Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-25 / 277. szám, szerda

Szerkezetváltás a külkereskedelemben A szovjet külkereskedelem- szerkezetének javítása érdekében- nagy súlyt helyez a gépek és berendezések kivitelére. Konkuren­ciaképes, világszínvonalú gépipari termékekről van szó. Annak ellenére, hogy a Szovjet­unió külkereskedelmi mérlege egyensúlyban van, a gépekkel és berendezésekkel folytatott kereske­delmének mérlege passzív. A gép­ipari termékek behozatala nagyobb, mint kivitele, ami kedvezőtlenül hat a külkereskedelem mérlegére és szerkezetére. Az SZKP XXVII. kongresszusának határozataiból adódó fontos feladat a mostani öt­éves tervidőszakban a kiviteli cikkek gyártásának dinamikus fejlesztése és a kivitel szerkezetének alapvető javítása. Kevesebb nyersanyag kivitelére és több késztermék szállítására kell törekedni. így lehet röviden jelle­mezni a szovjet külkereskedelem fő feladatát. A Szovjetunió, amely mintegy 145 országgal tart fenn ke­reskedelmi kapcsolatokat, arra tö­rekszik, hogy a jó minőségű köz­szükségleti cikkek, gépek, berende­zések és más termékek előnyös el­adását növelje. Tekintet nélkül arra, hogy a szov­jet kivitelnek még mindig több mint a felét a fűtő- és nyersanyagok, valamint a villamosenergia képezi, szembetűnő a törekvés szerkezeté­nek megváltoztatására, a készter­mékek, főleg a gépipari termékek javára. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy az utóbbi időben mintegy 10 százalékkal nőtt a szovjet gépek és berendezések külföldi eladása. (ČSTK) Szovjet űrfotók a nemzetközi piacon A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak felügyeletével működő Geodé­ziai és Kartográfiai Főigazgatóság önálló exportjogot kapott, s létrehoz­ta a Szojuzkarta külkereskedelmi egyesülést.- Jelentős tapasztalataink van­nak a Föld fényképezéses felméré­sében - mondta Viktor Jascsenko igazgató. - A Szaljut típusú orbitális űrállomásokról érkező felvételeket széleskörűen használják a népgaz­daság különböző ágazataiban. Az űrállomásról 300 kilométeres ma­gasságból készített felvételeken a hat méternél nagyobb tárgyak már megkülönböztethetők. Az amerikai felvételeken a felbon­tóképesség 30 méter, vagyis rajtuk a 30 méteres és annál nagyobb tárgyak ismerhetők csak fel. A fran­ciáknál a fotók felbontóképessége 10 méter. A kozmikus szondázás eredmé­nyei lehetővé teszik a szántásra és az öntözésre alkalmas földterületek behatárolását, a természetes takar­mány- és vízkészlet felderítését. Meghatározható a kőolaj, a szén és az arany szempontjából a perspekti­vikus geológiai szerkezet is.- Sokan szeretnének vásárolni a világűrből készített szovjet felvéte­lekből - tette hozzá az igazgató. - Ausztrália, Kuvait, Angola, a Ko­reai NDK, az NDK és a Zöldfoki szigetek kérte eddig, hogy végezzük el felségterületük kozmikus felvéte­lezését geológiai és mezőgazda­sági szempontból, valamint a víz- és erdőkészlet felmérésére. Ezzel kapcsolatos eredmény, hogy Du- sanbében, a tadzsik fővárosban ok­tatóközpont nyílt, ahol az űrfelvéte­lek kiértékelésével foglalkozó külföl­di szakemberek tanulnak és gyako­rolnak. (APN) Zsogyino (Belorusz SZSZK) autógyárának termékeit jól ismerik az egész Szovjetunióban. A felvételen a gyár egyik új terméke, a 180 tonnás tehergépkocsi. (Telefoto: ČSTK) Az APN hírei Veterán - új szovjet hetilap Veterán címmel új szovjet hetilap jelenik meg 1988. január 1-jétől a Szovjetunióban. Kiadója a háború és munka veteránjainak össz-szö- vetségi szervezete. A színes képúj­ság a moszkvai szakszervezeti na­pilap, a Trud mellékleteként kerül az olvasókhoz. A hetilap célja, hogy a nagy és értékes élettapasztalattal rendelke­ző idős embereket ismét bevonja a társadalmi életbe, mindenekelőtt a fiatal nemzedék nevelésében. A lap foglalkozik majd a nyugdíja­sokat érintő