmúlt három év során 432 megállapodást kötöttünk, ebből 359 kétoldalú, míg 73 sokoldalú. Ezzel a világ 126 országával kötött nemzetközi szerződéseink száma meghaladja a 2800-at. Azon­ban nemcsak a nemzetközi szerződési gyakorlat általános fellendülése nyomán objektíve születő megállapodások számáról van szó. Fontos minde­nekelőtt a klasszikus „Pacta sunt servanda"- A szerződéseket meg kell tartani - elv érvényesí­tése. Az előterjesztett mérleg arról tanúskodik, hogy külpolitikánk - a CSKP, annak központi bizottsága és személyesen Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, a CSSZSZK elnöke vezetésével - a Szovjetunió­val és szövetségeseinkkel együtt jelentős szerepet játszik a szocializmus békeoffenzívájában, a nukle­áris veszély elhárításáért vívott küzdelemben. Ezeknek az erőfeszítéseknek az alapvető célja- ahogyan azt a CSKP XVII. kongresszusa feladatul adta - a szilárd külső feltételek létrehozása népünk békés építömunkájához, a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsításához és társadalmunk átala­kításához. Nemzetközi helyzetünk az utóbbi években jelen­tősen megszilárdult. A világban természetes tekin­téllyel bírunk a kétoldalú és a sokoldalú kapcsola­tokban egyaránt. Partnereink politikailag szilárd, gazdaságilag és kulturálisan fejlett országot látnak bennünk. Ez dolgozóink - a munkások, parasztok, a dolgozó értelmiség erőfeszítéseinek, a CSKP és a kormány tevékenységének kedvező eredménye. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter végezetül biztosította a képviselőket arról, hogy a csehszlovák külszolgálat dolgozói minden képességüket és ta­pasztalatukat latba vetik, hogy becsülettel és tisz­tességesen teljesítsék az elkövetkező időszakban rájuk váró igényes és felelősségteljes feladatokat. ÚJ szil 4 1987. XI. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents