Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-26 / 278. szám, csütörtök
ÚJ szú 3 ’87. XI. 26. Befejeződött a szovjet-amerikai diplomáciai békemaraton Eduard Sevardnadze genfi sajtóértekezlete Shultz és Sevardnadze a genfi tárgyalások harmadik fordulója előtt (Telefoto: ČSTK) Shultz a NATO-központban tájékoztatta a szövetségeseket Reagan és Carlucci nyilatkozata a megállapodásról • A törvényhozók visszafogott hangneme (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter kedden este, Genfből való elutazása előtt sajtóértekezletet tartott, melyen összegezte a George Shultz amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásainak eredményét. Többek között elmondotta: Mint már tudják - a sajtó számára pedig nem léteznek titkok - a szovjetamerikai diplomáciai békemaraton befejeződött Elöljáróban azt szeretném elmondani, hogy ennek pályáját éppen itt, Genfben és Reykjavíkban tűzték ki. A reykjavíki csúcstalálkozót pedig nem véletlenül, nem alaptalanul tartjuk intellektuális áttörésnek a szovjet-amerikai kapcsolatokban. Engedjék meg kifejteni azt a véleményemet, hogy az eredmény mindanyiun- kat megnyugtat, bennünket, az amerikai partnereket, szövetségeseinket és a világközvéleményt egyaránt. Ha továbbra is képletesen akarunk szólni, elmondhatom, hogy a legfelsőbb szintű washingtoni találkozóhoz vezető útról eltávolítottuk az utolsó akadályokat. Küldöttségeinknek tegnap és ma sikerült megoldani a még hátralévő, nem könnyű problémákat, s a közepes hatótávolságú és harcászati -hadműveleti rakéták felszámolásáról szóló szerződés, amelyben megállapodtunk, valósággá vált. Most Genfben megállítjuk azokat az órákat, amelyek a rakéták említett két osztályáról folytatott nehéz és bonyolult tárgyalások hónapjait és éveit mérték, s átállítjuk őket a washingtoni időre, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozójának előkészítését mérjék. A washingtoni csúcstalálkozó előtt az idő új dimenziót és tartalmat kap. Olyan időszak ez, amikor teljesülni kezdenek a remények. A télre való tekintet nélkül szeretnénk hinni, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatokban politikai felmelegedés következik, s ez elvezethet bolygónkon a politikai légkör megváltozásához. A washingtoni találkozó jelentősége óriási. Központi feladata az a szerződés, amelyet jóváhagyásra és aláírásra országaink legfelsőbb vezetői elé terjesztjük. Mi jellemzi a megállapodást? Ez az első fontos megállapodás a reális leszerelésről, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok az utóbbi nyolc évben kötött. Ez az első szerződés, amelynek - bár formálisan szovjet-amerikai - valóban in- ternacionális jellege van, mert a nukleáris eszközöket kilenc ország területéről távo- lítjuk el. Ez az első szerződés, amelyben az atomfegyverek felszámolása által igazolást nyer a jelenlegi világ egysége. Ez az első szerződés, amelynek alapján az atomfegyverek két osztályát megsemmisítjük, és nem azért, mert elavultak - fizikailag vagy erkölcsileg -, hanem azért, mert túlságosan veszélyesek az emberiségre és a civilizációra nézve. Ez az első szerződés, amely megtestesíti a komplex ellenőrzés gondolatát, olyan szerződés, melynek alapján az államok tudatosan, a közös érdekektől, céloktól vezérelve lemondtak szuverén jogaik egy részéről azáltal, hogy megengedik a belépést országuk területére az ellenőrző szerveknek. Végezetül ez az első szerződés, amely igazolja, hogy az atomfegyverek nélküli és biztonságosabb világ gondolata reális, lehetséges. Külön örömmel szólok arról, hogyan valósul meg ebben a szerződésben az egyenlőség és kölcsönösség koncepciója az államközi kapcsolatok