jogi, orvosi kérdésekkel, tájékoztat a világ eseményeiről, és a különböző országok, valamint a Szovjetunió veterán-szövetségei­nek tevékenységéről. A lap terjedel­me 16 oldal, s kezdetben 500 ezer példányban nyomtatják ki. A Szovjetunióban jelenleg több mint 50 millió háborús veteránt és nyugdíjast tartanak számon. „Szesz-diéta“ Továbbra is csökken az értékesí­tett szeszes italok mennyisége a Szovjetunióban. Az év első hét hónapjában - összehasonlítható árakon számítva - 20 százalékkal kevesebb alkoholtartalmú italt adtak el, mint az előző év azonos idősza­kában. Mint ismeretes, a Szovjetunióban az alkoholellenes kampány 1985 ta­vaszán kezdődött. A legutóbbi két év eredményeinek köszönhetően - tiszta alkoholra átszámítva - ma lakosonként kevesebb, mint öt liter szesztartalmú ital fogy évente. Csökkent az ittasságból eredő halá­lozások, a közúti és munkahelyi bal­esetek száma. A statisztikák szerint 1987 január és július között a bolthálózatban és a vendéglátóiparban 7,5 millió hek­toliter vodkát és egyéb égetett szeszt forgalmaztak. Ez 25 száza­lékkal kevesebb, mint 1986 első hét hónapjában volt. Hasonló arányban csökkent az eladott bor mennyisége is. Csak a pezsgő tartja hagyomá­nyos helyét. Ebből még többet is adtak el az idén, mint tavaly. A sör­forgalmazás az előző évivel azonos szinten áll. Moszkva az ezredfordulón A szovjet főváros 2000-ig szóló fejlesztési programja nagyszabású terveket ölel fel. A program legfonto­sabb tétele a lakásépítés. A feladat, hogy az évszázad végéig minden moszkvai családot önálló lakáshoz juttassanak. Komoly erőfeszítést igényel a tervezőktől, városvédőktől és a kivitelezőktől a régi negyedek, a történelmi városközpont és szá­mos műemlék korhű rekonstruk­ciója. Jelenleg 46 szolgáltató és közét­keztetési szövetkezet üzemel a fő­városban, de számuk az év végéig legkevesebb 200 lesz. Eddig 7000 engedélyt adtak ki magánjellegű munkatevékenységre, például ruhá­zati cikkek javítására, lakáskarban­tartásra, kerti házak és garázsok építésére, valamint egészségügyi munkára. Cl dzoviet Átalakítás és ellenőrzés A gazdaságirányítás radiká­lis reformjával és az egész gazdasági mechanizmus áta­lakításával párhuzamosan nö­vekszik az objektív, igényes ellenőrzés szerepe és jelentő­sége - írta Szergej Manya- kin, a Szovjetunió Népi Ellen­őrzési Bizottságának elnöke a moszkvai Pravdában megje­lent cikkében. Az üzemekben manapság a párt-, a szakszervezetek és a Komszomol több szakbizottsága végez ellenőr­zést, számos népi ellenőrzési bizott­ság és csoport tevékenykedik. Az ellenőrzések folynak, az emberek százait vonják el a munkától, vajmi kevés eredménnyel. A termelő- és a pénzgazdálkodá­si tevékenység társadalmi ellenőr­zését egy szervnek - bizottságnak vagy népi ellenőrzési csoportnak kell végeznie, ennek hatáskörét ki kell szélesíteni. Elkerülhetetlen az ágazati és ágazatközi ellenőrzés újraszervezé­se, amelyet eddig az adminisztratív irányítási módszerek befolyásoltak. A minisztériumok és a központi ha­tóságok törekvése, hogy mindent fent kell eldönteni és különböző okokból felügyeletet kell gyakorolni az egyes vállalatok és szervezetek felett, az ellenőrzések számának növeléséhez és gyakran fölösleges információk gyűjtéséhez vezetett. Ez a gyakorlat merő ellentétben áll az átalakítás érdekeivel - hangsú­lyozta a Szovjetunió Népi Ellenőrzé­si Bizottságának elnöke. Jelentősen csökkenteni kell az ellenőrző apparátus személyi állo­mányát, a meglévő ellenőrző szer­veket ésszerűen kell egyesíteni, a fölöslegeseket meg kell szüntetni. Ezenkívül az ágazatközi ellenőrző szervek által végzett ellenőrzések, felügyeletek és revíziók rendszeré­ben rendet kell teremteni, a bizottsá­gok tevékenységét egyeztetni kell. A Szovjetunió Népi Ellenőrzési Bizottságának hatáskörébe tartozó egységes ellenőrzési