legérzékenyebb szakaszán - a biztonság terén. Azért juthattunk el a megállapodáshoz, mert mindkét fél hajlandó volt tekintetbe venni a másik érdekeit, s a saját, valamint az idegen érdekek egyensúlyát tekintve keresni a kompromisszumokat. Vonatkozik ez az ellenőrzés rendszerére is. Győzött az az elv, amelyet a tárgyalások kezdete óta védelmeztünk: egyik fél sem juthat egyoldalú előnyökhöz a másik rovására. A tárgyalások során szemléletesen bebizonyosodott, hogy a bizalom szilárdításában, a megbízható ellenőrzési intézkedések útján a Szovjetunió kész olyan messze menni, amennyire a másik fél is vállalkozik. Valóban az átfogó radikális ellenőrzési intézkedésekre törekedtünk. Ez maximális érdekünk volt. Ma egyesek szívesen emlegetik a mi engedményeinket, s más megvilágításba akarják helyezni a valóságnál, az ellenőrzési intézkedések szerzójeként saját magukat feltüntetve. Az igazság megköveteli, hogy a saját engedményeinket ugyanúgy elismerjük, mint a másik fél engedményeit. Mindezért nem fogunk tiltakozni, de említsük meg, hogy ehhez mindkét ország azonos mértékben hozzájárult. Itt Genfben mindkettő megtette az út reá eső részét. S még egy dologról: az egyetértést kifejező hangok mellett ismét hallható olyan kérdés is - amely inkább fanatikus sportrajongóhoz illik, mintsem politikushoz -, hogy ki győzött? Erre az aritmetika segítségével igyekeznek választ adni: a Szovjetunió négyszer annyi robbanófejet semmisít meg, mint az Egyesült Államok. Igen, ez így van, a Szovjetunió több robbanófejet számol fel. De nem az erők egyensúlyáról, hanem az érdekek egyensúlyáról kell beszélni, ezt pedig teljes mértékben megőriztük. A Szovjetunió és szövetségesei védelmi érdekeit nem érte károsodás. Az USA érdekeit sem sértettük meg. S végső soron a béke győzött. Az eltelt két nap alatt konstruktívan tekintettük át a decemberi csúcstalálkozó programját s az utóbbi időben éppen ez a stílus jellemzi az amerikai külügyminiszterrel folytatott tárgyalásainkat. Itt elsődlegességet élvez, hogy Mihail Gorbacsov látogatása az USA-ban sikerrel járjon: aláírják a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról a szerződést, továbbá olyan feltételeket hozzanak létre, amelyek hozzájárulhatnak, hogy Reagan elnök moszkvai látogatása során új jelentős megállapodások szülessenek. Nagyon tömören szólva: a csúcstalálkozó előkészítése sikeres. Hatalmas munka vár ránk: előkészíteni a hadászati támadófegyverek radikális, ötvenszázalékos csökkentéséről szóló megállapodást. Mihail Gorbacsov éppen ezt a kérdést nevezte napjaink alapvető problémájának, a rakétaelhárító rendszerekről szóló szerződés megtartása mellett. ösztönöz bennünket az a tény, hogy a mostani szerződés kimunkálása során rendkívül nagy tapasztalatokat szereztünk, a nehéz és hangyaszorgalommal végzett munka tapasztalatait. Ma egyetértettünk abban, hogy felvértezzük magunkat ezekkel az értékes tapasztalatokkal. A genfi tárgyalásokon természetesen nem szorítkoztunk csupán a közepes és kisebb hatótávolságú rakétákra vonatkozó szerződéssel összefüggő problémakörre. Áttekintettük a regionális konfliktusokkal, az emberi jogokkal, a humanitárius együttműködéssel és a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdéseket is. Ezeket a küszöbönálló washingtoni találkozó szempontjából ítéltük meg, azzal, hogy az említett témaköröket részletesebben és átfogóbban vitatják majd meg a legfelsőbb vezetők. Szívesen gratulálnék önöknek e történelmi jelentőségű esemény alkalmából, mivel úgy vélem, földgolyónkon bizonyára nincsenek közömbös emberek, amikor a nukleáris arzenálok felszámolásáról van szó. S ezen a nagyon bonyolult úton megtettük