rendszer létre­hozása további lépés lenne a bizott­ság jogkörének kibővítésére az álla­mi fegyelem és a törvényesség megsértői, valamint a tisztségükkel visszaélők ellen folytatott harcban. Egyben fokozni kell a népi ellen­őrzési szervek felelősségét a rájuk háruló munkáért. Tagjaik csak olyan emberek lehetnek, akik politikailag műveltek, kompetensek, energiku­sak és kezdeményezők. A gyakorlat és az átalakítás érdekei megkíván­ják: függetlenítsék a népi ellenőrző szervek tevékenységét minden helyi befolyástól és fokozzák védelmüket minden olyan próbálkozással szem­ben, amely jogaikat igyekszik korlá­tolni, vagy nyomással próbálja elér­ni a bűnösök felmentését a felelős- ségrevonás alól - hangsúlyozta Szergej Manyakin. Veszélyeztetett gyerekek Senki sem születik bűnözőnek, legfeljebb azzá válik. Ebből a tudományosan bizonyított alaptételből azonban logikusan következik az a megállapítás is, hogy a bűnözés megelőzhető. Igaz ugyan, hogy mégsem teljesen a véletlenen múlik, kiből lesz a jog rendelkezéseit tudatosan megtartó állampolgár és kiből a társadalom legalapvetőbb normáit is konokul elutasító, közve­szélyes bűnöző. A bűnözés tanult magatartás, vonható le a tanulság főként a visszaeső bűnözők körében végzett krimino­lógiai kutatások eredményeiből, melyek szerint többségük gyer­mekkorában kezdte meg bűnözői karrierjét. A gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés tehát minden bizonnyal meghatározza a bűnözés jövőbeni alakulását is. A bűnözés társadalmi méretű megelőzésében mindez a családgondozásra, gyermek- és ifjú­ságvédelemre irányítja a figyelmet. A gyermeknevelés elsősorban a család, a szülők feladata. A családok jelentős részében manapság az anya is munkát vállal, ami csökkenti a gyermeknevelésre fordítható időt. - Nem mértük még fel, hogy mindez milyen hatással van a gyermekek érzelmi nevelésére - állapította meg nemrégiben a fiatalkori bűnelkövetésről szólva dr. Feješ, a CSSZSZK legfőbb ügyésze. Megállapítást nyert azonban az ifjúkori bűnelkövetés és a válá­sok közti összefüggés. Egyre több gyermekkorú elkövető kerül ki a csonka családokból, a „válási árvák“ soraiból. Ott, ahol csődöt mondott a család, az iskola, a „nevelést“ az utca ragadja magához. Rendszerint ilyenkor kerül sor arra, hogy a gyermekvédelmi szervek a családból, a többé-kevésbé bűnel­követésre hajlamossá tévő környezetből való kiemelést indítvá­nyozzák. A szlovákiai bíróságok évente minteg 1500 gyermek állami gondozásba vételéről (intézeti vagy védönevelésének elrendeléséről) döntenek. Ez a viszonylag alacsony szám is tükrözi, hogy az állami gondozásba vételt a gyermekvédelmi osztályok valóban csak a legsúlyosabb esetekben indítványoz­zák, s a bíróságok csak a leginkább veszélyeztetett gyermekek esetében rendelik el. Meghökkentő, hogy az állami gondozásba vétel elrendelésétől hosszú évek telhetnek el, mig a gyermek valóban intézetbe kerül - feltéve, hogy időközben nem töltötte be a 18. életévét. Szlová­kiai viszonylatban ugyanis a rendelkezésre álló 6014 férőhely elmarad a szükségletek mögött. így történhet meg az, hogy - bár a bíróság azért rendeli el a gyermek állami gondozásba vételét, mert semmilyen más óvó-, védő intézkedés nem vezethet már célra - a gyermek a döntés ellenére még évekig marad a társada­lomellenes életmódra nevelő környezetében, újabb és egyre súlyosabb cselekményeket követve el. S a bíróság nem tudja végrehajtani saját ítéletét, a lopás miatt állami gondozásra „ítélt“ fiatal addig várakozik intézeti ágyára, mígnem rablógyilkosságot követ el. Az SZSZK kormánya az elmúlt években már többször sürgette a gyermekotthonok és más hasonló jellegű létesítmények férő­helyeinek növelését. A megoldás kulcsa a kerületi nemzeti bizottságok kezében van. Az intézetek építése azonban úgy tűnik, egyáltalán nem attraktív vállalkozás számukra. A Kelet­szlovákiai kerületben például a jelenlegi ötéves tervidőszakban két gyermekotthont kellett volna felépíteni, ám a kerületi nemzeti bizottság tervében egy sem szerepel. A Közép-szlovákiai kerü­letben sem sokkal jobb a helyzet, holott 48 ezer feldúlt családot tartanak nyilván és a válást kérő házastársak 74 százalékának volt kiskorú gyermeke. A kerületi nemzeti bizottságok hozzáállá­sát tükrözi az is, hogy míg a 8. ötéves tervidőszakban több mint 1500 férőhellyel kellene bővíteni a gyermekotthonokat, a tervek­ben csak 390 új férőhely szerepel. S megtörténhet, hogy a jövőben a többszörösét kell majd a börtönök építésére fordítani annak, amit ma a javítóintézeteken takarítunk meg. FEKETE MARIAN Miért csak a fejlesztési alap kötelező? A mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezettel kapcsolatos nyil­vános vita során az egységes föld­műves-szövetkezetekben és közös mezőgazdasági vállalatoknál főleg a tervezetben szereplő új alapelvek és fogalmak képezték a mindennapi vita tárgyát. Ez érthető, hiszen im­már konkrétabban lehetett értelmez­ni a mezőgazdaság fejlődésének összefüggéseit, a gazdasági me­chanizmus átalakításának mező­gazdaságot érintő alapelveit. Ladi­slav Tajcnár mérnök, a Bratislava- Vinohrady-i Egységes Földműves­szövetkezet elnöke ezzel kapcsolat­ban így nyilatkozott:-A mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet ilyen vagy olyan vo­natkozásban nálunk azóta is szinte nap mint nap szóba kerül. Szőlőter­mesztésre szakosodtunk, tehát bi­zonyos vonatkozásban nem csupán a feladataink, de a gondjaink is eltér­nek a hagyományos mezőgazdasá­gi termelést folytató szövetkezete­kétől. Az őszi csúcsmunkák ellenére valamennyi szövetkezeti tagunk megismerkedett a tervezettel, s aki­nek volt észrevétele vagy jobbító javaslata, annak módjában állt kiruk­kolni vele. Nem csupán ötlet és javaslat, de kérdés is akadt bőven, melyek közül most csupán a legfon­tosabbakat említeném. Többen ér­deklődtek, hogyan is lesz ezután a kifizetett munkadíj utáni adózás­sal? Ez érthető, hiszen eddig szo­ciális biztosítás formájában a kifize­tett munkadíj 21 százalékának meg­felelő összeget kellett átutalnunk az állami költségvetésbe. Az új tör­vénytervezetből kitűnik, hogy ez az elvonás a törvény életbe lépését követően 50 százalékra emelkedik. Ebből nem tűnik ki, hogy ezzel meg­szűnik-e a 21 százalékos szociális biztosítás és az ötven százalékot más néven, de egy összegben fog­juk fizetni, avagy marad a szociális biztosítás, és ezen felül más adó címén kell átutalnunk a kifizetett munkadíj 29 százalékának megfele­lő összeget. A törvénytervezetben arról is szó volt, hogy a szövetkezet köteles lét­rehozni a fejlesztési alapot. Miért csak ezt? Miért nincs szó konkrétan a béralapról, a fogyasztási, valamint a szociális és kulturális alapról? örömmel vennénk, ha a végleges megfogalmazásnál ezeket a kérdé­seket mérlegelnék az illetékesek. S végezetül még annyit: tudatá­ban vagyunk annak, hogy a törvény önmagában, legyen bármilyen töké­letes, nem képes biztosítani a mező- gazdasági termelés fejlődését, a szövetkezetek és közös vállalatok mindennapi tevékenységének ész­szerűbbé és hatékonyabbá tételét, nem képes olyan színvonalra emelni a mezőgazdasági szövetkezeti moz­galmat, amely feltételezi a társadal­mi igények kielégítését. Mindezeket az igényes feladatokat magunknak kell szorgalmas munkával megolda­nunk, beleértve a tudományos-mű­szaki haladás vívmányainak egyre szélesebb körű érvényesítését. Az új mezőgazdasági szövetkezeti tör­vény tulajdonképpen amolyan hasz­nos dokumentum és segédeszköz lesz arra nézve, hogy mindenkor tudjuk, mit hogyan lehet, illetve kell csinálnunk - mondta Ladislav Tajc­nár mérnök. JOZEF SLUKA ÚJ SZÚ 4 1987. XI. r

Next

/
Thumbnails
Contents