az első fontos lépést. Köszönetét szeretnék mondani Svájc vezetőinek és népének, amely vendégszeretetet tanúsít irántunk, s kiváló feltételeket teremt a sikeres munkához. Ezt követően Eduard Sevardnadze az újságírók kérdéseire válaszolt. KÉRDÉS: Mit jelent a stratégiai stabilitás kifejezés, s milyen haladást értek el ebben a kérdésben? VÁLASZ: A stratégiai stabilitásról Washingtonban beszéltem azzal kapcsolatban, hogy mindkét országnak meg kell őriznie a hadászati egyensúlyt, tiszteletben tartva a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést, amely ennek a hadászati stabilitásnak a garanciája. Az ABM-szerződésnek alpavetó jelentőséget tulajdonítunk. KÉRDÉS: Miként értékeli Csehszlovákia és az NDK hozzájárulását a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakétákról szóló szerződés megvalósulásához? VÁLASZ: Egyenesen kijelentem, hogy szövetségeseink, konkrétan a CSSZSZK és az NDK támogatása nélkül ez a megállapodás nem jött volna létre. Az igazság érdekében meg kell jegyezni, ugyanez mondható el az USA szövetségeseiről, főleg az NSZK-ról. KÉRDÉS: Hogyan rögzíti a szerződés a felkérésre történő helyszíni ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket? VÁLASZ: A szerződéstervezet magában foglalja mindazokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek szavatolják teljes megtartását, beleértve a kiadásokkal kapcsolatos ellenőrzéseket is - az ezekkel kapcsolatos adatok cseréje még folyamatban van - továbbá a fegyverek megsemmisítésével kapcsolatos ellenőrzést, valamint az olyan inspekciókat is, amelyeket gyanú esetén valósítanának meg. Általában véve elmondható, hogy a szerződés az ellenőrzés minden lehetséges fajtáját tartalmazza. Adják még ehhez hozzá országainknak még azt a lehetőségét is, hogy a helyzetet a világűrből is megfigyelhetik és ellenőrizhetik. Szergej Ahromejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke, a honvédelmi miniszter első helyettese itt van körünkben, s megerősítheti, hogy egyetlen ellenőrzéssel kapcsolatos kérdés sem maradt nyitva. AHROMEJEV: Az ellenőrzési kérdéseket gyakrabban vetettük fel, mint partnereink. SEVARDNADZE: S a problémát közösen oldottuk meg. KÉRDÉS: Miként szól a szerződés arról a szovjet követelményről, hogy az elkövetkező tíz esztendőben tegyék lehetővé a belépést a NATO-országokban lévő támaszpontokra? VÁLASZ: A Szovjetunió és az USA megállapodott abban, hogy mindkét fél felelősséggel tartozik a szerződés teljesítéséért. A Szovjetunió és az USA-val szövetséges kormányok közötti, a másik oldalon pedig az USA és Csehszlovákia, valamint az NDK közötti jegyzékek cseréjét illetően kölcsönös megértés született. Úgy, hogy az átfogó ellenőrzéssel kapcsolatos érdekeket tiszteletben tartottuk, vagyis tiszteletben tartottunk mindent, ami összefügg ezeknek az államoknak a szuverén jogaival. KÉRDÉS: Milyen remény van arra, hogy a jövő évben aláírják a hadászati támadófegyverekról a szerződést? VÁLASZ: Remény van, s nem is kicsi. KÉRDÉS: Milyen nehézségek vannak ennek a szerződésnek az előkészítésével? VÁLASZ: Még nagyon sok munkát kell elvégezni, viszont tekintetbe véve a tapasztalatokat, mindkét fél akaratával ez a munka elvégezhető. El lehet mondani, hogy már készül a közös dokumentum tervezete. Iga2, egyelőre inkább szöveg- javaslatokról van szó, mintsem megállapodott formulációkról. KÉRDÉS: Véleménye szerint mikor valósul meg Reagan elnök moszkvai látogatása? VÁLASZ: Az Reagan úrtól függ, de tekintettel a választási kampányra, ezt a látogatást nem lehet elhalasztani. Valószínűleg a jövő év első felében kerül rá sor. KÉRDÉS: Mi a .véleményük Jicchak Samir azon javaslatáról, hogy tartsanak közvetlen tárgyalásokat Izrael és az arabok között a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az USA védnökségével? VÁLASZ: Ismernie kellene álláspontunkat. Egy Közel-Keletről szóló nemzetközi konferencia összehívására törekszünk. Ezzel a BT-államok tagjai és az arab államok is egyetértenek. Egy ilyen konferencia keretén belül kétségkívül lehetőség nyílna a kétoldalú tárgyalásokra is. Ha jól tudom, egy ilyen koncepcióval az izraeli külügyminiszter is egyetért. Azt viszont nem garantálhatom, hogy sikerül megegyeznie a kormányfővel. KÉRDÉS: A szovjet katonák nehezen mondtak le ilyen nagy mennyiségű robbanófejről? AHROMEJEV: A szerződés jelentőségét nemcsak a töltetek mennyisége adja. Sót, még a katonai jelentőségnek is vannak politikai és morális oldalai. Nemcsak robbanófejekről kellett lemondani, hanem a két ország kapcsolataiban sok mindent újra kellett értékelni, például azt, mit jelent napjainkban a katonai erő, s mit értsünk az országok kölcsönös kapcsolatain. Mindez csaknem hét évig tartott. Nem volt könnyű számunkra, s úgy vélem, hogy partnereink számára sem volt könnyű ennek a szerződésnek az élőké- szítése. SEVARDNADZE: A hadászati támadófegyverekről szóló szerződés előkészítésére viszont csak néhány hónapunk van. KÉRDÉS: A jövőbeni tárgyalásokon milyen szerepe lesz a hadászati védelmi kezdeményezésnek? VÁLASZ: Kategorikusan ellenzünk minden, a világűr militarizálását célzó törekvést. A kozmosznak békésnek kell maradnia. S ezt az ABM-szerzódés szavatolja a legjobban. KÉRDÉS: Számolnak azzal, hogy az amerikai szenátusban a ratifikálással kapcsolatban nehézségek lesznek? VÁLASZ: Ha az egyes szenátorok kijelentéseire kell támaszkodnom, akkor nem lesznek nehézségek. A szakértők szerint, akik jól ismerik a szenátusi erőviszonyokat, a szükséges többség a ratifikálás mellett van. Nem gondolom, hogy valami váratlan dolog történne. Hiszen nem véletlenül mondtam azt, hogy ez a szerződés összhangban van mind Amerika, mind a Szovjetunió és az egész világ érdekeivel. (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap délelőtt Genfből Brüsszelbe érkezett. A NATO-központban tájékoztatta kollégáit az Eduard Sevardnadzeval folytatott tárgyalásokról. A délelőtt folyamán Shultz programjáról olyan információt tettek közzé, hogy a szövetségesekkel folytatott konzultációk után az amerikai diplomácia vezetője sajtókonferenciát rendez. Reagan amerikai elnök még a kedd esti órákban megelégedéssel szólt arról, hogy sikerült befejezni a közepes hatótávolságú és harcászati-hadműveleti rakéták felszámolásáról szóló szerződés kidolgozását, s mint mondotta, a dokumentum szövege „megbízható és hiteles“ ellenőrzési intézkedéseket tartalmaz. Reményét fejezte ki, hogy a szenátus ratifikálni fogja a szerződést, s arra a kérdésre, hogy ez sikerülni fog-e, kijelentette: „Lefogadom, hogy igen.“ Ugyanakkor szólt arról is, hogy Mihail Gorbacsovval a hadászati rakéták számának korlátozásáról is tárgyalni fog. Szerinte e téren „nagy haladást“ értek el. Ugyanakkor kizárta, hogy bármilyen engedményt tennének a világűr mili- tarizálásának kérdésében. „Az SDI- ről lemondani túlságosan nagy ár lenne bármilyen szerződésért“. Kubai nyilatkozat a hazatérőkről (ČSTK) - A kubai külügyminisztérium Havannában nyilatkozatot tett közzé az Egyesült Államok börtöneiben lévő, s a kubai-amerikai kivándorlási megállapodás alapján rövidesen hazatérő személyek körül keletkezett problémákkal összefüggésben. A kubai kormány garantálja, hogy az illető személyek ellen nem alkalmaznak semmilyen megtorlásokat. Úgy fognak velük szemben eljárni, ahogy azokkal az állampolgárokkal jártak el, akik 1985-ben tértek vissza Kubába és akik abszolút többsége szabadlábon van, családjával együtt él és lehetősége van a munkavállalásra. A most hazatérőket nem vonják felelősségre azokért a törvénybe ütköző cselekedeteikért, amelyeket azelőtt követtek el, hogy távoztak Kubából - szögezi le a havannai nyilatkozat. Pretoria atomfegyver-kísérletet hajtott végre (ČSTK) - A Dél-afrikai Köztársaság nemrégiben a mozambiki határ közelében kipróbálta nukleáris fegyverét. A hírt a tanzániai szakszervezetek Mfanya Kazi című hetilapja közölte. A cikk szerint Nyugaton is tudniuk kellett, mikor és höl hajtja végre Pretoria a kísérletet, hiszen éppen a nyugati államok támogatásának eredményeként juthatott hozzá a fajüldöző rezsim a nukleáris technológiához. A lap beszámol arról is, hogy egy nyugati hatalom Dél- Afrikában radarállomást épít, s ezáltal Pretoria hozzájuthat a műholdak közvetítette információkhoz. így lehetősége nyílik arra, hogy ellenőrzése alatt tartsa a frontországok területét, ami komolyan veszélyezteti biztonságukat. Frank Carlucci, az új hadügyminiszter is a szerződés ratifikálása mellett szállt síkra a Pentagonban kedden megrendezett fogadáson. Kijelentette, hogy az amerikai Kongresszus szenátusának támogatni kell az Egyesült Államoknak a NA- TO-szövetségesekkel szemben vállalt kötelezettségeit azzal, hogy jóváhagyja a megállapodást. Ezt lét- fontosságúnak nevezte, hozzáfűzve: „Készen állok arra, hogy a kongresszus előtt határozottan megvédjem a szerződést“. Carlucci a továbbiakban visszautasította azokat az állításokat, melyek szerint az USA hibát követ el a megállapodással, s hogy erre csupán az késztette a kormányt, „nehogy eltérjenek a csúcstalálkozó programjától". A hadügyminiszter megemlítette, hogy részt vett a két korábbi csúcstalálkozón, s minden alkalommal ott volt Eduard Sevardnadze és George Shultz találkozóin is. „Minden esetben az volt a benyomásom, hogy a Szovjetunió készen áll a megállapodás elérésére“. Majd arra mutatott rá, hogy lehetőséget lát a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodásra is. Az elnökhöz hasonlóan viszont szintén aláhúzta, hogy az USA nem mond le az SDI-ról. Az amerikai törvényhozás egyes tagjai egyelőre óvatosan nyilatkoznak a szovjet-amerikai szerződésről. Ted Stevens republikánus szenátor, a genfi külügyminiszteri tárgyalások befejezése után egy sajtóértekezleten elmondta, bízik ugyan a szerződésben, de nagyon nehéz lesz a ratifikálása. Ahhoz ugyanis, hogy az okmányt jóváhagyják, a száz szenátorból legkevesebb 67- nek támogatnia kell. Alan Cranston szenátor véleménye pedig az volt, hogy az előzetes becslések szerint hozzávetőleg ötven szenátor szavazna a ratifikálás mellett, 22-23-an elleneznék, a többiek még nem döntöttek. Új botránya van Olaszországnak (ČSTK) - Olaszországnak új korrupciós botránya van. Főszereplői túlnyomórészt a kormányzó Kereszténydemokrata Párt tagjai. Az történt, hogy Armando de Rosa, a campaniai tartományi tanács közmunkákért felelős tagja aszerint adta a megrendeléseket a különböző cégeknek, mennyi csúszópénzt kapott tőlük. Az egyik legutóbbi ilyen akciója azonban nem sikerült, mivel a csendőrök villája bejáratánál letartóztatták az egyik cég képviselőjét, táskájában nyolcvan millió lírával. Ez volt az utolsó törlesztés azért, hogy a cég hatvan milliárd lírás megrendelést kapott. Az ügy egyik pikantériája, hogy a buzgó tanácstag igen jó barátságban van Antonio Gavával, aki nemrég még távközlési miniszter volt. A főügyészség szerint a következő napokban további meglepő leleplezésekre lehet számítani, ugyanis mintegy harminc tanút rendeltek be kihallgatásra ...
